Pontkdok szerepe a gyakorl fldmr szemvel Zimmer Pter

Pontkódok szerepe a gyakorló földmérő szemével Zimmer Péter ügyvezető, Geo Zimmer Kft.

Előadásomban azt kívánom vizsgálni, hogy az ingatlan-nyilvántartás térképi adatbázisában szereplő pontkódok mennyire vannak összhangban a DAT 1 szabályzat T_KOZEPHIBA által megadott értékekkel. Tapasztalatom szerint különbözik a helyzet a fővárosban és vidéken.

Nagyon kevés információm van azokról a vidéki városokról, ahol szabatos felméréssel készült térképek digitális átalakítása történt meg. Tudomásom szerint általában itt sem homogén a térképek pontossága, mivel az úgynevezett belterületek külső felén más felmérési technológiával készültek a térképek. Ezért, az előadásom ezeket az eseteket nem érinti.

A fővárosban kapott adatrendszer pontkódokat nem tartalmaz, bár a munkarészek leadásakor a koordináta jegyzékben szerepeltetjük azokat. Amikor a terepi ellenőrző mérések esetén tűréshatárt meghaladó eltéréseket tapasztaltam, akkor a kollégák trehányságára, vagy bizonyos szakmai hiányosságokra vezettem vissza az okokat.

Egyetlen rendszerszintű kivételt tudok csak említeni, amikor telekhatárra épült épület 30 cm-nél kisebb mértékben nyúlik át a szomszédos földrészletre. Ilyenkor „rátoljuk” a teljes épületet a birtokhatárra, mivel a működő informatikai rendszer az „átlógást” nem tolerálja. Ennek ellenére javasolnám, hogy az „eltolt” épületeket ábrázolni kellene valamilyen új rétegben, hogy tudni lehessen melyek azok az épületek, amelyek nincsenek a helyükön.

Vidéken a térképek digitális átalakítása során azonos pontkódokat kaptak az 1: 1000 -es fotogrammetriai eljárással készült térképek és az 1: 2880 -as vetület nélküli térképek is. Nem is beszélve az olyan régi vetületi térképekről, amiknek még 207 -es „múltjuk” is van. Véleményem szerint ezeken lehetne segíteni a különböző pontosságú térképekből készült adatrendszerek egy program által megfelelő minőségű pontkódra való átírásával.

Nézzünk néhány példát az adatrendszer és a pontosságot reprezentáló pontkódok ellentmondásaira. A természetbeni állapot és az ingatlan-nyilvántartási állapot ábrázolása az alábbi esetben a birtokhatárpontok digitális átalakításával „születtek meg”. Mindig elgondolkodom ilyenkor, hogy az épületfeltüntetéseknél meg kellene változtatni a birtokhatárra való bemérést. Nem is értem, hogyan sikerült a földhivatalnak ezt átvezetni. Meg kívánom jegyezni, hogy aki a 8/2018. (VI. 29. ) AM rendelet 10 -es mellékletét készítette és jóváhagyta, az az életében nem végzett üzemszerűen földmérési munkát.

A 65 -ös számú épület véleményem szerint legalább 50 -60 éve épült. A 67 -es épület feltüntetésénél a műszeres bemérés és a hivatal által átvezetett állapot lineáris eltérései 1. 7 m és 3. 65 m között vannak. Turista térképnek talán megfelel. 65 67

A pontkódok által reprezentált pontosságnak a birtokhatárok itt sem felelnek meg. Ám, ha a természetbeni vonalakat eltoljuk 1. 6 m-rel , akkor már egész jól illeszkednek a jogi határokra.

Azonban a már bemért épületekkel így is baj van. Vagyis, az épületek bemérésénél is meg kellene szüntetni a „relatív” pontosságot. Az előbb említett „eltolásos esetben” szükséges lenne egy olyan pontkód bevezetése, amely alapján a későbbiekben is tudható, hogyan került a változás a térképi alrendszerbe.

Még egy megjegyzés az előbbi példához: Nem messze onnan (kevesebb mint 100 m-re) volt kitűzési munkám, és érdekes módon minden eltolás nélkül (!) illeszkedett a természetbeni állapot a térképi alrendszerre. Nem vagyok biztos, hogy örömmel vállalnék el kitűzést a két terület közé eső részen.

Ennél a munkánál a 645 hrsz-ú földrészlet kitűzését kaptam feladatul, amit kevesebb, mint 30 évvel azelőtt egy kollégánk már kitűzött. (Állítólag az épület helyével együtt, amiről csak a tulajdonosoktól kaptam tájékoztatást. ) Ez után nem sokkal kerültek kiosztásra a 647/2 -647/10 hrsz-ú új földrészletek. Ezt a földmérő kollégák pontos munkával tűzték ki. A kiosztott határpontok kódja 4195 és 4295 lett.

Szerintem itt sem ártott volna figyelembe venni, hogy van-e elcsúszás a térképi adatrendszer és a természetbeni állapot között. Ezt azoknak a fiatal kollégáknak ajánlom figyelmükbe, akik még soha nem vettek részt nagyobb terület térképfelújításában.

Végül még egy példa: Egy régi településrészhez alakítottak ki egy új utcát.

A fenti példák után jó lenne, ha a földmérési osztályokon a földmérők által kötelezően átadott dxf formátumú mérési vázlatok egységes háttérállományban kerülnének tárolásra, és az adatszolgáltatás során egy-két hiányos papíralapú munkarész helyett megkaphatnánk ezt a könnyen kezelhető állományt. (Egyik hivatalban találkoztam már ez irányú törekvéssel. ) Találkoztam olyan esettel is, hogy leadtam vizsgálatra az egyik munkám, amihez elég nagy részt kellett felmérnem, hogy megbízhatóan végezzem el a feladatot. Közel egy év múlva ismét a környéken volt munkám, de a korábban leadott munkarészekből semmit nem kaptam az adatszolgáltatás során. (Gondolom mások sem. )

Számomra érthetetlen a pontkódok kötése az egyes rétegekhez. Példaként említhetném, amikor egy szögvas oszlopokkal és dróthálóval bekerített gyümölcsös alrészlet változását olyan minőséggel bemértem, ami megfelelt a legpontosabb igényeknek is. A hivatal pedig visszaminősítette velem a kódokat!

Egy térinformatikai rendszer nem tartalmazhat redundáns információkat! Az, hogy valami alrészlet, vagy épület, vagy egy telekhatár kerítésének düledező oszlopa, az kiderül arról, hogy milyen rétegben van. Azt pedig a pontkódnak kell tartalmaznia, hogy milyen annak a pontnak a beazonosíthatósága, és milyen módszerrel történt a bemérése. Ebben az esetben az épület lehet akár elsőrendű részletpont, míg a düledező faoszlop a - beazonosíthatósága miatt csak másodrendű.

Ilyen szemlélettel elég sok adat összegyűlése után a hivatalok könnyebben kijelölhetnék egyes tömbök „újfelmérését”, mert teljes igazgatási egységek területének újfelmérésére kevés esélyt látok. Különösen ott, ahol a leggyalázatosabb térképekről történt az adatgyűjtés.

Továbbá találkoztam olyan új házhelyosztással, ahol 4195 -ös kódokkal látták el az új részletpontokat. Ellenőriztem két utca frontján lévő pontokat úgy, hogy az egyenestől való eltéréseket lemértem az adatrendszerben. Az eredmény mindenütt cm alatt volt. Így nem képes digitalizálni senki! Ezzel csak az a bajom, hogy, ha itt kellene kitűznöm egy földrészletet, akkor más tűréshatár szerint értelmezném, hogy a természetbeni és a jogi határvonal mikor tekinthető azonosnak.

Köszönöm figyelmüket! Zimmer Péter ügyvezető, Geo Zimmer Kft. +36 30 952 2294 2019. 04. 03.