Oktatskutat s Fejleszt Intzet Megkzeltsmdok a tanri kompetencik

  • Slides: 12
Download presentation
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Megközelítésmódok a tanári kompetenciák leírására Kocsis Judit Nóra – Kocsis

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Megközelítésmódok a tanári kompetenciák leírására Kocsis Judit Nóra – Kocsis Mihály Országos Neveléstudományi Konferencia 2012. november 8 -10. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Versenyképességi* rangsor Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2011 -2012. 1. Svájc 2. Singapore 3. Svédország

Versenyképességi* rangsor Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2011 -2012. 1. Svájc 2. Singapore 3. Svédország 4. Finnország 5. USA 6. Németország 7. Hollandia 48. Magyarország 2012 -2013. Svájc 1. Singapore 2. Finnország 3. Svédország 4. Hollandia 5. Németország 6. USA 7. Magyarország 60. * Az egyes nemzetgazdaságoknak az a képessége, amellyel a világgazdaságban egyre jövedelmezőbb árúkkal, vagy szolgáltatásokkal jelennek meg.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet • • • A versenyképességi rangsor mutatói intézményi háttér infrastruktúra

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet • • • A versenyképességi rangsor mutatói intézményi háttér infrastruktúra makrokörnyezet eü. és közoktatás felsőoktatás és szakképzés árupiaci hatékonyság munkaerő-piaci hatékonyság pénz- és tőkepiaci fejlettség technológiai háttér piacméret üzleti, gazdasági komplexitás innováció

Az oktatási rendszer kiemelkedő változásai Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet - az egész életen át

Az oktatási rendszer kiemelkedő változásai Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet - az egész életen át tartó tanulás térnyerése; - az emberi képességek felértékelődése; - európai és nemzeti kvalifikációs rendszerek születése; - a technológiai forradalom; - a nemzetközi mérések hatása; - alapvető változások a tanulás és a tanulási eredmények értelmezésében.

Megoldatlan vagy súlyosbodó problémák Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet - a demográfiai folyamatok konzekvenciáinak levonása;

Megoldatlan vagy súlyosbodó problémák Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet - a demográfiai folyamatok konzekvenciáinak levonása; - a költséghatékonyság és fenntarthatóság elemzése; - az iskolaszerkezet funkcionális elemzése; - a gyermekszegénység, társadalmi integráció és kohézió; - a pedagógus munkaerő és foglalkoztatás ügye.

A pedagógus mint leírási probléma Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet - Kicsoda a pedagógus és

A pedagógus mint leírási probléma Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet - Kicsoda a pedagógus és miért jelenthet ez problémát? (Surányi Bálint: Iskolakultúra 1997/2. ) - folyamatosan létrejövő, új alakító tényezők: az oktatáspolitikai prioritások; az info-kommunikációs technológiák változása; az integrált nevelés, az SNI kezelése; a migráció pedagógiai problémái.

A tanári professzió és a pedagógiai rendszerek Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet • • a

A tanári professzió és a pedagógiai rendszerek Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet • • a pedagógiai rendszerek emberképe; a pedagógiai rendszerek gyermekképe; a pedagógiai rendszerek iskolaképe; a pedagógiai rendszerek pedagógusképe. • Az óvodai nevelés országos alapprogramja: • a program kifejtett gyermekképe; • a program kifejtett óvodaképe; • rövid leírás az óvodapedagógusról.

A tanári professzió leírási keretei Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet • • • a tanári

A tanári professzió leírási keretei Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet • • • a tanári professzió az értékpreferenciák alapján; a tanári professzió a személyiségjegyek alapján; a tanári professzió a pedagógusszerepek alapján; a tanári professzió a tevékenységek alapján; kísérletek a tanári professzió komplex leírására. • A tanári professzió leírásának aktualitása: • a minőségi munka elismerése; • a hivatás (és a professzió) hangsúlyozása; • az életpálya-modellek hangsúlyozása.

A tanári professzió megjelenése a tervezett KKK-kban Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A tanári felkészítés

A tanári professzió megjelenése a tervezett KKK-kban Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A tanári felkészítés követelményei: • a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése területén; • a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén; • a szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén; • a pedagógiai folyamat tervezése területén; • a tanulás támogatása, szervezése és irányítása területén; • a pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén; • a kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén; • az autonómia és a felelősségvállalás területén.

A pedagógusok minősítésével kapcsolatos elképzelések Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Tervezeti szinten álló szempontok: •

A pedagógusok minősítésével kapcsolatos elképzelések Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Tervezeti szinten álló szempontok: • a tanügy-igazgatási dokumentumok vizsgálata; • a pedagógus által készített portfolio; • a foglalkozások megfigyelése; • az intézményvezető összegző véleménye; • ellenőrzésen készült szakértői vélemények: • a munkaközösség-vezető összegző véleménye; • a tanulók és szülők véleménye; • a pedagógussal készített interjú; • az elemző-értékelő megbeszélések anyagai; • a pedagógus tudásának szintezett követelményei.

EU tematikus célkitűzések és beruházási prioritások I. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet • a foglalkoztatás

EU tematikus célkitűzések és beruházási prioritások I. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet • a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése; • az oktatásba, készségekbe, és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás; • a társadalmi befogadás erősítése és a szegénység elleni küzdelem; • az intézményi kapacitás növelése és a közigazgatás hatékonyságának fokozása.

EU tematikus célkitűzések és beruházási prioritások II. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az oktatásba, készségekbe,

EU tematikus célkitűzések és beruházási prioritások II. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az oktatásba, készségekbe, és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás: • a korai iskolaelhagyók számának csökkentése, minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés ösztönzése (koragyermekkori, az alap- és középfokú oktatásban); • a felsőfokú oktatás minőségének, hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása (a részvétel növelése, végzettségi szintek emelése); • az egész életen át tartó tanuláshoz való hozzáférés, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása.