NYUGDJASOK AKADMIJA ZSIGMOND KIRLY FISKOLA LHET VROSOK IDSBART

NYUGDÍJASOK AKADÉMIÁJA ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA ÉLHETŐ VÁROSOK – IDŐSBARÁT VÁROSOK Előadó: Laki Ildikó Ph. D főiskolai docens Budapest 2016. 04. 25.

„ A város, az emberi civilizációnak ez a bonyolult képződménye első rápillantásra könnyen megállapodott, kihűlt formának látszik, tehát statikus jellegűnek, holott kétségtelen, hogy a város az időben él, alakul, fejlődik s különböző erők hozzák létre és alakítják ki formáit. ” (Granasztói Pál: Építészet, városépítés, társadalom) Tartalmi elemek 1. Az egészséges városok működési elve 2. WHO Egészséges Városok projekt 3. Mitől egészséges egy város? 4. Idősbarát városok

Egészséges város A kiváltó ok: • társadalmi helyzetkép (egészségtelen életmód: étkezési szokások átalakulása, mozgáshiány, „romló” egészségi állapot – ebből fakadó betegségek stb. ) • városok átalakulása (nagyvárosiasodás, kistelepülési formációk, terek és helyek, élhetővé válás) • gazdasági funkciók (munkahelyi környezet átalakítása, megváltozott munkaformák kialakulása) • egészséges életmód iránti igény (városi terek átalakulása – ez okból kifolyólag, igények megjelenése)

Az egészséges város rendelkezik az alábbiakkal: • • • életminőséggel (komplex fogalom) helyi társadalommal (igényeiket beleértve) jól működő városi (különböző szintű) mechanizmusokkal területi dimenziókkal (intézményi és szervezeti keretekkel) egészségpolitikai irányelvekkel jó gyakorlatokkal

WHO Egészséges Városok Projekt A WHO Egészséges Városok Projekt egy hosszú távú nemzetközi fejlesztési projekt. Célja: távlati célok meghatározása az Európai városok döntéshozói részéről, az egészség és a fenntartható fejlődés érdekében. Teljességében arról van szó, hogy elősegítse a városokban élők/lakók fizikai, mentális és szociális jólétét. (Forrás: WHO Egészséges Városok Projekt - www. hahc. hu)

A projekt elindítása nemzetközi szinten… A WHO Egészséges Városok projekt 1987 -ben indult – tervezett 5 éves szakaszokkal. Az egyik fő vonása a projektnek a megújulás és az új igényekre való felkészülés képessége. Jelenleg a VI. ciklus működik (2014 -2018) Fő irányvonala: csökkenteni az esélyegyenlőtlenséget, biztonságos városi terek kialakítása, jólét megteremtése, a betegség és az ebből adódó élethelyzetek hatékony megoldására való törekvés

Az Egészséges Város Projekt tartalmi elemei: A szegénység, erőszak, társadalmi kirekesztés, rossz lakásviszonyok, vándorlók problémái, az egészségtelen térségi tervezés, közösségi részvétel hiánya, az igazságtalanság és a fenntartható fejlődés problémáinak kezelésére irányítva a figyelmet. Európában 110 város, 26 nemzeti és számos regionális vagy ún. hálózat kapcsolódott be eddig a programba. A programba bekapcsolódott városok sokszínű programokat dolgoztak ki és valósítottak meg – városi egészségképeket, egészségi stratégiát, egészséges környezeti modellt.

Az Egészséges Városok alapelvei: • • multiszektoralitás városi döntéshozók elkötelezettsége az egészség érdekében partneri együttműködés közösségek részvétele a döntések előkészítésében egyenlő esélyek biztosításának elve szolidaritás fenntartható fejlődés biztosítása

Egészséges Városok Magyarországon Magyarország is 1987 -ben kapcsolódott be a programba – elsőként Pécs városa. 1992 -ben pedig létrejött az Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége – 10 tagvárossal. Pécs, Baja, Békéscsaba, Győr, Gyula, Hódmezővásárhely, Sopron, Székesfehérvár, Szentendre, Szolnok Jelenleg 18 város a tagja: (a fentieken túl) Mosonmagyaróvár, Nagykanizsa, Nyírbátor, Szigetszentmiklós, Szombathely, Tatabánya, Zalaegerszeg, Zalakaros

2014 -ben Baja városa szervezte meg az Egészséges Városok Magyar Nyelvű Szövetsége XXVI. Szimpóziumát (2014. 11. 0608. ) – a „Ki mit tud az egészségfejlesztésről? ” címmel. A Szimpózium célja volt – a régi tagvárosok ismertessék az új tagvárosoknak a programban való részvétel előnyeit és a különböző egészségvédelmi tevékenységeket. A sikeresen záruló szimpózium végül azt tűzte ki célul, hogy a jövőben nélkülözhetetlenné válik a városok komplex egészségfejlesztése, illetve védelme.

2015 -ben (november 5 -7. ) pedig Pécsett került megrendezésre az Egészséges Városok magyar nyelvű szövetsége XXVII. Szimpóziuma, melynek „Egészség diplomácia” – Együttműködések kialakítása az egészség érdekében - gondolat volt a fő mottója. Főbb sarokpontok: • Az egészség diplomácia jelentésének, vetületeinek, lehetséges területeinek megismertetése, bemutatása • Tapasztalatcsere – tagvárosainkban, valamint a szimpóziumon résztvevő településeken és szervezetekben folyó egészség diplomáciai tevékenységek bemutatása.

Az EEVP 6. ciklusának célkitűzései (201 -2018) Átfogó célkitűzések: • egészségfejlesztés egész életen át • népegészségügyi prioritások kezelése • az emberközpontú egészségi rendszerek és a népegészségügyi kapacitás erősítése • rugalmas közösségek és támogató környezet kialakítása

Prioritások • • • egészséges életkezdet, egészséges idősödés fizikai aktivitás, táplálkozás és túlsúly, dohányzás egészségügy és szociális ellátórendszerek egészséges várostervezés egészséges közlekedés lakhatás és regenerálódás

Mitől egészséges egy város? • fenntartható, • gazdaságos • sikeres • élhető és lakható • fejleszthető • közösségi

Az idősbarát városok - TAFCITY Az ENSZ Egészségügyi szervezete (WHO) kezdeményezésére a 2000 -es években mozgalom indult az idősbarát környezet kialakításáért. Létrejött az ún. „Idősbarát városok” hálózata. Cél: a idős emberek aktív társadalmi részvétele, minőségi élet, önálló életvitel. Az idősbarát városok pedig ezt a minőségi életet hivatottak kiszolgálni.

Az idősbarát városok kezdeményezés célpontjai A város nyolc területére fókuszál: • az épített környezet (épületek, közterek, stb. )egyenlő esélyű használhatósága, a városi közlekedés, lakhatás • idősek megbecsülése, társadalmi elfogadás, integráció • közösségi és egészségügyi szolgáltatások, információ és kommunikációs szolgáltatás.

• Manchester Old Moat részén a boltok elé székeket raktak, ahol az idősek megpihenhetnek anélkül, hogy az üzletben, kávézóban vásárolniuk kellene. • Newcastle-ben úgynevezett vitalitáspadokat helyeztek el: a kartámlák segítségével könnyebb felállni, borításuk pedig meleg tapintású anyagból készült.

• Eindhovenben egy tervezőcsoport fizikoterapeutákkal szövetkezett, és átalakította az egyik lakónegyedben található lámpaoszlopokat, padokat, kerítéseket úgy, hogy azokat alternatív sportszerként használhassák az idősek. • Németországban az Adeg és a Kaiser's üzletlánc boltjaiban a polcsorok között nagyobb a távolság, a padló csúszásmentes, a polcok alacsonyabban vannak elhelyezve, jobb a termékek megvilágítása, és a gondolák, polcok mellett nagyítók lógnak a címke elolvasásához. Magyarországon is van olyan üzletlánc, ahol a bevásárlókocsikra nagyítót rögzítettek.

Köszönöm a figyelmet!