Problematikus trsgtpusok s regionlis politikai modellek dr Jeney

Problematikus térségtípusok és regionális politikai modellek dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte. hu Terület és településfejlesztés III. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2018/2019, I. félév BCE Geo Intézet

Problematikus térségtípusok 2

Területfejlesztés jellemző beavatkozási területei n n n Eltérő földrajzi adottságok (pl. domborzat, éghajlat) eltérő társadalmi– gazdasági berendezkedésű régiók Régiók sajátos karaktere eltérő lokális problémák Területfejlesztés (regionális politika) kiemelt célja – Intraregionálisan: problematikus térségeken belüli lokális problémák orvoslása – Interregionálisan: térségek közötti diszharmónia enyhítése (felszámolása? ideális eset), területileg kiegyensúlyozott társadalmi–gazdasági fejlődés megteremtése

1. Nagyvárosi túlzsúfolt koncentrációk n Gazdasági fejlődés egyes városok kiemelkedése környezetükből – Társadalom és gazdaság egészségtelen mértékű összpontosulása – Ipari termelés koncentrációja munkaerő vonzása (vidékről nagyvárosokba vándorlás) nagy népességszám tercier szektor társ–gazd aktivitás további koncentrálódása n Jellegzetes régiójegyek – – – n Kiemelkedően magas értéktermelés Szolgáltatások dominanciája a foglalkoztatásban Politikai, kulturális, oktatási stb. centrumok, általában fővárosi régiók Extrém magas népsűrűség, településhálózatilag nagyvárosi agglomeráció Lisszabon (PT), Budapest (HU), Athén (GR), London (UK), Párizs (FR) Fő probléma: – Koncentráció magas foka, nagyvárosi régió országa „vízfeje” – Egyes régiók (főleg elmaradottabbak): magas munkanélküliség

2. Hagyományosan elmaradott agrárrégiók n n Agrárjegyekkel jellemezhető, évtizedek (évszázadok) óta elmaradott régiók Helyi lakosság jelentős elvándorlása, okok: – Ipari fellendülés elkerülte – Mg fejlődése kisebb helyi munkaerő-szükséglet n Jellegzetes régiójegyek – – n Feudalizmus: több prosperáló agrárvidék volt Alacsony népsűrűség, falusi településhálózat Öregedő népesség Mediterrán országok (Dél-Olo. , Közép-Spo. ), K-Köz-Eu (magyar Alföld, Lengyel-síkság) Fő probléma – Fiatal, kvalifikált munkaerő elvándorolása – Munkanélküliség – Mg túlzott szerepe az értéktermelésben, foglalkoztatásban

3. Ipari szerkezetátalakítással küzdő „depressziós térségek” n Nehézipari központok – Ipari konjunktúra: helyben kibányászható nyersanyagokra települtek bevándorlás – Klasszikus ipari ágazatok válsága gyors hanyatlás (üzemek bezárása, munkanélküliség) n Jellegzetes régiójegyek – Egykor modern ipari városok hálózata – K-Közép-Eu (magyar „rozsdatengely”, Szilézia), Ny-Eu (Vallónia, Lotaringia, Ruhr-vidék, Black Country) n Fő problémák – – – Főleg ipari alapú értéktermelés gyors csökkenése Foglalkoztatás gyors csökkenése magasra nőtt munkanélküliség Gyakran súlyos környezeti károk Vagy lakosság lassú elvándorlása lassan csökkenő népességszám Vagy ingatlanok értékcsökkenése helyben ragadt munkaerő

4. Ritkán lakott, periferikus régiók n n Rossz éghajlati, domborzati adottságok ritka népsűrűség, falusias településhálózat Akadályozott a gazdasági kibontakozás – Nagy távolságok – Közlekedés, kommunikáció gyengesége n Jellegzetes régiójegyek – Természeti erőforrásokban gazdagok – É-Eu (Lappföld) – információs társadalom javuló helyzet n Fő problémák – Gyér infrastrukturális ellátottság ország gazd-i vérkeringésébe gyenge bekapcsolódás – Gyér foglalkoztatási kínálat (É-Eu: erdőgazdálkodás, halászat, bányászat) munkanélk. – Elvándorlás

Regionális politikai modellek 8

Területfejlesztési politika: területi folyamatokat ellenőrző, módosító folyamat n Régiók egyenlőtlen fejlődésének tényezői – Földrajzi környezet, helyzet differenciáltsága – Ezzel járó területi munkamegosztás – Ezzel járó társadalmi–gazdasági területi koncentrálódás n n n Ha a régiók közötti differenciálódás természetellenesen magas társadalom számára kedvezőtlen állapot Ezt tudatos beavatkozással kell korrigálni Meghatározták – – Beavatkozási céljait Módszereit Konkrét eszközeit Intézményeit

„Hatékonyság–szolidaritás” dilemmája n Ország egyenletes fejlődéséhez szükséges – Területi harmónia megteremtése – Fejlettségi különbségek minimalizálása n n n Társadalom természetes igénye a regionális folyamatokba beavatkozás Útjai: fejlettek korlátozása + elmaradottak „felzárkóztatása” Hatékonyság – Sikeres régiók egész ország gazdaságát felhúzzák közvetlenül nem korlátozhatók a dinamikusan fejlődő térségek – Szabad-e hatalmas pénzösszegeket „ölni” a rossz hatékonyságú régiókba? n Szolidaritás – Állam kiemelt szerepe, hogy ne engedje egy ország fejlettségi „szétszakadását”, hogy egyes régiók életszínvonala többszörösen meghaladja más régiókét – Sikeres térségektől anyagi keretek elvonása konfliktus

Területfejlesztés megjelenése n n Eu, kezdetben: csak országos szintű regionális politika Első lépések Anglia – XIX. sz. vége: kertváros mozgalom London és a nagyvárosok zsúfoltságának csökkentésére – 1934: „Speciális Területekről” szóló törvény a bányászati és ipari válság miatt depressziós térségek állami támogatása n n n USA („New Deal”), Lengyelország II. vh. után: regionális politika szinte minden országban (hasonló módszerek) 3 jellegzetes célterület 1. Nagyvárosok növekedésének visszafogása 2. Elmaradott/periferikus régiók fejlődésének meggyorsítása 3. Válságba jutott depressziós iparvidékek szerkezetátalakítása

Korai elméleti munkák a területfejlesztésben n G. Myrdal, 1956– 1957: „halmozódó hatások”, szegénység ördögi körei: gazdasági elmaradottság leküzdését gátló visszacsatolási mechanizmusok – Szegénység nem jut a beruházásokra nincs növekedés szegénység – Szegénység iskolázatlanság demográfiai robbanás nyílt és lappangó munkanélküliség szegénység – Szegénység külföldi tőke + kölcsönök forráskiáramlás: profit-repatriálás + eladósodás szegénység – Szegénység nyersanyagexport romló cserearányok szegénység n n n F. Perroux 1955: „növekedési pólus elmélete” A. O. Hirschmann 1958: „területi egyensúly modellje” „Pálca és mézesmadzag” módszer – Pálca: dinamikusan fejlődő körzetekben (pl. London, Párizs) növekedés korlátozása – Mézesmadzag: elmaradott, válságba jutott térségekbe ipari beruházások vonzása, növekedési pólusok kijelölése

1980 -as évek: új irányok a területfejlesztési poltikában n Új jelenségek – Kőolaj-árrobbanások fordi gazdaság elmélyülő válsága, posztfordi gazdaság kibontakozása – Termelési és mérethatékonyság, technológiai váltás új gazdasági szemlélet ipar súlyának csökkenése korábban regionális fejlődés motorjának tartott ipar mindenhatóságának elvesztése n Halmozódó negatív tapasztalatok – Elmaradott területekre telepített, gyakran kifutó termékeket gyártó gyárkomplexumok nem kapcsolták be környezetüket a gazdasági vérkeringésbe: „sivatagi katedrálisok” – Vállalatok vezetése, K+F részlegei centrumtérségekben maradtak

Francia regionális politika n n DATAR: 1963 -tól (de Gaulle kezdeményezésére): regionális politika központi irányító intézménye Évtizedes célok – Fővárosi régió társadalmi–gazdasági túlsúlyának csökkentése reg. ellenpólusok erősítése; „pálca és mézesmadzag” – Falusi térségek felzárkóztatása – Régi iparvidékek (Nord-Pas-de-Calais , Lotaringia) szerkezeti korszerűsítése

„Párizs és a francia sivatag” Terület (%) Népesség (%) GDP (%) Ile-de-France 2% 18% 29% Vidék 98% 82% 71% Ország (-DOM) 100% n Vidék egészének felzárkóztatása sikertelen – Szerelőüzemeket Párizsból vagy külföldről irányítják – Képzett munkaerő továbbra is eláramlik Inégalités spatiales et développement économique: le cas fracais (1850– 2000) Catin, M. – Huffel Creri, Ch. van, Université de Toulon ez du Var

Térségek jellegzetes elmozdulása n Problematikus térségek – Ipari térségek: válság – Elmaradott külső és belső perifériák: felzárkózási nehézségek n Sikertérségek – Nagyvárosi térségek: szolgáltatások kibontakozása töretlen fejlődés – Korlátozás- és támogatásmentes köztes térségek: profitálnak a nagyvárosi agglomerációk korlátozásából („leszivárgás”) + elkerülték az erőszakos top-down fejlesztések – Közép. Olo. („Harmadik Itália” – Emilia Romagna, Veneto: ): kkv-k gyors fejlődése nagyvállalatok gyors beszállítóéként

1980 -as évektől: területfejlesztés újraértékelése n Regionális politikai célok, beavatkozási irányok újraértékelése – – – n Regionális politikai döntések, keretek decentralizálása Helyi potenciálok felértékelődése Innováció-orientált fejlesztés Kkv-k támogatása Ipari parkok, inkubátorházak, tudományos technopoliszok létrehozása Fejlesztések egyedi, iparmentes regionális adottságaira (spec. agrártermékek, turizmus) De hiányosságok kiütköztek sok elmaradott térségben, régi iparvidéken – Nincs jelentős kiaknázható helyi potenciál + tőkeszegény helyi vállalkozások nem versenyképesek globálisan – Nyersanyaglelőhelyekhez nem kötődő, high-tech poszfordi multik számára inkább az új zöldmezős beruházásokra alkalmas kellemes klímájú térségek vonzóak – Globalizáció, K+F inkább nagyvállalatokat kedveli multik becsalogatása

Területfejlesztés legfonotsabb szereplői n 1. Társadalom–gazdaság szerveződése spontán folyamat Állami beavatkozás befolyásolhatja e szerveződést – Célja: társ és gazd térbeli egyensúlyának, területi fejlődés optimalizálása gazd térbeli dekoncentrációja – Közvetett eszközök (pl. adókedvezmény elmaradott térségekben népesség megtartása) – Közvetlen eszközök (pl. állami beruházások) 2. Helyi önkormányzatok – Területi önkormányzatok (Mo. : megyei önkormányzatok) – Települési önkormányzatok (Mo. : települési, fővárosi + kerületi önkormányzatok) 3. Piaci szereplők (gazdasági szféra) – Célja: profitszerzés, hatékonyságuk maximalizálása fokozzák a gazd térbeli koncentrációját 4. Nonprofit szervezetek és háztartások

Regionális politika nemzetközi közös politikává válása n n Regionális politika EU költségvetésének 1/3 -a (2. az agrárpol – KAP – után) 1958, Római Szerződés – Cél a társ–gazd kohézió erősítése – De: pénzügyi keret nélkül n 1970 -es évek: területi egyenlőtlenségek kieléleződése – Olajárrobbanások nehézipari + monetáris válság €-hoz gazdasági kohézió kell – Bővülés szegényebb régiókkal (IRL, GR, ES, P) n 1987: Egységes Európai Okmány – Regionális politika céljainak kijelölése – Régi és új pénzügyi eszközök regionális politikai célokhoz rendelése – Regionális politikai támogatási alapelvek érvényre juttatása

Regionális politika beavatkozási célterületei és eszközei n Problematikus térségtípusok – Alacsony gazdasági fejlettségű NUTS 2 régiók (GDP/fő < közösségi átlag 75%-a) legnagyobb pénzek: 1. célkitűzés (objective 1) – Egyéb strukturális nehézségekkel küzdő NUTS 3 régiók: depressziós nehézipari körzetek, szociális és környezeti problémákkal küzdő városi koncentrációk, agrárvidékek, ritkán lakott perifériák, halászatból élő térségek) – Előző kettőbe nem került térségekben: képzési és foglalkoztatási fejlesztések n Pénzügyi eszközök – – – Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF): már 1975 -től Európai Szociális Alap (ESF) Európai Mezőgazdasági Garancia és Orientációs Alap (EAGGF) Halászati Orientációs Alap (EFF) Kohéziós Alap (CF): 4 legelmaradottabb ún. „kohéziós országra”: GR, IRL, P, ES

Regionális politikai alapelvek n Szubszidiaritás: minden problémát a számára legoptimálisabb területi szinten (nemzetközi, országos, területi vagy helyi) kell kezelni – Egyházi ügyintézés alaplogikája – (Egyesek félreértik: mindig a legalacsonyabb szinten helytelen) n n Decentralizáció: központi állami szerepek megosztása a régiókkal Partnerség: szereplők összefogása – Más településsel, térséggel (akár nemzetközileg is) – Civil (egyházi, nemzetiségi, környezeti stb. szervezetekkel), tudományos, üzleti szférával n n n Programozás: projektek finanszírozása helyett tudatos stratégiai gondolkodás Koncentráció: fejlesztési támogatások fókuszálása a kedvezményezett térségekre Monitoring: fejlesztések hatékonyságának, hatásának ellenőrzése

Az EU regionális politikai érdekcsoportjai napjainkban n Változások az Eu térszerkezetében az ezredfordulón – Regionális politika „kohéziós országok” dinamikus felzárkózása (kiv. GR) – Keleti bővítés: szegényebb országok csatlakoztak EU átlagfejlettségi szintje csökkent 1. Új haszonélvező tagországok (posztszocialista országok) lobbija: korábbi eljárásrend szerint jelentős regionális támogatások – Azonos jogok a támogatásoknál mint a régi tagok esetében 2. Korábbi haszonélvező „kohéziós országok” (IRL, GR, P, ES) lobbija: régióik kiesnek a támogatott körből korábbi kedvezményezett státusz tartása – Phasing-out kategória: egy régió még időlegesen kaphat támogatást, fokozatos leépítés – Támogatás maximalizálása a GDP %-ában – Új tagállamok termelőinek nem kell kompenzációs támogatás (nincs mit kompenzálni) 3. Nettó befizetők (pl. D, NL, S) – Regionális támogatások főösszegének csökkentése

Hagyományos regionális fejlesztési modellek revíziója n n Ezredforduló: új, felerősödő társadalmi–gazdasági folyamatok (információs társadalom, globalizáció) régi regionális fejlesztési modellek átértékelődése Változó korspecifikus fejlesztéspolitikai divatszavak a gazdaságpolitikában, tudományban: – – n 1980 -as 1990 -es 2000 -es 2010 -es évek: innováció-orientált területfejlesztés hálózatosodás, termelési klaszterek versenyképesség integrált, közösségi alapú helyi fejlesztés De ezek a „szlogenek” nem oldják fel a hatékonyság–kiegyenlítődés alapdilemmáját (ún. váltómozgás elmélet: egyszerre nem megy a kettő) – Vagy hatékonyság – gazdasági növekedés – Vagy kiegyenlítődés – gazdasági egyensúly