PARTIUMI KERESZTNY EGYETEM KZGAZDASGTUDOMNYI KAR NAGYVRAD Gazdasgi s

PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 2. Dr. Tarnóczi Tibor

Eltérések számszerűsítésének módszerei A terv-tény, illetve a bázis-tárgyidőszaki eltérések elemzésének sajátos eszközei – a láncbehelyettesítési módszer, – az abszolút különbözetek módszere, illetve – a százalékos különbözetek módszere. Mindhárom módszer alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a vizsgálni kívánt jelenség több tényező együttes hatásaként jön létre (tényezőkre bontás lehetséges), és az eredményt befolyásoló tényezők, összetevők szorzatot alkotnak (oksági kapcsolat áll fenn). 2

Tényezőkre bontás • A tényezők hatásainak sorrendjét szakmai megfontolások, logikai rangsor alapján kell meghatározni. • A tényezőkre bontás egy meghatározott, általában mutatószámmal leírható gazdasági jelenségre irányuló elemzési eljárás, amelynek segítségével a vizsgált jelenség alakulásának számszerűsített okai tárhatók fel, illetve mutathatók ki. • A felbontás mélységét, részletességét mindig az elemzési feladat, az információ igény határozza meg. 3

A láncbehelyettesítés módszere • a kumulatív eltérés felbontás eljárásának egyik formája, amelyben a hatótényezők hatásai láncszerűen kapcsolódnak egymáshoz. • A módszer alkalmas összetett gazdasági események hatótényezői változásának hatását is számszerűsíteni is, ha teljesül az alapfeltétel, hogy a gazdasági esemény a vizsgált tényezők szorzataként felírható. 4

A láncbehelyettesítés módszere • A hatások számszerűsítését célszerű táblázatos formában megjeleníteni. • A táblázat tartalmazza – az egyes tényezőkre vonatkozó terv és tényadatokat (bázisévi és tárgyévi adatokat), valamint – a főátlóban az adott tényező tény (tárgyidőszaki) értékét, – a táblázat (mátrix) alsó háromszögében (a főátlótól balra eső értékek) a tervértékeket, – a felső háromszögben (főátlótól jobbra eső értékek) a tényleges értékeket. 5

Munkatáblázat a láncbehelyettesítési módszer alkalmazásához Mérték. Megnevezés egység k Terv q p Tény tényező változásának hatása k k 0 k 1 k 1 q q 0 q 1 q 1 p p 0 p 1 Jelenség T 0= k 0*q 0*p 0 T 1= k 1*q 1*p 1 k 1*q 0*p 0 k 1*q 1*p 1 Tk Tq Tp k 1*q 0*p 0 - k 0*q 0*p 0 k 1*q 1*p 0 - k 1*q 0*p 0 k 1*q 1*p 1 - k 1*q 1*p 0 6

Abszolút különbözetek módszere • az egyes résztényezők eltéréseinek azonnali kifejezésén alapszik, vagyis az eljárásban nem a szorzatok különbsége jelenik meg, hanem rögtön a tényezők különbségei szerepelnek a szorzatokban. • Az előző módszertől abban tér el, hogy nem számolja ki az egyes tényezők hatásának változására létrejövő értéket, hanem közvetlenül a tényező változását (abszolút különbözetét) helyettesítve az összefüggésbe, megadja a változás értékre gyakorolt számszerű hatását. 7

Munkatáblázat az abszolút különbözetek módszer alkalmazásához Megnevezés Mértékegység k q p Terv Tény tényező változásának hatása k k 0+ k k 1= k 0+ k q q 0+ q q 1=q 0+ q p p 0 p 0 p p 1=p 0+ p k*q 0*p 0 k 1* q*p 0 k 1*q 1* p Tk= T 0+ k *q 0*p 0 Tq = T k + +k 1* q*p 0 Tp = T q + +k 1*q 1* p Változás hatása Jellemző értéke a változás után T 0= k 0*q 0*p 0 Tp=T 1= k 1*q 1*p 1 8

Abszolút különbözetek módszere • A láncbehelyettesítési módszernél megadott egyenletekben a lehetséges kiemeléseket elvégezve az abszolút különbözetek módszere szerinti összefüggéseket kapjuk meg. • A munkatáblázatban az egyes tényezők sorrendjét a szakmai megfontolások határozzák meg. • A legcélravezetőbb, ha a számba vehető változtatások megvalósíthatósági rangsora alapján kerülnek az egyes tényezők számbavételre, de más szakmai szempontok alapján is rangsorolhatók a tényezők. 9

Abszolút különbözetek módszere • A munkatáblázatban a kiinduló (bázis) állapothoz képest a hatást a tervezett, vagy megvalósult eltéréssel, a még nem vizsgált tényezőket a kiindulási értékkel, a változtatás hatásában már vizsgált tényezőket pedig a megváltozott értéken kell figyelembe venni. • Ezek együttes szorzata adja a tényező változása hatásának számszerű értékét. 10

Százalékos különbözetek módszere • a változást a kumulált szorzatokhoz, mégpedig ezek százalékos változásához, indexeihez köti, kifejezve az alapadatok közötti (hatótényezők szerinti) összefüggések alapján a hatótényezők önálló százalékos változásának hatását a vizsgált jelenségen belül. • A módszerrel %-ban határozzuk meg az egyes tényezők változásának hatását. • A kiinduló alapösszefüggés megegyezik az előző két módszernél alkalmazottal, de kimutatásra kerül, hogy az összefüggés részszorzatai önálló tartalommal bírnak. • Ha e részszorzatok relatív változását vizsgáljuk százalékos formában, megkapjuk az egyes tényezők változásának a hatását. 11

A vállalat, mint gazdasági rendszer, a reál- és a nominálfolyamatok • Minden vállalkozás egy komplex gazdasági–társadalmi– természeti környezetben folytatja tevékenységét. • Működésére minden időpillanatban hat a környezet, ugyanakkor a vállalat is működése révén pozitív vagy negatív hatást gyakorol a környezetére (externáliákat hoz létre). – A rendszer környezete azon elemek összessége, amelyek nem tartoznak a rendszerbe, de annak működését befolyásolják. – Az externália egy gazdasági szereplő tevékenysége következtében felmerülő káros vagy előnyös, nem szántszándékkal okozott, hatás(ok), amely(ek) piaci ellentételezés nélkül befolyásolják egy másik gazdasági 12 szereplő helyzetét.

A vállalat tevékenységének célja • A vállalat tevékenységének célját a termelés (termék előállítás, szolgáltatás nyújtása) adja. • A vállalatban zajló transzformáció és annak gazdasági vetületei, valamint a vállalat, mint gazdasági rendszer és környezete közötti hatások, összefüggések elemzése a vállalat menedzsmentjének alapvető feladata. 13

A vállalkozás és rendszerkörnyezete 14

A vállalkozási tevékenység • A vállalkozási tevékenység termék előállításra, szolgáltatásnyújtásra jön létre, amelyek fogyasztói igények kielégítését szolgálják. • A termelés, szolgáltatásnyújtás (szándéka) azonban, legyen az bármilyen magas színvonalat elérő is, nem eredményez feltétlenül jövedelmet, ha nem találkozik a piaci igényekkel. • Az adott termék vagy szolgáltatás piaci kereslet-kínálati viszonyai, a piaci versenytársak termékeinek jellemzői, ára, a piacon lévő árumennyiség térbeli és időbeli elhelyezkedése, a vállalkozás innovatív magatartása mind befolyással vannak a vállalat működésének 15 eredményességére.

A vállalkozás pénzügyi vetülete • A termelés, szolgáltatás nyújtás minden elemének van közvetlen vagy közvetett pénzügyi vetülete. • A pénz–áru–pénz körforgás eredményeként az értékesített termék vagy szolgáltatás bevételeiből kerül finanszírozásra a következő termelési ciklus. • A termelés folyamatosságának a fenntartásához szükséges, hogy a termelés jövedelmező legyen. • A megfelelő jövedelemszint ösztönzi a tulajdonost (befektetőt) arra, hogy a vállalatban hagyja a korábban befektetett tőkéjét, illetve a képződő jövedelem egy részét vagy egészét, hogy a fejlesztés révén növelje a vállalat vagyonát. 16

A vállalati transzformáció és annak pénzügyi vetülete 17

A vállalkozás pénzügyi vetülete • A vállalkozás minden tevékenység lényegében valamilyen ráfordítást igényel, ami előbb-utóbb pénzkiadással jár, illetve a tevékenység hozama (termék vagy szolgáltatás) többnyire értékesíthető a piacon, ami bevételeket eredményez. • Ezeknek a gazdasági eseményeknek a folyamatos regisztrálására a vállalat számviteli rendszere hivatott, amiből követhető a vállalat vagyonának alakulása (mérleg), a tevékenységének eredményessége (eredménykimutatás), valamint a pénzeszközeinek változása (cash flow kimutatás). 18

A ráfordítás • A ráfordítás egy adott teljesítmény nyújtásához felhasznált élő- és holtmunkák bekerülési értéke, vagyis az időszakban kibocsátott, értékesített anyagi és nem anyagi javak bekerülési értéke. • A költség és a ráfordítás közötti legfontosabb különbség, hogy költségek egy adott folyamat közben merülhetnek fel, míg ráfordítás egy adott végeredmény elérésének ellenértékét mutatja. 19

A számviteli beszámoló • A számviteli mérleg olyan kimutatás, amely egy adott időpontra vonatkozóan bemutatja a vállalkozás vagyonának összetételét (eszközök), valamint ezeknek a vagyonelemeknek a finanszírozási forrását (források). • Az eredménykimutatás a vállalkozás tárgyévi mérleg szerinti eredményének levezetését tartalmazza, bemutatva az eredményt kialakító tényezőket, azaz a bevételeket, valamint a költségeket és ráfordításokat. • A cash flow kimutatás nem más, mint pénzforrások képződésének és felhasználásának kimutatása egy meghatározott időszak alatt. 20

A termelés és finanszírozás kapcsolatrendszere 21

Az értéklánc • A vállalati értéklánc a szervezeten belül, egymást követő tevékenységek sora, amelyek minden eleme – a fogyasztó szemszögéből hozzáadott értéket hoz létre és így hozzájárul valamivel a végtermék értékéhez. • Az értéklánc-elemzés a vállalatot stratégiailag fontos tevékenységei szerint bontja le, azzal a céllal, hogy jobban megérthessük a költségek képződésének folyamatát. 22

Az értéklánc elemzése • Az értéklánc elemzése, stratégiai megközelítésből, három szakaszból áll: – Tevékenység elemzése: a termékelőállítás vagy a szolgáltatásnyújtás tevékenységeinek azonosítása, jellemzőinek meghatározása; – Értékelemzés: annak meghatározása, hogy a termék vagy a szolgáltatás a vevő számára mikor nyújtja a legnagyobb értéket; valamint – Az értékelés és tervezés fázisa: a megvalósítás lehetséges módjainak értékelése, a változtatás módjának meghatározása, a végrehajtás megtervezése. 23

A vállalat • A vállalatokat bonyolult tevékenységi és szervezeti struktúrák jellemzik, és mindenkor gazdasági–társadalmi–természeti környezetben működnek, ami tértől (hol) és időtől (mikor) nem függetleníthető, így elemzésük sem történhet azok figyelembevétele nélkül. – A struktúra alatt a rendszer elemeinek elrendeződési vagy kapcsolódási módjait, formáit, valamint a közöttük fennálló relációkat értjük. – A struktúra a rendszer képességeinek a hordozója. 24

A modellalkotás • A gazdasági elemzés meghatározott szabályok szerint, elemzési módszerek alkalmazásával történik, amihez meg kell ismerni a gazdasági rendszerkezetét, formalizáltan is le kell tudni írni a működési folyamatokat, hogy az elemzés során kapott eredményeket értelmezni tudjuk, illetve azok alapján a rendszerben végrehajtott változtatások hatását megalapozottan prognosztizálhassuk. • Ez a folyamat a modellezés. 25

A modellezés • A modellezés a valóság (gazdasági rendszer) „laboratóriumi körülmények” között végezhető vizsgálatát szolgálja. • A gazdasági elemzés során a modellezés különböző módszerei közül - a célnak megfelelően -, az összefüggések minőségének jellemzésére, a gondolati modellek közül, a fogalmi modelleket, a kalkulációk elvégzésére az egyszerűbb vagy az összetettebb matematikai modelleket használják. 26

A modell • A modell a valóság leegyszerűsített absztrakt mása, amit következtetések levonása érdekében hozunk létre. • A modellezés legkritikusabb eleme a hasonlóság biztosítása. • A konkrét feladat határozza meg a lényeges tulajdonságokat, amelyben az eredeti rendszernek és modellnek nagymértékben meg kell egyeznie, és a lényegteleneket, amelyektől az adott szempont alapján el lehet 27 vonatkoztatni

A modellek fajtái és a matematikai modellek fontosabb tulajdonságai 28