PAL sznes televzi rendszer tartalomjegyzk z PAL az
- Slides: 22
PAL színes televízió rendszer tartalomjegyzék z. PAL - az NTSC kódolás továbbfejlesztése z. Soronkénti fázisváltás z. A színsegédvivő modulációja z. A moduláló jelek zsugorítása z. A színsegédvivő elhelyezése z. Színszinkronjel (PAL burst) z. PAL kódoló és dekódoló G. I. PAL SZÍNES TV 1. lap
PAL y. Phase Alternating Line A y. Német szabadalom - 1961 y. Rendszeres műsorsugárzás Nyugat-Európában 1967 től y. PAL rendszerű sugárzás ma több, mint 50 országban (köztük Ausztrália, Németország, UK, Magyarország) y. PAL = „Peace At Last” : -) G. I. PAL SZÍNES TV 2. lap
PAL-NTSC összehasonlítás y. Hasonlóságok: yszínátvitel a világosságtartalom „közé szőve” ykvadratúramodulált színkülönbségek yszín-burst a hátsó szinkronvállon y. Eltérések: ymás a színsegédvivő elhelyezése ya moduláló jelek a színkülönbségek, nincs koordinátatranszformáció ynincs csonkaoldalsávos színmoduláció ysoronként váltakozó burst referencia-fázis y. CÉL: a fázishiba-érzékenység elnyomása y. MEGOLDÁS: soronkénti fázisváltogatás y. TECHNOLÓGIAI ALAP: soridejű késleltető művonal G. I. PAL SZÍNES TV 3. lap
Soronkénti fázisváltogatás (Un+Un+1)/2=(m/2)(cos(α-φ)+cos(-α-φ))= mcos(α)cos(φ) (Vn-Vn+1)/2 = (m/2)(sin(α-φ)+sin(-α-φ))= msin(α)cos(φ) m’ 2 = (mcos(α)cos(φ))2+ (msin(α)cos(φ))2 = m 2 cos 2(φ) m’ = m cos(φ) G. I. PAL SZÍNES TV 4. lap
A fázisváltogatás következménye y. A fázishiba ellenére a szinezet nem változik (az eredő QAM vektor szögével jellemezhető) y. A telítettség (a vektor hossza) a fázishiba koszinusza arányában csökken y. Kihasználtuk azt a megfigyelést, hogy két egymás alatti képpont színe nagy valószínűséggel közel azonos. Éles átmeneteknél (vízszintes csíkok) ez nem áll fenn, ezért a módszer ott többlet-torzítást okoz! y. A fázis-helyreállításhoz egyszerre kell rendelkezésre állni a pillanatnyi, és az egy soridővel korábbi QAM jelnek soridejű késleltetés G. I. PAL SZÍNES TV 5. lap
A SZÍNSEGÉDVIVŐ MODULÁCIÓJA y. Az NTSC tapasztalatai szerint az I/Q kódolásnak nincs nagy minőségjavító hatása, ugyanakkor a csonkaoldalsávos I demodulálása és összekésleltetése a Q-val nehézkesebb vevőkonstrukcióhoz vezetett y. A PAL-ban marad a zsugorított B-Y és R-Y egymásra merőleges irány, kvadratúra moduláció y. Az átviteli sávszélesség mindkét moduláló jelre egységesen 1 MHz. G. I. PAL SZÍNES TV 6. lap
Színkülönbségek redukciója (Azonos az NTSC-vel) y. A világosságjelre szuperponált nagy amplitudójú színtelítettség túlvezérléshez vezethet y 75%-hoz igazították a kivezérlési tartományt, az ennél nagyobb amplitudók túlvezérlést okozhatnak G. I. PAL SZÍNES TV 7. lap
Redukciós tényezők meghatározása y. A sárga és enciánkék kivezérlés a legkritikusabb, ezekre határozták meg a redukciós tényezőket: 1 -Ys=1 - 0, 66= k. R 2(Rs-Ys)2+k. B 2(Bs-Ys)2 1 -Ye=1 - 0, 53= k. R 2(Re-Ye)2+k. B 2(Be-Ye)2 V k. R=(1/1, 14) k. B=(1/2, 03) U Moduláló jelek: U= k. B (B-Y) V= k. R (R-Y) G. I. PAL SZÍNES TV 8. lap
75%-os amplitudójú PAL színsávábra y. A szinkronszintbe való belógás nem számít, mert a szinkronáramkör eleve 1 MHz aluláteresztővel indul y. A 75%-nál nagyobb jeleket esetenként vágni kell, emiatt színtorzulás állhat elő, de ez ritka G. I. PAL SZÍNES TV 9. lap
Kvadratúramodulált színes PAL jel y. SMOD(n) =Y + Usin(2Π f. Ct) + Vcos(2Π f. Ct) y. SMOD(n+1)=Y + Usin(2Π f. Ct) - Vcos(2Π f. Ct) G. I. PAL SZÍNES TV 10. lap
A színsegédvivő által okozott zavar y. Ha a színsegédvivő az NTSC-hez hasonlóan a sorfrekvencia felének páratlan számú többszöröse volna, akkor nagy V komponensnél álló pontraszter alakulna ki: G. I. PAL SZÍNES TV 11. lap
U-val és V-vel modulált színsegédvivő spektruma z U olyan, mint az NTSC-nél z V két soridő periodicitással váltakozó fázisú, ezért spektruma széttolódik G. I. PAL SZÍNES TV 12. lap
PAL színsegédvivő a spektrumban z Ha a színsegédvivő a sorfrekvencia felének páratlan többszöröse volna, a V moduláció éppen a világosságjel komponenseire esne. z MEGOLDÁS: negyedsoros offset (+ „egy kicsi”) G. I. PAL SZÍNES TV 13. lap
PAL színsegédvivő és a hangvivő viszonya z PAL rendszerben a KÉP-HANG távolság a sorfrekvencia egész számú többszöröse, ezért a negyedsoros eltolás a SZÍN-HANG távolságra is automatikusan teljesül G. I. PAL SZÍNES TV 14. lap
Soridejű késleltetés beállítása z Ha a késleltetés pontosan egy soridő, akkor a negyedsoros eltolás miatt 90 o fázistolás lép fel z A gyakorlatban a vevőben a késleltetőt 57 ns-mal rövidebbre veszik, azaz 283, 5 periódust késleltet z Ezzel a fázistolás 180 o, azaz invertálás. Emiatt a fázisösszegzésnél az V vektoroknál összeadást, U vektoroknál kivonást valósítanak meg. z Tehát valójában nem az egymás alatti, hanem egy kissé eltolt pontok között megy végbe az átlagolás G. I. PAL SZÍNES TV 15. lap
PAL fésűszűrő SMOD(n) =Y + Usin(2Π f. Ct) + Vcos(2Π f. Ct) SMOD(n+1)=Y + Usin(2Π f. Ct) - Vcos(2Π f. Ct) G. I. PAL SZÍNES TV 16. lap
SZÍNSZINKRONJEL (PAL burst) Időképe azonos az NTSC burst-tel z Átlagfázisa 180 o, referencia a színdekódernek z Pillanatnyi fázisa +135 o normál fázisú, és -135 o invertált V moduláció esetén z Amplitudója referencia a színjelerősítő számára G. I. PAL SZÍNES TV 17. lap
Burst kioltás z 9 soridő burst-szünet a félkép-váltásnál z A fázisváltogatásban nincs ütemtörés z Minden félkép „+” fázissal indul, 4 félképes periodicitással G. I. PAL SZÍNES TV 18. lap
NYOLC FÉLKÉPES PERIODICITÁS z Képzeljünk el egy változatlan, azonos színű képtartalmat z Ekkor a színsegédvivő (NEM A BURST!) négy soronként volna azonos fázishelyzetű a negyedsoros eltolás miatt, ha a képfrekvenciás offset nem lenne z A képfrekvenciás offset miatt 625 soronként volna azonos a fázishelyzet z A legkisebb közös többszörös: 625 x 4 = 2500 sor, azaz négy kép, nyolc félkép z Képvágásnál, montírozásnál erre a periodicitásra figyelemmel kell lenni G. I. PAL SZÍNES TV 19. lap
PAL kódoló G. I. PAL SZÍNES TV 20. lap
PAL dekódoló G. I. PAL SZÍNES TV 21. lap
R, G, B jelek helyreállítása z 0, 3(R-Y)+0, 59(G-Y)+0, 11(B-Y)=0 z U=(B-Y)/1, 14 V=(R-Y)/2, 03 B=Y+1, 14 U R=Y+2, 03 V G=Y-0, 38 U-0, 58 V A MÁTRIX: R G B G. I. = 1 1 1 0 2, 03 -0, 38 -0, 58 1, 14 0 PAL SZÍNES TV Y U V 22. lap
- Vir rendszer
- Vizeletképzés
- Mikeng
- Elektronhéjak feltöltődése
- Tn- s
- Govlex
- Vasomotor központ
- Kenyszi rendszer
- Teljesítménymenedzsment rendszer
- Hay besorolás
- Can bus rendszer vizsgálata
- Fanarióta rendszer
- Mss zsaluzatok rendszer
- Haccp igazolás
- összkomplement aktivitás
- Atomméret a periódusos rendszerben
- Vizeletelvezető rendszer részei
- Emcs rendszer
- Gyermekvédelmi rendszer felépítése
- Vestibularis rendszer
- Piramisrendszer
- Országos jelentési rendszer
- Hay rendszer fizetés