Omajjdk Abbszidk Az Omajjdk Ali halla ortodox kaliftus

Omajjádák, Abbászidák,

Az Omajjádák • Ali halála - ortodox kalifátus vége • Választott kalifák, de viszálykodás • Innen kezdve mulk - királyság: dinasztikus, örökletes uralom • Kalifai tisztség 1924 -ig öröklődő - elvileg választott • Muávíja - Ali felelőssége Oszmán haláláért • Haszan lemond kalifaságról - megmérgezik • Először Jeruzsálem, majd Damaszkusz • Bizánci, egyiptomi, szíriai hivatali módszerek, keresztény hivatalnokok

Omajjáda dinasztia (661 -749) • 14 uralkodó • Világi uralom • Abszolutista kalifátus, minta: ókori kelet “istenkirályai” • Arabság központi szerepe (közigazgatás nyelve) • Hódítások: Észak-Afrika, Ibéria, Transzoxánia, Horezm, Beludzsisztán, Pandzsáb - Bizánc nem sikerült (Konstantinápoly három ostroma) • Alattvalók többsége nem arab – Maválí: iszlámra áttért nem arabok – Dzimmí: muszlimok védelmét élvező nem muszlimok - dzsizje, katonai szolgálat • Iszlám felvétele nem kényszer

Omajjádák 2 • Fejlett pénz- és adórendszer – Zakát – Kharádzs (ingatlan) – Dzsizje (keresztény + zsidó) • 740 -es évek: hódítások lassulása • Elégedetlenség fokozódása (maválí, síiták, kháridzsiták) • Abbászidák - Horászán - felkelés • Omajjád hadsereg legyőzése, omajjádák kiirtása • Kivétel: I. Abdel-Rahmán: 756 -1031: kordovai II. Omajjáda kalifátus

Közigazgatás • Ámil - adóbeszedő, esetenként tartományi kormányzó is • Amír - hadsereg vezetője - esetenként meghódított terület kormányzója • Omar kalifa: díván (regiszter, hivatal) – Zsold kifizetése, harcosok összeírása, kincstár ügyeinek intézése • Omajjádák: – díván al-kharádzs: adó kivetése és begyűjtése – díván al-raszáil: kancellária, kalifa levelezése írnokok (kátib) segítségével – díván al-khátam: “pecsét hivatala”: irattár – díván al-dzsajs: hadsereg irányítása, ellátása

Muávíja utódai • Fia, Jazíd (680) • Kalb és Kajsz törzsek rivalizálása - második fitna • Huszein (hásimita) Jazid ellen • Kerbelai csata: h. sz. 61. Muharram 10. (680. Október 10. ) 72 harcos - 10000 omajjád katona • Síat Alí • Lázongások, rivalizálások: síiták, kháridzsiták, törzsek • Vezetés: Szíriába települt mekkai kereskedő nemzetség • Alattvalók többsége zsidó, keresztény és zoroasztriánus

Abd al-Malik (685 -705) • Abdalláh ibn az-Zubajr (M. társa, “tevecsata”): Mekkában lázad: kalifa • Abd al-Malik: mekkai zarándoklat akadályozása “helyettesítő haddzs” Jeruzsálembe - hadísz • Omajjádák leverik: Mekka ostroma • Abszolutista kalifátus alapjai - ókori kelet istenkirályai • Saját pénz • Jeruzsálemi Templom-hegy: Szikla-dóm (688691)

Al-Harám as-Saríf • Templom-hegy tetején álló épületkomplexum (al-Aksza - “igen távoli”) • A szikla: vallási “középpont”, az iszlám centrális helye, földi és égi dimenziók egybefonódása • Ábrahám áldozata • Éjszakai utazás (iszrá), égi utazás (mirádzs) • M. lába nyoma

Iszrá és mirádzs • “Dicsőség annak, aki éjszaka utazást tett az ő szolgájával a Szent Mecsetből az igen távoli mecsetbe (al-maszdzsid al-akszá), amelynek megáldottuk a környékét, hogy mutassunk néki a jeleinkből!” (Korán 17: 1) • Burákon éjszakai utazás Jeruzsálembe • Hét mennyországon átvezető lajtorján (mirádzs) égi utazás Gábriel kíséretében • Ádám, Keresztelő Szent János, Jézus, József, Énokh, Áron, Mózes, Ábrahám

Hódítások

Iszlám = szalám • “Allah hívja az embereket a béke hajlékába” (dár aszszalám, Korán, 10: 25) • Dár asz-szalám = dár al-iszlám • Az iszlám követése = a béke követése • Békés áttérés megtagadása esetén erőszak - más kényszeríti ki! • Ez nem háború • Dár al-iszlám - dár al-harb (dár asz-szulh)

Dzsihád • Omar uralkodásától, de: már M. (Tabúk) 9: 29 • Omajjádák “dzsihád-állama” • Katonai erő nem muszlimokkal szemben – Vagy áttérnek – Vagy oltalomért fejadót fizetnek • Gazdasági (+ vallási) szempontok - először maválí is fizet • Futúhát - nyitások: hódító háborúk (a világ “megnyitása” a kinyilatkoztatás számára) • (háborút - harb - csak a nem muszlimok folytatnak az iszlám elterjedésének megakadályozására) • Hadsereg: Kurais + jemeniek • Hódítás, terjeszkedés hatalom fenntartásának alapfeltétele - új erőforrások

Abbászida dinasztia (749 -1258) • Abbászida forradalom • Damaszkusz helyett Bagdad (tervezett székhely) • arab törzsi arisztokrácia helyett iszlám • Növekvő perzsa befolyás (hadsereg, közigazgatás, arab nyelv) - összeolvadások – Hivatalnok-családok (Barmakidák) - vazír – Suúbíja: irodalom, tudomány – Önálló dinasztikus államok (Táhiridák [820 -873], Szaffáridák [861 -1465]) – 9. sz-tól feleségek és ágyasok révén Abbászidák inkább perzsák

Abbászidák 2 • Hódítások helyett civilizáció fejlesztése • Vallási buzgalom: kalifa vallási vezető - más vallásokkal szemben türelmetlenebb • Bagdadi udvar fényűzése (917: bizánci küldöttség) • Hárún ar-Rasíd (786 -809, anyja perzsa): fénykor: gazdaság, kultúra, tudományok – Amín (809 -813, anyja arab) – Mámún (813 -833, anyja perzsa) • Bait al-Hikma, a bölcsesség háza: iskolák, csillagászati obszervatórium, könyvtárak, fordító műhelyek • “khalífat Allah” cím teokratikus tartalma

Abbászidák 3 • Vallási zavargások (síiták, kháridzsiták) • Birodalom politikai szétesése 9 -10. sz. dinasztikus államok Észak-Afrikában, Szíria és Perzsia különböző részein – Síita Fátimidák (909 -1171) • • 909: Aglabidák megdöntése, Tunisz - berber sereg 969: Fusztát, Egyiptom 972: Al Azhar, 973: Al Káhira, győzedelmes, hódító Távolsági kereskedelem – Síita Bújidák • Nyugat-Perzsia (keleten szunnita Számánidák) • 945: Bagdad elfoglalása • Abbászida kalifa palotába zárva

Az iszlám világ: 800 -1200