Periorbitalis rgio funkcionlis anatomija Lukts Olga 2019 Br

Periorbitalis régio funkcionális anatomiája Lukáts Olga 2019.

Bőr , subcutan szövet • A pretarsalis szövetek szorosan , a preseptalisak lazán kötődnek alapjukhoz • Felső szemhéji redő ami a tarsus felső szélét jelzi : levator aponeurosis rostjai és a pretarsalis m. orbicularis közötti kapcsolat • Alsó szemhéji redő kevésbé látható, az alsó szemhéji szövetek kissé vastagabbak

Protractorok • M. orbicularis oculi VII. agyideg • Pretarsalis , preseptalis , orbitalis rész

Szemhéj Anatómia • M. Orbicularis Oculi – Orbitalis rész – Palpebralis rész • Preseptalis • Pretarsalis

Felső szemhéj súly

Retractorok - felső szemhéj • M. levator palpebrae az orbita apexéről, az os sphenoideale kis szárnyának periosteumáról közvetlenül az annulus Zinn felett ered • Izom része kb 40 mm hosszú , a felnőtt aponeurosis 14 -20 mm hossszú • Whitnall szalag az izom-aponeurosis átmenetnél lévő szövettömörülés-mediálisan a trochleához, lateralisan a könnymirigyhez ad szöveti összekötő hidakat

Szemhéj Anatómia • Felsó szemhéj emelők – M. levator palpebrae superioris – Whitnall’s ligamentum – Muller’s izom

Retractorok – alsó szemhéj • Capsulopalpebralis fascia a m. levator analogja • M. rectus inferior ináról, izomhüvelyéről ered majd két részre oszlik és körbeveszi és fusionál a m. obliqus inferiorral majd a két rész találkozik a a Lockwood szalagot alkotja • 5 mm-el a tarsus alsó széle alatt fusionál a septum orbitaeval és a tarsus alsó széléhez rögzül • M. tarsalis inferior nem számottevő

Szemhéj Anatómia • Alsó szemhéj retractorok – Capsulopalpebralis fascia – Lockwood’s ligamentum – M. palpebralis Inferior

Septum orbitae • Vékony kötőszövet mely a felső és alsó orbitaszél peirosteumáról ered • Felső szemhéjon a m. levator aponerurosiával fusionál kb 3 mm-el a felső tarsalis szél felett • Alsó szemhéjon a capsulopalpebralis fasciával fusionál 3 -5 mm-el az alsó tarsalis szél alatt – a fusionált komplex az alsó tarsalis szél elülső és hátulső felszínén tapad • Határ az orbita ürege és a szemhéj között • Az orbita zsír közvetlenül mögötte helyezkedik el

ØA septum meggyengülése esetén az orbitalis zsír a szemhéj bőre alá került Ø ha sérüléskor a szemhéjsebben orbita zsír látszik az a septum sérülésére utal

Tarsus • Tömött kötőszöveti lemezek – a szemhéj vázát alkotják • Felső szemhéj középen 8 -12 mm , az alsó 4 mm széles • Kb 1 mm vastagak és széle felé keskenyednek • Alsó szemhéj marginális artériája l mm-el az alsó szél felett a tarsus előtt található

Szemhéj anatómia • Tarsus – Hosszúsága 25 mm – Vastagsága 1 mm • Magassága. • felső 10 mm • alsó 4 mm

Conjunctiva • El nem szarusodó hám – a szemhéjak belső lemezét alkotja • Kehely sejtek – mucin termelés • Krause és Wolfring mirigyek – subconjunctiválisan főleg a felső szemhéjban a felső tarsus szél és a fornix között • Néhány járulékos könnymirigy az alsó fornixban is található / alapsecretio/

Kanthus • A szemrés alakja a mediális és lateralis kanthusszalagok által képződik • Medialis szalag az elülső és hátulsó lacrimalis tarajon ered temporalisan a saccus lacrimalistól , majd alsó és felső ágra oszlik és az alsó és a felső tarsushoz tapad • Az elülső eredő rész erős és diffusan tapad a periosteumhoz , a hátulsó rész gyengébb , de fontos a mediális szemzug alakjának fenntartásához

ØLateralis kanthus szalag az orbitaszél mögött a lateralis orbita tuberculumon ered Ø alsó és felső ágra oszlik és a tarsusokhoz tapad – hegyesebb szögű zugot képez mint a mediális rész

Szemhéj Anatómia • Mediális kanthus szalag

Szemhéj Anatómia • Lateralis kanthus szalag • Lateralis retinaculum

Szemhéjszél • Mucocutan junctio = szürke vonal avascularis zóna mely határ a szemhéj elülső és hátsó lemeze között • A hátsó szemhéjszél éles határú • Az elülső szemhéjszél a pillákat tartalmazza lejtős nem éles határú

ÉP SZEMHÉJSZÉL

Szempillák • Felső szemhéjban kb 100 db • Alsó szemhéjban kb 50 db • A szemhéj elülső lemezéhez tartoznak

Meibom mirigyek • Tarsusban találhatók • Felső szemhéj tarsusában 25 , az alsó szemhéj tarsusában 20 db van • Kivezető csövük a belső szemhéjszélen apró pontok alakjában láthatók

MEIBOM MIRIGY DYSFUNKCIÓ BLEPHARITIS

SEMMELWEIS EGYETEM SZEMÉSZETI KLINIKA

chalasion hordeolum

Vérellátás • Igen gazdag • Két fő arteriából származik – a. carotidea interna – arteria ophthalmica , arteria carotidea externa – a. facialis • Erőteljes kollaterális keringés van a két rendszer között • Mindkét szemhéjon marginalis és perifériás arcust alkotnak

ØVénás elvezetés pretarsalis és posttarsalis részre oszlik Pretarsalis –v. angularis felé mediálisan és v. temporalis superficialis felé lateralisan ØPosttarsalis – orbita vénái felé és a mélyebb ágak a v. facialis anterior és a plexus pterygoideus felé Ø nyirokerek – medialisan a submandibularis nyirokcsomókba ØLateralisan a felszínes praeauricularis majd a mélyebb cervicalis nyirokcsomókba

Beidegzés • Sensoros – V. agyideg első és második ágán keresztül • Motoros – III. , VII. agyideg és a szimpatikus idegeken keresztül