PARTIUMI KERESZTNY EGYETEM KZGAZDASGTUDOMNYI KAR NAGYVRAD Gazdasgi s

PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 10. Dr. Tarnóczi Tibor

Forgóeszköz-gazdálkodás elemzése • A forgóeszközök a vállalkozási tevékenységet általában egy évnél rövidebb ideig szolgáló vagyontárgyak, követelések, értékpapírok és pénzeszközök. • A forgóeszközöket különböző szempontok alapján csoportosíthatjuk. A megjelenési forma szerinti csoportosítás alapján megkülönböztetünk készleteket, követeléseket, értékpapírokat és pénzeszközöket. 2

Forgóeszközök aránya mutató • A vagyonmérleg alapján meghatározhatjuk a forgóeszközök arányát a mérlegfőösszeghez viszonyítva, vagy a fogóeszközök szerkezetét is megoszlási viszonyszámok segítségével. • A belső arányok mellett dinamikus viszonyszámok segítségével azt is vizsgálhatjuk, hogy milyen változások történtek az előző időszakokhoz képest. • A mutatók értékelésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni a vállalkozás tevékenységét. 3

A forgóeszközök körforgása készpénz vevőállomány Anyag, áru termelés értékesítés Késztermék, készletek

Forgóeszközök körforgásának szakaszai • Készenléti szakasz: az anyagok beszerzésétől illetve megtermelésétől - a felhasználásig. • Ráfordítási szakasz: a forgóeszközök felhasználása az ágazat végtermékének előállításáig. • Megtérülési szakasz: a végtermék raktározása, értékesítése.

Forgási mutatók A forgási mutatók (a fordulatok száma és a forgási idő napokban) számszerűsítésével hasznos információkhoz juthatunk. 6

A készletgazdálkodás elemzése Rendszerint egyetlen termelési folyamatban vesznek részt, és a – termékelőállítás, szolgáltatásnyújtás során kerülnek felhasználásra (anyagok), – a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak (befejezetlen termelés, félkésztermékek), – már elkészült termékek (késztermékek) vagy – értékesítési célból kerültek beszerzésre és az értékesítésig változatlan állapotban maradnak (áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások).

A készlet • A vállalatok termelési erőforrásainak, gazdálkodásának meghatározó részét képzik a készletek. • A termelési költségek jelentős része a készletek felhasználásából ered. • Amikor egy termelési folyamat lezárul, az eredmény készlet formájában mutatkozik meg.

Készletgazdálkodás - Logisztika • A vállalkozások abban az esetben gazdálkodhatnak eredményesen, amennyiben a termeléshez szükséges készletek a megfelelő időben és a szükséges minőségben rendelkezésre állnak. • A készletgazdálkodás a logisztikai rendszer egyik alappillére, és alapvető feladata az, hogy az anyagi folyamatok zavartalanságát a gazdaságosság követelményeit is figyelembe véve biztosítsa.

A készletállomány elemzése Elemezhetjük – a készletállományok összetételét, szerkezetét, – a készletállományok alakulását a készletnormákhoz viszonyítva, – a készletek időbeli alakulását, valamint – a termelés és a készletek kapcsolatát, illetve – a különböző készletgazdálkodási hiányosságokra figyelmeztető jeleket, adatokat.

Készletekkel kapcsolatos mutatók

A készletnorma elemzése • A készletnormáktól való eltérés vizsgálatát készletfajtánkénti bontásban kell elvégezni. • A vizsgálat célja a tervezett készletnagyságtól való eltérések, és az eltéréseket előidéző okok kimutatása.

Készletek tárolásával kapcsolatos mutatók

A készletgazdálkodási rendszer A számviteli rendszerből sok olyan adat nyerhető, amiből a készletgazdálkodási tevékenységre vonatkozó következtetések vonhatók le, így a készletgazdálkodási hiányosságokra figyelmeztethetnek: – – – – az anyagár-különbözetek a távolsági fuvardíjak az anyagok értékesítése során keletkezett veszteségek a készletek leírásából és a leltárkülönbözetekből adódó veszteségek a fizetett kamatok a fizetett kötbérek a fizetett bírságok

A követelések elemzése A követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésből jogszerűen eredő, pénzformában kifejezett fizetési igények, amelyeket a vállalkozás már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert és termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, értékpapír értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódik.

A követelések elemzéséhez kapcsolódó kérdések • hogyan alakult az egyes követelésfajták állománya és az összetétele, kiemelve a kapcsolt vállalkozások szerepét; • kikkel szemben állnak fenn a követelések; • hogyan érvényesül a fizetési fegyelem, milyen a fizetési határidőn túli követelések aránya; • milyen részarányt képviselnek a kétes követelések, milyen az elszámolt veszteségek aránya; • milyen összegű hitelezési veszteséget kellett elszámolni, okok szerint csoportosítva; • hogyan alakult és milyen tényezők hatására az elszámolt az értékvesztések aránya, illetve azok visszaírása; • hogyan alakult a peresített követelések aránya és milyen eredménnyel járt.

A korosítási munkatábla Fizetési határidő szerinti bontásban Vevő követelések Előző év Fizetési határidőn belüli Fizetési határidőn túli, ebből: 0 -90 nap 90 -180 nap 180 -360 nap 1 éven túli Peresített (kétes) követelés Lejárt követelés Értékvesztés visszaírása Tárgy-év Váltó követelések Előző év Tárgy-év Kölcsön követelések Előző év Tárgy-év Egyéb követelések Előző év Tárgy-év

A követelések áruszállításból, szolgáltatás nyújtásból • A követeléseken belül kiemelt szerepet kapnak, ezek az ún. vevőkövetelések, mert minden vállalkozás elsődleges érdeke, hogy az előállított termékek és elvégzett szolgáltatások ellenértékét kiszámlázza a vevő felé és a vevő ezt mihamarabb rendezze. • A fizetési fegyelem szerinti bontáson túl vizsgálhatjuk a vevőköveteléseket például fizetési módok szerint (átutalásos, készpénzes), belföldi vevőkövetelés vagy közösségen belüli, illetve harmadik országgal szembeni követelés szerint.

A követelések áruszállításból, szolgáltatás nyújtásból • Hasznos információhoz juthatunk az átlagos vevő futamidő mutatószámának számszerűsítésével is, hiszen az értékesítési forgalom jelentős emelkedése esetén – a fizetési fegyelem változatlansága mellett – indokolt lehet a növekedés.