Posztimpresszionizmus kb 1880 1905 Az impresszionizmusbl kinv s

Posztimpresszionizmus kb. 1880 -1905

Az impresszionizmusból kinövő és vele szembeforduló irányzatok közös neve (a latin post jelentése: után)

4 főalakja a 20. századi modern festészet megalapozói, a „ 4 evangélistája”

Közös jellemzőik: • Valamennyien az impresszionizmusból indulnak, ezért szokták impresszionistának is nevezni őket • Szembefordulnak az impresszionizmus bizonyos elemeivel, másrészt megpróbálják megőrizni, tovább fejleszteni más elemeit

Stilizálás, dekorativitás

Fokozott intenzitású színek

Hangsúlyos vonalak

A képépítés, a kompozíció fontossága, az impresszionizmus véletlenszerűségének elvetése

Paul Cézanne • Francia festő, ő gyakorolja a 20. sz. első felének festészetére a legnagyobb hatást

Autodidakta, mindig maradnak rajzi hiányosságai

Kezdetben romantikus témák jellemzik

Barátságba kerül az impresszionistákkal, csatlakozik hozzájuk, részt vesz kiállításaikon

Impresszionista témák

Impresszionista színek

Felfogása azonban eltér az „igazi” impresszionistáktól, a formái nem oldódnak fel a fényben, mint azt Monet-nál látjuk gyakran Monet

„Monet csak egy szem, de micsoda szem”- mondja Cézanne • Bírálat: csak érzékel és nem értelmez • Dicséret: Monet páratlan színérzékenységének elismerése

Cézanne a szilárd tárgyakat szilárdnak ábrázolja, a festő nem csak lát, de értelmez is

A tárgyak őrizzék meg tárgyiasságukat, ne oldódjanak fel színes foltokban

„A múzeumok művészete”: a véletlenszerű impresszionista kompozíció helyett a régi festészet felépítettségét, klasszikus nyugalmát keresi Ingres

A kép szerkezete és a formák szilárdsága érdekében használja a vonalat, ami a foltszerű impresszionista festészetből hiányzott

Tovább viszi az impresszionisták világos színeit

A szín szerepének újraértelmezője a festészetben: a szín egyszerre hordoz fényt, formát, tárgyi tartalmat

A szín a kép „építőköve”, sajátos ecsetkezelés, egymástól elkülönülő színlapocskák

• Az ecsetnyomok kristályos keménységet adnak a képelemeknek, a színsíkok összekapaszkodnak, egymásba ékelődnek, összeolvadnak és tömeget, teret alkotnak

Célja az impresszionista pillanatnyiságban érzékeltetni az állandót

Feltárni a tárgyak „legbensőbb lényegét”

Szerinte „A természetet a henger, a gömb és a kúp formáiból kell kialakítani”, ebből indul majd ki a kubizmus Braque

A látványt elemzi, színsíkokra bontja, ezekből építi fel a „képi igazságot”

Ez „képi igazság” fontosabb a látvány igazságánál, ez teret nyit a modern művészeti kísérleteknek Picasso

Kedvelt témája a dél-francia táj

Cézanne a szabadban fest

Cézanne: Mont-Sainte-Victoire

A lakóhelye közelében emelkedő hegy gyakori témája festészetének

Lassú, tépelődő, keresgélő munkamódszerének jól megfelel a csendélet

Nagyon sok csendéletet fest

Cézanne: Csendélet kancsóval és gyümölcsökkel

Fest portrékat is

Önarcképek

Figurális képein is a „képi igazság” fontosabb mint a látvány pontossága

Újra és újra nekirugaszkodik egy fürdőzőket ábrázoló jelenetnek

Az „aranykor” klasszikus témája, ember és természet harmóniája

Georges Seurat • Fiatalon meghalt francia festő • Akadémista képzésben részesült, de az impresszionisták „modern” törekvéseire is nyitott volt

Plein air vázlatok

Rögtönzés helyett tanulmányokkal felépített klasszikus képépítés

Emberek a szabadban, impresszionista téma, klasszikus műtermi kompozíció

Az impresszionisták modern világa és a klasszikus festészet ünnepélyessége

Hogy lehet a szín ragyogását megőrizni a műteremben? „Tudományos impresszionizmus” • Seurat tanulmányozta a fizika fénnyel és színnel kapcsolatos ismereteit • Új színfelbontási módszert dolgozott ki, a festék új felhordás módját alkalmazta

Pointilizmus, optikai színkeverés • Elkülönülő pontokban (francia point: pont), tiszta, keveretlen színeket visz fel a vászonra • A hideg-meleg, komplementer kontrasztok a szemünkben, fizikai keveredés nélkül hozzák létre a kívánt színhatást, a színek tiszta ragyogását megőrizve

Divizionizmus, neoimpresszionizmus • Az optika törvényei szerinti színfelbontás módszere miatt divizionizmusnak is nevezik • Seurat a klasszikus impresszionista mesterek előtt tisztelegve neoimpresszionizmus nak nevezte el

Seurat: Vasárnap délután a Grand Jatte szigetén

Seurat főműve, impresszionista téma, klasszikus emelkedettség

Renoir közvetlensége, életszeretete

Raffaello eszményített emelkedettsége

Gondos előkészítés

A modern élet időtlenné stilizálása

Részletek

Pointilista technika, tudományos színfelbontás

Impresszionista tájak, különös, ünnepélyes csend

Festett keret

Az első festmény az Eiffel-toronyról

Pointilizmus és a klasszikus akt

Degas témái: tánc és cirkusz

Seurat és az irányzat másik főalakja Signac, nagy hatással volt a 20. századi festészetre

A klasszikus impresszionista Pissarro is követője lett egy időre

A szín mint fény: a „vadak” irányzata a 20. század elején Matisse

Tudományos irányzatok: op-art a 20. század közepén Vasarely

Vincent van Gogh • Holland származású festő és grafikus • Élet és művészet szétválaszthatatlan egysége, próbálkozásai ellenére (műkereskedő, lelkész) képtelen beilleszkedni a polgári keretek közé, rövid, öngyilkossággal végződő életút

A művészi pálya indulása: Hollandia

Kezdetben rajzok, grafikák

A realizmus világa

Együttérző a szegények világával

Az első festmények sötét színekkel ábrázolják ezt a világot: tájképek

Életképek, munkások

Parasztok (Millet a példakép)

Csendéletek

Portré-tanulmányok, sötét színvilág, vastag, zsíros olajfesték használat

A realizmus szellemisége, darabos, nehézkes formák és rajz, drámaian nyers kifejezés

A hollandiai képek főműve: „Krumpli evők”

A párizsi korszak • A műkereskedő öccse, Théo van Gogh hívja Párizsba, ő támogatja a csak a művészetnek élő, de képeit eladni képtelen festőt

Megismerkedik az impresszionizmussal, színei kivilágosodnak

Megismerkedik a pointilizmussal

Nála a pontok apró, pálcikaszerű ecsetnyomokká alakulnak át

A japán művészet is hat rá

A vonal egyre fontosabb lesz a képein

Japános, aszimmetrikus kompozíciók

Kialakul jellegzetes stílusa

„Dél műhelye”: Arles • Festő barátja, Toulouse-Lautrec tanácsára Arles-ba (Dél-Franciao. ) költözik, hogy még világosabb, még színesebb képeket festhessen • Azt reméli, hogy festő barátai is csatlakoznak majd

Toulouse-Lautrec képe van Gogh-ról

Az új környezet

Az arles-i szoba

Egyszerű témák

A környező emberek

Vakító napfény

Megfeszítet munka a szabadban

Van Gogh és Gauguin • Sikerül Gauguin-t megnyernie, hogy csatlakozzon hozzá, együtt festenek, de barátságuk tragikus véget ér

Gaugauin képe van Gogh-ról

Napraforgók

Éjszakai kávéház, szimbolikus színhasználat Gauguin képe

Idegösszeroppanás

Sainte-Rémy, az elmegyógyintézet

Van Gogh: Országút éjjel • Örvénylő, hullámzó ecsetnyomok, lüktető, harsogó felületek, kavargó színek • A művész érzelmei kivetülnek a tájba, a természet részt vállal az egyéni drámában

Ciprusok a tájban

A természet képe eltorzul, minden az érzelmek hordozója, a kifejezés (expressio) eszköze lesz

„A festék drámája”

Vastag festék, az ecset barázdái

Van Gogh festészete az expresszionizmus előkészítője Heckel

Van Gogh: Önarckép

Az önvizsgálat eszköze: a pálya minden szakaszában rengeteg önarcképet fest

Szuggesztív tekintett

Kontúrozott formák

Világos színek, vibráló felület, örvénylő ecsetnyomok

A hullámzó vonal, a világos színek, a pasztózus festékfelhordás, a „sebzett” felületek rendkívüli kifejező erőt adnak a képnek

Az utolsó állomás: Auvers

Dr. Gachet, az impresszionisták barátja • Gachet doktor házába költözik Auvers-be, a környék tájai szerepelnek utolsó vásznain • A sikertelenség és az őrülettől való félelme az öngyilkosságba kergetik

Egyetlen képet sikerült eladnia egész életében

Öngyilkosság a búzamezőn

Paul Gauguin • Francia festő • Művészi pályája későn indul, polgári életet cserél fel vele • Élete legjellemzőbb fordulata az európai kultúrából való menekülés (Tahiti) • Több későbbi irányzatra hatott

Az impresszionizmusból indult

Pont-Avenben talált rá saját stílusára

Cloisonnizmus („rekeszzománcszerű”) • A hangsúlyos körvonal és a síkszerűen használt színfelület egysége jellemzi, hasonlít a rekeszzománc ötvös technikára illetve a középkori üvegfestményekre

Egyszerűsítő, összefogó, síkot hangsúlyozó stilizáció

Dekorativitás, szecesszió • A kacskaringós vonalak, a tiszta színfelületek a kép sík jellegét erősítik, a festmény díszítménynek hat • A dekoratív felületi hatás a szecesszió művészetében teljesedik majd ki Mucha