Nym E FMK Termktervezsi s Gyrtstechnolgiai Intzet Krnyezettudatos

Nym. E FMK Terméktervezési és Gyártástechnológiai Intézet Környezettudatos tervezés 4. előadás

Ökológiai lábnyom, szénlábnyom meghatározás

Az ökológiai lábnyom fogalmát a WWF vezette be a környezet igénybevételének jelzésére, az alábbi elvek szerint: • Minden egyes ember és társadalom elfoglal bizonyos teret bolygónk felszínéből azáltal, hogy itt termeljük meg életünk kielégítéséhez szükséges javainkat, és itt dolgoztatjuk fel a természettel azokat a hulladékokat, amelyeket kibocsátunk. Ennek a területnek a nagyságát méri az ökológiai lábnyom. • Mivel minden egyes embernek és társadalomnak más és más fogyasztási szokásai vannak, ezért az ökológiai lábnyom nagysága utal jelenlegi életstílusunkra is. • Az ökológiai lábnyom, tehát a különböző erőforrás használathoz köthető területekből tevődik össze, feltételezve, hogy minden elvett erőforrás kifejezhető területben.

Az ökológiai lábnyom a természethasználat szintjét jelző mutató, mely • a javak előállításához, azaz a fogyasztás biztosításához szükséges földterületet jelzi népességarányosan (ha/fő mértékegységben) • kiszámításához az embereknek mindazon energia- és nyersanyagigényét veszi figyelembe, amely az életvitelükhöz (lakás, közlekedés, ruházkodás, táplálkozás) szükséges.

Ökológiai lábnyom • Életminőség mutató, amely egy-egy ország vagy régió életmódjának a környezetre gyakorolt hatását számszerűsíti, megmutatva, hogy az ott lakók „mekkora lábon élnek”, azaz mekkora terület képes őket eltartani. • Hat tényezőből tevődik össze

• Szén lábnyom: A fosszilis erőforrások elégetéséből, a földhasználatváltozásból és kémiai folyamatokból keletkező CO 2 elnyeléséhez szükséges erdőterület nagysága • Legelő lábnyom: Annak a területnek a nagysága, amely a hús- és tejtermékekért, irháért és gyapjúért tartott állatállomány eltartásához szükséges • Erdő lábnyom: Az éves rönkfa, papíralapanyag-, faáru és tűzifafelhasználás alapján becsült terület • Halászati lábnyom: A különböző tengeri és édesvízi fajok halászati adatai alapján, valamint az újratermelési igényeik alapján becsült érték • Szántó lábnyom: Az emberi fogyasztásra, állati takarmányozásra és bioüzemanyagok előállítására termelt növények termesztésének területigénye • Beépített területek: Az emberi infrastruktúrához (pl. közlekedés, lakások, ipari létesítmények, vízi erőművek tározói) szükséges földterület nagysága

Ökológiai lábnyom: Minden emberi tevékenység használ földterületet 6 tényezőből tevődik össze Amerikai Egyesült Államok: 9, 57 ha, Kanada: 8, 56 ha, Norvégia: 8, 17 ha http: //www. okologiailabnyom. hu/index. php? l =hu&p=jelenlegihelyzet

Az ökológiai lábnyom alakulása 1961 és 2005 között: 1987 -óta ökodeficit!

Ökológiai (biológiai) kapacitás: hány ha biológiailag produktív terület áll rendelkezésre • világátlag, egy fő részesedése a világ ökológiai kapacitásából Ökológiai deficit: • adott régió (ország, kontinens, világ) lakosainak átlagos ökológiai lábnyoma és ugyanazon régió ökológiai kapacitása közötti különbség. (Ha a különbség pozitív, akkor ökológiai tartalék van, ez a jó helyzet!)

• 2006 -ban a Föld 6, 1 milliárdos népessége mellett az egy főre jutó átlagos ökológiai lábnyom 2, 2 ha. • Ez az adat Magyarországon fejenként 3, 7 hektár. • Azaz mind a hazai, mind a világátlag értéke magasabb a fenntarthatóság kritikus szintjénél. (A világban tehát ökológiai deficit van: ugyanis 6, 1 milliárdos világnépesség mellett a bolygó biológiailag aktív 11, 3 milliárd hektáros felületéből az igazságosság jegyében fejenként legfeljebb 1, 8 hektár jutna. )

Ökológiai lábnyom térségenként térség Afrika Ázsia/Csendes-óceán Észak-Amerika Kelet-Európa Nyugat-Európa Világ ökológiai lábnyom 1, 33 1, 78 11, 7 4, 9 6, 3 2, 85 biológiai kapacitás 1, 73 1, 11 6, 2 3, 1 2, 9 2, 18 ökológiai hiány -0, 4 0, 67 5, 5 1, 7 3, 4 0, 67 ország neve lakossága Kanada Egyesült Államok Brazília Franciaország Nagy Britannia Dél-Afrikai Köztársaság India Kína Japán Ausztrália Magyarország 30 millió 268 millió 167 millió 58, 4 millió 58, 5 millió 43, 3 millió 970 millió 1 milliárd 250 millió 125, 7 millió 18, 5 millió 10, 2 millió ökológiai lábnyom hektár/fő 7, 7 12, 2 3, 1 4, 1 5, 2 3, 2 0, 8 4, 3 9 5 Ökológiai lábnyom országonként

Mit jelent ha egy ország túllépi ökológiai lehetőségeit? Környezeti ártalmak: • Vízhiány • Talajerózió • Elsivatagosodás • Mezőgazdasági termelékenység stagnálása • Fajpusztulás • Halászat összeomlása • Talajvízszint csökkenése • Legelők kimerülése • Klímaváltozás

Az emberiség ökológiai lábnyoma 1961 és 2005

Szénlábnyom meghatározása (Carbon Footprint, CFP) 1. Az ökológiai lábnyom számításból eredeztethetően • • Annak az erdőterületnek a nagysága, mely szükséges ahhoz, hogy a kibocsátott szén-dioxidot elnyelje Egy ország szén-dioxid kibocsátása alapján adja meg az adott országra nézve (ill. adott népességszámhoz tartozóan) a szénlábnyomot területegységben. 2. Módszertani alapját az LCA és a PAS 2050: 2008 Irányelvek adják • A szénlábnyom az a szén-dioxid mennyiség, amely ugyanakkora globális felmelegedést okoz, mint a keletkezett ÜHG-k összesen • A szénlábnyom-elemzés egy termék vagy szolgáltatás teljes élettartama során keletkező szén-dioxid és más üvegházhatású gázok mennyiségének, környezeti hatásának meghatározása.

PAS 2050 Ennél a módszernél is a termék teljes életciklusát tekintjük, de hatáskategóriaként csak a globális felmelegedést vesszük figyelembe. A GWP számítási képletét veszi alapul Súlyozási képleteket alkalmaz (pl. használati és ártalmatlanítási fázis, széntárolás, újrahasznosítható anyagok figyelembe vétele)

• A PAS bemutatja, hogyan értékeljük egy termék előállításához és használatához kapcsolódó üvegházhatású gázok kibocsátását annak élettartama során. • Alapanyagok • A gyártás minden lépése • Szállítás / disztribúció • Felhasználás • Hulladékok kezelése

A fenntartható fejlődés három alappillére: szociális, gazdasági és környezeti Rendszerben kellene gondolkodni, ahol: természeti, társadalmi és gazdasági célok egyaránt megvalósulnak. http: //hu. wikipedia. org/wiki/Fenntartható_fejlődés A fenntartható fejlődéshez: szemléletformálásra és értékrend váltásra van szükség

Ideális társadalom: Megvédi és fejleszti környezetét : ü Hatékonyan használja a természeti erőforrásokat ü Újrahasznosítással minimalizálja a hulladéktermelést ü Úgy korlátozza a környezetszennyezést, hogy nem károsítja a természeti rendszereket ü Értékeli és védi a természet sokféleségét Napkollektor http: //www. gyulavarikastely. hu/inde x. php/fenntarthato-fejlodes/

Ideális társadalom: Kielégíti a társadalmi szükségleteket ü Emberi léptékűvé formálja a településeket ü Értékeli és védi a sokféleséget ü Jól működő, tartós, tetszetős épületeket, szabad tereket hoz létre, s azokat tovább fejleszti ü Biztonságos, tiszta és kellemes környezettel védi az emberi egészséget és kényelmet ü Az egészségügyi ellátásban a megelőzésre és a gondoskodásra helyezi a hangsúlyt

Ideális társadalom Támogatja a gazdaság eredményességét ü Élénk helyi gazdaságot teremt ü Értékeli a társadalmi tevékenységeket ü Ösztönzi a közlekedési ártalmak minimalizálását ü Mindenki számára megteremti a kultúra, a szabadidő és a pihenés könnyen hozzáférhető lehetőségeit

A Föld órája Díszfényeket kapcsoltak le Március hónap utolsó szombatján fél kilenctől fél tízig Világméretű lekapcsolási mozgalom a világ 147 országának több mint 5000 városa csatlakozott WWF szerint: arra emlékeztet, mennyire áramfüggővé vált az emberiség. Láchíd (http: //www. origo. hu/idojaras/

A Föld órája A pisai ferde torony A müncheni katedrális és a városháza

Az LCA és a CFP terméktervezési folyamatba való beépítésének lehetőségei

Rövid ismétlés Terméktervezés

Fontos a logikai összefüggés: I igény F funkció F(h) funkcióhordozó (termék)

A terméktervezési folyamat szakaszai: • Előkészítő szakasz • Információs szakasz -információ elemzés -igényelemzés -funkció- költségelemzés • Alkotó szakasz • Megvalósítás szakasz

Előkészítő szakasz három lépése: • Termék kiválasztása, feladat megfogalmazása • Team összeállítása • Munkaterv készítése

Információs szakasz: Információ elemzés • Tényhelyzet Tervcél készítés Igényelemzés • Vállalkozói elvárások összegyűjtése Funkcióelemzés • Funkciók megfogalmazása • Funkciók rendezése, funkciófa elkészítése Funkcióköltség elemzés • Funkciók rangsorolása, súlyozása • Funkció-, költségkritikus pontok megállapítása • A termék gyenge pontjainak összefoglalása • Funkcióteljesítés mértékének megállapítása

Alkotó szakasz: • • • Ötletek feltárása Ötletek durva becslése, szelektálása Ötletek részletesebb kidolgozása Ötletek műszaki-gazdasági elemzése Optimális változat kialakítása Team-javaslat összeállítása

Megvalósítási szakasz: • • • Gyártás-előkészítés Piac-előkészítés Gyártásszervezés Arculattervezés Csomagolástervezés Termékpálya tervezése, szervezése Reklámhadjárat tervezése, szervezése Eladástervezés, -szervezés, piacbevezetés előkészítése Számbavétel, értékelés 0. sorozat indítása

A termékpolitika koncepcióváltása Termék életgörbe figyelembevétele Teljes életciklus figyelembevétele

Jelenlegi tendenciák a termékvilágban • • • gyorsulnak a termékváltások rövidül a termék életciklusa gyorsulnak a szokásváltozások még mindig ”divat” az eldobható termék a divat hatására a vevői motivációk érzelmi töltései erősödnek

A megváltozott politikai feltételek miatt a termékfejlesztési folyamat nem követheti a korábbi szemléletmódot – új termék és technológia tervezési követelményekre van szükség.

• Az anyagáramlás ne egyirányú, hanem visszacsatolásokat is tartalmazó ciklusokból álljon • Kerülni kell az anyagpazarlást, növelni kell az anyagkihozatalt, az egységnyi anyagra jutó értéknövekedést

• Csökkenjen az energiaveszteség, javítani kell a hatásfokot, növelni kell az egységnyi energiára jutó értéknövekedést • A tervezés középpontjában a funkciók álljanak • Legyen megelőző jellegű a környezet védelme

• Folyamatosan szem előtt kell tartani a fenntartható fejlődés alapelveit, a környezetszennyezés minimalizálását • Alkalmazkodni kell a természet adottságaihoz • Növelni kell a létrehozott érték megbecsülését

Célok az új koncepció létrehozásakor • Az LCA ne csak önálló alkalmazásként létezzen, hanem a terméktervezési folyamat részeként működjön

Célok az új koncepció létrehozásakor • Teljes életciklus feltérképezése

Célok az új koncepció létrehozásakor • Ágazati szinten algoritmusok kialakítása, majd ezek alkalmazása – országos koordinálás

Célok az új koncepció létrehozásakor • Ezáltal egy új terméktervezési metódust hozunk létre!

• Az igényekre épülő funkcióelemzés, majd a változatok adják az LCA alkalmazásának lehetőségét. • Az elemzéssel a minimális környezetterhelést adó termékváltozatot keressük.

Az új terméktervezési folyamat előnyei • Érvényesülnek a fenntartható fejlődés alapelvei • Életciklus-elemzés és értékmenedzsment összekapcsolása • Komplexen optimalizálható (csökkenthető) a környezeti kockázat

Az új terméktervezési folyamat előnyei • Kiszámítható, tervezhető az újrafelhasználás, újrahasznosítás • Javul a marketingmunka hatékonysága • Javul a hulladékgazdálkodás tervezhetősége

Az új terméktervezési folyamat előnyei • A logisztikai folyamatok hatékonyabban tervezhetők • Anyagellátás, kooperáció elősegítése (LCI elemzésével) • Elemkészletek kialakításával gazdaságosabbá tehetjük a folyamatot

Köszönöm a figyelmet! Az ökológiai lábnyom mérőszáma – nagyon hivatalosan – azt mutatja meg, mekkora föld- és vízterületre van szüksége adott technológiai fejlettség mellett egy társadalomnak ahhoz, hogy életben maradjon és a szemetének is legyen helye.

Környezetbarát termékjelek célja: • A környezet iránti felelősségtudat erősítése • A gyártók, forgalmazók ösztönzése a környezeti szempontból kedvezőbb termékek, eljárások bevezetésére • Fogyasztók tájékoztatása a minősített termékekről, szolgáltatásokról • Azt az információt sugallják a fogyasztóknak, hogy a termék kiváló minőségű és a piacon jelentős környezeti előnnyel bír

Gyártó által megalkotott termékjelek Alkalmazási szabályai: • Az embléma legyen a termék környezeti teljesítményével arányosan hivalkodó • Ne legyen összetéveszthető más címkével • Mindig magyarázzuk az embléma tényleges jelentését • Ne túlozzunk, ne hazudjunk • Lényeges környezeti kulcsjellemzőt emeljünk ki • Készüljünk részletes, csatolható információval, ismertetővel • Építsük be a jellemzőt a termékkel kapcsolatos reklámokba