Ornitolgia elads definci s trtnelem Ornitolgia tudomnya ornitolgia

Ornitológia előadás definíció és történelem

Ornitológia tudománya • ornitológia (Ornithology), • ornitológus, • ornitoszkópia (jóslás),

Ornitológia hazai története • tudományos madártan hazai megalapítója Petényi János Salamon (1799 -1855), aki gerinces állatokkal foglalkozó zoológusként 1834 -ben a Nemzeti Múzeum alkalmazásába került; a madarak életmódjának kutatását is elkezdte azok természetes élőhelyén; • 1879: Országos Erdészeti Egyesület székesfehérvári évi közgyűlésén szorgalmazták egy madártani törvény megalkotását; • 19. század utolsó évtizedeiben a magyar madártan a világ élvonalába került;

Ornitológia hazai története • az első Nemzetközi Madártani Kongresszust éppen Bécsben rendezték 1885 -ben, ennek folytatásaként, a másodikat Budapesten rendezték meg 1891 -ben; • 1906: nemzetközi madártani egyezményt törvénybe iktatják; • 1906: miniszteri rendelet a Madarak és Fák Napja megünnepléséről;

Ornitológia hazai története • 19. század végén a magyar madártan hazai kutatásainak fő mozgatója Herman Ottó (1835 -1914) volt, a nemzetközi munka terén pedig Madarász Gyula (1858 -1931), a Nemzeti Múzeum Madárgyűjteményének akkori vezetője; • Herman Ottó 1893 -ban megalapíthatta a Magyar Madártani Intézetet is, akkor még Magyar Ornitológiai Központ néven. • Mint madarakkal foglalkozó állami intézmény, a maga nemében, a világon elsőként Magyarországon alakult;

Ornitológia hazai története • Herman Ottó az intézet alapítása után megindítja annak neves szakfolyóiratát is, az AQUILA-t, mely azóta is folyamatosan megjelenik; • Chernel István (1865 -1922) még a 19. század utolsó éveiben megírta, azóta is fontos tudományos forrást képező munkáját, a Magyarország madarai különös tekintettel gazdasági jelentőségökre-t; 1919 -ben a kormány megbízásából tervezetet készített a madarak nemzetközi védelmének ügyében;

Ornitológia hazai története • 20. század első feléből Csörgey Titusz és Schenk Jakab neve érdemel említést. Csörgey a gyakorlati madárvédelem megalapozója hazánkban, Schenk viszont sok más mellett a madárvonulás kutatásban szerzett hallatlan érdemeket; • II. világháború éveiben, Budapest ostroma során a Madártani Intézet gyűjteménye és összes tudományos anyaga is mind elégett; • Beretzk Péter 1963 -ban az országban elsőként madártani szakkört szervez a köréje gyűlt fiatalokból;

Ornitológia hazai története • 1971 -ben az 1961 -es kormányrendeletet módosítják, nemzetközi elismerést kiváltó intézkedése 319 madárfaj védetté nyilvánítása; • Radetzky Jenő Agárdon létrehozta a Chernel István Madárvártát, mint középiskolai tanár, később, mint nyugdíjas, hosszú évtizedeken keresztül az ifjúság madárvédelmi és természetvédelmi nevelésében játszott jelentős szerepet; • jelenleg a hazai madártani kutatások elsősorban a Magyar Természettudományi Múzeumban, a Madártani Intézetben, egyes egyetemeken, s a nemzeti park igazgatóságokon folynak;

Ornitológia hazai története - MME • Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet (MME) 1974 -ben hozta létre 200 alapító tag. Az MME politikától független társadalmi szervezet; • aktívan részt vesz az ifjúság természetvédő szemléletének kialakításában, természetvédelmi kutatásokat és védelmi programokat szervez és hajt végre, szaktanácsadást nyújt; • együttműködik más nemzeti és nemzetközi természetvédelmi szervezetekkel; • Kelet-Európa legnagyobb társadalmi természetvédelmi szervezete, 6800 tagdíjfizető, 28000 belépett tag;

Ornitológia hazai története - MME • MME tagjai 32 területi szervezet és 5 szakosztály (ragadozómadár-védelmi, vízimadár-védelmi, hüllő- és kétéltűvédelmi, gyűrűző- és vonuláskutató, valamint lepke- és szitakötővédelmi) keretében tevékenykednek; • teljes a lefedettség; • Szonda Ipsos felmérés szerint a felnőtt lakosság 68%a hallott már egyesületünkről, 86% támogatja a természetvédelem ügyét; • Madármegfigyelő Napon 2001 -ben hazánk a helyszínek és a megfigyelt madarak számát tekintve az első, a résztvevők számát tekintve a második helyen végzett az európai országok között;

Ornitológia hazai története - MME • MME a Bird. Life International magyarországi partnere. A Bird. Life International - amelyet 1922 -ben Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (ICBP) néven alapítottak - a legrégebbi nemzetközi természetvédelmi szervezet, több milliós tagsággal rendelkezik; • egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amely jogosult minden, az egyesületet érintő kérdésben dönteni; • egyesület tagságának jelentős részét gyerekek, illetve családok alkotják;

Ornitológia gyakorlati madárvédelem

Madárvédelem • gyakorlati madárvédelem a leghasznosabb madárfajokat fészkelési lehetőségek, • (mesterséges fészekodúk kihelyezése, fészkelésre alkalmas bokrok, cserjék ültetése, azok nyesése, vadmenedékek, ún. remizek létesítése stb. ) biztosításával, • nyáron vízszegény vidéken madáritatók, télen pedig a téli etetés rendszeresítésével az erdő, gazdaság, park vagy gyümölcsös területén megtelepíti

Madárvédelem • madártelepítés legfontosabb eszközei a mesterséges fészekodúk, amelyek elsősorban a természetes harkályodúk utánzatai, • különböző odúlakók testnagyságának és fészkelési igényeinek megfelelően, különféle nagyságban és formában fatönkből, újabban eternitből, gyári úton készülnek; • kihelyezésükkel, majd időszakos ellenőrzésükkel a rovarirtó, hasznos fajok megtelepíthetők a rovarkárok megelőzhetők;

Mivel etessünk? • etetőket szélárnyékos helyen, sűrűbb növényzet közelében helyezzük ki, hogy a madarak a ragadozók elől menedéket találjanak, • a hideg idők beálltával meg kell kezdeni az etetést, amelyet a nagy hidegek és a hótakaró teljes megszűntéig kell folytatni; • madáreleség magas kalória tartalmú legyen, tehát olajos magvak (tökmag, napraforgó), bőrös, sótlan szalonnahulladék, marhafaggyú, v. ún. madárkalács (olajos magvak és olvasztott faggyú keveréke).

Mivel etessünk? • kertben kendermaggal és lisztes magvakkal ne etessünk, mert az a verebeket szaporítja, • fekete rigónak, vörösbegynek konyhahulladék adható (főtt hús, zöldség, krumpli stb. ), a maradékokat hótól tisztán tartott helyre, a földre kell szórni, • kenyeret, egyéb tésztafélét csak annyit kell adni, amennyi egy nap alatt elfogy, mert megsavanyodva bélhurutot okoz

Odúprogram • fogyatkozó természetes fészkelő üregek és fészkek ellensúlyozására kezdték meg az odú és láda programot, • az Egyesület leginkább a kék vércse, vörös vércse, szalakóta és az erdei fülesbagoly számára helyez ki ládákat, odúkat, • 2002 -ben és 2003 -ban összesen több mint 350 odú kihelyezésével segítették e ritkuló fészkelőket, • 2002 -es kísérleti évben kihelyezett ládákban, odúkban sikeresen költöttek a kék vércsék (Péterierdő);

Odú típusok • méret szerint: A, B, C, D;

Madáretető Fatörzs -dróthálós erdeifenyő • teteje levehető, az oldalára vágott három etetőnyíláson férnek a madarak az eleséghez. • A belsejében drótháló tekercs biztosítja, hogy a mag ne potyogjon ki! • A drótháló szembősége napraforgómaghoz tervezett

Madáretető-Ablak • Ablakpárkányokba helyezhető etető, kisebb mennyiségű mag tárolására, napi feltöltésre

Madáretető-Dúc • Impozáns megjelenésű nagyméretű madáretető! • Kertekbe, parkokba, iskolák-óvodák, közintézmények kertjébe ajánlott! • Az alsó részén elhelyezett négy bebúvója galamb- és verébmentessé teszi, • mely az elhúzható oldalüvegek használatával módosítható.

Madáretető-Önetető • Kertekbe, üdülőkbe, iskolák-óvodák udvarába ajánljuk! Kb. 2 -heti mag fér a tárolójába (20 kg mag). • Ennek az újabb verziónak plexiből van az oldalfala, így a magszint látható benne

részvétel • egyes fajoknak az élőhelyek megvédése és természetszerű kezelése mellett külön intézkedésekkel is segítenek, • önkéntesek (tagok) részt vehetnek az állományok számlálásában, tartózkodási helyeik felderítésében, • mesterséges fészkelő helyek elkészítésében és adott fajt veszélyeztető tényezők meghatározásában és elhárításában;

Túzok program • 1996 -ban beindított program keretében a déli pusztákon 20 -30 hektár lucerna és 30 -50 hektár repce telepítéséhez ingyenesen biztosítják a vetőmagot a gazdálkodóknak, • a vetés a javasolt túzokos élőhelyen történjen, továbbá a művelést és a betakarítást szigorú szabályok mellett, a túzok élettevékenységének figyelembe vételével végezzék el;

Túzok program • hortobágyi túzok-populáció nagy része a HTE által finanszírozott repceföldeken telelt át az utóbbi években, • igazán kemény teleken a repceföldekről történő hó eltakarításról és további táplálék (káposztalevél) kihelyezésével is segítik a túzokokat;

Kis lilik program • a megmaradt európai populáció jelentős hányada tartózkodik a Hortobágyon az őszi gyülekezés során, • 1993 -tól minden évben felmérik pontos hortobágyi állományát (jelenleg kb. 60 példány), • eleinte két jelentősebb gyülekezőhelyen csoportosult (Hortobágy-Halastó, Virágoskúti-halastó), • a Dinnyés-mocsár létrehozása óta ezen a területen is rendszeresen időznek a nálunk tartózkodó madarak;

Kis lilik program • kis lilik táplálékában jelentős mennyiségben szerepelnek a frissen sarjadó szikes pusztai füvek hajtásai, • ezért 1996 -ban egy 10 -15 hektáros árasztást készítettek a faj számára Cserepes-pusztán, • majd 1999 -ben létrehozták a Dinnyés-lapos élőhelyrehabilitációt a védett területen belül, hogy a madarak ne repüljenek ki a vadászati tilalom alá nem eső területrészekre táplálkozni;

Ragadozómadár-védelmi program • 2001 -ig Darassán, majd 2002 -től a Hortobágy faluban (Körszín) állandó kiállítással hívják fel a figyelmet a ragadozómadarak védelmének fontosságára, ahol a látogatóknak ismeretterjesztő előadásokat is tartanak, • télen főleg réti sas etetését végzik; • Darassán létrehoztak egy egész évben működő etetőállomást is a nagyobb testű ragadozók számára, • mesterséges fészkeket, fészkelő ládákat stb. helyeznek ki;

HTE címermadara, a csíkosfejű nádiposzáta • csak a Hortobágyon fészkel, különösen a Nagyiváni- és Kunmadarasi-pusztákon, • nemzeti park védett területei és árasztásai hosszú távú védelmet és megfelelő költőhelyet biztosítanak a lassan gyarapodó állománynak, • újabb költőhelyét találták a Borsósi-réten, és minden évben ellenőrzik a potenciális fészkelőhelyeket, ahol minden emberi beavatkozást (legeltetés, kaszálás) korlátozni kell;

Madarak (Aves) testfelépítése és élettana

Madarak (Aves): – meszes héjú tojással szaporodó gerinces állatok – testhőmérsékletük viszonylag magas és állandó – mellső végtagjaik szárnyakká módosultak – testüket tolltakaró borítja, melyek bonyolult felépítésű, könnyű szaruképletek ← vízhatlan, jól szigetelő + lehetővé teszi a repülést

Madarak (Aves): – csontjaik üregesek, légzsákokat tartalmaznak – fogak nincsenek, a szájnyílást az arccsontokhoz és az alsó állkapocshoz kapcsolódó szaruképletek, a csőrkávák veszik körül – nagy, négyüregű szív + tüdejükhöz légzsákrendszer kapcsolódik – a Föld valamennyi tengerén és szárazföldjén előfordulnak, közel 9700 madárfaj ismert

Csontváz • madaraknak két koponyatípusát különböztetjük meg: a futómadarakra és tinamukra jellemző paleognath és a repülő madarakra, valamint a pingvinekre jellemző, fejlettebb felépítésű neognath koponyát

Csontváz • általánosan jellemző a fogatlan csőr és a nagy méretű szemüreg • számos (11 -24) nyakcsigolyája igen lazán kapcsolódik egymáshoz, így a madárnyak rendkívül mozgékony. • Ezzel szemben a hátcsigolyák, az ágyék- és keresztcsonti csigolyák összecsontosodtak, és az úgynevezett álkeresztcsontot hozzák létre

Csontváz • a futómadarak kivételével az összes madárfaj szegycsontján jellegzetes tarajt (crista) találunk, amely tapadási felületet biztosít a repülőizmoknak. • a mellső végtagban (szárny) elkülöníthető a felkarcsont, az orsócsont és a singcsont, valamint kéztőcsont, de a többi kéztőcsont a kézközépcsontokkal összenőve hozza létre a carpometacarpust.

Csontváz • A hátsó végtagban a combcsontot, a tibiotarsust (a lábszárcsont és néhány lábtőcsont összenövéséből), a vékony szárkapocscsontot, a csüdcsontot és a lábujjperceket különíthetjük el. • A legtöbb madárfajnak 4 lábujja van, de a futómadarak esetében ez redukálódhat 3 vagy 2 lábujjra. • A madarak csontjai, szemben az emlősök tömör csontjaival, üregesek, ezzel csökkentve az állat súlyát.

Izomzat • a madarak szárnyát hatalmas méretű mellizmok (musculus pectoralis, musculus supracoideus) mozgatják, amelyek a szegycsont taraján tapadnak meg • A madarak lábának különleges izma a musculus pectinus, amely a térdízülethez tapad, és inakkal az egyes lábujjakhoz csatlakozik. Ha a madár behajlítja a térdét, a m. pectinus megfeszül, és a madár lábujjai összezáródnak, ezzel biztosítva a kapaszkodást. Kültakaró • külső hámréteg és az irha gyengén fejlett • irha alatt változó mértékben zsírszövet ← hőszigetelő, táplálékdepó • a kültakaró mirigyekben szegény, csak a farktőmirigy fejlett (tollazat impregnálása)

Kültakaró tollszár (scapus) + zászló (vexillum) cséve (calamus) + tolltüsző gerinc (rachis) + tollágak (rami) + sugarak (radii – proximális és disztális) horgok (humuli)

Kültakaró A tollak színanyaga kétféle lehet: 1. lipokróm (karotinoid, xantofill), amelyet a toll sejtjei termelnek, és 2. melanin (fekete és barna), amely szemcséket alkot. Ez utóbbiakat a melanofór (kromatofór) sejtek termelik. fedő- vagy kontúrtollak evező- és kormánytollak pehelytollak módosult és dísztollak tollas pászták és tollatlan mezsgyék

Légzés • repülés energiaigényének kielégítésére gyors és hatékony anyagcsere, ehhez pedig nagy mennyiségű oxigén szükséges • fejlett légzőapparátus • tüdő + 5 pár légzsák (kulcscsonti – páratlan; nyaki, elülső és hátulsó mellkasi, illetve hasi légzsákok – párosak) • légcső → főhörgő → faágszerű háti és hasi hörgőcsoportok → két hálózat között párhuzamos futó tüdősípok (parabronchi) futnak, ezek falában történik meg a gázcsere = PALEOPULMO • háti és hasi hörgőket egyes madaraknál egy oldalsó hörgőcsoport is összeköti, önálló parabronchus hálózattal = NEOPULMO

Keringési rendszer Fokozott anyagcsere folyamatainak alapja a tökéletesen elkülönült kettős vérkeringés. Központja a szív (cor), amelynek munkavégzése rendkívül gyors.

Keringési rendszer • Szív anatómiája hasonló az emlősökéhez, azonban a jobb kamra térfogata jóval nagyobb, csaknem körülöleli a bal kamrát, • Ugyanakkor a bal kamra falának izomzata rendkívül erős. • Gyors anyagcserével összefügg a madarak magas testhőmérséklete (40 -44 C fok), amely az állatvilágban csaknem egyedülálló. • A kisebb testű madarak szíve percenként még nyugalmi helyzetben is több százat ver, de egy házi veréb szíve stressz állapotban akár 850 -szer is összehúzódhat percenként!!!

Emésztőrendszer • felépítése jelentősen eltér más gerincesekétől, illetve nagy különbségek vannak az egyes táplálkozási típusok között is • előbél: csőr → szájüreg → nyelőcső → begy → gyomor (mirigyes gyomor és zúzógyomor)

Emésztőrendszer - középbél: epésbél (hasnyálmirigy, epe) – emésztés fő helyszíne, itt történik meg a felszívás is, a további vékonybél -szakaszok a felszívásban nem vesznek részt - középbél és utóbél határán: fajonként eltérő fejlettségű vakbél ← növényevőknél cellulózbontó enzimeket termelő baktériumok élnek itt óriási mennyiségben - utóbél: vastagbél → végbél → kloáka (húgyvezetők, ondóvezetők, pete- és tojásvezeték, Fabricius-féle tömlő)

Kiválasztás • páros utóvese • a kiválasztott vizelet a két húgycsövön keresztül a kloáka középső részébe kerül • a vesékben zajló rendkívül hatékony visszaszívás miatt a vizelet napi mennyisége minimális, s ez a húgyhólyag visszafejlődéséhez vezetett • speciális sókiválasztás: egyes tengeri fajok páros orrmirigyeiben

Ivarszervek • hím madarak ivarmirigyei (herék) a testüregben rögzülnek a vesék közelében • a spermiumok az ondóvezetőkön keresztül jutnak a kloákába • némely fajnál ondótartó található • lúdalakúak rendjénél a kloákában kifordítható párzószerv (halcsontú récéknél meghaladhatja az 1 métert!)

Ivarszervek • Tojóknál a vesék alatt, hasi légzsáknál rögzülő petefészek (általában csak a bal oldali fejlett, a jobb embrionális korban visszafejlődik): • elsődleges petesejt (1. neutrális zsírok beépülése, 2. fehér szik berakódása, 3. sárga szik berakódása) → érett petesejt → ovuláció → petevezető tölcsér (megtermékenyítés) → petevezető öböl (fehérjék berakódása) → petevezető → szűkület v. isthmus (lágy héjhártya képzése) → méh (mészhéj képzése) → hüvely (kutikula termelése) → kloáka

Szaporodás Madarak párkapcsolatai: - Promiszkuitás – nincs társas kapcsolat, szexuális partner gyakori váltogatása (pl. siketfajd) - Monogámia (szezonális, pl. cinegék; tartós, pl. fehér gólya; valódi tartós, pl. csuszka) - Poligámia = többnejűség (poligínia = hím több nősténnyel párosodik egyetlenegy szaporodási ciklusban, pl. fácán; poliandria = felcserélt nemi szerep, pl. egyes lilefajok) Kikelő fiókák fejlettség alapján: fészekhagyó vagy fészeklakó (illetve e kettő átmenetei)

Madárvilágra leselkedő veszélyek Ornitológia előadás

Mérgezések • az utóbbi években egyre gyakoribbá váltak hazánkban a madárvilágot ért szándékos vagy hanyagság miatt bekövetkezett mérgezések; • ezen esetek döntő többsége a madár pusztulásával jár együtt; • rengeteg olyan méreg felelős az esetekért, melyeket nem is lehetne már alkalmazni; • mindent meg kell tenni, hogy az esetek számát minimalizáljuk, az észlelt esetekről pedig azonnal bejelentést kell tenni;

Mérgezések • Elharapóztak a madármérgezések!! • utóbbi tíz évben közel 700 védett, illetve fokozottan védett madár esett bizonyítottan mérgezés áldozatául; • Magyar Madártani Egyesület (MME) nyilvántartása szerint, az elmúlt 10 évben: 71 mérgezett sas (31 parlagi-, 39 réti- és 1 szirti sas). • Emellett mérgezés áldozatául esett további 19 fokozottan védett és 645 védett madár, így összesen több mint 90 millió Ft-os természetvédelmi károkozásról van adatunk

Mérgezések • Az elmúlt 2 évben: 53 mérgezett sas. • A 29 parlagi sas, 23 rétisas és 1 szirti sas természetvédelmi értéke 52, 5 millió Ft. • Közülük mindössze tíz példányt lehetett gyógyultan szabadon engedni, kettő még jelenleg is kezelés alatt áll. • Az 53 példány nagy valószínűséggel 25 különböző mérgezéses eset során került kézre országszerte, így az ilyen esetek száma az elmúlt két évben sokszorozódott meg.

Mérgezések • Az elmúlt 2 hónapban (2008 március 6 -i állapot szerint!): 20 mérgezett sas. • A 9 parlagi sas és 11 rétisas (példányonként 1 millió Ft eszmei értékben) feltehetően 10 különböző eset során mérgeződött meg, amely közül 8 esetet szándékos mérgezés okozott. • Így az elmúlt két hónapban történt az eddig valaha regisztrált legnagyobb mértékű pusztulás • 2006 áprilisa óta 23 parlagi, 16 réti, 1 szirti sas, valamint egy vándor- és egy kerecsensólyom is mérgezéses tünetekkel került elő. A madarak természetvédelmi értéke 41 millió forint

Mérgezések • A valós természetvédelmi kár ezen értékeknél jelentősen nagyobb, hiszen a tetemek nagy részéről sosem szereznek a szakemberek tudomást; • mindkét érintett faj fokozottan védett, országos állományuk az elmúlt évtizedek természetvédelmi erőfeszítéseinek hatására lassan emelkedett, de még mindig csak 85 pár a parlagi sas és 160 pár a rétisas esetében. • az elmúlt két évben mérgezetten megtalált 29 parlagi sas példány az ezen időszak egész európai uniós szaporulatának több mint 10 százaléka!!

Mérgezések • A mérgezéseket minden megállapított esetben olyan növényvédő szerek okozták, amely típusok forgalomból történő kivonása vagy már megtörtént, vagy folyamatban van. • A sasmérgezéses esetek között egyelőre nincs arra utaló nyom, hogy bármikor is növényvédelmi célra nem megfelelően kihelyezett vegyszerek okozták volna véletlenül a pusztulást. • Az eddig felderített mérgezési források, néhány kivétellel, szándékosan emlős vagy madár ragadozók elpusztítására illegálisan elkészített csalik voltak.

Mérgezések • Magyar Madártani Egyesület, • a többi természetvédelmi civil szervezet és a nemzeti park igazgatóságok szakemberei, a rendőrséggel, a növényvédelmi és vadászati hatóságokkal • együttműködve fokozott figyelmet fordítanak a mérgezéses esetek felderítésére, és mindent megtesznek azért, • hogy megállítsák ezeket a bűncselekményeket, és az elkövetők megkapják méltó büntetésüket, mely a pénzbüntetés mellett letöltendő börtönbüntetés is lehet

Mérgezések • az egyre több mérgezés egyik oka a felderítés, hogy ezekről most többet hallunk. Korábban is voltak ilyen esetek csak nem beszéltek róla. • A 70 -es évekig engedélyezett rovarirtó szerek voltak. Ezek súlyos, és nem szelektív mérgek. A 80 -as években betiltották, attól kezdve szelektív vagy szuperszelektív mérgező anyagokat használtak; • Elsősorban a szarka vagy a dolmányos varjú ellen használták, de a védett terülten, amennyire lehetett tiltották. Mert akármennyire szelektív, a hollót azért elpusztította

Mérgezések • vadásztársadalom többsége elítéli a mérgezést. a rendőrség sem kezeli megfelelően. Valahogy elsikkadtak idáig ezek az esetek • rétisas hallal, haldögökkel, elhullott állatokkal táplálkozik. Elhullott őzbe, kóbor kutyába rejtik a mérget, ami eleve illegális, hiszen ezek a mérgező anyagok nem erre lettek kitalálva. • Ezek rovarölő, talajfertőtlenítő szerek, és ha ebből fogyaszt az állat, akkor rövid időn belül elpusztul. • azonnali állatorvosi beavatkozás segít. Ezeknek a mérgeknek van ellenszere, infúziót kapnak, és a szervezetük semlegesíti a mérgek hatását

Mérgezések • Tímár mellett 2 mérgezett egerészölyvet találtak a madarászok (2008 február eleje). • A húsba helyezett méreg annyira erős lehetett, hogy a madarak szinte azonnal, még a táplálkozásuk közben elpusztultak, a táplálék egy részét már le se tudták nyelni. • A mérgezett húst feltehetően szándékosan helyeztek ki az elkövetők. A környéken végzett keresés során újabb mérgezett egerészölyvek kerültek elő.

Mérgezések • Két réti és három parlagi sas tetemére leltek a Jászságban egy hét leforgása alatt (2008 január eleje); • Tavaly december 28 -án Jásztelek határában feltehetően egy lelőtt kutyába helyezték a mérget ismeretlen tettesek. A tetemből két réti sas evett és el is pusztult. • Idén január harmadikán Jászárokszállás határában került elő húsz fácán teteme. Ezekből három parlagi sas és három egerészölyv evett, közülük csak az egyik parlagi sas maradt életben, amelyet a Fővárosi Állat- és Növénykert állatorvosai kezeltek

Mérgezések • Több mint száz darumadár tetemét találták meg Örménykút külterületén a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársai (2005 március vége); • madarak heveny mérgezésben pusztultak el, s az elsődleges adatok szerint a tömeges elhullás nem természetes úton következett be; • település térségében megtalált nyolc, még élő madarat azonnali kezelésre a Szegedi Vadasparkba szállították; • a mérgezés a máj- és vékonybél elváltozását eredményezte;

Mérgezések • Hortobágyon találtak mérgezett vadmadarat (2008 február eleje). A hat kilós rétisas az út szélén imbolygott, gyenge volt, repülni sem tudott. Most a helyi madárkórházban kezelik, injekciókat, és vitaminokat kap; • Húsz nap alatt (2008 jan. - feb. ) négy, látszólag egymástól független bűncselekmény során összesen tizenegy mérgezett sas (5 parlagi és 6 rétisas) került kézre, amelyek közül hét még életben volt, amikor a Magyar Madártani Egyesület (MME) és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei legyengülve rájuk találtak. • Három példány már menthetetlen állapotban volt, és a kezelések ellenére elpusztult. A négy túlélő a Fővárosi Állat- és Növénykertben lábadozik;

Mérgezések • az öt, Bács-Kiskunban talált ragadozómadár-tetem toxikológiai vizsgálata kiderítette: minden madárral a karbofurán nevű rovarirtó szer végzett. • A hatóanyag emberre is veszélyes, néhány gramm már halált okozhat. Ezt a mérget találták meg a madárcsalinak kitett dögökben is. • a Kiskunsági Nemzeti Park területén (2008 januárfebruár hónapokban) eddig két kékes rétihéja, hat egerészölyv és egy kerecsensólyom tetemét találták meg;

Mérgezések • Egy karbofurán nevű rovarölő szer miatt pusztultak el 2006 júniusában a parlagi sasok Füzesabony környékén. A toxikológiai vizsgálat a mérget az egyik fióka tetemében, és a fészekben talált fácánban is kimutatta; • egy egész sascsalád, két szülő, és három fióka tetemét találták meg az MME munkatársai Füzesabony mellett egy ellenőrzés során. • 2006. áprilisában egy parlagisas-pár pusztult el a Zempléni-hegységben (fiókáik az elhagyott tojásokban pusztultak el). • Májusban egy legyengült rétisas került meg a Jászságban, a Fővárosi Állat és Növény-kertben pusztult el másnapra.

Mérgezések • A karbofurán egy reverzibilis kolinészteráz-inhibitor! • Tünetek: orrvérzés, fejfájás, nyálfolyás, homályos látás, görcs, remegés, kóma. • A por a szem nyálkahártyájára enyhén irritatív lehet • Tilos a készítményt élővízbe, vízfolyásokba és a talajba juttatni. Mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat;

Mérgezések • belélegezve: verejtékezés. pupilla szűkület, izomgörcs, erős nyálfolyás. szédülés. hányás. nehézlégzés. eszméletlenség. • lenyeléssel hasi görcsök. hasmenés, fejfájás, hányinger, hányás;

Mérgezések • Rendkívül veszélyesek ezek a mérgezések az emberre is. • Ha valaki a mérgezéshez felhasznált csalihoz majd valamilyen élelmiszerhez hozzáér, vagy egy megmérgeződött állatot (pl. egy mérgezés miatt legyengült, de külsőre egészségesnek tűnő fácánt) elfogyaszt, az komoly, akár életveszélyes mérgezést is elszenvedhet; • célpontok a legtöbb esetben valószínűleg nem a sasok, hanem a rókák és a varjúfélék (amelyek legális eszközökkel gyéríthetők lennének), azonban a mérgezés nem szelektív, így gyakorlatilag bármely ragadozó, vagy dögevő életmódú állat, vagy szélsőséges esetben akár az ember is áldozatává válhat

Mérgezések • Eddig egy ügy zárult le ítélettel, amikor is egy gazdát, aki a helytelen vegyszerhasználattal 115 daru pusztulását okozta, közel 15 millió Ft-os kártérítésre ítélték; • Magyar Madártani Egyesület és a nemzeti parkok szakemberei a legveszélyeztetettebb területek folyamatos ellenőrzésével próbálják a lehető leghamarabb észlelni az egyes mérgezéses eseteket, és felszámolni a méreg-forrást; • jövőbeli esetek megelőzése csak úgy lehetséges, ha a mérgezések veszélyességéről széleskörű felvilágosító munka kezdődik, ha több bűnös elnyeri precedens értékű méltó büntetését, valamint ha a veszélyes szerek végleg eltűnnek

Áramütés • Évente több tízezer védett és fokozottan védett madarunk pusztul el áramütés következtében • rengeteg elpusztult madárról nincs is tudomásunk, nincsenek feltérképezve mindenhol a távvezetékek; • Az áramütés problémája már több mint 20 éve ismert hazánkban is, azonban eddig viszonylag kevés információval rendelkeztünk a madárpusztulás pontos mértékét illetően, a korábbi felmérések egyegy kisebb területre korlátozódtak;

Áramütés • A célzott adatgyűjtés érdekében november 6 -7 -én az MME országos elektromos oszlop felmérést szervezett, melyben mintegy 100 önkéntes vett részt. • A felmérők 2737 oszlopot ellenőriztek le, és összesen 41 madárfaj 578 elpusztult példányát találták meg, • melyek között számos védett és fokozottan védett faj is volt (pl. kerecsensólyom, szalakóta, parlagi sas). A megtalált áramütött madarak eszmei értéke összesen 27 490 000 Ft.

Áramütés • felmérés során megtalált madarak száma és az ellenőrzött oszlopok arányából úgy becsülik, hogy évente minimálisan mintegy 45. 000 madár szenved áramütést Magyarországon, • melyek 80 -90% védett vagy fokozottan védett, így eszmei értékük akár a 2 milliárd forintot is meghaladhatja. • Az MME álláspontja szerint akkor születhet végleges megoldás, ha – Németországhoz és Szlovákiához hasonlóan – hazánkban is jogszabály kötelezi majd az áramszolgáltatókat madárbarát szerkezetek alkalmazására.

Áramütés • oszlopok – különösen nyílt élőhelyeken – kedvelt kiülőhelyek a madarak számára, azonban le- vagy felszálláskor gyakran éri áramütés őket. • Ehhez elég, ha egy madár egyszerre érint meg két vezetéket, vagy egy vezetéket és az oszlopfej valamely fém részét. • A hatalmas természetvédelmi kár mellett, a madarak által okozott zárlatok és áramkimaradások közvetlen anyagi károkat okoznak az áramszolgáltatóknak és a fogyasztóknak is

Áramütés • MME már a 90 -es évek elején kifejlesztett egy műanyag szigetelő burkolatot („szigetelő papucs”), amely a leggyakoribb oszloptípusnál megfelelő védelmet nyújt a madarak számára. • Azóta a Kv. VM anyagi támogatásával és az áramszolgáltató vállalatokkal együttműködve több mint 30 000 veszélyes oszlop szigetelésére került sor. • A szigetelő program mindenképpen sikeresnek tekinthető, ám a szigetelésre váró oszlopok száma az országban több százezer, ill. az MME szigetelő papucsa nem minden oszloptípus esetében nyújt védelmet a madarak számára

Áramütés • Nagy veszteségeket okoz a gólyák állományaiban, különösen amióta a költő madarak jelentős része (mintegy 80%-a) a falusi villanyoszlopokra helyezte át fészkét. Ez a körülmény számos probléma forrása mind a gólyák, mind az áramszolgáltatók számára; • elmúlt évtizedekben az MME szakemberei az áramszolgáltatókkal és a Nemzeti Park Igazgatóságokkal közösen több ezer gólyafészeknél helyezett el fészektartó állványokat, • melyek alkalmazásával csökkenthető az áramütés közvetlen veszélye, ami egyúttal az áramszolgáltatás biztonságát is növeli.

Áramütés • állami és civil természetvédelem, illetve a hazai áramszolgáltatók több évtizedes együttműködésének kíván konkrét működési keretet és kiszámítható ütemtervet adni • az „Akadálymentes Égbolt” nevű megállapodás, amelyet közel egyéves szakmai előkészítés után 2008. február 26 -án írtak alá az érintett szervezetek vezetői. • A megállapodás részét képezi a településeken fészkelő gólyák pusztulását okozó veszélyes oszlopok szigetelése és az áramütések lehetőségének megszüntetése is.

Áramütés • Akadálymentes Égbolt” nevű megállapodást Olajos Péter Európa Parlamenti képviselő kezdeményezésére, közel egyéves szakmai előkészítés után írták alá; • megállapodás szerint 2020. januárig minden madárvédelmi szempontból veszélyes vezetékszakaszt átalakítanak madárbaráttá. • A munkálatok finanszírozását elsősorban természetvédelmi, uniós illetve hazai keretekből végzik, de várhatóan az áramszolgáltatók is hozzájárulnak a költségekhez

Áramütés • fokozottabb veszélynek vannak kitéve az oszlopokra ülő madarak esős, ködös, nyirkos időben. • Ilyenkor a vizes tollazat miatt nehezebben repülnek a madarak, ezen kívül a nedves toll vezetőképessége akár százszorosa is lehet a száraz tollénak. • Amerikai kutatások eredményei azt mutatták, hogy míg a száraz toll 70 k. V feszültségnél sem vezette az áramot, a nedves madártollak már 5 k. V feszültségnél megégtek

Áramütés • villanypásztoros leszoktató módszert 2004. júniusa óta használják Hortobágyon. • Minden elengedés előtt álló madarat pár napig, vagy hétig bent tartunk a 25 méter átmérőjű nagy sasröpdében, ahol a természetes zsákmányejtés gyakorlásán túl, mintegy túlélő táborban, • olyan hatásoknak tesszük ki, melyekkel felkészülhet a külvilágban leselkedő veszélyek elhárítására; • Ezek egyik eleme az elektromosság. Két egymással szemben, 15 m-re felállított 20 000 Voltos valódi villanyoszlop és közöttük feszülő vezeték látványa teljesen megegyezik az igazival, de nincs benne veszélyes áram.

Áramütés • oszlop keresztágát és csúcsát a ludak őrzésére alkalmas villanypásztorral látták el, ugyanígy a légvezetéket is. • Ha például a röpdében kondicionált egerészölyv ráül az oszlopra, vagy hozzáér a légvezetékhez, enyhe áramütést szenved el, melynek semmilyen káros hatását nem észlelni. • A madarak észrevették, olyannyira, hogy nem szállnak rá többet! Az állattartásban ezt a módszert fél évszázada használják, a lúdtartásban is több évtizede, bármilyen káros hatás nélkül. • Alkalmazása megfelel az uniós állatvédelmi előírásoknak

Utódgondozási stratégiák

I. Utódgondozás; definíció • Robert Trivers: Az utódgondozás olyan viselkedés, ami növeli az adott utód túlélési esélyeit, de csökkenti a szülõ késõbbi reprodukciós kilátásait Akkor alakulhat ki fejlett ivadékgondozás, ha a gondozás miatt megnövekedett szaporodási siker nagyobb, mint a gondozás miatti késõbbi reprodukcióssiker-csökkenés. (Magyarázat: a szülőknek nincs lehetősége korlátlan idő és energia megszerzésére, így minden egyes utód segítése csökkenti a szülő későbbi szaporodási esélyeit)

I. Utódgondozás; definíció egyed szintű rátermettség • egész élet során produkált utódok relatív száma, • helyette: a fitnessz kialakításában fontos jellegek (pl. testméret, növekedési ráta, évenkénti utódszám stb. ) • utódgondozás lehet: » egyszülős = uniparental » vagy kétszülős = biparental; » madaraknál a monogámia párzási rendszer a leggyakoribb!!

II. Előfordulás Példák: • Gerincteleneknél (ritka) (temetőbogarak, ásódarázs, cselőpók, euszociális rovarok…stb. ) • Gerinceseknél Halak: bölcsõszájú hal, sziámi harcoshal, és a paradicsomhal habfészke. Kétéltûek: dajkabéka. Madarak: fészeklakók, fészekhagyók.

II. Előfordulás • utódgondozás inkább a K-stratégista állatokra jellemző; • r-stratégista állatok neve a „ráta” szóból ered, ami tisztán mutatja, hogy a stratégiájuk alapja az, hogy rengeteg, apró termetű utódot hoznak létre, • amelyeket nem nevelnek, mert nem az neveléssel biztosítják azt, hogy fenn maradjon a genetikai információ, hanem a nagy számú utóddal. • Ezek az utódok nem élnek sokáig, de hamarabb válnak ivaréretté, mint a K-stratégista állatok utódai

Kapcsolat az életmenet stratégiájával

Utódgondozás • fürj és sok más földön fészkelő madár fiókái a tojásban elkezdenek beszélgetni egymással; • kattogó hangokat adnak; • fióka beledöfi a csőrét a héj és a belső membrán közötti térbe; • kattanások száma száz is lehet/ 1 másodperc; • amely fiókák előrébb tartanak, lassabban kattognak, így sarkallják a többi fiókát, hogy felgyorsítsák fejlődésüket;

Utódgondozás • fürj tojó 24 óránként rakott le egy-egy tojást, de mindannyian egyszerre érkeznek a kibújás pillanatához; • így a szülők a már feltűnővé vált fészekből az összes fiókát egyszerre tudják elmenekíteni; • kikelésnél a fiókák erősen nyomják kifelé a tojás belsejét; • fiókák csőrén van egy tüske = tojásfog; felső csőrkáva csúcsán, kissé hátrébb a csőr végétől; különleges izom is van a tarkójukon;

Utódgondozás • fürjtojás bőséges mennyiségű szikanyagot tartalmaz; • így a fiókák szinte teljesen kifejlődnek benne, ehhez a tojónak sokáig kell kotlania; • szemük nyitva lesz, pelyhes bundájuk van, hamarosan már saját testhőmérsékletüket tudják szabályozni; • nincsenek mellizmaik és repülésre alkalmas tollaik; • izmos lábaikkal viszont jól futnak;

Utódgondozás • a tojó segít a táplálék keresésében, ha a kaparás során tápláló növényi részt talál, leteszi a fióka elé és rábök a csőrével; • veszély esetén a szülők figyelmeztető hangot adnak, vagy mozdulatlanná merevednek a fiókák, vagy a szülői szárnyak alá menekülnek; • darvak fiókái kevésbé tudnak magukról gondoskodni, így őket etetni kell; • kivi és sok parti madár fióka teljesen egyedül is képes élelmet keresni;

Utódgondozás • vízimadarak fiókái is hamar elhagyják a fészket; • levéljárók felkapják fiókáikat, bedugják szárnyaik alá őket és új rejtett helyre szállítják őket; • vöcsökszülők a hátukon szállítják a kicsiket; • rengeteg pehelytollal etetik őket, ennek szerepe a bélrendszerük védelme; • tollak kis gombócokba állnak, melyekbe pl. a halszálkák beleakadnak;

Utódgondozás • törpebúvárcsibéknek van a legkülönösebb fiókaszállítása; • hím testének mindkét oldalán szárnyai alatt erszények vannak, két fiókája már 10 -11 nap kotlás után kikel; • alulfejlettek, vakok, csupaszok; valahogy belekerülnek a hím erszényébe; • még a levegőbe is feltud velük emelkedni;

Utódgondozás • récék, ludak fiókái még önállóbbak; apácalúdak a sziklákon kikelő fiókáikat kezdik hívogatni; • lemásznak önállóan a sziklákon, szüleik után iramodnak a patakhoz; • örvényrécék még drámaiabban hagyják el a fészket, kigurulnak a fészekből és belezuhannak a gyors sodrású patakokba; • hamar felszínre bukkannak és soha nem sodorja el őket az ár;

Utódgondozás • az anyához való kötődés nagyon hamar kialakul náluk, hívóhangjára azonnal odasietnek a fiókák; • a tojásból való kikelés előtt elkezdődhet a függőség kialakulása; • tojásban hallani lehet a fiókát körülvevő zajokat; kikelés után pár órával már a fiókák megtanulják alakról és hangról felismerni szüleiket; • a fiókák önálló táplálkozásához gyakran a szülők védelmezése szükséges, őrsége; pl. az ásóludak a sirályoktól védik a kicsiket;

Utódgondozás • királypingvin-kolónia állandó zsivajában a szülők és fiókáik minden gond nélkül felismerik egymást; • bár a fiókák gyakran letámadnak egy másik táplálékot hozó felnőttet; ez a szándék általában sikertelen; • struccfiókákat is csapatba terelik a szülők, de ők azért, mert minden felnőtt magára akarja venni a gondozási felelősséget; • két pár találkozásánál egyik pár elűzi a másikat, fiókáit beterelik a saját csapatukba; erősebb pár különböző korú fiókákból akár több százat is a magáénak tudhat;

Utódgondozás • földön fészkelő madarak közül az ásótyúk fióka válik leghamarabb önállóvá; • kelési idő igen hosszú: 60 -80 nap; tojó földhalomba temeti a tojást, igen vékony a héja; • az ásótyúkcsibe az egyetlen madár, mely képes tojásfog nélkül kijutni a tojásból; felette viszont fél méter föld van; hátán fekve rúgkapál, és nagy lábaival lazzítja a földet; • jó néhány napig küzd, mire felér; addigra már evezőtollai vannak és önálló;

Utódgondozás • fákon vagy üregekben fészkelő madarak kicsinyeiket máshogy nevelik; • kevésbé fejlettek a fiókák, lábaik gyengék; • legjobban fejlett szerveik a belük, májuk és zúzájuk; • a tojásban a korai kikelés miatt kevés a sárgája; • szülők táplálják őket, így gyorsabban növekednek, mint az önálló, szárazföldi csibék; • néhány szülő előre megemésztett táplálékkal látja el kicsinyeit; gödény-halleves; vészmadár-olaj;

Utódgondozás • galambok begytejjel táplálnak: fehérjében és zsírban gazdag; mind a tojó, mind a hím termeli; • a fiókák tátott csőrének belseje általában élénk, csőrzuguk duzzadt és nagyon érzékeny; • Gould-amandina pinty érzékeny a színekre (üregben fészkelnek), fiókák szájának mindkét sarkában opálzöld-kék göbök vannak, melyek visszaverik az üregbe szűrődő fényt; • piros torok a szülőnek azt is elárulja, melyik fiókát etette meg utoljára; a fészekparaziták fiókái jól utánozzák a torokfoltjukkal is a gazdát;

Utódgondozás • a legtöbb madár azonos bánásmódban részesíti a fiókáit, még ha nagy időkülönbséggel is keltek ki; • pl. rozellapapagáj vagy a szárcsa; • szárcsák az erőszakos fiókákat megbüntetik, gyakran nem is térnek vissza a fiókák; • fehérfarkú szárcsa szülők viszont az élénkebb fejdíszű fiókákat etetik, mert őket tartják életrevalóbbnak; • differenciált etetési stratégia jellemző szulákra: kéthárom tojást raknak, de a halbőség függvénye a felnevelési arány;

Utódgondozás • a ragadozómadarak is általában több tojást raknak, mint amennyit fel tudnak nevelni; • gyakran a szülők csak a nagyobbat etetik és hagyják a kisebb zaklatását; • a nagyobb fióka gyakran megeszi az elpusztult testvérét; • a legtöbb fióka általában megküzd egymással; kékszakállú gyurgyalag fiókák 17 -en is lehetnek, csőr végén lefele görbülő kampó van, mellyel egymás testét hasogatják;

Utódgondozás monogámia • csüllő (Ryssa tridactyla) párok éveken keresztül együtt maradnak, ennek előnye, • hogy ismerik egymást, nem kell pl. párválasztásba évente újra fektetni, biztosak lehetnek a partner minőségében, és a régebbi párok fiókáinak nagyobb a túlélése;

Dezertálás • mag- és gyümölcsevők: poligámia itt gyakori a táplálékbőség miatt; egyszülős gondozás, a ♂ dezertál, • mert a dezertálásból fakadó nyeresége nagyobb, mint a tojóé: előbb távozhat (tojásrakás), • utódainak száma jobban függ a párosodásainak számától, • elegendő táplálék szükséges ahhoz, hogy egy szülő képes legyen ellátni a fiókákat

A fejlett utódgondozás kialakulását elősegítő tényezők • Nagy predációs nyomás • Ritka és specializált források (nagytestű ragadozó madarak) • Extrém körülmények (császárpingvin)

Függőcinege utódgondozása • szaporodási rendszere egyedülálló és ez idáig feltáratlan, mivel sem a párválasztás, sem az utódgondozás szempontjai nem ismertek. • A tojásrakás után mindkét szülő elhagyhatja fészkét (dezertálhat): így vagy a másik szülőre hárul az utódgondozás, • vagy az esetek több mint 30%-ban mindkét szülő pusztulni hagyja a fészakaljat. • A dezertáló szülők gyakran újrapárosodnak

Függőcinege utódgondozása • párbaállt hímek közül a gyakrabban éneklő egyedek rövidebb idő alatt találtak párt, mint ritkábban éneklő társaik. • Az ének hossza és a hívóhang gyakorisága nem volt hatással a párbaállási időre. • Sem az ének gyakorisága és hossza, sem a hívóhang gyakorisága nem különbözött szignifikánsan a hím vagy tojó vagy mindkét szülő által elhagyott fészekaljak között. • hím ének szerepe lehet a függőcinege párválasztásában

Utód-diszkrimináció • Saját utód elkülönítése mások utódjaitól • Olyan fajoknál, ahol lehetőség van arra, hogy a szülő másik szülő utódját gondozza (pl. telepesen költő madarak) • Példa: parti fecske – durva szárnyú fecske Ellenpélda: Pelikánoknál nincs utódmegkülönböztetés, de a fiókák megosztják egymás között a kapott táplálékot.

Madárgyűrűzés és a madarak vonulása

Madárgyűrűzés • a tudományos célú madárgyűrűzést 1899 -ben Christian Mortensen dán iskolai tanár kezdte el; • az első madárgyűrűző vártát Németországban alapították 1903 -ban: Vogelwarte néven Rossiten-ben a Balti tenger partján; • ezt követte Magyarország és Nagy-Brittania 1908 és 1909 -ben; • 1908 -ban Schenk Jakab vezetésével a Királyi Magyar Ornitológiai Központ – a későbbi Madártani Intézet – munkatársai kezdték meg a szervezett madárgyűrűzést;

Madárgyűrűzés • gyűrűzés egy kutatási módszer; • Európa ornitológusainak munkáját az Európai Madárgyűrűzési Szövetség irányítja; • 1963 -ban alapított EURING fő célja a tudományos célú madárgyűrűzés szervezése és standardizálása; • egységes kódrendszer kialakítása és használata, közös adatbank létrehozása és üzemeltetése, kutatási programok koordinálása; • 1977 -től működik az EURING - adatbank; Magyarországon a madárgyűrűzési központot 1976 óta az MME működteti;

Madárgyűrűző tábor • A Kaszonyi-hegy Magyarország északkeleti csücskében található, Barabás község határában. • A vulkanikus kőzetből felépülő hegyet a magyarukrán határ választja ketté. • Az egykori - és időnként most is működő-, kőbánya közvetlen környezetének élővilága nagyon gazdag

Madárgyűrűző tábor • Elsősorban függönyhálót használnak; óránként körbejárják a kb. 30 hálót; • a gyűrűző először is meghatározza a fajt, és ha ez lehetséges a madár korát és nemét, • majd rárakja a madarakra a fémgyűrűt, amin az ország gyűrűzőközpontjának neve, esetünkben Budapest, és egy betűkből és számokból álló kód van; • Megméri a szárny- és farokhosszát, a 3. evezőtollának a hosszát és a súlyát. • Ezeket az adatokat visszafogás esetén összehasonlítják az akkor lemértekkel

Madárgyűrűző tábor • minden évben (2000, 2001, 2002) a vörösbegyből van a legtöbb, de számuk egyre csökken az évek során; • 2. leggyakoribb a barátposzáta mind a 3 évben, amelynek száma csak kismértékben változik; • csilpcsalpfüzike és a kékcinege vannak a 3. és 4. helyen mind a 3 évben; • 5. leggyakoribb faj minden évben más és más. 200 ben az ökörszem, 2001 -ben az erdei szürkebegy, 2002 -ben pedig a mezei veréb

Madárgyűrűző tábor • Vörösbegyből 2000 -ben még 2492 -t, 2002 -ben pedig már csak 1100 -at fogtunk. • Barátposzátából 2001 -ben fogtuk a legtöbbet, 1059 et, az első évben 1004 -et, míg a harmadikban 966 -ot. • Kékcinegéből szintén 2001 -ben fogtunk a legtöbbet, 593 -at, az első évben pedig közel ugyanannyi, 337 és 332 egyedet. • Csilpcsalpfüzikéből is 2001 -ben volt a legtöbb. Ebből a 3 diagrammból már láthatjuk, • hogy a 2001 -es év kedvezőbb volt a madarak számára, vagy a táplálékbőség, vagy az időjárás miatt

Madárgyűrűző tábor • Néhány érdekesebb madár is belerepült a hálókba. • Ezek között a legfontosabb 3 Szibériában költő füzike faj, amelyek ritka kóborlók Európában. • 2000. október 5 -én fogtak egy királyfüzikét, még azon a héten, október 7 -én egy vastagcsőrű füzikét. • A harmadik faj, egy vándorfüzike, 2003. október 14én lett meggyűrűzve. • Ezeken kívül 2003 -ban két külföldi gyűrűs madárral is büszkélkedhet a tábor, az egyik egy Izraelben, a másik egy Lengyelországban jelölt barátposzáta

Madárgyűrűző tábor • Van néhány faj, ami ugyan szenzációnak nem számít, de mivel viszonylag ritkább Magyarországon, megfogása, főleg ha nagyobb számban jelenik meg, a terület adottságait dicsérik. • Ilyenek a vonuló kormos légykapók, amiből a négy év során 113 példányt jelöltek meg, • nagy fülemüle 39 (? ? ? ), • kis légykapó 7 példányát gyűrűzték itt, • jelentős a királykák megjelenése is, sárgafejűből 319 -et, tüzesfejűből 69 -et fogtak;

Madárvonulás • Miért vonulnak a madarak? • Évszakos táplálékforrás • Nagyobb földtömeg • Mióta vonulnak a madarak? • Legfeljebb a jégkorszak vége óta • A vonulás dilemmája • Biztos táplálék: vonulni kell • Jó fészkelőhely választás: maradni kell

A napiránytű és a belső óra • madarak évszakos vonulása sok fejtörést okozott már, is és okoz még ma is a természet titkait fürkészőknek; • Talán az öregek vezetik őket? csapatosan vonuló madaraknál ebben is lehet valami igazság (bizonyított a gólyáknál); • Európa gólyaállománya két különböző útvonalon száll téli otthona felé. • Nyugat-Európa gólyái a Gibraltáron keresztül hagyják el kontinensüket, míg kelet-európai társaik kelet felől kerülik meg a Földközi-tengert, és a Boszporusz felett vonulnak; • a Nyugat-Európában fészkelő gólyák száma az utóbbi időben nagyon megcsappant, állományukat a Kelet-

A napiránytű és a belső óra • 754 kelet-európai gólyafiókát szállítottak a Rajna vidékére, s ezeket az ottani gólyaszülőkkel neveltették fel; • valamennyi fiatal madár a nevelőszülőket követte, nyugat felől kerülte meg a Földközi-tengert; • egészen másképpen viselkedtek azok a gólyafiókák, amelyeket fogságban tartottak, és csak azután engedték szabadon, hogy a nevelőszülők útnak indultak; • szüleiktől örökölt vonulási irányt követve ezek a gólyák délkeleti irányba indultak el, eltévedtek, nem a

A napiránytű és a belső óra • a kísérlet azt bizonyítja, hogy a vonulási irány kiválasztása örökletes, az öreg madarak vezető szerepe azonban nagyon fontos; • inkább hisznek az öregek tapasztalatának, mint saját ösztöneiknek; • Mi a helyzet azokkal a vonuló madarakkal, amelyeknél az öregek vezető szerepét eleve ki kell zárnunk? • pl. a kakukk: az őszi vonulás idején szárnyra kap, és a kakukknemzedékekbe bevésődött ösztönt követve, egymaga vág neki az addig soha meg nem tett útnak, hogy pontosan eltaláljon a kakukkok téli szállására - nem tisztázott;

A napiránytű és a belső óra • a tudományos kísérletek és megfigyelések azt látszanak bizonyítani, hogy a vonuló madarak is rendelkeznek iránytűvel, • ez az iránytű pedig, bármilyen hihetetlenül is hangzik, maga a Nap, illetve éjszaka a csillagos égbolt; • a madár egy bizonyos irányt tartani tudjon, állandóan módosítania kell a Naphoz viszonyított szögét, vagyis pontosan mérnie kell az időt is; • máshol áll ugyanis a Nap reggel, mint délben - „belső óra”, pontos időmérő mechanizmus szükséges;

A napiránytű és a belső óra • Egy galambot hosszabb ideig, 6 órával előbbre állított „mesterséges napon” tartottak; majd otthonától délre szállították, és ott szabadon engedték. • a galamb belső órája most már 6 órát sietett vagy 6 óra helyett 12 -t mutatott. 12 órakor a Nap delel, tehát ahhoz, • hogy északra fekvő otthonába jusson, a Nappal ellentétes irányba kellett volna repülnie; • valójában reggel 6 óra volt, tehát a Nap keleten állt;

A napiránytű és a belső óra • siető órája miatt megtévesztett galamb a Nap állásával ellentétes irányba indult el, és így nem észak, hanem nyugat felé repült, 90 fokkal térve el a helyes iránytól; • természetesen eltévedt, s nem jutott vissza otthonába. Társai, amelyeknek belső óráját nem térítették el, a helyes irányt választották; • a pontos tájékozódáshoz iránytűre, órára és térképre van szükségünk - térkép? • fias gólyákat szedtek ki éjjel a fészekből, és másnap reggel 40, illetve 111 km-re szállították őket. A gólyák 40 km-ről 5 óra alatt, 111 km-ről pedig 9 óra alatt tértek vissza fészkükre;

A napiránytű és a belső óra • Berlin közelében 28 füstifecskét fogtak be, és gyűrűzésük után Londonba (900 km), Madridba (1800 km), és Athénbe (1850 km) szállították őket. • Valamennyi helyről 8 napon belül 2 -2 fecske visszatért fészkére. • Egy kis őrgébics Marseille-ből, 1200 km távolságból repült vissza Berlin melletti otthonába. • búvármadarak: egyik példányt a Wales partjai előtt elterülő kis brit szigetről, Skokholmról fogták be. Repülőgépen Velencébe szállították, s ott szabadon engedték. Másfél hét múlva ismét a fészkén ült.

A belső térkép • ez a madár sohasem repül a szárazföld felett, feltételezhető, hogy az egész utat Olaszország és Spanyolország megkerülésével, a tenger felett tette meg, ami kb. 6000 km-es út; • valószínű, hogy a fészek közelében a helyismeretnek, az emlékezetnek és a látás útján történő tájékozódásnak egyaránt szerepe van; • erről tanúskodik a füstifecskék mindnyájunk által megfigyelt viselkedése: visszatérve következetesen tavalyi fészkük helyét keresik a falon;

A belső térkép • a sirályok egy magaslati pontról, valamilyen feltűnő ismertetőjel alapján bevésik költőkolóniájuk képét, • méghozzá olyan pontosan, hogy a költőhelyek ezrei közül is biztosan megtalálják a magukét; • a földrajzi szélesség és hosszúság pontos ismeretét kell feltételeznünk - pontos hazataláláshoz; • talán a madár belső órája olyan pontos, hogy észreveszi, ha a szabadon bocsátás helyén más napszak van, mint amelyet otthon beállított órája mutat;

Mágneses tér • két elmélet próbálta leírni a páratlan navigációs képesség rejtett működését; • egyik szerint a madarak sejtjeiben elhelyezkedő mágneses részecskék segítik a pontos irány meghatározását; • másik elmélet szerint az állatok szemében speciális fotoreceptorok működnek, amelyek mágneses terekre biokémiai reakcióval válaszolnak - oldenburgi egyetem bizonyította; • vándormadarak ideghártya sejtjeiben cryptochrom molekulákat mutattak ki;

Mágneses tér • a cryptochrom fehérjék a retina olyan idegsejtjeiben halmozódtak fel, amelyek az éjszakai tájékozódás során mutatnak aktivitást; • évi kétszeri költözést nem végző madaraknál nem találtak cryptochrom molekulákat az ideghártyán; • cryptochrom szerephez jut a vándormadarak földi mágneses térben való tájékozódásánál; • oszcilláló mágnese tér ugyanis megzavarta az állatok tájékozódását, pedig a test sejtjeiben feltételezett mágneses anyag ilyen gyorsan változó mezőkre nem reagálhat;

Új faj Magyarországon? • A parti pityer (Anthus petrosus) Észak - Európában fészkelő madárfaj, mely tengerpartokon költ. • Ezt a madárfajt hazánkban eddig nem látták. • Feltűnése nagy érdeklődést keltett madarász körökben, az EMN hétvégéjén így igazi kuriózummá vált ez a madár, • azóta is több megfigyelő érkezik a felfedezés Duna menti zátonyához.

Vonulási stratégiák • Rövid távú vonulók • Föntről le – a jégkorszak végével északabbra húzódott a telelőhely • Vörösbegy, feketerigó stb. • Hosszú távú vonulók • Lentről föl – a jégkorszak végével északabbra húzódott a fészkelőhely • Füstifecske, fehér gólya stb.

A seregélyek vonulása • a seregélyek ismerik az útirányt, de továbbra is kérdéses volt az, hogy e tudás "genetikai memóriájuk" részét képezi vagy tanult ismereteken alapszik; • több ezer seregélyt fogtak be Hollandiában és gyűrűzésük után Svájcban engedték őket szabadon, ott ahol még sosem jártak; • az idősebb madarak, amelyek már megtették a vándorutat az előző években, visszataláltak eredeti útvonalukra. Úgy tűnt, hogy elengedésük után felismerték, hogy nem Hollandiában vannak; • a fiatal egyedek Spanyolországban kötöttek ki; az útirány genetikailag rögzült a madarakban, de útjuk során megjegyzik a tájat

A gyűrű • Általában egy városnevet és egy számot tartalmaz • Énekesek esetében 10 000 jelölt madárból kerül meg 1 • A gyűrűzés során általában biometriai méréseket is végeznek, ami segíthet a populációk elkülönítésében, a vonulás egyéb jellemzőinek feltárásában

Egy kerecsensólyom halála • A fiatal hím sólyom egyike volt annak a 19 fiatal madárnak, amelyeket a magyar és szlovák szakemberek műholdas jeladókkal szereltek fel, hogy nyomon kövessék mozgásukat. • Augusztus végén Rómeó keletnek vette az irányt, de szeptember elején nem érkezett róla több jel. • Ekkor már Oroszországban volt. • 2008. június 10 -én, a Rajka közelében lévő fészekben kapott műholdas jeladót, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Fertő -Hanság Nemzeti Park Igazgatóságának szakembereitől.

Egy kerecsensólyom halála • Eleinte a fészek környékén próbálgatta a szárnyait, de másfél hónap múlva már egészen Ipolytarnócig merészkedett, hogy aztán visszatérjen a szülői fészek közelébe. • Innen egy kis ausztriai kirándulást tett: Bécstől néhány kilométerre délre töltött két hetet. • Az utolsó, nagy kaland augusztus 19 -én kezdődött, amikor a schwechati repülőtér közeléből elindult Rómeó kelet felé. • A következő két hétben Szlovákián keresztül Ukrajnába repült, majd Moldávia következett. Útját folytatva kelet felé, ismét Ukrajnába jutott, aztán Harkov közelében átlépte észak felé az ukrán-orosz határt.

Egy kerecsensólyom halála • Mintegy 200 kilométerre megközelítette Moszkvát, de végül délkeletre fordult. Utolsó jelei egy Umet nevű városka közeléből jöttek szeptember közepén. • szeptember 28 -án Igor Karjakin, orosz ornitológus, sikeresen eljutott arra a helyre, ahonnan Rómeó adója utoljára adott. Sajnos, Rómeónak már csak a lábait (a jelölőgyűrűkkel) és szárnyait találta meg egy középfeszültségű oszlop alatt, a megadott koordinátáktól néhány méterre. Az áramütéstől elpusztult madár többi részét valószínűleg egy róka vihette el, mert sem a madár teste, sem a jeladó nem került elő.

Egy kerecsensólyom halála • Rómeón kívül, további 18 fiatal kerecsensólyom kapott jeladót 2008 -ban. • 16 Magyarországon és 2 Szlovákiában. Jelenleg 20 fiatal madáron működik az adó, a tavaly felszereltek közül még működő négy adóval együtt. • Távolság légvonalban (a kiindulási hely és az utolsó koordináta között): 1900 km • Ténylegesen megtett távolság: 2365 km • A ténylegesen megtett út időtartama: 13 nap • Átlagos sebesség az út során: 181 km/nap

Fő vonulási útvonalak a Földön

A szigetek madárvilága Ornitológia előadás

Új-Zéland • Új -Zéland Földünk egyik olyan kivételes vidéke, melyet az ember a legutolsók között népesített be. • 80 millió évvel ezelőtt szakadt le az őskontinensről, a Gondwana-ról, és messzire sodródott. • ezt követően kifejlődött emlősök már nem értek el a szigetekig, így az ott élő növény és állatfajok tökéletes elszigeteltségben fejlődtek; • sziget szelekció;

Új-Zéland • Az új - zélandi madarak 25% -a endemikus faj , ami azt jelenti, hogy a világon egyedül csak ott találhatóak. • Az állatok, köztük főleg a madarak, szokatlan irányba kezdtek el fejlődni, melyet nagyban befolyásolt az a tény, hogy a szigeten egyáltalán nem voltak emlősök, két denevér fajt leszámítva. • Az egyetlen ragadozó egy óriás sasféle pedig nagyon régen kipusztult. • egy pár faj alkalmazkodva a predator- free körülményekhez, röpképtelenné vált.

Új-Zéland • Egyesek pedig óriásira nőttek, ami ugyancsak az izoláció eredménye, gondoljunk csak a galapagoszi óriás teknősökre. Rendkívüli sebezhetőségük szelídségükben rejlett. • Új- Zélandon a madarak töltötték be az emlősök helyét is. • ember kb. 2000 évvel ezelőtt érkezett Új -Zélandra és a környező szigetekre. • Az első telepesek a maorik voltak, akik több hullámban érkeztek. • Az európaiak jóval később léptek színre: a szigeteket 1642. decemberében Abel Tasman fedezte fel. James Cook tette először a lábát az új földre, melyet később brit tulajdonná nyilvánított.

Új-Zéland • a beérkező telepesek nagy pusztításokat végeztek új otthonukban. • erdők jelentős részét kiirtották, új növény és állatfajokat hurcoltak be, melyek lassan kiszorították az őshonos flórát és faunát. • új jövevények közül, minden bizonnyal a patkányok voltak a legveszélyesebbek; • patkány pártól évente 15000 patkány születhet, ugyanis kölykeik kölykei is tovább szaporodhatnak még abban az évben. • Új -Zélandon jelenleg három patkányfaj található: egyik még a maori telepesekkel érkezett - - polinéz patkány (Rattus exulans), másnéven, kiore.

Új-Zéland • A vándorpatkány (Rattus norvegicus) Cook kapitány segédletével hajózott be 1769 -ben; • házi patkány (Rattus rattus), az 1960 -ban, a Cape sziget közelében elsüllyedt hajóról menekült Új -Zéland partjaira; • patkányok Új -Zélandot ökológiai nicekre osztották fel. • 1839 -től beáramló telepesek, az angol életmódot követték, sokat vadásztak; • mezei nyulak (Lepus europaeus), a gímszarvasok és a rókák betelepítése; • 1870 -re a nyulak nagyon elszaporodtak, olyannyira, hogy már irtani kellett őket;

Új-Zéland • emlős ragadozókat telepítettek be a szapora nyulak megfékezésére; • vadászgörény (Mustela putorius), a hermelin (Mustela erminea) és a menyét (Mustela nivalis); • gímszarvasok (Cervus elaphus) is nagy károkat okoztak azzal, hogy lelegelték a friss hajtásokat; • erdők nem tudtak regenerálódni, eltűnt az aljnövényzet, a növényevő állatok nagyon kevés eleséghez jutottak; • háziállatok, mint a kuri, azaz a kutya, amit még a maorik hoztak magukkal, és az európaiak kedvencei a macskák is felkerültek a kártevők listájára

Új-Zéland • német darazsat (Paravespula germanica) egy amerikai repülő vitte be az országba 1940 körül, nem sokkal később pedig megérkezett a kecskedarázs (Paravespula vulgaris) is; • természetes ellenségek hiányában nagyon gyorsan elszaporodtak; • mohó fogyasztói a mézharmatnak. Ezt az anyagot két helyi rovar lárvája termeli; • egyik faj lárvája a fekete (Nothofagus solandri), a másik a vörös bükkfák (N. fusca) kérge alatt él;

Új-Zéland • Új -Zéland erdeiben a fák lombja erősen kopaszodik. A tettes az ausztráliai erszényes róka (Trichosurus vulpecula); • elmúlt 15 év alatt teljesen elterjedt, tönkre téve a fákat, mivel táplálékának nagy részét a zöld levél teszi ki; • Új -Zélandra a szörmekereskedelem miatt kerültek az első egyedek, később a szőrmevállalkozás tönkrement, az erszényes rókákat pedig szabadon engedték; • állat körülbelül 300 g levelet eszik meg esténként; • kifosztja a madárfészkeket is, felfalja a tojásokat és a fiókákat;

Új-Zéland • napjainkra az eredeti madárfaunának a 46%-a kipusztult. Az őshonos madárvilág végveszélybe került; • hatalmas nemzeti összefogás; • Új -Zéland partjait körülbelül 220 (5 hektárnál nagyobb) sziget veszi körül: • 21 szigetcsoport (pl: Poor Knights szigetcsoport, Mercury szigetek, Chetwode -szigetek, Auckland -szigetek (délen); • 11 sziget melyeknek egy része védett terület (pl: D'Urville sziget, Kapiti -sziget, Great Barrier -sziget);

Új-Zéland • 8 belső édes vízi sziget, melyek védettek (pl: Mou Tapu és Mou Waho szigetek a Wanaka tavon); • part menti szigeteket körülvevő víz úgy működik, mint egy várárok; • szigeteket megtisztítják a kártevőktől, gyakorlatilag teljesen érintetlen területek születnek, át lehet menekíteni az állatokat; • a DOC (Department of Conservation) dolgozói vállalták fel; • lépésről lépésre megkezdték a szigetek tisztítását;

Új-Zéland • Little- és Great Barrier -szigetekről 1993 -ban teljesen kiirtották a kiorét. 2, 2 tonna talon mérget dobtak le a levegőből, helikopterek segítségével; • Mostanra az ilyen, megtisztított szigetek 42%-a védett; • DOC munkatársai állandó jelleggel járják a szigeteket, csapdákat és mérgeket helyeznek el; • nagy gyakorlatra tettek szert, hogyan irtsák ki a kártevőket a kisebb szigetekről, mint például a Burgessszigetről (159 ha) vagy a Tiritiri matangi- szigetről;

Új-Zéland • már képesek olyan nagy szigetek megtisztítására is, mint a Codfish- sziget (1396 ha), szigetek legtöbbjét tilos látogatni; • látogathatók esetében szigorú előírások: • csak nappal lehet őket megközelíteni, hiszen a patkányok és egyéb ragadozók éjjel aktívak és felszökhetnek az oda tartó hajókra, • látogatók teljes felszerelését patkányoktól mentes konténerekbe zárják, • szigetre belépők cipőit, bakancsait teljesen megtisztítják, nehogy valamilyen gyomnövényt hurcoljanak be

Új-Zéland • utolsó új -zélandi kihalt madárfaj a huia (Heteralocha acutirostris), amit 1907 - ben láttak utoljára; • egyes fajok csodálatos módon menekültek meg. Ilyen például a tieke (Philesturnus carunculatus), ami az 1960 -ban történt hajótörés miatt került veszélybe; • süllyedő hajót elhagyó patkányok kiúsztak a Big South Cape- szigetre és onnan gyorsan tovább terjedtek; • szükségessé vált a tieke mindkét alfajának (északi és déli) kimentése egy predator -free szigetre; • mára az északi alfaj mintegy 7000 hektáron, a déli alfaj pedig 500 hektárnyi védett területen él

Új-Zéland • hihi (Notiomystis cincta) a világ legritkább nektárevő madara ugyancsak a túlélésért küzd; • egykor a főszigeteken mindenhol megtalálható volt, onnan 1883 -ra pusztult ki; • egyetlen túlélő populációt 1894 -ben találták meg a Little Barrier -szigeten; • azóta onnan kisebb csapatokat szállítottak a Kapiti-, Tiritiri Matangi-, és a Mokoia -szigetekre;

Új-Zéland • kokako (Callaeas cinerea wilsoni és cinerea) egyike azon kevés madárnak, ami a főszigeteken még megtalálható. Északi és déli alfajra oszlanak; • a DOC programjának köszönhetően számuk megduplázódott 1995 óta, jelenleg a Northland-, Auckland-, Waikato szigeteken élnek populációi;

Új-Zéland • takahe (Porphyrio [Notornis] mantelli) Új -Zéland kipusztult madarainak a névsorát hosszabbította egészen, 1948. november 20 -ig; • ekkor a Murchison -hegyen, Fiordland-ben újra felfedezték a fajt; • ott alakítottak ki egy speciálisan védett területet, ahol békében élhettek volna; • sajnos 1982 -re a számuk mégis 118 -ra csökkent a szarvasok megjelenése miatt; • 1983 -tól megindult egy tenyésztési program, melynek keretében fogságban keltették ki a takahe tojásokat és szigetekre szállították őket;

Új-Zéland • összes madár közül minden bizonnyal a legveszélyeztetettebb, a kakapo (Strigops habroptilus), éjjeli röpképtelen papagáj; • kakapok száma az első ragadozók megjelenésétől folyamatosan csökkent; aktívan vadászták ízletes húsáért; • 1949 és 1973 között 60 expedíciót indítottak melyeknek köszönhetően befogtak 6 madarat, de mindegyik hím volt, • 1977 -ben végül találtak egy körülbelül 200 madarat számláló populációt a Stewart -sziget rejtett erdeinek legmélyén; • 61 et szállítottak át a Whenua Hou- Maud- és a Little Barrier -szigetekre;

Új-Zéland • Stewart -szigeten maradt példányok legtöbbje elpusztult, • számuk a menedék szigeteken 1995 -re olyannyira megcsappant, hogy már csak 51 madár létezéséről tudtak beszámolni, mert 18 év alatt összesen csak 12 csibe látott napvilágot; • megalakult a National Kakapo Team és elkészült egy 10 éves terv is, Kakapo Recovery Program néven; • kormány évente majdnem egy millió dollárt szán a kakapok megmentésére; • jelenleg 62 kakapo él a szigeteken;

Galapagos - szigetek • szigetcsoportot 1535. március 10 -én fedezték fel a spanyolok; odáig lakatlan volt; • 1835 -ben járt itt Charles Darwin, akinek emlékét máig ápolják; a szigetcsoport északnyugati részén egy kis szigetet róla neveztek el, miként a Santa Cruz szigetén működő biológiai kutatóközpontot; • szigetek leghíresebb állatai a galápagonak nevezett galápagosi óriásteknősök vagy elefántteknősök, leguánok, galápagosi medvefóka, tengeri és varacskosfejű leguánok; • 1968 -ban a szigetek 98%-a a nemzeti park része lett;

Galapagos - szigetek • partok csapadékszegények, ott a növényzet szárazságtűrő kaktuszos bozót; • nagyobb szigetek belsejének hegyoldalait már 10002000 mm csapadék öntözi, így ott kialakulhatott a trópusi esőerdő; • Sarah Darwin botanikus, aki egyben a Galapagos Természetvédő Alapítvány elnöke (Galapagos Conservation Trust) véli, hogy legalább 20 őshonos növény áll a kihalás szélén;

Galapagos - szigetek • sziget növényvilága 700 fajból áll és 40%-uk csak itt található; • szigetre betelepített növények és állatok – így például a kecskék és az elburjánzó szeder – teljesen elnyomják az őshonos növényvilágot; • az Isabelle szigeten 150. 000 kecske él, akik szinte teljesen lelegelték a szigetet, probléma az is, hogy idegen növények betelepítésével számos betegség ütötte fel fejét a szigeteken;

Galapagos - szigetek • Charles Darwin 1835 -ben érkezett Beagle nevű hajójával a szigetekre, ahol éveket töltött az élővilág tanulmányozásával; • kutatásait könyvbe foglalta, amely 1859 -ben jelent meg, s számos vitát gerjesztett tudományos és vallási körökben; • A fajok eredete c. munkája a Bibliában leírt teremtéstörténetet cáfolta meg;

Galapagos - szigetek • Darwin főként a szigetek madár- és hüllővilágát vizsgálta; • egyik csoport fajszáma sem kiemelkedő, alkalmazkodásuk és változékonyságuk figyelemre méltó; • emlősök közül csupán egyetlen bennszülött egérfajt feltételezett, a többit betelepített fajként kezelte; • rovarvilágot rendkívül szegénynek találta, míg a növényvilág számtalan érdekességet mutatott; • élővilág a dél-amerikai kontinensről repülve, úszva vagy fatörzseken sodródva jutott el Galápagos-ra;

Galapagos - szigetek • alacsonyan fekvő szigetek, de vannak 1500 méter magasságba emelkedő vulkáni csúcsok is; • ahogy múltak az évszázadok, a pintyek különböző populációi egyre ügyesebben alkalmazkodtak lakókörnyezetük körülményeihez; • módosították az élelemgyűjtés szerszámát – a csőrüket. Ma egyetlen szigeten tíz különböző pintyfaj él; • testük nagysága és alakja, tollaik színe nagyjából azonos, csőrük és viselkedésük azonban jellegzetesen eltér egymástól;

Galapagos - szigetek • híres a madárvilága is, amelyek közül kiemelkednek a Darwin pintyek (Geospiza sp. ), ahol a táplálkozásnak megfelelően igen sok alfajt írtak le; • 13 olyan, teljesen különálló fajt képviselnek, amelyek egymás között nem is tudnak szaporodni; • galapagosi ölyv (Buteo galapagoensis), a galapagosi albatrosz (Diomedea irrorata), kócsag (Ardea herodias), • álarcos szula (Sula dactylatra granti), és a galpagosi pingvin (Spheniscus mendiculus), amelyek a tenger gazdag állatvilágából élnek;

Galapagos - szigetek • galapagosi pintyek történek egyik legszebb mozzanata, hogy nemcsak az evolúció ihletői voltak, de ma is talán az egyik legjobb szemléltetői; • Peter és Rosemary Grant, a Princeton egyetem két kutatója hosszú évtizedek óta vizsgálja ezeket a madarakat; • szárazabb és nedvesebb periódusok követték egymást a szigeteken, és a pintyek test- valamint csőr mérete ezek függvényében változott; • 1977 -es szárazságot követően a szigeteken csak nagy és kemény magok fordultak elő, egyesek éhenhaltak;

Galapagos - szigetek • Darwin-pintyek csőre a fenotipikus jelleg természetes szelekció hatására bekövetkező változásának tankönyvi példája lett; • a Geospiza fortis és a Geospiza magnirostris közti versengés: Daphne Major nevű aprócska szigeten sanyarú körülményei között él a G. fortis, főként kisebb méretű magvakkal táplálkoznak, ám a populáció nagyobb csőrű példányai más magokat is esznek; • 1982 -ben azonban a szigetre érkezett a nagyobb méretű G. magnirostris néhány példánya, és a populáció azóta komoly versenytársává vált a G. fortis nagyobb csőrű példányainak;

Galapagos - szigetek • két faj évekig megfért egymás mellett, ám két tényező éles versengésbe sodorta őket; • nagyobb testű G. magnirostris populációja addig nőtt, míg annyian lettek, hogy már akadályozták a kisebb csőrű faj tagjait a Tribulus-magok megszerzésében; • ezt követő két szűkös esztendőben - 2003 -2004 -ben drámaian csökkent a táplálék mennyisége, mindkét faj populációját éhínség sújtotta; • a kisebb csőrű G. fortis-példányok előnybe kerültek a nagyobb csőrűekkel szemben; előnyös jelleg pedig tovább is adódott a következő generációnak;

Galapagos - szigetek • az egyik vizsgált pintyfaj (G. fortis) populációinak csőrmérete módosult és robusztusabb lett, alkalmasabb a kemény magok feltörésére; • néhány évvel később azonban a kedvező esők miatt sok apró mag és kevesebb nagyobb volt fellelhető a szigeteken; • ekkor az előbbiek fogyasztására alkalmasabb kisebb csőr jelentette az evolúciós előnyt