Oktber 22 tl november 11 ig Oktber 22

Október 22 -től november 11 -ig Október 22. a Bem-szobor Nagy Imre szobra Szegeden a Corvin köz a szabadságharc alatt

Politikai radikalizálódás Október 22. � a sztálinista vezetéssel folytatott harcból Wladyslaw Gomulka került ki győztesen � Hruscsov szovjet pártfőtitkár Varsóba repült, a szovjet csapatokat mozgósították � Gomulkával kiálltak a Varsói Szerződés szövetségi rendszere mellett � a Budapesti Műszaki Egyetem gyűlésén kiadják a jelszót a tüntetésre Wladyslaw Gomulka Hruscsov pártfőtitkár Október 23.

A forradalmi nap Október 23. �a pártvezetés előbb betiltotta, majd engedélyezte a tüntetést � a Petőfi-szobornál és a Műegyetemen megkezdődik a tüntetés, a tömeg a Bem térre, majd a Parlament elé vonul � 21 órakor Nagy Imre beszédet tart � A Dózsa György úton ledöntik a Sztálin-szobrot � a város számos pontján tűzharc alakult ki Nagy Imre beszéde a Sztálin-szobor feldarabolása (a ledöntés után) Október 24.

A pártállam összeomlása Október 24. � a sztálinista pártállam összeomlott � forradalmi bizottságok alakultak � általános politikai sztrájk kezdődött � a Pártközpontban harc bontakozott ki a , , kemény vonalasok”, ill. Nagy Imre és hívei között � Nagy Imréék a tárgyalásos megoldást szorgalmazták � leváltották Gerő Ernőt és helyébe Kádár János került Gerő Ernő Kádár János Október 24.

Nagy Imre hatalomra kerülése Október 24. � Hruscsov elrendelte a szovjet fegyveres csapatok bevonulását Budapestre � a pártvezetés az , , ellenforradalmi lázadás” leverése mellett döntött � Nagy Imre 24 -én átvette a miniszterelnöki tisztet � a szovjet katonai egységek csupán erődemonstrációra készültek � a budapesti fiatalokból verbuválódott felkelők nem ijedtek meg a tankoszlopok láttán � a felkelők felvették a harcot Október 28.

A konszolidáció kezdetei Október 28. �Nagy Imre rádióbeszédében bejelenti: Budapestről kivonják a szovjet csapatokat � tárgyalások kezdődnek az országból való kivonulásukról �megszüntetik az Államvédelmi Hatóságot, fölemelik az alacsony béreket és nyugdíjakat az esztergomi vérengzés emléktáblája November 4 -11

A szabadságharc leverése November 4 -11. � Nagy Imre kinyilvánította a Varsói Szerződésből való kilépést � ennek hatására megszilárdult a közbiztonság � nov. 4 -én a szovjet hadsereg nagy erejű támadást hajtott végre Budapest ellen � mindkét oldalnak számos áldozata volt � A küzdelem egyik centruma, a Kilián Laktanya környéke, súlyos károkat szenvedett November 4: a parancs

A szovjet katonai parancsnok parancsa 1956. november 4. 1. 2. 3. 4. 5. 6. Az ellenforradalmi nemzeti bizottságokat oszlassák szét! A lakosság 1956. november 5 -én 19 óráig a fegyvert adja le a katonai parancsnokságnak! Az összes üzemben és hivatalban 5 -én reggel a hivatalos időben kezdjék meg a munkát! Tüntetés, gyülekezés tilos! A városban reggel 7 -től este 7 -ig lehet közlekedni. Az üzletek ugyanebben az időben tarthatnak nyitva! Ha szovjet katonákra, s általában az állam polgáraira lőnek, a tüzet a szovjet fegyveres erők valamennyi fegyvernemmel viszonozzák.

A forradalom hitével jöttek. Jövőnk reményét kérték számon. Tankágyú, gépfegyver válaszolt nekik. 1956 november 26 -án halálos sebet kaptak: Bánóczi Fülöp János Fata József Körösi Ödön Filakovszki János Lehovecz Béla Gál János Neuhauser Ilona Homor Ottilia Mária Reschek Magdolna Bartal Ferencné Juhász Anna

Versek, idézetek Tamási Lajos: Piros a vér a pesti utcán ( részlet) Piros a vér a pesti utcán, munkások - ifjak vére folyt, - a háromszín-lobogók mellé - tegyetek ki gyászlobogót. Tüntetők jelszavai: Nagy Imrét a kormányba, Rákosit a Dunába! Aki magyar – velünk tart! Nem állunk meg félúton, sztálinizmus pusztuljon! Mindenország katonája, – menjen saját hazájába! Vesszen az önkény, – éljen a törvény!

VÉGE Források: Ø http: //www. konya. hu/Palyatarsak/Tamasi. Lajos. htm Ø http: //www. google. hu/images? hl=hu&source=imghp&bi w=1016&bih=540&q=56 os+forradalom&gbv=2&aq=f&aqi=g 1&aql=&oq=&gs_rf ai= ØGlatz Ferenc: A magyarok krónikája című könyv ØBródy János: Szabadság, szerelem Készítette: Illés Marcell 8. a