Orvosi latin s grg nyelvi ismeretek Dr Mgorin

  • Slides: 38
Download presentation
Orvosi latin és görög nyelvi ismeretek Dr. Mágoriné Orosz Bernadett Gyakorlati oktatásvezető Diplomás ápoló

Orvosi latin és görög nyelvi ismeretek Dr. Mágoriné Orosz Bernadett Gyakorlati oktatásvezető Diplomás ápoló Egészségügyi tanár

Célkitűzések • Segítségnyújtás a szakmai tárgyak tanulása és a szakmai nyelvezet elsajátítása során •

Célkitűzések • Segítségnyújtás a szakmai tárgyak tanulása és a szakmai nyelvezet elsajátítása során • Az idegen szavak megértése segíti a szakmai nyelvezet és a mindennapokban használt idegen kifejezések megértését • Előtanulmány a szakmai tárgyak tanulásához • Alapvető „orvosi szókincs” elsajátítása

Általában a latin nyelvről • Az európai műveltség alapja a görög és a római

Általában a latin nyelvről • Az európai műveltség alapja a görög és a római nép kultúrája. Manapság sok latin és görög eredetű szót használunk. • Rómát - a hagyomány szerint - 753 -ban a Tiberius folyó partján Közép-Itáliában az egykori Latium határán alapították. Lakói a latinok voltak, innen ered a latin nyelv elnevezés.

Orvosi latin nyelv kialakulása 1. • Az ókori görögöknél volt a legfejlettebb az orvostudomány:

Orvosi latin nyelv kialakulása 1. • Az ókori görögöknél volt a legfejlettebb az orvostudomány: Hippokrates • Rómaiaknál: Celsus, aki a görög kifejezéseket megtartotta, de latinos formában használta őket • Anatómiai nevezéktan (nómenklatúra): XVI. Sz. Vasalius érdeme, aki a görög és középkori latint, klasszikus latinra fordította (jövevényszavak) • Az orvostudomány fejlődésével új szavakra volt szükség (mesterségesen alkotott szavak; meglévő szavaknak új jelentés tulajdonítása – erre legalkalmasabbak az ellatinosított görög szótövek) az orvosi szaknyelv, nem azonos a klasszikus latin nyelvvel. • Új elnevezések megjelenése miatt nemzetközi egységesítésekre volt szükség.

Az európai orvosi szaknyelv szókincse Több forrásból származik: • ógörög eredetű szavakból, amelyek (latinos

Az európai orvosi szaknyelv szókincse Több forrásból származik: • ógörög eredetű szavakból, amelyek (latinos átírásban) a klinikai szakszókincs zömét alkotják (pl. cardiologia, nephropathia, gastritis), • latin szavakból, amelyek elsősorban az anatómiai nevezéktan (Nomina Anatomica) szókincsét képezik (pl. cor, ren, ventriculus) • az arab közvetítés nyomát is számos szó őrzi (pl. vena saphena, alcohol) • mai orvosi nyelvben francia eredetű szavak (masszázs, plakk, pipetta, bougie) • olasz eredetűek (varicella, influenza, malária, belladonna) • angol szakszó (bypass, stroke, sokk/shock, shunt). Mindemellett a görög-latin gyökerű orvosi nyelvet egyszerűen orvosi latinnak szokás nevezni, mivel a görög szóelemeket latinos átírásban és zömmel a latin nyelvtan szabályait követve tartalmazza.

A latin és az ellatinosított görög nyelv orvosi szaknyelvként való alkalmazásának előnyei • Az

A latin és az ellatinosított görög nyelv orvosi szaknyelvként való alkalmazásának előnyei • Az összetétel és a képzés nyújtotta lehetőségekkel a tudomány, a fejlődés folyamán szükségessé vált fogalmakat könnyen és egyszerűen meg tudja határozni • A megnevezett fogalmak a lényeges információkat kifejezni képesek • Az orvosok nemzetközi nyelvként tudják alkalmazni (számtalan előny) Az orvostudomány szaknyelve tehát a latin! Ezért aki bármilyen szinten egészségügyi ismeretet tanul, számára szükséges a választott szakma, munka igényeinek megfelelő szintű latin ismeret elsajátítására!

Kiejtések FŐBB NYELVTANI SZABÁLYOK

Kiejtések FŐBB NYELVTANI SZABÁLYOK

Kiejtés („s” és „c”) Az „s” kiejtése: • általában „sz”-nek hangzik • Két magánhangzó

Kiejtés („s” és „c”) Az „s” kiejtése: • általában „sz”-nek hangzik • Két magánhangzó között vagy „m” és „n” mellett „z”-nek hangzik. A „c” kiejtése: • csak „i”, „e”, „ae” (é), „oe” (é vagy ö), és „y” előtt hangzik „c”-nek, • minden más esetben (a, o, u magánhangzók és a mássalhangzók előtt) és a szó végén „k”-nak kell ejteni.

Példák a kiejtésre („s” és „c”) Írott alak kiejtve jelentése pelvisz medence minus mínusz

Példák a kiejtésre („s” és „c”) Írott alak kiejtve jelentése pelvisz medence minus mínusz plusz super szuper fölé, felett serum szérum savó physiologia fiziológia élettan plasma plazma sejtnedv, sejtfehérje consilium konzílium orvosi tanácskozás infusio infúzió fiziológiás oldat bejuttatása a szervezetbe vaccina vakcina oltóanyag cytoplasma citoplazma az élő sejt alapanyaga doctor doktor orvos

Kettős magánhangzók kiejtése (ae, oe és a ch, th és ph) Az „ae” és

Kettős magánhangzók kiejtése (ae, oe és a ch, th és ph) Az „ae” és „oe” kiejtése: • Általában „é”-nek hangzik • Néhány szóban az „ae”-t külön hangzónak ejtjük, ilyenkor az „e” fölé két pont kerül A „ch”, „th” és „ph” kiejtése: főleg görög eredetű szavakban fordulnak elő • „ch” gyakran „k”-nak, néha erős „h”-nak • a „th”-ban a „h” csak gyengén hangzik • a „ph” pedig „f”-nek hangzik

Példa a kettős magánhangzók kiejtésére (ae, oe és a ch, th és ph) Írott

Példa a kettős magánhangzók kiejtésére (ae, oe és a ch, th és ph) Írott alak kiejtve jelentése leukaemia leukémia fehérvérűség uraemia urémia húgyvérűség caecum cékum vakbél oesophagus ézofágusz, özofágusz nyelőcső oedema ödéma vizenyő psychologia pszihológia lélektan chromosoma kromoszóma bennük van a gének (az öröklés elemi egységei) therapia terápia kezelés thrombosis trombózis rögösödés a vérben phlebitis flebitisz visszérgyulladás nephritis nefritisz vesegyulladás

Kiejtés (ti, qu) • A rövid „ti” szótagot „ci”-nek ejtjük, ha utána magánhangzó következik

Kiejtés (ti, qu) • A rövid „ti” szótagot „ci”-nek ejtjük, ha utána magánhangzó következik • „s” és „x” után megmarad „ti”-nek • A „q” mindig „u”-val kapcsolódik, kiejtése „kv”

Kiejtés (ti, qu) Írott alak kiejtve jelentése assimilatio asszimiláció hasonulás, átalakulás constrictio konstrikció összeszorítás,

Kiejtés (ti, qu) Írott alak kiejtve jelentése assimilatio asszimiláció hasonulás, átalakulás constrictio konstrikció összeszorítás, összenyomás curatio kuráció kezelés deformatio deformáció eltorzítás separatio szeparáció elkülönítés ambulantia ambulancia járóbeteg-rendelés expeditio expedíció felfedezés ostium osztium nyílás, szájadék sexti- szexti- hatodízben, hatodszor aqua akva víz liquor likvor agyvíz colloquium kollukvium beszélgetés, vizsgabeszélgetés

Összefoglaló táblázat kiejtésekről 1. Betű C Szabály Kiejtés Csak e, i, y, ae, oe

Összefoglaló táblázat kiejtésekről 1. Betű C Szabály Kiejtés Csak e, i, y, ae, oe előtt szó végén mássalhangzó és mély magánhangzók (a, o, u) előtt Általában két magánhangzó között, vagy m és n után magánhangzó előtt s, t és x után és a görög szavakban sz z ci ti su gyakran szv ph mindig f ch gyakran k x általában ksz ae általában é oe általában é, ö S ti i két magánhangzó között és szó elején c k j

Összefoglaló táblázat kiejtésekről 2. betű Szabály Kiejtés th mindig t rh mindig r y

Összefoglaló táblázat kiejtésekről 2. betű Szabály Kiejtés th mindig t rh mindig r y általában i qu mindig kv gu n után gv Feladatlapból az 1. feladat megoldása

Helyesírás • Az orvosi szakkifejezések kétféle írásmóddal – magyarosan és latinosan – szerepelhetnek. •

Helyesírás • Az orvosi szakkifejezések kétféle írásmóddal – magyarosan és latinosan – szerepelhetnek. • A magyar helyesírási szabályok szerint a közkeletű idegen kifejezéseket magyarosan írhatjuk. Pl. : esszenciális hipertónia, tromboflebitisz, krónius hepatitisz • A klinikai terminusokban a latinos írásmódot alkalmazzuk. Pl. : hypertonia essentialis, infarctus cordis, hepatitis chronica

Latin rövidítések Egyes szám rövidítés latinul magyarul Többe szám rövidítés latinul magyarul a. arteria

Latin rövidítések Egyes szám rövidítés latinul magyarul Többe szám rövidítés latinul magyarul a. arteria verőér aa. arteriae verőerek gl. glandula mirigy gll. glandulae mirigyek lg. ligamentum szalag lgg. ligamenta szalagok m. musculus izom mm. musculi izmok n. nervus ideg nn. nervi idegek v. vena gyűjtőér vv. venae gyűjtőerek

Orvosi nyelvben előforduló szókezdő elemek (prefixumok) • • Mi a prefixum? Latin elöljárószókból (praepositio)

Orvosi nyelvben előforduló szókezdő elemek (prefixumok) • • Mi a prefixum? Latin elöljárószókból (praepositio) igékkel, főnevekkel és melléknevekkel összeírva szókezdő elemek. Alkalmazásukkal a szavak jelentését módosítják. Például: prefeixum: ab-, melynek jelentése: el-, eltérő A „normális” szó elé írva: „abnormális” = normálistól eltérő

Gyakran használt prefixumok 1. Prefixum (szókezdő) Jelentése a-, an- nélküli, -talan, -telen (fosztóképző) ab-

Gyakran használt prefixumok 1. Prefixum (szókezdő) Jelentése a-, an- nélküli, -talan, -telen (fosztóképző) ab- -tól, -től, eltérő ad- hozzá-, oda- ante- előre-, előtt anti- ellen- circum- körül- dys- hibás-, zavart- end(o)- belső, valamin belüli epi- felül- ex- ki-, el- extra- kívül, külső

Gyakran használt prefixumok 2. Prefixum (szókezdő) Jelentése hyper- felett, túlságos, több Hyp(o)- alatt, kevesebb

Gyakran használt prefixumok 2. Prefixum (szókezdő) Jelentése hyper- felett, túlságos, több Hyp(o)- alatt, kevesebb infra- alatt inter- között intra- benne meta- között, közé, után para- melett per- át, teljesen, nagyon peri- körül- prae- előtti, megelőző post- utáni, mögötti pro- elő-, előre, -ért, miatt re- vissza, újra, ismétlődve

Gyakran használt szuffixumok (toldalék, képző) és utótagok 1. Szuffixum, utótag Jelentése -algesia, algia fájdalom

Gyakran használt szuffixumok (toldalék, képző) és utótagok 1. Szuffixum, utótag Jelentése -algesia, algia fájdalom -alis Valamihez tartozó -cid ölő -ectasia kitágulás -ectomia kivágás -gen eredetű -iasis betegség -itis gyulladás -kele sérv -mania kóros szenvedély -megalia megnagyobbodás -metria mérés

Gyakran használt szuffixumok (toldalék, képző) és utótagok 2. Szuffixum, utótag Jelentése -oid hasonló, szerű

Gyakran használt szuffixumok (toldalék, képző) és utótagok 2. Szuffixum, utótag Jelentése -oid hasonló, szerű -oma daganat -osis bántalom, betegség -pathia betegség -penia megkevesbedés, szegénység -phobia iszony -plasia képzés -plegia bénulás -ptoe köpés -ptosis süllyedés, esés -scop tükrös vizsgálóeszköz -tomia műtéti metszés

Tőszámnevek szám latinul 1 unus, -a, -um 11 undecim 2 duo, -ae, -o 12

Tőszámnevek szám latinul 1 unus, -a, -um 11 undecim 2 duo, -ae, -o 12 duodecim 3 tres 13 tredecim 30 triginta 4 quattuor 14 quattuordecim 40 quadraginta 5 quinque 15 quindecim 50 quinquaginta 6 sex 16 sedecim 60 sexaginta 7 septem 17 septemdecim 70 septuaginta 8 octo 18 duodeviginti 80 octoginta 9 novem 19 undeviginti 90 nonaginta 10 decem 20 viginti 100 centum

Tőszámnevek • Összetett számoknál (20 -100 -ig) az egyeseket, vagy a tízesek előtt mondjuk

Tőszámnevek • Összetett számoknál (20 -100 -ig) az egyeseket, vagy a tízesek előtt mondjuk és „et” (és) kötőszóval kötjük a tízeshez, (pl. duo et triginta) vagy pedig a tízesek után mondjuk és kötőszót nem használunk (pl. sexaginta duo). • A nyolccal és kilenccel összetett számneveket kivonással kell kifejezni. (pl. 28= duodetriginta). • A százon felüli számoknál a nagyobb számot mondjuk először és kötőszót nem használunk. (pl. 225= ducenti viginti quinque)

Sorszámnevek első primus tizenegyedik undecimus második secundus tizenkettedik duodecimus harmadik tertius tizenharmadik tertius decimus

Sorszámnevek első primus tizenegyedik undecimus második secundus tizenkettedik duodecimus harmadik tertius tizenharmadik tertius decimus negyedik quartus tizennegyedik quartus decimus ötödik quintus tizenötödik quintus decimus hatodik sextus tizenhatodik sextus decimus hetedik septimus tizenhetedik septimus decimus nyolcadik octavus tizennyolcadik duodevicesimus kilencedik nonus tizenkilencedik undevicesimus tízedik decimus huszadik vicesimus

SZÓFAJOK

SZÓFAJOK

Szótár használata főnevek estében Alanyesete Birtokos esete Neme (genus) functionis f (femininum) működésnek a

Szótár használata főnevek estében Alanyesete Birtokos esete Neme (genus) functionis f (femininum) működésnek a nőnemű Feladatlap 2. feladat megoldása • A birtokos esetnél csak a végződést, vagy az esetlegesen megváltozott tőrészt írják ki. (pl. : collum, -i n, thorax, -acis m. ) • f: feminunum (nőnem) • m: masculinum (hímnem) • n: neutrum (semlegesnem)

Melléknevek latin magyar magnus nagy sinister bal parvus kicsi malignus rosszindulatú longus hosszú benignus

Melléknevek latin magyar magnus nagy sinister bal parvus kicsi malignus rosszindulatú longus hosszú benignus jóindulatú latus széles transversus haránt albus fehér chronicus idült externus külső acutus heveny internus belső brevis, breve rövid medius középső inferior, -ius alsó (alsóbb) dexter jobb superior felső (felsőbb)

Melléknevek ragozása • A végződés mindig a főnév neméhez igazodik • A minőségjelzős szószerkezetekben

Melléknevek ragozása • A végződés mindig a főnév neméhez igazodik • A minőségjelzős szószerkezetekben a magyartól eltérően a jelzett főnevek után állnak a melléknevek és megegyeznek azokkal nemben, számban és esetben is

Melléknevek képzése főnevekből • • • Feladatlap 3. feladat megoldása -alis, -ale -aris, -are

Melléknevek képzése főnevekből • • • Feladatlap 3. feladat megoldása -alis, -ale -aris, -are -icus, -ica, icum -eus, -ea, -eum Azt fejezik mi, hogy valami az alapszóval jelölt fogalomhoz tartozik (pl. : costalis=bordai, bordához tartozó)

Főnevek képzése igékből • Legtöbbször a supinum tőhöz járuló képzőkkel alkotunk • Ezek a

Főnevek képzése igékből • Legtöbbször a supinum tőhöz járuló képzőkkel alkotunk • Ezek a képzők (szuffixum): -us -io -or

Főnevek képzése igékből Szótári alak jelentése supinum Supinumtő+szu jelentése ffixum video látok visum vis-us

Főnevek képzése igékből Szótári alak jelentése supinum Supinumtő+szu jelentése ffixum video látok visum vis-us látás audio hallok auditum audit-us hallás abduco távolítok abductum abduct-io távolítás inficio fertőzök infectum infect-io fertőzés infundo betöltök infusum infus-io infúzió flecto hajlítok flexum flex-io hajlítás levo emelek levatum levat-or emelő tendo feszítek tensum tens-or feszítő recipio felveszek receptum recept-or felvevő

Az emberi test főbb részei 1. Alanyeset Birtokos eset Nem Jelentés truncus -i masculinum

Az emberi test főbb részei 1. Alanyeset Birtokos eset Nem Jelentés truncus -i masculinum törzs oculus -i masculinum szem collum -i neutrum nyak brachium -ii neutrum kar thorax -acis masculinum mellkas extremitas -atis femininum végtag abdomen -inis neutrum has pes -is masculinum láb pelvis -is femininum medence caput -itis neutrum fej manus -us femininum kéz facies -ei femininum arc membrum -i neutrum tag corpus -oris neutrum test

Az emberi test főbb részei 2. gyakorlás Feladatlap 4. feladat megoldása

Az emberi test főbb részei 2. gyakorlás Feladatlap 4. feladat megoldása

Az emberi test főbb részei 2. Alanyeset Birtokos eset Nem Jelentés aorta -ae femininum

Az emberi test főbb részei 2. Alanyeset Birtokos eset Nem Jelentés aorta -ae femininum aorta nasus -i masculinum orr ventriculus -i masculinum gyomor caecum -i neutrum vakbél colon -i neutrum vastagbél auris -is femininum fül frons -ntis femininum homlok pulmo -onis masculinum tüdő hepar -atis neutrum máj ren -is masculinum vese os -oris neutrum száj cor -cordis neutrum szív arcus -us masculinum ív

Az emberi test főbb részei 2. gyakorlás Feladatlap 5. feladat megoldása

Az emberi test főbb részei 2. gyakorlás Feladatlap 5. feladat megoldása

Gyakorlás Feladatlap 6. feladat megoldása Feladatlap 7. feladat megoldása

Gyakorlás Feladatlap 6. feladat megoldása Feladatlap 7. feladat megoldása

Felhasznált irodalom • Dr. Nagy József: Orvosi latin nyelvi ismeretek, Medicina, Budapest, 1988. •

Felhasznált irodalom • Dr. Nagy József: Orvosi latin nyelvi ismeretek, Medicina, Budapest, 1988. • Dr. Krúdy Erzsébet: Brencsán orvosi szótár, Medicina Könyvkiadó 2000 • http: //ilekt. med. unideb. hu/downloads/Orvosi _latin_2017_megoldokulcs_1_4_fejezetek. pdf • http: //www. mkkonyvkiado. hu/wpcontent/uploads/2015/04/orvosilatinszotar. p df