PARTIUMI KERESZTNY EGYETEM KZGAZDASGTUDOMNYI KAR NAGYVRAD Gazdasgi s

PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 12. Dr. Tarnóczi Tibor

A tőkeáttétel • Az állandó kötelezettségeknek a felnagyító hatását nevezik tőkeáttételnek. • Az állandó költségeknek a cég tevékenységében történő erőteljesebb felhasználásával megvalósított növekedés esetén, a működési tőkeáttételről beszélünk. • Ha a vállalati növekedést a cég finanszírozásához szükséges kölcsön felhasználásával valósítjuk meg, pénzügyi tőkeáttételről beszélünk. 2

Működési tőkeáttétel • A működési tőkeáttételről akkor beszélünk, amikor állandó működési költségek (értékcsökkenés, bérlet, biztosítás, vezetői fizetések, stb. ) vannak jelen a cég költségstrukturájában. • Ezek az állandó költségek nem tartalmazzák a hitelből történő finanszírozás kamatköltségeit. • A működési tőkeáttétel a cég állandó működési költségeiből következően változik, azaz az alacsony működési tőkeáttétellel rendelkező cég kisebb állandó költséggel rendelkezik, mint a magas működési áttétellel rendelkező. 3

A működési tőkeáttétel foka • A működési tőkeáttétel lényegében nem más mint egy cég kamat- és adófizetés előtti eredményének az értékesítés ingadozása miatti érzékenysége. • A működési tőkeáttétel magasabb foka növeli az előrejelzési kockázatból származó veszélyt, vagyis egy viszonylag kis értékesítési előrejelzési hiba jelentős hibává erősödhet fel a pénzáramlási tervekben. • A magas bizonytalanságú projektekkel való megbirkózás egyetlen módja általában a működési tőkeáttétel fokának a lehető legalacsonyabb szinten való tartása. • Ez általában azzal jár, hogy a fedezeti pontot minimális szinten tartsuk. 4

A működési tőkeáttétel foka • A DOL (%) azt mutatja meg, hogy a nettó árbevételben bekövetkező 1 %-os változás - a termelésnek ezen a szintjén - az üzleti tevékenység eredményében hány %os változást eredményez. 5

Pénzügyi tőkeáttétel • A pénzügyi tőkeáttétellel egy vállalkozás tőke strukturájában felhasznált hitel mennyiségét tükrözi vissza. • A pénzügyi tőkeáttétel attól függ, hogyan kerül finanszírozásra a tevékenység. • A hitellel történő finanszírozás és az abból következő pénzügyi tőkeáttétel páratlan előnyt nyújt, de csak egy pontig és ezen a ponton túl a hitelből történő finanszírozás káros lehet a vállalat számára. • A pénzügyi tőkeáttétel hasznot hoz a vállalkozás számára, ha helyesen alkalmazzák. • A pénzügyi tőkeáttétel legfőbb hátránya, hogy növeli a jövedelem változékonyságát. 6

A pénzügyi tőkeáttétel • A pénzügyi tőkeáttétel rendszerint növeli a vállalkozás átlagos jövedelmezőségét, éppúgy mint a kockázatát. • Jó gazdasági évben - mint azt korábban már említettük - a pénzügyi tőkeáttétel hatása többnyire pozitív, de egy viszonylag rossz évben a tőkeáttétel hatása lehet negatív is. 7

A pénzügyi tőkeáttétel foka • A DFL (%) azt mutatja meg, hogy az Üzemi (üzleti) tevékenység eredményében bekövetkező 1 %-os változás - a termelésnek ezen a szintjén - az Adózott eredményben hány %-os változást eredményez. 8

A kombinált tőkeáttétel • Ha mind a működési és mind a pénzügyi tőkeáttétel lehetővé teszi, hogy növeljük hozamainkat, akkor maximális tőkeáttételt érhetünk el a kombinált alkalmazásukkal, amit kombinált tőkeáttételnek nevezünk. • A vállalkozás által feltételezett összes kockázati várakozást a működési és a pénzügyi tőkeáttétel különböző fokon történő kombinálásával tudjuk menedzselni. 9

A kombinált tőkeáttétel foka • A DCL (%) azt mutatja meg, hogy az Árbevételben bekövetkező 1 %-os változás - a termelésnek ezen a szintjén - az Adózott eredményben hány %-os változást eredményez. 10

Az osztalékkal kapcsolatos mutatók Osztlékfizetési ráta + Újrabefektetési ráta = 100% 11

Átlagos adóteher 12

Jövedelmezőségi mutatók • A jövedelmezőséget úgy definiálhatjuk, mint az erőforrásokra jutó megfelelő hozam előállítását. • A jövedelmezőségi mutatók általában azt mérik, hogy egy vállalkozás milyen hatékonyan használja az eszközeit és milyen hatékonyan menedzseli tevékenységeit. • A mutatók általában az adózás utáni eredményt helyezik a középpontba és a cég profit előállító képességét vizsgálják. • A számlálóban bármely eredménykategória használható, amit a mutató elnevezésében meg kell adni. 13

Árbevétel arányos jövedelem • Az árbevétel arányos jövedelem (return on sales – ROS) alapvetően a költségek és az értékesítési ár kéttényezős függvénye. • Amilyen mértékben tudjuk csökkenteni a költségeket és/vagy növelni az értékesítési árat, olyan mértékben fog növekedni az árbevétel arányos jövedelem. 14

Eszközök hozama mutató • Egy vállalkozás azon képességének a jelzőszáma, hogy képes-e kielégítő mértékű eredményt elérni az összes befektetett eszközére vonatkoztatva, illetve milyen hatékonyan használja az eszközeit. 15

Eszközök hozama mutató (Du Pont) • A mutató két másik mutató hatását kombinálja, mégpedig az árbevétel arányos jövedelemét és az összes eszköz forgási sebességét. Eszközök hozama (%) = Árbevétel arányos jövedelem * Összes eszköz forgási sebesség * 100 Eszközök hozama (%) = 16

Saját tőke hozama mutató • A pénzügyi teljesítmény mérőeszközeként annak a hatékonyságát méri, ahogyan a vállalkozás felhasználja a tulajdonosok tőkéjét. 17

Eszközök hozama mutató (Du Pont) Saját tőke hozama = Eszközök hozama * Saját tőke multiplikátor Saját tőke hozama = Marginális jövedelem * Összes eszköz forgási sebesség * Saját tőke multiplikátor * * 18

Eszközök hozama mutató (Du Pont) 19

Növekedési ráták • A vállalkozás növekedése finanszírozható belső és külső forrásból. • A finanszírozási forrást az alapján kell megválasztani, hogy milyenek a vállalat piaci növekedési lehetőségei. • Ha a növekedés belső forrásból is biztosítható, akkor nem érdemes külső forrást igénybe venni, mert annak költsége van, ami csökkenteni fogja a vállalkozás eredményét. • A külső forrás lehet saját és idegen forrás. • Mindkettőnek van költsége, de csődkockázattal csak az idegen forrás bevonása jár. • Idegen forrást csak akkor szabad igénybe venni, ha az eszközarányos hozamunk nagyobb, mint az idegen forrás költsége. 20

Belső növekedési ráta • azt a maximális növekedési rátát adja meg, amit egy vállalkozás bárminemű külső pénzügyi forrás nélkül képes elérni egy év alatt. • Ez lényegében azt a pontot jelenti, ahol az eszközökben igényelt növekedés pontosan egyenlő a visszatartott nyereségben bekövetkezett növekedéssel, vagyis a külső finanszírozási igény 0. 21

Fenntartható növekedési ráta • az a maximális növekedési ráta, amit egy cég el tud érni külső saját tőke igénybevétele nélkül, változatlan adósság/saját tőke arány mutató fenntartásával, vagyis pénzügyi tőkeáttételének növelése nélkül. 22

Fenntartható növekedési ráta A fenntartható növekedési ráta a tulajdonosi tőke arányában mért megtérülést veszi figyelembe. A fenntartható növekedési ráta a következő négy tényezőtől függ: • Árbevétel arányos jövedelem. • Osztalékpolitika. • Pénzügyi politika (adósság/saját tőke arány). • Az összes eszköz forgási sebesség. 23