PNZGYI SZMVITEL 10 lecke A kvetelsek tartalma letplyja

PÉNZÜGYI SZÁMVITEL 10. lecke A követelések tartalma, életpályája, értékelése

ESZKÖZÖK FORGÓESZKÖZÖK BEFEKTETETT ESZKÖZÖK SAJÁT VÁLLALKOZÁSBA MÁS VÁLLALKOZÁSBA ANYAGI KÉSZLETEK KÖVETELÉSEK ÉRTÉKPAPÍROK PÉNZESZKÖZÖK NEM ANYAGI AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK 10. lecke © Deák István 2

KÖVETELÉSEK FOGALMA • • • Jogszerű (szerződésekből, jogszabályokból eredő) általunk már teljesített ügyletből eredő a másik fél által elismert pénzben kifejezett fizetési igények 10. lecke © Deák István 3

KÖVETELÉSEK AZ SZTV SZERINT • 29. § (1) Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert – – – 10. lecke termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (beleértve az osztalékelőleget is) kapcsolódnak, valamint a különféle egyéb követelések, ideértve a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket, a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket is. © Deák István 4

KÖVETELÉSEK RENDSZEREZÉSE I. Alapul szolgáló ügylet fajtája szerint a) szerződésen alapuló - szállítási - adásvételi - vállalkozási - szolgáltatási - kölcsön - egyéb b) jogszabályon alapuló - költségvetési kiutalási igények 10. lecke © Deák István 5

KÖVETELÉSEK RENDSZEREZÉSE II. Pénznem szerint - forint - deviza → devizás monetáris tétel! Lejárat szerint - rövid - hosszú (Befektetett pénzügyi eszköz) Eredet szerint - saját (a követelést keletkeztető ügylet hatása is a mi könyveinkben jelenik meg) - vásárolt (a követelést keletkeztető ügylet hatása nem a mi könyveinkben jelenik meg) Kezelés módja szerint - normál - hátrasorolt 10. lecke © Deák István 6

HÁTRASOROLT ESZKÖZ [sztv. 3. § (8) bek. 19. pont] • Az a követelés (illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapír), amely az adósnál (illetve az értékpapír kibocsátójánál) hátrasorolt kötelezettségnek minősül, és ha az adós ellen a futamidő alatt felszámolási eljárás indul, akkor e felett csak többi hitelező kielégítése után lehet rendelkezni, illetve kiegyenlítést követelni 10. lecke © Deák István 7

Hátrasorolt követelés ismérvei (általában) adósságrendezésre adott kölcsön Futamidő > 5 év Pénzügyi teljesítés a futamidő lejárta előtt nem követelhető Az adós felszámolása, csődje esetén a többi (normál) hitelező kielégítése után teljesíthető • Lásd a hátrasorolt kötelezettség témát is!!! • • 10. lecke © Deák István 8

KÖVETELÉSEK RENDSZEREZÉSE III. Címzetthez való (tulajdonosi) viszony szerint - független féllel szembeni követelés - nem független féllel szembeni követelés - kapcsolt vállalkozás (KAV=AV+LV+KVV) - jelentős tulajdoni részesedés (JELTURÉV) - egyéb részesedési viszony (ERVÁV) 10. lecke © Deák István 9

KÖVETELÉSEK RENDSZEREZÉSE IV. Tartalom szerint (mérlegben elfoglalt hely szerint) - szűken értelmezett - tágan értelmezett 10. lecke © Deák István 10

SZŰKEN ÉRTELMEZETT KÖVETELÉSEK B/II. KÖVETELÉSEK 1. Vevők 2. Követelések KAV-val szemben 3. Követelések JELTURÉV-vel szemben 4. Követelések ERVÁV-val szemben 5. Váltókövetelések 6. Egyéb követelések FÜGGETLEN FÉLLEL SZEMBEN 10. lecke © Deák István 11

KÖVETELÉSEK TÁG ÉRTELMEZÉSE MÉRLEG 10. lecke A/I/6 Immateriális javakra adott előlegek A/II/6 Beruházásra adott előlegek A/III Tartósan adott kölcsön A/III Hitelviszonyt megtestesítő ép. B/I/6 Készletekre adott előlegek B/II KÖVETELÉSEK B/III Hitelviszonyt megtestesítő ép. B/IV. Bankbetétek C/1 Bevételek AIE D/II. © Deák István Jegyzett, de be nem fizetett tőke 12

Követelések a mérlegben (előző diához) • Az adott előlegek, az adott kölcsönök és a bevételek AIE tételek is tartalmukban követelések, tehát a követelések általános értékelési szabályait kell alkalmazni • A hitelviszonyt megtestesítő ép. is követelést testesít meg, de erre külön szabályok vonatkoznak (lásd értékpapírok témát) • A bankbetétek bankkal szembeni követelések, ezekre is értelmezhetőek a követelések értékelési szabályai • A jegyzett, de be nem fizetett tőke a tulajdonosokkal szembeni követelést jelent, de értékelése nem a követelések szabályai szerint történik (lásd a Saját tőkénél) 10. lecke © Deák István 13

KÖVETELÉSEK ÉLETPÁLYÁJA KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK BEKERÜLÉSI ÉRTÉK Csak a kamatozó követelések esetében kamat KÖVETELÉS FENNÁLLÁSÁNAK IDŐSZAKA F BEKERÜLÉS 10. lecke kamat O R D U L Ó N A P O K Leltározás: egyeztetés Eseti értékkorrekciók (év, ví) MEGSZŰNÉS Devizás (követő) értékelés Kifizetés Hitelezési veszteség Elengedés © Deák István 14

ÉRTÉKELÉS FORDULÓNAP BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉS NAPJA 10. lecke BEKERÜLÉSI ÉRTÉK - Évközi teljesítések - Elengedett követelés - Behajthatatlan követelés KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK (a fordulónapi értékelés előtt) - Behajthatatlan követelés - Értékvesztés + Visszaírás +/- devizás követelések nem realizált árf. kül. MÉRLEGÉRTÉK © Deák István 15

BEKERÜLÉSI ÉRTÉK: „névérték” • Az alapul szolgáló ügylet teljesítésének napjával kell állományba venni • Elismert, követelhető (szerződésből, jogszabályból következő) tőkeösszegben – Forintban keletkezett – Devizában keletkezett • Pénznyújtásból eredő – Devizabetétről (általános szabály) – Közvetlenül forintért vásárolt devizából (kivétel!) • Nem pénznyújtásból eredő (általános szabály) • Barterügylet – Ha 1. ügylet (általános szabály) – Ha 2. ügylet (1. ügylet árfolyamán) • Devizában meghatározott áfa-s ellenérték esetében – Általános szabály – Számvitelpolitikai döntés alapján az áfa tv. szerinti árfolyam 10. lecke © Deák István 16

BARTERÜGYLET • Azonos devizaösszegű export és import ügylet egy szerződésben való összekapcsolása (közvetlen árucsere) – Barterügylet belföldi-belföldi relációban is értelmezhető, akár devizában is! • Nemcsak devizában, hanem forintban is azonos összeggel mutatjuk ki a két ügyletet, ezért a második ügyletet az első ügylet árfolyamával értékeljük • Nem tévesztendő össze a követelés fejében átvett, illetve a kötelezettség ellenében átadott eszköz esetével! Itt két egymástól független ügylet utólagos összekapcsolásáról van szó 10. lecke © Deák István 17

SAJÁTOS BEKERÜLÉSI JOGCÍMEK a) Követelés vásárlás: fizetett összeg b) Apportként átvett: általános szabály c) Térítés nélkül átvett: általános szabály (egyéb bevétel → halasztott bevétel → megszüntetés pénzügyi rendezéskor, vagy értékvesztés, hitelezési veszteség elszámolásakor) 10. lecke © Deák István 18

SAJÁTOS BEKERÜLÉSI JOGCÍMEK d) Bíróság által megítélt követelés – ügyfél által el nem ismert, de – bíróság által megítélt és a – fordulónapig jogerőre emelkedett. – Teljesítés napja: jogerőre emelkedés napja Ne tévesszük össze az ügyfél által elismert, jogalapjában nem vitatott követelés (ami a könyveinkben már szerepel) bírósági végrehajtásának elrendelésével! 10. lecke © Deák István 19

ÉVKÖZI CSÖKKENÉSEK • Követelés részben vagy egészben megszűnik – KIFIZETÉS (pénzeszköz nő) • Devizás követelésnél realizált árfolyamkülönbözet rendezése – BESZÁMÍTÁS (kötelezettség csökken) • Ugyanazon partnerrel szemben fennálló kötelezettséggel szemben (devizásnál árfolyamkülönbözet keletkezhet) • Technikai számla használata szükséges lehet (lásd bruttó elszámolás elvét is!) – ELENGEDÉS (eredmény csökken) • Két fél (szabad) megegyezése alapján • Pénzügyi teljesítés nem várható • Egyéb ráfordítás – BEHAJTHATATLANNÁ VÁLÁS (lásd év végi ért. ) 10. lecke © Deák István 20

ÉV VÉGI ÉRTÉKELÉS • Követelések minősítése 10. lecke TELJES ÉRTÉKŰ Biztosan/nagy bizonyossággal befolyik KÉTES Befolyó összeg nagysága és időpontja bizonytalan BEHAJTHATATLAN Biztosan/nagy bizonyossággal nem folyik be © Deák István 21

Behajthatatlan követelés kritériumai [sztv. 3. § (4) bek. 10. pont] • Nem végrehajtható (nincs fedezet) – amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető • Csődeljárás, felszámolási eljárás során – Egyezségi megállapodás keretében elengedett – Nincs rá fedezet • Felszámoló nyilatkozata alapján • Vagyonfelosztási javaslat alapján • • Eredményesen nem érvényesíthető (végrehajtás költségei > követelés összege) Adós nem lelhető fel Elévült Bíróság előtt nem érvényesíthető Vegyük észre, hogy kétféle elengedett követelés van. 10. lecke © Deák István 22

BEHAJTHATATLAN KÖVETELÉS ELSZÁMOLÁSA Hitelezési veszteség (HV) – A behajthatatlan követelés miatt elszámolt ráfordítás – Behajthatatlanná váláskor • Évközben, fordulónapig elszámolt • Fordulónapon elszámolt: üzleti év teljessége alapján: fordulónapon fennálló, beszámolókészítésig behajthatatlanná vált – Egyéb ráfordítás – Hatása: követelés részben vagy egészben megszűnik Lehet utólagos pénzügyi teljesítés – Pénzügyi teljesítéskor – Egyéb bevétel (38. – 96. ) Vegyük észre, hogy elengedett követelés elszámolása kétféle lehet, attól függően, hogy … 10. lecke © Deák István 23

Behajthatatlan követelés vs. hitelezési veszteség • A behajthatatlan követelés a követelés eredeti (bekerülési) összegére vonatkozik • A hitelezési veszteség a követelés könyv szerinti értékében jelenik meg • Például – Bekerülési érték 10. 000 – Könyv szerinti érték 6. 000 • Behajthatatlan követelés maximuma 10. 000 • Hitelezési veszteség maximuma 6. 000 10. lecke © Deák István 24

KÖVETELÉSEK ÉRTÉKVESZTÉSE • Értelmezése: – – – – Fordulónapon fennálló beszámolókészítés napjáig nem rendezett kétes követelések után az adós egyedi minősítése és a beszámolókészítésig ismertté vált információk alapján a várhatóan meg nem térülő összegben elszámolt követeléscsökkentő (kontraaktív) tétel (követelés jogcíme nem szűnik meg). • Elszámolása: – Egyéb ráfordítás (86. – 3 x 9) • Devizás követeléseknél az év végi (át)értékelés előtti árfolyamon (árhatás ás árfolyamhatás elkülönítése!) 10. lecke © Deák István 25

KÖVETELÉSEK VISSZAÍRÁSA • Értelmezése – – – Fordulónapon fennálló értékvesztéssel csökkentett a beszámolókészítésig ismertté váló információk alapján részben vagy egészben teljes értékűvé vált követelés könyv szerinti értékének növelése a korábban elszámolt értékvesztés csökkentésével (megszüntetésével). • Elszámolása: – Egyéb bevétel (3 x 9. – 96. ) – Devizás követeléseknél az év végi (át)értékelés előtti árfolyamon (árhatás ás árfolyamhatás elkülönítése!) 10. lecke © Deák István 26

Egyedi értékelés sajátos érvényesítése a követelések értékelésénél • Adósonként kisösszegű követelések könyvvitelben elkülönített csoportjára (számvitelpolitikai kérdés) a nyilvántartási érték százalékában is meghatározható az értékvesztés • Minden fordulónapon ez alapján meghatározzuk az értékvesztés szükséges összegét és az előző fordulónappal összehasonlítva vagy további értékvesztést vagy visszaírást számolunk el. • Például: – adósonként kisösszegű követelésnek minősül, ha a fordulónapi állomány 100. 000 Ft alatt van – Az átalány-értékvesztés 30 % – Tehát az értékvesztés = a fenti határérték alatti adósokkal szembeni követelés * 0, 3 10. lecke © Deák István 27

Értékvesztéssel csökkentett követelésre befolyt összeg hatása • • Kiinduló helyzet: Beké – ÉV =Kszé Folyomány: Befolyó összeg > Kszé Hogyan számoljuk el a különbséget? Attól függ mikor folyik be! – Fordulónap és azt követő beszámolókészítés között • Fordulónapra vonatkozóan (teljesség elve!): visszaírás – 3 x 9. – 96. befolyt összeg – kszé összegben – Beszámolókészítés és azt követő fordulónap között • Jóváírás napjára vonatkozóan: egyéb bevétel (DE EZ NEM VISSZAÍRÁS!!!) – 38. – 3 x befolyt összeg – 3 x 9. – 3 x. elszámolt ÉV kivezetése (befolyt összeg – kszé összegben) – 3 x. – 96. befolyt összeg – kszé összegben 10. lecke Ahol 3 x a megfelelő követelés számlát, a 3 x 9 pedig a követeléshez © Deák István számlát jelöli tartozó értékvesztés 28

Értékvesztés, visszaírás és hitelezési veszteség kapcsolata • Értékvesztés: – csak a fordulónapon nyitott követelésekre értelmezhető, – a követelés jogcíme nem szűnik meg, csak az értéke csökken (akár nulla is lehet ennek hatására a mérlegérték) – egyéb ráfordítás – Visszaírható, legkorábban az értékvesztés elszámolását követő fordulónapon, ha még akkor is fennáll a követelés (és már nem minősül kétesnek) 10. lecke © Deák István 29

Értékvesztés, visszaírás és hitelezési veszteség kapcsolata • Hitelezési veszteség – Behajthatatlanná váláskor (évközben, fordulónapon) – A követelés részben vagy egészben megszűnik – Elszámolása • Ha BH = BekÉ, – és ÉV=0, akkor 86. – 3 x. – És ÉV>0, akkor 3 x 9. – 3 x. és 86. – 3 x. • Ha BH < BekÉ – Ha BH ≤ ÉV » 3 x 9. – 3 x. – Ha BH > ÉV » 3 x 9. – 3 x. és 86. – 3 x. – Nem írható vissza! Ahol 3 x a megfelelő követelés számlát, a 3 x 9 pedig a követeléshez tartozó értékvesztés számlát jelöli 10. lecke © Deák István 30

PÉLDA • • Bekerülés: 2015. 03. 24. 10. 000 Értékvesztés: 2015. 12. 31. 3. 000 Mérlegérték: 2015. 12. 31. 7. 000 Behajthatatlanná válik: 2016 -ban – Hitelezési veszteség: 7. 000 • Mikor számoljuk el a HV-t? – Attól függ mikor válik ismertté a behajthatatlanság ténye • Beszámolókészítés időszakában vagy • Beszámolókészítés időszakán kívül – A példában mi a helyzet? • A behajthatatlanná válás nem lehetett a 2015. évi beszámoló készítési időszakában, mert akkor nem ÉV-t, hanem HV-t számoltunk volna el! 10. lecke © Deák István 31

Példák Megnevezés A B C D Bek. Érték (3 x) 5000 ÉV (2015) (3 x 9) 3000 Behajthatatlan köv. (2016)* 2000 Teljes összeg Pü. telj. (2016)* 3600 Pü. telj. (2017)** 3600 *A beszámolókészítést követően **A fordulónap és a beszámolókészítés napja között 10. lecke © Deák István 32

MEGOLDÁS (2016) • A 3 x 9. – 3 x. 2. 000 (nincs hitelezési veszteség, hiszen ennek eredményhatását már az értékvesztés elszámolásakor kimutattuk) • B • C • D 10. lecke 3 x 9. – 3 x. 3000 86. – 3 x. 2000 (hitelezési veszteség csak az értékvesztéssel csökkentett rész lesz) Könyv szerint érték: 2000 Befolyt ellenérték 3600 38. – 3 x. 3600 3 x 9. – 3 x. 1600 3 x. – 96. 1600 (ez nem visszaírás, mert nem a fordulónapi értékeléshez kapcsolódik) 3 x 9. – 96. 1600, ez visszaírás! © Deák István 33

DEVIZÁS KÖVETELÉSEK ÉV VÉGI ÉRTÉKELÉSE (általános szabály!) • Nem realizált árfolyamkülönbözet • Összes devizás tételre együttesen – Kivéve: barterügyletből eredő követelés • Fordulónapi választott árfolyamra • Eredményhatás (a többi nyitott devizás tétel árfolyamkülönbözetével) összevont elszámolása 10. lecke © Deák István 34

DEVIZÁS KÖVETELÉSEK ÉRTÉKELÉSE: árhatás és árfolyamhatás elkülönítése • ÁRHATÁS (PÉ és KSZÉ eltérése devizában) – Devizában kell meghatározni – Könyv szerinti árfolyammal értékelni • Értékvesztés • Visszaírás • ÁRFOLYAMHATÁS (könyv szerinti és fordulónapi választott árfolyam eltérése) – Értékvesztéssel, visszaírással korrigált deviza összegre kell alkalmazni a fordulónapi devizás átértékelés szabályait 10. lecke © Deák István 35

PÉLDA • Bekerülési adatok • 1000 € • Árfolyam 310 Ft/€ • Fordulónapi adatok • Értékvesztés 400 € • Árfolyam 315 Ft/€ • Árhatás • 400 * 310 = 124. 000 Ft • Árfolyamhatás • (1000 -400)*(315 -310) = + 3. 000 Ft • Mérlegérték • 600*315 = 189. 000 (310. 000 -124. 000+3. 000) 10. lecke © Deák István 36

KÖVETELÉSEK FORDULÓNAPI ÉRTÉKELÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÁSA 10. lecke © Deák István 37

KÖVETELÉSÁLLOMÁNY A FORDULÓNAPON ÉV, HV nem lehet Mérlegkészítésig befolyt? IGEN NEM HV elszámolása IGEN Behajthatatlan? NEM Volt már ÉV? NEM Nincs teendő 10. lecke Kétes? IGEN VÍ ÉV elszámolása Devizás tételek év végi értékelése © Deák István 38

Követelések vs. Beszámoló • MEgyÉB esetében – Értékvesztést kell elszámolni a fordulónapon fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésekre, ha a követelés a mérlegkészítés időpontjában • több, mint 180 napja lejárt, a bekerülési érték 30 százalékának összegében, • több, mint 270 napja lejárt, a bekerülési érték 50 százalékának összegében, • több, mint 365 napja lejárt, a bekerülési érték 100 százalékának összegében. – 100 ezer forint egyedi bekerülési érték alatti, a fordulónapon fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésekre is hitelezési veszteség számolható el (ekkor a fenti értékvesztés ezekre a követelésekre nem értelmezhető!) – Visszaírás az általános szabályok szerint, ha az eltérés > 30% – Bt, kkt dönthet az értékvesztés/visszaírás elszámolásának kizárásáról! – A devizás értékelésre vonatkozó kapcsolódó sajátos szabályok is érvényesülnek (tessék utánanézni!) • MEGYÉB esetén nincs fordulónapi árfolyamhatás, de árhatás lehet (lásd fent)! 10. lecke © Deák István 39

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KÖZGAZDÁSZ KÉPZÉS TÁVOKTATÁSI TAGOZAT LECKESOROZAT COPYRIGHT © SZTE GTK 2017/2018 A LECKE TARTALMA, ILLETVE ALKOTÓ ELEMEI ELŐZETES, ÍRÁSBELI ENGEDÉLY MELLETT HASZNÁLHATÓK FEL. JELEN TANANYAG A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN KÉSZÜLT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL. PROJEKT AZONOSÍTÓ: EFOP-3. 4. 3 -16 -2016 -00014