Pnztr konferencia 2008 Mi lenne a feladata s

  • Slides: 8
Download presentation
Pénztár konferencia 2008. Mi lenne a feladata és hogyan kellene működnie az önsegélyező pénztáraknak?

Pénztár konferencia 2008. Mi lenne a feladata és hogyan kellene működnie az önsegélyező pénztáraknak? ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁRSZÖVETSÉG

Mi a baj az önsegélyező pénztárakkal? • Jelenleg elsősorban a 2007. június 1 -től

Mi a baj az önsegélyező pénztárakkal? • Jelenleg elsősorban a 2007. június 1 -től érvényes jogszabályi környezet: • Azokat ösztönzi a megtakarításra, akik a szolgáltatási oldalon várhatóan nem lesznek rászorultak távlatilag sem. • A szolgáltatásra elvileg jogosultak megtakarítási lehetősége csekély • Általánosságban – a korábbi jogszabályi környezetben – néhány pénztár esetében a nem kellően „visszafogott”, a jogalkotói szándékot túlságosan tágan értelmező, etikailag is kifogásolható működés • A változások következménye: 2007. I. félév 2008. I. félév Darabszám 40 26 Taglétszám 120 e. Fő 61 e. Fő 2. 393 m. Ft 1. 301 m. Ft Bevétel ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁRSZÖVETSÉG

Mi a baj az önsegélyező pénztárakkal? • A helyzet kialakulásában és megoldásában is szerepe

Mi a baj az önsegélyező pénztárakkal? • A helyzet kialakulásában és megoldásában is szerepe van az önsegélyező pénztáraknak • Joggal vethetjük fel azt is, hogy az önsegélyező pénztárak nem kapták meg azt a „hátszelet” a fejlődéshez, amit a nyugdíjpénztárak, így kénytelenek voltak úttörő módon utat taposni, s ennek a pozíciókeresésnek voltak, vannak „vadhajtásai”. • A koncepció alkotás a pénztárak feladata lesz, a jogszabály alkotók előítéletei nem szűnnek meg önmaguktól és nincs is szándék rá • Célul kell kitűzni, hogy a – nemcsak önsegélyező – pénztárakat érintő kedvezmények az éves „adó alkuk” helyett hosszútávon stabil állami támogatássá alakuljanak (lásd lakástakarék-pénztár) ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁRSZÖVETSÉG

Új kiindulópontot kell találni? • A magyar, állami társadalombiztosítás bölcsője a XIX. századvégi segélypénztárak

Új kiindulópontot kell találni? • A magyar, állami társadalombiztosítás bölcsője a XIX. századvégi segélypénztárak megalakulása • Öpt. preambulum • „A szociális biztonság erősítése sürgető társadalmi érdek. A szociális biztonságot szolgáló rendszerek újjáépítése, a szolidaritás, a rendszerűség, a kiszámíthatóság és az önkéntesség elve alapján a szociális piacgazdaság kiépítéséhez nélkülözhetetlen. (…) Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak meghonosítása Magyarországon a társadalombiztosítás reformjának szerves része. ” ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁRSZÖVETSÉG

Hol a helye a „társadalombiztosításban” az önsegélyező pénztáraknak? A „társadalombiztosítás” alrendszerei Ezt kiegészítő rendszerek

Hol a helye a „társadalombiztosításban” az önsegélyező pénztáraknak? A „társadalombiztosítás” alrendszerei Ezt kiegészítő rendszerek Nyugdíjbiztosítás Önkéntes nyugdíjpénztárak, NYESZ, Foglalkoztató nyugdíjszolgáltató intézmény, Nyugdíjcélú üzleti biztosítás Egészségbiztosítás Önkéntes egészségpénztárak, Egészségügyi célú üzleti biztosítás Szociális juttatások Önkéntes önsegélyező pénztárak, üzleti biztosítások • A céljaikat tekintve legjobban körülhatárolt alrendszerhez lett rendelve a legtöbb intézmény • A leginkább szerteágazó, céljait tekintve nehezen körülhatárolható alrendszer kiegészítésére egyetlen intézményi forma létezik ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁRSZÖVETSÉG

 • A szerteágazó szociális rendszer előnye: az önsegélyező pénztárak szolgáltatási köre elviekben rendkívül

• A szerteágazó szociális rendszer előnye: az önsegélyező pénztárak szolgáltatási köre elviekben rendkívül széles lehetne, a társadalmi igény jelentős • Hátránya: szabályozása nem egységes, rendkívül bonyolult, így a kiegészítő intézmények számára sincs fogódzó • Jelenleg az intézményesített formák háttérbe szorítása zajlik, ugyanakkor az egyéneknek és vállalatoknak tett engedmények ugyanezen célok érdekében fennmaradnak, erősödnek (pl. üdülési csekk, étkezési utalvány stb. ) • Pedig az intézmények koncentrálják a kedvezményezetteket, így kevesebb szereplő ellenőrzése is elegendő a célok teljesülésének vizsgálatához • Az intézményekben koncentrálhatóak az egyes célok is (lásd önsegélyező pénztár), vagyis egyszerűsíthető lenne a párhuzamos kedvezmény rendszer ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁRSZÖVETSÉG

Mi lenne a feladata … • A 2007. előtti és utáni szabályozás ötvözete a

Mi lenne a feladata … • A 2007. előtti és utáni szabályozás ötvözete a feladatokat kellően körülhatárolja: • Szükséges egyrészt az egyéni életkörülményeken alapuló, rendkívüli élethelyzetekben történő „segítségnyújtás” • De ugyanilyen szükséges a „társadalmilag” elfogadott célokat támogató, a szociális helyzettől nem függő, „alanyi” jogon járó juttatás is. • Rövid távon szélesíteni kell a gyermekneveléssel kapcsolatos „alanyi jogon” adható juttatásokat, vissza kell hozni az ezzel kapcsolatos korábbi szabályozás használható elemeit • Közép- és hosszabbtávon a vállalati gondoskodási formák önsegélyező pénztárba terelése (iskolakezdési támogatás, üdülési csekk, utazási bérlet, vissza nem térítendő lakáscélú támogatás stb. ), távlatilag az egyéni célokhoz igazodó, rugalmas szolgáltatási formák kialakítása. ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁRSZÖVETSÉG

… és hogyan kellene működnie? • A piac tisztulása mára megtörtént. • A szolgáltatási

… és hogyan kellene működnie? • A piac tisztulása mára megtörtént. • A szolgáltatási kör kiterjesztésével egyidőben a pénztári működés megerősítése, az ellenőrzés hatékonyságának, a nem „helyesen” működő pénztárak megregulázási lehetőségeinek, eszközrendszerének bővítése • Speciálisabb feltételekhez kötött állami, felügyeleti engedély • Folyamatos minősítési kötelezettséghez, állami elismeréshez kötött működés ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁRSZÖVETSÉG