Privt s publikus a kreativits pszicholgiai megkzeltseiben Kreativits
Privát és publikus a kreativitás pszichológiai megközelítéseiben
Kreativitás a személyes szférában: traumakezelés, gyászmunka (Vikár, 1996) • Az értékrend, a szabályok takarékosak, de folyamatos revíziónak vetjük alá ezeket • Ha sérül az énstruktúra, vagy még súlyosabb esetben a társas környezet biztonsága, hogyan tudja az egyén megalkotni az új helyzetet? Mi az a kreatív hozzáállás, amely ebben segíthet?
Alkotó gondolkodás jellegzetességei, vizsgálata • pszichometria (fluencia, originalitás, elaboráció) kognitív megközelítés (pl. Információfelhasználás a problémamegoldás során) szociális személyiségelméleti megközelítés (saját kreativitás tudata, eredetiség, függetlenség, kockázatvállalás, személyes energia, kíváncsiság, humor, újdonság és komplexitás kedvelése, művészi érzék, nyitottság, egyedüllétre (magán időre) való igény, jó megfigyelőképesség; kétértelműséggel, ellentmondásokkal szembeni tolerancia, önelfogadás) • • Módszerek: személyes ülések, laborkísérletek „nagy elmék” önbeszámolói, kutatási naplók, életrajzok, feljegyzések alapján • Kérdés: Mi lehet a társas tényezők szerepe, hogyan nyilvánulnak meg ezek az alkotó problémamegoldásban?
A privát és a publikus dimenzió különféle megközelítésekben Evolúciós megközelítésben (Campbell 1974) változatok és konzisztens szelekciós feltételek szükségesek Eysencknél (1994) privát kreativitás (vonás) és publikus kreativitás (produktivitás) Vernon (1989) az újdonság mellett a definíciónak tartalmaznia kell a kreatív termék elfogadhatóságának, illetve helyénvalóságának (appropriateness) ismérvét is Boden (1994) P-creativity, H-creativity: pszichológiai és történelmi kreativitás • • Simonton (1984) szerint a kreativitás szociálpszichológiai jelenség Társas kapcsolatok vizsgálata: az elődök (ideálok, riválisok), és az utódok (tanítványok, csodálók) kiválósága korrelál az alkotó kiválóságával
Problémamegoldó folyamat szakaszai 1. előkészítés 2. inkubáció 3. megvilágosodás 4. kidolgozás Személyes tényezők Társas szinten történhet
Inkubációs hatás lehetséges magyarázatai • • • Feltételezés: Tudattalan munka Kipihent agy kapacitása, hatékonysága nő A memóriából előhívható lesz az információ Fixáció válaszversengés hatására Szelektív felejtés Kontextusváltás (új ingerek pl. analógiás transzfer hatással)
Csoportos problémamegoldás vizsgálata (Dunbar 1995, Barkóczi 1998 alapján) Tudósok, kutatók „in vivo” vizsgálata 4 kiemelkedő molekuláris biológiai laborban • • A „magányos hős” a tudomány területén ma már nem versenyképes. A pszichológusok fejtörőkkel és egyénekkel dolgoznak (in vitro). Laborokban végzett szociálpszichológiai kutatások nem veszik figyelmbe a kognitív folyamatokat Retrospektív alapú pszichológiai vizsgálatok megbízhatósága kétes.
Gondolkodási folyamatok alakulása csoportban • Sok negatív bizonyíték a hipotézis cáfolatára • Nagyon gyakran használnak analógiákat, ezeket széles körből merítik • Rokon területről relációrendszerek átvitele • Konceptuális váltás • Megvilágítás analógiával • Külső provokáció hatására különböző kérdések és célok mentén módosul a reprezentáció • Magyarázat részleteihez a többiek hozzáadnak, így megváltozik a probléma konceptualizálása. • Analógias illesztés pontosítása • Különbség van az azonos hátterű és a változatos hátterű csoportok között az analógiák használatában
Következtetések • A jó csoport megspórolja az inkubációs időt • A belátás pillanatai nincsenek magányos időhöz kötve • DE nem szükséges és/vagy elésgésges feltétel a csoport (szemben a kollektív tényezőkkel) • „in vivo” ugyanazok a folyamatok, mint „in vitro”, a laborkísérletek eredményeit a megfigyelések megerősítették. (ökológiai validitás)
A kreativitás mérésének kritikája: Az érvényesség feszegetése. (Gáspár 2001 alapján) • • • A divergens gondolkodás mérésének eredményei feladatspecifikusak, a kreativitást szélesebb értelemben szeretnénk megragadni A belső feltétel (amit a pszichometria mér) csak több más, külső feltétellel együtt hoz létre valós kreatív produktumot. A makrotársadalomnak és személyes közvetlen környezetnek meghatározó szerepe van a kreatív folyamatok alakulásában interakcionista megközelítés környezet, személy, teljesítmény interakciója EREDMÉNY: Az általános szorongás és a kreativitás egyes tényezői (Kozéki-Eysenck mutatók) egyéni beállítódásnak tekinthetők, az összes többi változó inkább (de nem kizárólag) helyzetfüggőnek bizonyult
A kreatív folyamat és vonatkoztatási rendszere KONVERGENCIA ALAPJA: • lélektani aspektus: divergens gondolkodás, eredetiség, a gondolkodási folyamat sajátosságai • Közösségi haszon • Gazdasági „érvényesség”, GDP-ben mérve • Piaci érték • Társas környezet: tetszés, életminőség • Esztétikai érték • Tudományos érték • SZAKMAI KÖZEG (ld fent, művészeti is lehet)
- Slides: 11