Oligopolmodellek 1 ALAPFOGALMAK COURNOT MODELL STACKELBERG MODELL Ipargi

Oligopolmodellek 1. ALAPFOGALMAK COURNOT MODELL STACKELBERG MODELL

Iparági szerkezetek Tökéletes verseny Monopolisztikus verseny Oligopólium - Sok eladó, sok vevő - Nincs belépési korlát - Homogén termék - Tökéletes informáltság - Sok eladó, sok vevő - Van/lehet belépési korlát - Heterogén termék - Tökéletlen informáltság - Néhány eladó, sok vevő - Van belépési korlát - Homogén termék - Tökéletlen informáltság - Egy eladó, sok vevő - Jelentős belépési korlát - Homogén termék - Tökéletlen informáltság ∑ Árelfogadó szereplők ∑ Ármeghatározó szereplők Monopólium

Alapok – Stratégiai interakciók §Ha kevés számú szereplő van a piac eladói oldalán, akkor egymás döntései hatással vannak másokra § Kevesen osztoznak a keresleten, emiatt bármilyen változás érinti a másik által eladott mennnyiséget § A kevés szereplő miatt jól meghatározható az egymásra hatás mikéntje §A kevés számú szereplő helyzetét legegyszerűbben duopol modellekkel lehet bemutatni § Két eladó lesz: 1. és 2. §Egymás döntéseire fognak reagálni, és az optimális helyzet az lesz, ha a másik vállalat döntésére adott válaszára a másik döntése a legjobb válasz § Gyakorlatilag Nash-egyensúlyt keresünk

Alapok – Csoportosítás §A döntéseket két változóra hozhatják meg: § Ár § Mennyiség §A döntéseket kétféleképpen hozhatják meg: § Egyszerre: szimultán döntéshozatal § Egymás után: szekvenciális döntéshozatal § 4 alapmodell van: Mennyiség Ár Szimultán Szekvenciális Cournot Stackelberg Bertrand domináns vállalat

Cournot modell – Mennyiségi verseny § 2 vállalat, mennyiségről döntenek, szimultán módon §Keresleti fv mindkettejük számára ismert: P=a-b*Y, ahol Y az iparági kibocsátás: Y=y 1+y 2. §Ha ketten vannak, akkor az egyik többlet kibocsátása csökkenti a piaci árat, ezáltal a másik bevételét. § Így a másiknak meg kell változtatnia a kibocsátását, hogy a profitját maximalizálja:

Cournot modell §Az 1. vállalat határbevétel függ a másik vállalat mennyiségétől §Mivel a piaci ár két mennyiségtől is függ, így a határbevétel: §Az egyensúlyban a másik mennyiségére vonatkozó várakozás meg fog egyezni a tényleges válasszal, így:

Cournot modell §Mivel a modell szimmetrikus, így a fentiek a 2. vállalatra is pontosan ugyanígy vezethetők le, ebből következően két egyenletünk lesz: §Ezeket kifejezve y 1=…. és y 2=…. . alakra kapjuk meg a két vállalat legjobb válaszait leíró függvényt.

Stackelberg modell – Mennyiségi vezérlés § 2 vállalat, mennyiségről döntenek, szekvenciális módon § Az egyikük hamarabb dönt vezérlő § A másik a vezérlő döntésének ismeretében hozza meg saját dömntését követő §Keresleti fv mindkettejük számára ismert: P=a-b*Y, ahol Y az iparági kibocsátás: Y=y 1+y 2. §A vezérlő ismeri a követő reakciófüggvényét: y 2=r 2(y 1) § Ezt be fogja építeni a saját profitmaximalizálási döntésébe

Stackelberg modell §A konkrét lineáris keresleti függvény mellett: §Innen: és