Nylt homoki tlgyes A nylt homoki tlgyes ms

Nyílt homoki tölgyes A nyílt homoki tölgyes, más néven pusztai tölgyes hazánk legszárazabb homoki talajainak jellemző erdőtársulása. A leggyakrabban a buckatetőkön és melegebb lejtőkön jön létre – olyan helyeken, ahol a talajvíz hatása már nem érvényesül. Mozaikos állományai humuszos homoktalajon tenyésznek. Nagyobb homoki területek a Duna-Tisza közén és a Nyírségben helyezkednek el, de megtalálhatók Somogyban és a Kisalföldön is.

Kocsányos tölgy � Renszertani besorolás: Növények Országa, Zárvatermők Törzse, Kétszikűek Osztálya � Gyökérzete: � Főgyökérzetes, főgyökér hosszúsága meghaladja az 1 m-t � Karógyökere (ami a tápanyag raktározására specializálódott) egyenesen lefelé haladva megkeresi a talajvizet

� Szára: � Törzsből és koronából áll � Törzse -el nem ágazó fás szár- többnyire alacsonyan elágazik, de sudaras is lehet, erős ágai többszörösen görbültek � a felrepedezett külső része a kéreg, ami sötétszürke vagy világos barnásszürke, ez fiatal példányokon is feltűnően árkolt, repedezett

Koronája –elágazó fás szár- magas termetű, terebélyes , boltozatos Vesszői többnyire vöröses barnák, a vessző kérge fényes, hosszanti paraszemölcsökkel tarkított, a rügyalapok kiemelkedők szétterülő ágrendszerű Széles tojásdad, kúpos rügyei tompa hegyűek és tompán ötszögletűek rügypikkelyek széle gyakran enyhén pillás

Az edénynyalábok körkörösen helyezkednek el Összetett, nyílt típusú � Levele: � Egyszerű levelű � hosszúkás visszás tojásdad levelei szárnyasan karéjosak, szélük hullámos is lehet � levéllemez színi oldala csupasz, tomp fényű élénkzöld, fonáka viaszos, szürkés sötétzöld � szemközti karéjok nem pontosan egymás mellett helyezkednek el, ettől a levél kissé aszimmetrikus � Itt történik a gázcsere, ami a külvilág és a növény közti fizikai folyamat � A gázcserenyílás a levélfonákon található

� Virága: � Szélmegporzású � Kétlaki ( két növényen helyezkedik el a porzó és a termő) � hosszú tengelyű barkákban fejlődnek � a porzósak a vessző csúcsának közelében lévő oldalrügyekből, a termősek a csúcsi vegyesrügyből fejlődő hajtás csúcsán állnak

� Termés � Tojásdad makktermésekkel rendelkezik � Kupacsa szorosan egymáshoz simuló, fedelékes pikkelylevelekkel borított, belőle a makk nagy része kilátszik � Anyagcseréje: � Autotróf, fototróf � A fotoszintetizálás a levélen történik Érdekesség A faj nevében szereplő "kocsány" valójában a termős barkavirágzat hosszúra nyúlt tengelye, melyen a makkok ülők (tehát kocsánytalanok), a kocsánytalan tölgy termős virágzatának tengelye ezzel szemben olyan rövid, hogy annak termései látszólag közvetlenül a vesszőn ülnek. Kocsánytalan tölgy termése

Közönséges mogyoró � Rendszertani besorolás: Növények Országa, Zárvatermők Törzse, Kétszikűek Osztálya � vadon 4 -5, termesztésben akár 10 m-es magasságot is elérő bokorfa � Gyökérzete: � Főgyökérzetes � a legmagasabb oldalgyökerek 5– 7 cm-rel vannak a talaj alatt � Szára: � Elöregedett ágai helyett az idősebb törzseken a talajhoz közel, vagy a föld felszíne alól új vízhajtásokat nevel, melyek idővel új, egészséges törzsekké fejlődnek � barnásszürke kérgét paraszemölcsök borítják, vesszői és fiatal hajtásai vörösesbarna mirigyszőrösek

� Levele: � egyszerű levelű � kétszeresen fűrészes szélű, néha kissé karéjosodó, kerekded vagy széles tojásdad alakú � szórt átellenes állásúak � erezetük szárnyas � színi oldaluk sötétzöld, gyéren szőrös, fonákuk halványzöld, molyhos � vastag levélnyél dúsan mirigyszőrös

� Virága: � Egylaki (egy növényen található a porzós és a termős) � porzós barka- és termős vegyesrügyekben fejlődnek � Szélmegporzású: porzós barkák tavasz elején kétszer akkorára nyúlnak, a szél és a virágport gyűjtő méhek mozgása a pollent az ekkor még zárt termős vegyesrügy csúcsán kibúvó piros bibékre viszi

� Termése: � száraz makkterméssel rendelkezik � a csúcsához közeli harmadán a legszélesebb, a sallangos kupacs nem fed teljesen el � a fejlődő makk belsejét kitöltő szivacsos alapszövet maradványa barna, rostos darabokban a maghéjhoz tapad � Anyagcseréje: � Autotróf, fototróf � A fotoszintetizálás a levélen történik

Kökény � Rendszertani besorolás: Növények Országa, Zárvatermők Törzse, Kétszikűek Osztálya, Rózsafélék Családja � Gyökérzete: � Főgyökérzetes � Gyökerei messzire kúsznak, gyökérsarj telepeket képez � Szára: � Fásszárú � Kérge sötétszürke, később repedezett � Föld feletti szármódosulása az ágtövis, ami a védekezésben segíti a növényt � Rügyei hármasával állnak, a középső lombrügyet, két virágrügy fogja közre

� Levele: � egyszerű � hosszúkás tojásdadok, ék vállúak, fűrészesek � fonákjuk molyhos � a törpehajtások levelei csoportosak � Virága: � Teljes virágú � rovarbeporzású � magánosak, a törpehajtáson csomósan állnak � Az 5 apró szirma fehér, hosszúkás

� Termése: � Húsos, csonthéjas, fanyar ízű � Hamvas, kék színű � Anyagcseréje: � Autotróf, fototróf � A fotoszintetizálás a levélen történik

Báránypirosító � Rendszertani besorolás: Növények Országa, Zárvatermők Törzse, Kétszikűek Osztálya, Borágófélék Családja � Gyökérzete: � Főgyökérzetes � Gyökere, ill. gyökértörzse 25 cm hosszúságot és csúcsán 1. 5 cm vastagságot érhet el � Kevéssé elágazó karógyökere mélyen lenyúlva veszi fel a talajvizet � A gyökér könnyen lehámló kérge sötétbarna, és sok dús, sötétpiros festékanyagot tartalmaz: ez az anyag az alkannin

� Szára: � lágyszárú � a szárcsomók örvösen helyezkednek el � sűrűn serteszőrös szárai körben a földön hevernek, � � � � csak a szárak csúcsa emelkedik fel a virágzattal Föld alatti szármódosulása a gyöktörzs, ami a tápanyag raktározására specializálódott Levele: egyszerű keskeny lándzsás levelei 2– 5 cm hosszúak válluk keskenyedik, sűrűn fehéres-szürkés serteszőrösek ép szélűek, szórt állásúak Virágzata kunkoros füzér eleinte végálló csomó, később (többnyire elágazó) fürt csésze fogai keskeny szálasak, közel akkorák, mint a párta csöve a virágok a murvalevelek hónaljában, egyesével fejlődnek bimbói lilásrózsaszínűek búzavirágkék, vagy később liláskék, tölcséres párta 5 cimpája lekerekített, szétterülő a terméses csésze és a murvalevél derékszögben elálló

� Termése: � Húsos, csonthéjas � Makkocskái szemölcsösek, görbültek, az aljukon gyűrűs szegély fut � Anyagcseréje: � Autotróf, fototróf � A fotoszintetizálás a levélen történik

Nagyezerjófű � Rendszertani besorolás: Növények Országa, Zárvatermők Törzse, Kétszikűek Osztálya, Rutafélék Családja � Gyökérzete: � a terület talajvíz hiányában túlélésre kényszerítette a növényeket, így a föld alatti szármódosulása a gyöktörzs, ami a tápanyag raktározására specializálódott � Szára: � Lágyszárú � Évelő � Szórt szártagú

� Levele: � Összetett levelű � Ovális vagy lándzsás levelei áttetszően pontozott � Finoman fűrészes szélűek � Páratlanul szárnyaltak � 5 -11 levélkéből állnak � A leveleken olajtartók helyezkednek el, melyekben � � � � � illóolajok találhatók Virágzata: Végálló fürtvirágzatában a halványlilától fehérig terjedő, sötéten csíkozott sziromlevelek találhatók 4 felső szirom felálló, a többi lecsüngő A porzók ívesen lehajlók, majd felemelkedők Termése: Tüszőszerű, öt hasábú tok Virágzat és a termés erős citrus illatú, sűrű, ragadós, vöröses színű mirigyszőrökkel borított Anyagcseréje: Autotróf, fototróf A fotoszintetizálás a levélen történik