PARTIUMI KERESZTNY EGYETEM KZGAZDASGTUDOMNYI KAR NAGYVRAD Gazdasgi s

PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 8. Dr. Tarnóczi Tibor

Munkaerő és bérgazdálkodás elemzése • „Az emberi erőforrás a vállalatnál alkalmazott munkavállalóknak a munkavégzéshez szükséges képességeik, szakismeretük és a munkamegosztásban elfoglalt helyük szerint strukturált összessége” (Chikán, 1997). • Az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás egyre inkább olyan stratégiai eszközzé válik a vállalkozások számára, amely döntő hatással bír jövedelmezőségükre, hosszú távú életképességükre, sikerességükre. 2

A munkaerő-gazdálkodás elemzése • A létszám nagysága és összetétele • A munkaidő kihasználás • A munkaügyi tényezők és a termelés kapcsolatának a vizsgálata • A munkatermelékenység vizsgálata 3

A munkaerő-szükséglet meghatározása • A munkaerő gazdálkodás fontos területe a különböző feladatok ellátásához szükséges létszám nagyságának, az ún. munkaerőszükségletnek a megállapítása. • Az elemzések során átlagos létszámadatokat használunk, ami az elemzés időszakára vonatkozóan a munkavállalók létszámnyilvántartása alapján számított mutatószám. • A munkaerő szükséglet meghatározásának egyik 4 eszköze a munkakörelemzés

A munkakörelemzés • … során feltárják a különböző munkakörök jellemzőit, a munkakörre ható terheléseket, a vele szemben támasztott követelményeket, valamint a munkakör betöltéséhez szükséges ismertet, tudást. • A teljesítendő feladatokból, valamint ezekből az elemzésekből kiindulva határozzák meg munkakörönként, munkaköri csoportokként, az adott területen végzendő munka sajátosságait figyelembe véve, hogy milyen nagyságú és 5 összetételű létszámra van szükség.

A munkakörelemzés 2. A munkakörök elemzése nagyban hozzájárulhat a hatékonyság növeléséhez is, hiszen többek között feltárják • a munkakörök közötti párhuzamosságokat, • a felesleges funkciókat, illetve azt, hogy • mely feladatok ellátása hiányzik a szervezetből és • összességében milyen erőforrásokkal oldhatók meg a feladatok, • hol találhatók kapacitás feleslegek vagy hiányok. 6

A munkaerő-szükséglet • A munkaerő fedezetnek (a feladatok ellátásához rendelkezésre álló létszám) és • a munkaerő szükségletnek (a feladatok ellátásához szükséges létszám) egyensúlyban kell lennie egymással. 7

A munkaerő-felhasználás • Azt mutatja meg, hogy az állományi létszámnak naponta átlagosan hány százaléka veszi fel a munkát, és segítségével számszerűsíthető a hiányzók aránya is. • A vállalkozásnál rendelkezésre álló létszám csak lehetőség, ezért a létszám elemzése során vizsgálni kell a munkát felvevő és a hiányzó létszám nagyságának, illetve arányának alakulását is. 8

A létszám összetételének alakulása Vizsgálhatjuk például a létszám összetételét, valamint annak alakulását – – – – a munkaidő hossza, a munkaköri csoportok, a szakképzettség, az életkor, a munkában eltöltött idő, a vállalkozásnál eltöltött idő, a nemek és más szempontok szerinti bontásban is. A létszám összetételének elemzéséhez, a létszámarányok alakulásának vizsgálatához alapvetően megoszlási 9 viszonyszámokat alkalmazunk.

A munkaerőmozgás vizsgálata • A létszám nagyságának és összetételének elemzéséhez szervesen kapcsolódik a munkaerőmozgás (fluktuáció) vizsgálata. • Munkaerőmozgás történhet a vállalkozás különböző egységei között (vállalkozáson belül) vagy a vállalkozás és a külső környezet között is. • A munkaerőmozgás jelentős hatással lehet a vállalkozás eredményességére. 10

A munkaerőmozgás típusai A vállalkozáson belüli munkaerőmozgáson belül vertikális és horizontális fluktuációt különböztetünk meg. • A vertikális fluktuáció a vállalkozás különböző szintjei közötti (pl. : előléptetés), míg a • horizontális fluktuáció a vállalkozás szervezeti egységei közötti munkaerőmozgást jelenti. 11

A munkaerőmozgás mutatói 12

A munkaidő kihasználás elemzése • … során meg kell határoznunk a munkarend szerinti napok számát, ami a törvényes munkanapokat jelenti, azokat a napokat, amikor a munkavállaló munkaidő beosztása szerint munkavégzésre kötelezett. Naptári napok száma – heti pihenőnapok száma (általában szombat, vasárnap) – munkaszüneti napok száma (fizetett ünnepnapok) = munkarend szerinti munkanapok 13

Munkaidő kihasználás • … elemzése során vizsgálható, hogyan változott a munkarend szerinti napokon belül a teljesített napok (az a nap, amikor a munkavállaló munkavégzésre megjelent), valamint az egész napos távollétek nagysága és aránya. 14

Az egész napos távollét • Amennyiben 100%-ból kivonjuk a munkaerőfelhasználási mutatót, számszerűsítjük az egész napos távollétek vagy hiányzások számát. • Az egész napos távollét olyan munkarend szerinti munkanap, amikor a munkavállaló akár igazoltan, akár igazolatlanul nem jelent meg, függetlenül attól, hogy a távollét időtartamára részesül-e munkabérben vagy sem. 15

Az egész napos távollétek fajtái • fizetett szabadság – rendes – rendkívüli • nem szabadság jellegű fizetett egész napos távollét (pl. : konferencián való részvétel) • betegség miatti egész napos távollét • nem fizetett egész napos távollét • engedélyezett, de nem fizetett egész napos távollét • igazolatlan egész napos távollét 16

A törtnapi távollét • A munkanap átlagos hossza azt fejezi ki, hogy a teljesített munkanapokon a munkavállalók átlagosan hány órát dolgoznak. Amennyiben a munkanap törvényes hosszából, a 8 órából, levonjuk a munkanap átlagos hosszát, megkapjuk a törtnapi távollétek nagyságát. 17

A munkaidő-kihasználás • A mutató elemzése során, a törtnapi távollétek esetében, indokolt lehet a távolmaradások okainak csoportonkénti vizsgálata. • A vállalkozásoknál részletesen kell az egész napos és a törtnapi távolléteket elemezni. • Az egész napos távollétek közül az igazolatlan távollétek változását, a törtnapi kiesések közül az elhárítható időkieséseket kell részletesen elemezni. 18

A munkaerő felhasználás és a termelés kapcsolata • A munkaerő a termelési tényezők között kiemelt helyen szerepel, mert nélküle nem valósítható meg a termelés. • A munkaerő-gazdálkodás területei a létszám nagyságának és összetételének változása, a munkaerőfelhasználás, a munkaidő-kihasználás és a teljesítmények változása közvetlen kapcsolatban van a termelés alakulásával, amit a termelési érték mutatók segítségével tudunk számszerűsíteni. • E tényezőknek a termelési értékre gyakorolt hatása az eltérések számszerűsítésének módszereivel határozható meg. 19

A munkatermelékenység elemzése • A munkatermelékenység vizsgálata keretében, arra a kérdésre keressük a választ, hogy milyen hatékonyan használja fel a vállalkozás a legfontosabb, legértékesebb erőforrását, valamint arra, hogy milyen tényezőkre vezethető vissza a munkatermelékenység változása. • A munkatermelékenység elemzése a termelékenység vizsgálatának az egyik részterülete. 20

Munkatermelékenység • A mutató kiszámítása során a számlálót természetes mértékegységben és értékben is kifejezhetjük. • Olyan vállalkozásoknál, ahol egyféle terméket állítanak elő, a termelés számbavehető természetes mértékegységben. • A vállalkozások a gyakorlatban többféle termék előállításával, gyártásával foglalkoznak, így a termelékenység megállapítása során a termelési értéket számszerűsítjük. 21

A termelési érték és a munkaerő gazdálkodás kapcsolatának vizsgálata a láncbehelyettesítés módszerével q 0 Közbenső szorzatok 1 2 3 4 q 1 q 1 k 0 k 1 k 1 3. Munkanap átlagos hossza (óta/nap) c 0 c 0 c 1 c 1 4. 1 órára jutó termelési érték (e. Ft/óra) p 0 p 0 p 1 Megnevezés 1. Létszám (fő) 2. Teljesített nap (nap/fő) Termelési érték (e. Ft) Terv Tény q 1 q 0* k 0* q 1*k 0*c q 1*k 1*c c 0*p 0 1*p 1 22

A munkaerő gazdálkodás tényezőinek hatása a termelési értékre Hatás számszerűsítése Megnevezés 1. Létszám változásának hatása q 1*k 0*c 0*p 0 - q 0*k 0*c 0*p 0 2. Teljesített napok változásának hatása q 1*k 1*c 0*p 0 - q 1*k 0*c 0*p 0 3. Munkanap átlagos hosszának változásának hatása 4. 1 órára jutó termelési érték változásának hatása q 1*k 1*c 1*p 0 - q 1*k 1*c 0*p 0 Termelési érték változása q 1*k 1*c 1*p 1 - q 0*k 0*c 0*p 0 q 1*k 1*c 1*p 1 - q 1*k 1*c 1*p 0 23

A munkatermelékenység változása • A munka termelékenységének elemzésekor általában nem a mutatók nagyságát, hanem ezek változását vizsgáljuk, illetve fel kell tárni az ok-okozati összefüggéseket, és számszerűsíteni kell azokat • A munkatermelékenység változásának és az azt befolyásoló tényezők hatásának kimutatásához a cél olyan mutatószámok kialakítása, használata, amelyek hasznos információt jelentenek a döntéshozóknak. 24

A munkaerőköltségek elemei Kompenzációs költségek Munkaerőköltségek Munkajövedelem Szociális költségek Kereset Egyéb munkajövedelem Alapszerűen fizetett juttatások A munkavállaló által alapokba kötelezően teljesített járulékok, hozzájárulások Kollektív szerződés, ágazati megállapodás, egyedi munkaszerződés szerint teljesített szociális hozzájárulások A munkavállalónak közvetlenül nyújtott szociális juttatások, valamint a munkavállalók érdekében teljesített szociális hozzájárulások Szakoktatás, képzés és továbbképzés költségei Egyéb munkaerőköltségek Adók, támogatások 25

A bérgazdálkodás elemzése • A bérgazdálkodás elemzése során vizsgálhatjuk a munkaerőköltségeket és azok változását, valamint más szempontból vizsgálhatjuk a személyi jellegű ráfordításokat is. • A bérköltségek vizsgálata során a következő elemzések végezhetők el: – A bérköltség vizsgálata különböző ismérvek alapján (bérszerkezet, költségviselők, létszámcsoportok, stb. ). – Az átlagbérek elemzése. 26

A bérgazdálkodás elemzése • A különböző elemzésekhez viszonyszámokat, átlagokat és indexeket is felhasználhatunk. A bérek elemzése mellett vizsgálni kell a bérek és a termelés kapcsolatát, alakulását is. 27