Objektv mutatk indiktorok monitoring Objektv mutatk indiktorok tervezse

Objektív mutatók, indikátorok, monitoring Objektív mutatók, indikátorok tervezése 1 Tájékoztatási és nyilvánossági követelmények Projekt monitoring, jelentések készítése Helyszíni vizsgálatok típusai, hibalehetőségek 2/D modul Ponácz György Márk SAKK-tréner (1) Forrás: ÉMI Kht. 2005. 06. 21. A fenntartható építés EU-konform magyar indikátorrendszere; prezentáció

Indikátor definíció (OECD) Az indikátor olyan paraméter vagy érték, amely rámutat, információt vagy leírást nyújt valamilyen kapcsolódó jelenség, a környezet vagy a terület állapotáról, helyzetéről. Alapkövetelmények: specifikus paraméter vagy érték; mérhető; elérhető; megbízható; behatárolható időszakra vonatkozik.

Indikátorok rendszerezése (példa)

Gyakorlati példa: indikátor adatlap I.

Gyakorlati példa: indikátor adatlap II.

GVOP-2005 -3. 3. 1 projekt indikátorai n A bejelentett tudományos, műszaki eredmények száma. n A támogatott projektekhez kapcsolódó további közvetlen K+F, innovációs ráfordítás. n Bruttó hozzáadott érték növekedése a támogatott vállalkozásoknál. n Létrehozott munkahelyek száma. n Megőrzött munkahelyek száma. n Foglalkoztatottak éves átlagos statisztikai létszáma.

GVOP-2005 -3. 3. 1 projekt indikátorai n A bejelentett tudományos, műszaki eredmények (prototípus, szabadalom stb. ) száma n A támogatott projekt következtében hány tudományos, illetve műszaki eredmény született. n Adatszolgáltatási kötelezettség évente a projekt előrehaladása és a projekt fenntartása során.

GVOP-2005 -3. 3. 1 projekt indikátorai n A támogatott projekthez kapcsolódó további közvetlen K+F, innovációs ráfordítások n A támogatáshoz kapcsolódó, a projekt sikeres végrehajtását elősegítő valamennyi forrás nagysága. n Beleértendők a nem közvetlenül a projektben felmerült költségek is, melyek a projekt előkészítéséhez, az eredmények felhasználásához, piacra bocsátásához kapcsolódnak. Gyakorlatilag a támogatás által megmozgatott egyéb pénzforrások nagyságát jelenti. Adatszolgáltatási kötelezettség a projekt befejezése után egy alkalommal.

GVOP-2005 -3. 3. 1 projekt indikátorai n A támogatott projekt kapcsán a bruttó hozzáadott érték n n növekedése a támogatott vállalkozásnál 1. Fejlesztésből származó többlet nettó árbevétel (belföldi + export) 2. Anyag-félkésztermék alkatrész költség 3. Energiaköltség 4. Anyagjellegű szolgáltatás 5. Egyéb anyagjellegű ráfordítás költsége 6. Összes költség (2+3+4+5) 7. Bruttó hozzáadott érték (1 -6) Valamennyi költségelem (2 -5) a projekt révén felmerülő többlet költséget jelenti. A bruttó hozzáadott érték növekedése a támogatott vállalkozásnál azt méri, hogy a projekt eredményeként létrejövő gazdálkodói tevékenység milyen hozzáadott értéktöbbletet termet a vállalkozásnál. Adatszolgáltatási kötelezettség évente a projekt fenntartása során.

GVOP-2005 -3. 3. 1 projekt indikátorai n Létrehozott munkahelyek száma n A projekt során létrehozott munkahelyek száma. Lehetőség szerint munkakör szerinti bontásban (kutató-fejlesztő, segédszemélyzet, termelő és szolgáltató létszám végzettségi kategóriák szerint, illetve egyéb munkakörök), teljes munkaidőre számítva (FTE). n Adatszolgáltatási kötelezettség évente a projekt fenntartása során.

GVOP-2005 -3. 3. 1 projekt indikátorai n Megőrzött munkahelyek száma n A projekt miatt megőrzött munkahelyek száma. Lehetőség szerint munkakör szerinti bontásban (kutató-fejlesztő, segédszemélyzet, termelő és szolgáltató létszám végzettségi kategóriák szerint, illetve egyéb munkakörök), teljes munkaidőre számítva (FTE). Megőrzött munkahelyeknek azokat tekintjük, amelyek a projekt beadása pillanatában léteznek, de a projekt illetve a támogatás nélkül 1 éven belül megszűnnének. n Adatszolgáltatási kötelezettség évente a projekt előrehaladása során.

GVOP-2005 -3. 3. 1 projekt indikátorai n Foglalkoztatottak éves átlagos statisztikai létszáma. n Adatszolgáltatási kötelezettség évente a projekt előrehaladása és a projekt fenntartása során. n A támogatási szerződésben további, a program értékélését elősegítő adatok szolgáltatása kérhető.

Gyakorlati példa: Norda projekt átfogó céljai Forrás: Szabó Roland előadása; ROP 3. 1. 3. „Kapcsolat” projekt megvalósítása az Észak-magyarországi Régióban; 2005. 09. 16. Elsődleges célkitűzésünk a régió társadalmi integrációjának, kohéziójának és megtartó képességének erősítése, a helyi adottságok maximális figyelembevételével és a helyi szereplők humán kapacitásának és együttműködési készségének fejlesztésével. A projekt fő célkitűzései n a partnerség és kommunikációs készség fejlesztése a helyi/regionális szereplők, megyei és kistérségi területfejlesztési ügynökségek, non-profit szervezetek, vállalkozások és a helyi önkormányzatok alkalmazottai vagy képviselői között, melyek hálózati rendszerbe szerveződve képesek az integratív jellegű kapcsolatok kialakítására és működtetésére. n Váljanak képessé arra, hogy a helyi igényeken és szükségleteken alapuló közös célokat fogalmazzanak meg, kistérségi és ágazati terveket dolgozzanak ki és konkrét programokat, projekteket alakítsanak ki, ezáltal is növelve a régió forrásabszorpciós képességeit és lakosai életminőségének javítását.

Gyakorlati példa: Norda projekt indokoltsága Forrás: Szabó Roland előadása; ROP 3. 1. 3. „Kapcsolat” projekt megvalósítása az Észak-magyarországi Régióban; 2005. 09. 16. • • • A régió sajátos térszerkezetéből adódó fejlettségbeli különbségek; A régióban néhány évvel ezelőtt megalakított partnerségi körök nem működőképesek, a szereplők nem ismerték fel a partnerségben rejlő lehetőségeket; A 2001 -ben kialakított ágazat-specifikus szakmai és kommunikációs tér nem érte el célját; A helyi kistérségi szereplők nem, vagy csak kis mértékben képesek megfogalmazni saját fejlesztési igényeiket; Jelentős probléma az elvándorlás , valamint a képzettség hiánya; A kistérségi szereplők nem rendelkeznek alapvető információkkal és képességekkel, hogy hatással tudjanak lenni saját jövőjükre; A célcsoport tagjai nem rendelkeznek egységes, sztenderd ismeretanyaggal; Kistérségi és ágazat-specifikus szinten is kevés az integrált projektötlet, és ezek az ötletek sem a partnerségen alapulnak, és nagy részük nem megfelelően előkészített; Hálózati gondolkodás hiánya; A ROP pályázati ablakaira beadott pályázatok hiányosságai;

Gyakorlati példa: Norda projekt indikátorai I. Forrás: Szabó Roland előadása; ROP 3. 1. 3. „Kapcsolat” projekt megvalósítása az Észak-magyarországi Régióban; 2005. 09. 16. Projekt Megnevezése 5 Képzések Részletes célok Eredmény indikátorok Határidők Megvalósításra kerül 400 nap 2400 óra képzés 2005. 09 - 2007. 03 10 nap 6 óra/nap 10 helyszínen 2005. 09 - 2007. 03 5/A Tervezés A célcsoport tagjai képessé váljanak fejlesztési terveik, koncepciójuk kialakítására 5/B Partnerségi alapok A képzésben résztvevő regionális szereplők képessé váljanak széleskörű partnerségre 10 nap 6 óra/nap 10 helyszínen 2005. 09 - 2007. 03 Partnerség, hálózat A képzésben résztvevő regionális szereplők képessé váljanak széleskörű partnerségre épülő, hálózati rendszer kialakítására és működtetésére 33 helyszín/28 kistérségi/4 tematikus/1 Regionális tagolás/10 alkalom, összesen 323 alkalom 2005. 09 - 2007. 12 Mentorok Képzése A mentorok felkészítése térségi és tematikus partneri körök működtetésére 10 nap 6 óra/nap 2005. 07 – 2007. 11 Térségi és tematikus partneri körök működtetése 33 helyszín/28 kistérségi/4 tematikus/1 Regionális tagolás/10 alkalom, összesen 323 alkalom 2005. 09 - 2007. 12 5/C 5/D 6 Program Mentorok működése

Gyakorlati példa: Norda projekt indikátorai II. Forrás: Szabó Roland előadása; ROP 3. 1. 3. „Kapcsolat” projekt megvalósítása az Észak-magyarországi Régióban; 2005. 09. 16. Projekt Megnevezése 5 Képzések 5/A Tervezés 5/B 5/C 5/D 6 Eredmény indikátorok Határidők Megvalósításra kerül 400 nap 2400 óra képzés 2005. 09 - 2007. 03 A célcsoport tagjai képessé váljanak fejlesztési terveik, koncepciójuk kialakítására 10 nap 6 óra/nap 10 helyszínen 2005. 09 - 2007. 03 Partnerségi alapok A képzésben résztvevő regionális szereplők képessé váljanak széleskörű partnerségre 10 nap 6 óra/nap 10 helyszínen 2005. 09 - 2007. 03 Partnerség, hálózat A képzésben résztvevő regionális szereplők képessé váljanak széleskörű partnerségre épülő, hálózati rendszer kialakítására és működtetésére 33 helyszín/28 kistérségi/4 tematikus/1 Regionális tagolás/10 alkalom, összesen 323 alkalom 2005. 09 - 2007. 12 Mentorok Képzése A mentorok felkészítése térségi és tematikus partneri körök működtetésére 10 nap 6 óra/nap 2005. 07 – 2007. 11 Térségi és tematikus partneri körök működtetése 33 helyszín/28 kistérségi/4 tematikus/1 Regionális tagolás/10 alkalom, összesen 323 alkalom 2005. 09 - 2007. 12 Program Mentorok működése Részletes célok

Emlékezzünk - Tájékoztatási és nyilvánossági követelmények n Külön jogszabály és arculati útmutató foglalkozik vele n Két fő cél és kötelezettségi kör: n egyrészt a lehetséges pályázók tájékoztatása az igénybe vehető támogatásokról; n másrészt a széles közvélemény tájékoztatása a támogatások felhasználásáról és a támogatásokkal elért eredményekről, illetve általában az Európai Unió szerepéről, amelyet az ország fejlesztésben betölt - a kedvezményezett kötelezettségei!

Projektek monitoringja Monitoring - értékelés - ellenőrzés n A monitoring folyamatos adatgyűjtésen alapszik, amely alapján a menedzsment vizsgálhatja a tevékenység előrehaladását a kitűzött célok viszonylatában. n Az ellenőrzés a folyamatok, tevékenységek állandó felülvizsgálatát jelenti, célja a szabálytalanságok, csalások, visszaélések kiszűrése. n Az értékelés a projekt egészének áttekintése, célja a tevékenység hatásának vizsgálata a megoldani kívánt társadalmi-gazdasági probléma viszonylatában (relevancia, eredményesség és hatékonyság)

A monitoring főbb jellemzői • Hatékony eszköz a management kezében • Folyamat, nem egyszeri tevékenység • Konkrét, jól meghatározott célja van – ami egyértelműen elkülöníti az ellenőrzéstől • Adatokat, információkat gyűjt a megvalósításra vonatkozóan, a kitűzött célokhoz hasonlítja azokat • Felhívja a figyelmet a céloktól való eltérésekre, • ezáltal lehetővé téve a management számára, hogy szükség esetén beavatkozzon.

A monitoring rendszer alapja a projekttervezés n Logframe

A projekt monitoring beszámoló n Általában negyedévente kell benyújtani n A kifizetésekhez is kötődik n Célja: n információszolgáltatás n kifizetési kérelmek alátámasztása n eltérések indoklása n Projekttípus és -méret szerint jelentős eltérések

A beszámoló tartalma n Tartalmazza: n a célokhoz mért előrehaladás, beleértve a számszerűsíthető eredmények bemutatását (logframe!!!); n a céloktól, tervektől való jelentős eltéréseket, megfelelő indoklással együtt (pl. a projekt környezetében bekövetkezett változások ismertetése); n beszámolót a közbeszerzéssel, illetve a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséről, a támogatási szerződésben foglalt rendelkezések szerint; n információt a projekt pénzügyi megvalósulásáról (ténylegesen felmerült költségek).

A beszámoló tartalma n Csatolandó dokumentumok n az előrehaladást igazoló dokumentumok; n a közbeszerzési eljárások dokumentumai; n a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítését igazoló dokumentumok; n eredeti számlák vagy hitelesített számla másolatok, és a számlák kifizetését igazoló dokumentumok.

A monitoring információ hasznosulása n A projektmenedzsment szervezeten belül n A Strukturális Alapok intézményrendszerében

Európai Bizottság KTK Monitoring Bizottság KTK Irányító Hatóság MEH NFTH HEFOP Monitoring Bizottság AVOP Monitoring Bizottság GVOP Monitoring Bizottság KIOP Monitoring Bizottság ROP Monitoring Bizottság HEFOP Irányító Hatóság FMM AVOP Irányító Hatóság FVM GVOP Irányító Hatóság GKM KIOP Irányító Hatóság GKM ROP Irányító Hatóság MEH TFH Közreműködő/ Közvetítő/végrehajtó végrehajtó szervezet szervezet ESZA Kht. ÁFSZ OFA OMAI ESz. Cs. M Pályázó

A közreműködő szervezetek által végzett monitoring n Intézkedés-monitoring: a program-monitoring inputja n n n projektadatok összesítése, intézkedés-szintű adatok generálása jelentés az Irányító Hatóság felé Számítógépes rendszer (EMIR) n Projekt-monitoring n az egyes projektek megvalósulásának nyomonkövetése n a projekt teljesítményének összhangja a pályázatban leírtakkal n szükség esetén közbelépés, beavatkozás

Ki végezhet helyszíni ellenőrzést? n Közpénzekből támogatott projektek esetében helyszíni ellenőrzést végezhet n a támogatást nyújtó szervezet (pl. minisztérium, közreműködő szervezet), vagy az általa megbízott szervezet, n a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI), n az Állami Számvevőszék (ÁSz). n A fentieken túl, az Európai Unió által társfinanszírozott támogatási rendszerek esetében helyszíni ellenőrzést végezhet n a Pénzügyminisztérium (PM), amely felelős az Európai Bizottság számára benyújtott kifizetési kérelmek hitelességének igazolásáért, n az Európai Bizottság érintett főigazgatósága, n az Európai Számvevőszék.

Helyszíni vizsgálatok típusai n Monitoring és ellenőrzési célú látogatások különbsége n Ellenőrzési típusú látogatásoknál: előzetes n közbenső n utólagos n

A helyszíni ellenőrzések szabályai n A kedvezményezettet legalább három nappal korábban értesítik (kivéve, ha ez meghiúsítaná az ellenőrzést) n A vizsgálat tárgya: n a projekt hátterének, az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges általános információknak a megismerése; n a pénzügyi-számviteli dokumentumok, a könyvelés vizsgálata, n a fizikai teljesítés ellenőrzése, n az Európai Unió speciális előírásai teljesítésének ellenőrzése (pl. tájékoztatási kötelezettségek). n A zökkenőmentes ellenőrzésekhez ismernünk kell a ránk és az ellenőrre vonatkozó jogokat és kötelezettségeket

Mit tehet az ellenőr? n az ellenőrzött kedvezményezett bármely helyiségébe belépni, n az ellenőrzött kedvezményezett bármely dolgozójától írásban n n vagy szóban nyilatkozatot kérni, valamennyi dokumentumba betekinteni, a dokumentumokat átvételi elismervény ellenében átvenni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíteni, az eredeti dokumentumokat másolat hátrahagyásával a vizsgálati anyaghoz csatolni, az ellenőrzött kedvezményezett működésével és gazdálkodásával összefüggő kérdésekben más szervektől felvilágosítást kérni, indokolt esetben szakértő kirendelését, bevonását kezdeményezni

Mit köteles tenni az ellenőr? I. n ellenőrzési munkája során az ellenőrzésre vonatkozó n n jogszabályokban, az ellenőrzési programban foglaltakat, valamint az őt megbízó ellenőrző szervezet rendelkezéseit maradéktalanul betartani; tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzendő kedvezményezettet tájékoztatatni, és megbízólevelét bemutatni; az objektív vélemény kialakításához elengedhetetlen dokumentumokat és körülményeket megvizsgálni; megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően írásba foglalni; az ellenőrzés alatt megismert állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrizni, illetve a jogszabályban meghatározott adatvédelmi kötelezettségének eleget tenni;

Mit köteles tenni az ellenőr? II. n haladéktalanul jelentést tenni az ellenőrzési szervezetőjének, ha az ellenőrzés során bűncselekményre utaló körülmény merül fel; n az ellenőrzés befejezését követően megállapításait az ellenőrzött kedvezményezettel, valamint a vonatkozó részek tekintetében a felelőssé tett személyekkel ismertetni; n az átvett dokumentumokról átvételi elismervényt adni, illetőleg azokat hiánytalanul visszaszolgáltatni; n a vizsgálati megbízásával kapcsolatban vagy személyére nézve összeférhetetlenségi ok fennállása esetén haladéktalanul jelentést tenni az ellenőrzési szervezetőjének.

Melyek a mi jogaink? n az ellenőr igazolványának, illetve megbízólevelének bemutatását kérni, ennek hiányában az ellenőrzést megtagadni; n az ellenőrzés megállapításait megismerni, azokra észrevételeket tenni (8 napos határidő), és az észrevételekre szóban vagy írásban választ kapni (7 napos határidő); n személyes felelősségünkkel kapcsolatban adott írásbeli magyarázatunkra írásban választ kapni; n titoktartási kötelezettség alá vont témában az információ szolgáltatását, a dokumentum bemutatását vagy átadását megtagadni.

Melyek a mi kötelezettségeink? n az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni; n az ellenőr részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani, kérés esetén az eredeti iratokat - másolat és átvételi elismervény ellenében - az ellenőrnek átadni; n az ellenőr kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni; n felelősségének megállapítása esetén a megadott határidőre írásbeli magyarázatot adni; n az ellenőrzés megállapításai alapján a hibák kijavítása céljából a saját hatáskörébe tartozó intézkedéseket a megadott határidőre megtenni, és erről az ellenőrző szervezetet tájékoztatni.

Tipikus hibák n A dokumentumok hiánya a program (nem a projekt!!!) utolsó kifizetése után 3 évig (várhatóan 2011) meg kell őrizni a dokumentumokat, akkor is, ha már 2004 -ben lezárjuk a projektünket n Megőrzendő dokumentumok n pályázati dokumentáció n támogatási szerződés n jelentések n közbeszerzések dokumentumai n eredeti számlák n hivatalos levelezés n tájékoztatási kötelezettségekhez kapcsolódó dokumentumok n

Köszönöm a figyelmet!