PIETER BRUEGEL BBEL TORNYA Kovcs Szabina Konferansz vers

PIETER BRUEGEL BÁBEL TORNYA

Kovács Szabina: Konferansz vers X. Koldewey ezernyolcszázkilencvenkilencben ősi falakra lelt babiloni földben. Segítette Asszurbanipál agyag- könyvtára, Hérodotosz, Ktésziosz műve a kutatásba’. S Nabukodonozor városára talált, bár nem ásott ki mást, csak roppant alapzatát. Az ókori Bábel-torony hát létezett, hol Jahve összekeverte a nyelveket? Épült egy felhőket ostromló zikkurat? Nimród álma ez volt: elérni az Urat. Isteni nagyságig fölnőni mily csodás… – a bábel szó annyit tesz: összezavarodás. Idősebb Pieter Bruegel Bábel tornyáról Szilágyi Klára részletesen beszámol.

Az egész évben sokat beszéltünk a Bruegelről. A Művészettörténeti Önképzőkörrel 2014 -ben Bécsben jártunk, ahol a Kunsthistorisches Múzeumban külön termet szenteltek Bruegelnek. Többek között láttuk: Gyermekjátékok Parasztlakodalom Évszakok sorozat képeit És itt láttuk a: Bábel tornyát is Hogy valóban ott jártunk azt bizonyítják a fényképek is.

PIETER BRUEGEL: GYERMEKJÁTÉKOK (1559 -60) 118 x 161 cm Kunsthistorisches Museum, Vienna

PIETER BRUEGEL: PARASZTLAKODALOM (c. 1567) 114 x 164 cm Kunsthistorisches Museum, Vienna

PIETER BRUEGEL: VADÁSZOK A HÓBAN (January) (1565) 117 x 162 cm, Kunsthistorisches Museum, Vienna

PIETER BRUEGEL: BÁBEL TORNYA 1563, 114 x 155 cm, Kunsthistorisches Museum Vienna

A BÁBEL TORNYA ELŐTT

PIHENŐ A TEREMBEN

ORMOS ZSUZSI AZ ÉVSZAKOK ELŐTT

PIETER BRUEGEL BÁBEL TORNYA 1563 114 x 155 cm Kunsthistorisches Museum Vienna Nézzük meg a Bábel tornya képet. A kép 1567 -ban készült, nem túl nagy méretű-114 x 155 cm. A flamand festő 1552 -1555 között Itáliában járt és hosszabb időt töltött Rómában. Itt minden bizonnyal nagy hatást gyakorolt rá a Colosseum.

PIETER BRUEGEL: BÁBEL TORNYA (részlet) Nézzünk egy részletet a toronyból. Látjuk, hogy az antik építmény architektúrája tükröződik sok boltívével, árkádos járataival, lépcsőzetes emeleteivel a Bábel tornyáról készült festményen.

PIETER BRUEGEL: BÁBEL TORNYA (1563) 114 x 155, cm Kunsthistorisches Museum Wienna

A Bábel tornyának építése a Teremtés Könyvében, a 11. fejezetben olvasható (Mózes könyve) A történet azzal a megállapítással kezdődik, . hogy akkoriban az egész földön egyetlen nyelvet beszéltek azután pedig rejtélyesen folytatódik. „ És lőn mikor kelet felől elindultak vala. Sineár földén egy síkságot találnak és ott letelepedének. ” A folytatásban megtudjuk , hogy a nevükön meg nem nevezett telepesek, Sineár földjén elhatározzák, hogy téglát fognak égetni. Amikor ez sikerült nekik, megegyeztek, hogy várost építenek és abban egy tornyot, melynek csúcsa az égig ér. Az ok – ”szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész földnek színén. ” Isten kihívásáról szó sincs, ám Ő - a Biblia szerint - leszállt, hogy megnézze a tornyot. A hatalmas épület rádöbbentette hogy az egységes emberiség számára semmi sem lehetetlen. Így hát összezavarta a nyelvüket és szétszórta őket az egész földön. Bábel tornya valóban létezett.

ETEMENAKI LÉPCSŐS TORONY MARDUK TEMPLOMA ÚJ BABILON (Ami megmaradt belőle)

A SZENT KÖRZET REKONSTRUKCIÓJA

PIETER BRUEGEL: BÁBEL TORNYA 1563, 114 x 155 cm, Kunsthistorisches Museum Vienna

A torony nem hasonlított a Bruegel által megfestetthez. Úgynevezett zikkurat, azaz torony templom volt, amely minden sumér városban állt. A babiloni zikkurat 95 méter. A bécsi képen világos, színes váltakoznak, ebből emelkedik ki a hatalmas okkersárga torony. Bruegel bábeli tornya teljes széltében a szemlélő elé tárul, elnyomva a körülötte lévő embereket és a tájat. A torony vészterhes és nyugtalanító. A képen a dramaturgia a lappangó végzetre épít, ami még csak ezután következik be, de már” meg van írva. ”

BRUEGEL: BÁBEL TORNYA (részlet) Nézzük meg hova tette Bruegel a tornyot, Bábel tornyát. Látva a várost és a tájat azt mondjuk, hogy a festő megmaradt a maga idejében, a maga hazájában.

BRUEGEL: BÁBEL TORNYA (részlet) Igaz, hogy egy nem létező hegyet , egy zord sziklaszirtet is odaálmodott a tengerpartra, sőt beépítette a toronyba.

PIETER BRUEGEL: BÁBEL TORNYA 1563, 114 x 155 cm, Kunsthistorisches Museum Vienna

Azt mondtam, hogy a torony vészterhes és nyugtalanító. Talán ez a nyugtalanító érzés az épülettel kapcsolatban abból adódik, hogy a torony az építés különböző fázisaiban van és ez kelti a nyugtalanító érzést. Ugyanakkor, ha jól szemügyre vesszük a képet, látjuk majd, hogy az építkezésen normális munka zajlik. Izgalmat csak az előtérben látható király látogatása okoz. Nem messze a toronytól kissé felülnézetben a sík terepen Nimród király tart szemlét udvaronc előkelőségeitől körülvéve. BRUEGEL: BÁBEL TORNYA király jövetele (részlet)

BRUEGEL: BÁBEL TORNYA Kőfaragó munkások (részlet) Itt láthatjuk az építőmunkásokat, fakalapácsaikkal, illetve ahogy rudakkal mozgatják a köveket.

BRUEGEL: BÁBEL TORNYA (hajbókoló mesterek) (részlet) Látjuk a munkájukat abbahagyó, a király előtt hajbókoló mestereket.

BRUEGEL : BÁBEL TORNYA király jövetele (részlet)

A művészettörténészek lankadatlanul kutatják Bruegel festményein a politikai tartalmat és ez valószínűleg a legvilágosabban kimutatható a Bábel tornya című képein. Amikor a képkészült 1563 -ban a spanyol hódítók nyomorgatták Flandriát. A festő fejében megfordulhatott, hogy a király és kísérete láttán őrájuk gondolnak majd a leigázott flamand polgárok. Talán ezért is vette magának a bátorságot, hogy a hajbókoló mesterek mögé odapingáljon egy illetlen jelenetet.

BRUEGEL: BÁBEL TORNYA hajbókoló mesterek (részlet)

BRUEGEL: BÁBEL TORNYA (részlet) Nézzük meg jól! A jelenet mögött letolt nadrággal egy éppen dolgát végző guggoló munkást festett– igen pontosan. A festő ezzel is jelezte, hogy nemcsak a hódolat jár a hatalmaskodóknak. „Megyek a császárt kifizetni„ – ez a régi szólás a kép nyelvén pontosan ilyesmit jelentett. Tudjuk, hogy Bruegel sokszor festett flamand közmunkásokat.

BRUEGEL: BÁBEL TORNYA (részlet) A kép baloldali alsó részén lévő emberek, ők azok, akik jól láthatók a képen.

PIETER BRUEGEL : BÁBEL TORNYA 1563 114 x 155 cm, Kunsthistorisches Museum Vienne De nézzük meg a tornyot. Szinte üresnek látszik. Gondolnánk-e hogy itt százával vannak a különböző tevékenységet végző emberek?

hajókikötő BRUEGEL: BÁBEL TORNYA (részlet) matrózok A hajó amelyet legközelebb látunk már bontja vitorláit. Az árboc kosárban fent látjuk a matrózt aki körbetekint, egy másik társa mászik fel a köteleken, egy harmadik az orrvitorlát készül kibontani.

BRUEGEL: BÁBEL TORNYA emelőszerkezetek (részlet) Kétféle emelőszerkezetet is látunk. Az egyiknek dobjában emberek járnak egyhelyben, tapossák a deszkafokokat. Ez a taposómalom. Mellette egy csörlős emelőt

BRUEGEL: BÁBEL TORNYA emelőszerkezetek (részlet) Itt egy különös gépet látunk. A 16. századi technika egyik csodáját, egy úgynevezett csőrös darut.

BRUEGEL: BÁBEL TORNYA (részlet) CSŐRÖS DARU Nézzük meg nagyítva is. A flandriai kikötőkben láthatott ilyeneket a festő - nem a régi hanem korabeli technika. Ez a csőrös daru kétkerekű. Valójában kettős taposómalom.

BRUEGEL: BÁBEL TORNYA emelőszerkezetek (részlet) Mit gondolunk, hány embert látunk ezen a részleten? Legalább 46 embert számlálni meg. Hogyan festette meg ezeket a munkásokat -- nagyítóval?

BRUEGEL: BÁBEL TORNYA torony lakói (részlet) A torony legkészebb része, a baloldalt 2— 3— 4. szintje. Legtöbb ember itt van, már nem az építkezésen dolgozik hanem lakik, holott nem lakóháznak készült.

Több kis házat látunk a torony falához építve, mint a fecskefészkek. Emberek jönnek- mennek a képen. Az egyik kapuban többen trécselnek. Nézzük a kép alsó részét tovább nagyítva. A festő a mindennapi életet ábrázolja. Bogrács alatt tüzelnek, odébb egy ember fát vág. Látjuk a mosott ruhát kiterítve. Látunk egy ló vontatta nyári szánt. Látunk egy hatalmas kereket a kép közepén, ez is valami emelőszerkezet.

BRUEGEL: BÁBEL TORNYA torony lakói (részlet)

BRUEGEL: BÁBEL TORNYA, torony lakói (részlet)

BRUEGEL: BÁBEL TORNYA (részlet) És eljutottunk legfölülre.

BRUEGEL: BÁBEL TORNYA (részlet) Nézzük meg közelebbről a torony legfelső a felhők fölött lévő részét. A felhők fölött még mindig építkeznek. Milyen különös és félelmetes, hogy ezek a mindennapi tevékenységet végző emberek a hatalmas torony oldalán – minden korlát nélkül járnak – kelnek.

BRUEGEL: BÁBEL TORNYA (részlet) Az emberek itt már hangyányiak, hangyaszorgalommal dolgoznak. De csúcson még mindig emelkednek a létrák, rakják az állványokat. Építkeznek még és még feljebb.

PIETER BRUEGEL: BÁBEL TORNYA 1563) 114 x 155 cm, Kunsthistorisches Museum, Vienna

Az emberek nem változnak – ma is az égre törnek. Nem is túl régen hallottam, hogy Kínában akkora toronyházat készülnek építeni, hogy 600 ezer ember élne, dolgozna benne. Micsoda Bábel ez? És végül szeretném elmondani, hogy néha érdekes dolgok jönnek össze. Az önképzőkörrel februárban láttuk Pesten Verdi operáját a Nabuccot. Időben ugyanakkor játszódik, mint amikor a babiloni Zikkurat épült, i. e. 6. század amikor a zsidók a babiloni fogságban voltak.