Portuglia Grgorszg Portuglia Portugl Kztrsasg Ter 92 ezer

Portugália - Görögország

Portugália Portugál Köztársaság Ter. : 92 ezer km 2 Népesség: 10, 5 M Portugál 99%, spanyol és afrikai 1%, 250 ezer kelet-európai • Római katolikus (84, 5%), egyéb keresztény (2, 2%), egyéb (12, 3%) • Öregedő népesség ma ismét m. e kibocsátó • •

Madeira – Azori szigetek

Macao – külbirtok 1999 -ben Kínának vissza (utolsó gyarmattartó európai ország)

1. Legnyugatabbi ország, tagolatlan part 2. Alacsony hegyvidék (Variszkuszi) – max. 1991 m Torre Üledékes parti síkság 3. Douro, Tejo – víztároló gátak, E termelés tölcsértorkolat kikötő – Lisszabon, Porto 4. Éghajlat – óceáni, kontinentális, enyhe mediterrán

Gazdaság • Mezőgazdaság É – rét, legelő, szarvasmarha tartás ter. 30%-a erdő – őshonos paratölgy (Világ parafatermelésének fele innen) Kö – kukorica, búza, árpa, folyók mellett rizs D – juh citrus, olajbogyó, paratölgy, szőlő – bor! (Porto) • Halászat, halkonzerv export

• Portugáliában a válság szinte minden ágazatban tapasztalható, társadalmi hatásai – munkanélküliség, szociális helyzet, egészségügy, oktatás – egyre aggasztóbb méreteket öltenek. • A gazdaságot hajtó négy motor (állami beruházások, belső fogyasztás, külföldi befektetések, export) leállt. • A megszorításokat a kormány rendre végrehajtotta, abban bízva, hogy ezek teljesítésével lehet az ország gazdaságát az összeomlástól megmenteni • Az államadósság folyamatosan halmozódik. Az adósság megfojtja a gazdaságot és újabb mentőcsomagra vagy az adósság átütemezésére lesz szükség.

Gazdaság II. • Ásványkincs – Ni, U • Ipar a kikötőkben – Porto – bor, textil, bőripar, kohászat, halászat Lisszabon – autógy. , elektronika, gyógyszergy. , pénzügyi kereskedelmi kp. • A szolgáltatási szektor a legfontosabb, a turisztikai ágazat húzóágazatnak számít. - a feldolgozóipart fejlesztik. - a fejlett technológiát alkalmazó ágazatok – autó- és autóalkatrész gyártás, elektrotechnika, energiaipar, gyógyszergyártás – kerültek előtérbe. • A hagyományos könnyűipari termelés növekszik (textilipar mellett a portugál cipőipar).

Görögország • Terület ¼-e sziget (Kréta), tagolt part (15000 km hosszú) Lassan süllyed, völgyek öblök lettek, szigetek szf. -i hegyek voltak • Balkán fsz. elkeskenyedő D-i része - Ny-on fiatal mészkő vonulatok pl. : Pindosz Peloponnészoszon ill. Krétán folytatódnak - K-en óidei kristályos hegyek Olümposz „istenek lakhelye” - Tesszáliai-alföld

Korinthoszi csatorna • 6 m mély, 25, széles 1893 -ban vágták át a fsz. 6 km-es földhídját • Gerster Béla mérnöki tervei alapján Türr István építette

Mezőgazdaság • Éghajlat – mediterrán, medencékben kontinentális+hegyvidéki • Tesszáliai-alföld – búza, árpa, rizs Belső medencék – gyapot, dohány Partokon – citrus, zöldség, olajbogyó, szőlő, bor Gö. o. a világ I. mazsola termelője Hegyvidéken juh, kecske • Halászat csökken a szennyezettség miatt

Ipar • Energia – vízenergia, lignit • Ásványkincs – bauxit – export ill. hazai timföldgyártás (+víze. Alkoh. ) • Ipari termelés ½-a Athénban 10% Tesszaloniki 2 város közötti vasút mellett! • Főleg kis, középüzemek • Bőripar, textilipar, É az exportban is fontos!

Bevétel • 1. Idegenforgalom – partvidék + krétai, mükénei, hellén kultúra Gond: messze van, nehezen megközelíthető • Tengeri kereskedelem, bérfuvarozás Világ IV. flottája

A görög válság okai • A hitelesség hiánya, a kiszámíthatatlanság és a megbízhatatlanság. Felelőtlen pénzpolitika. • A befektetők az adatok meghamisítása miatt korábban nem voltak tudatában a görög probléma teljes súlyának. A másik ok, hogy nincs elképzelés a probléma megoldásra. • Egy sor megszorítást végrehajtottak, de nem javul a helyzet

• Óriási a korrupció és a bürokrácia. • A görög adómorál gyenge. 25 -30 százalékos a feketegazdaság aránya. • A közszférában 40 -60%-os volt a reálbér emelés, de ennek nem voltak meg a gazdasági feltételei. • Mi lesz a választások után?