Nvnyvdelem nvnyfajtk llami elismerse vetmaggazdlkods Szilgyi J Ede

Növényvédelem, növényfajták állami elismerése, vetőmaggazdálkodás Szilágyi J. Ede 2004. 21.

Az előadás témái • Növényvédelem (2000: XXXV. tv. ): • Növényfajták állami elismerése, vetőmaggazdálkodás (2003: LII. tv. )

A növényvédelemről (nv. ) • • Bevezető (5) Növényvédelem (7) Növényvédő szerek engedélyezése (5) A környezet-, természet és emberi egészség védelme • A növényvédelmi igazgatás szervezete • Növényvédelmi bírság

Bevezető – Célja – Törvény hatálya – Értelmező rendelkezések (I-III. )

A törvény célja • 1. § A törvény célja a növények, növényi termékek megóvása a károsító szervezetektől, valamint a növényvédelemmel kapcsolatos veszélyek megelőzése, illetve elhárítása az ember és az állat egészségét, a környezet és a természet védelmét szolgáló intézkedések elsőbbségének biztosításával, valamint a növényvédelemmel összefüggő kémiai biztonságra vonatkozó általános szabályok betartásával (növényvédőszerek)

A törvény hatálya (személyi) • természetes személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gt. , külföldi székhelyű vállalkozások Mo-i fióktelepe, aki: – fölhasználó – termelő – engedélyköteles terméket importáló, gyártó, tároló, szállító – növényt, növényi terméket az ország területére behoz, onnan kiszállít, átszállít – növényvédelmi gépet forgalomba hoz

Értelmező rendelkezések I. • növény: az élő növény és a növény élő részei • növényi termék: a feldolgozatlan v. egyszerű előkészítésen átesett növényi eredetű termék; kivéve a növény (fogalma) • károsító v. károsító szervezet: a növényt v. növényi termékeket károsító – növény-, állat- vagy károkozó – faj, törzs vagy biotípus • zárlati károsító: 1. potenciális gazdasági jelentőségű károsító, amely 2. a veszélyeztetett területen még nem fordul elő (v. előfordul, de el nem terjedt) 3. hatósági határozat alapján védekezést folytatnak ellene. • Növény-egészségügyi bizonyítvány: EU és harmadik országok között használandó. • Növényútlevél: az EU tagállamai között használandó.

Értelmező rendelkezések II. • Növényvédelem: a növények, növényi termékek károsítóinak behurcolását, elterjedését, kármegelőzését szolgáló intézkedések, valamint a kárelhárításra alkalmas hatékony eljárások alkalmazásának összessége. • Zárlat: zárlati károsító előfordulásának felszámolását, terjedésének megakadályozását szolgáló, védekezési vagy megsemmisítési célú növény-egészségügyi intézkedés • Megsemmisítés: a zárlat megszüntetésére - a növény, illetve növényi termék tulajdonosa, feldolgozója, felhasználója, forgalmazója teljes költségviselése terhére - hozható növény-egészségügyi intézkedés. • Kötelező védekezés: növény-egészségügyi intézkedéssel elrendelt állami, közérdekű vagy termelői védekezés.

Értelmező rendelkezések III. • Korlátozás: növényben, növényi termékben egyes engedélyköteles termékekben a megengedettnél több növényvédő szermaradék tartalom gyanúja miatt vagy az előző. pontokban meghatározott károsító előfordulás gyanújának tisztázása idejéig hozott szállítási, forgalomba hozatali, felhasználási tilalmi intézkedés.

Növényvédelem – – növényvédelmi tevékenység a nv-i tevékenység fajtái(4) növény- egészségügyi vizsgálatok az Európai Bizottság szakértői

Növényvédelmi tevékenység • 4. § (1) A növényvédelmi tevékenység során törekedni kell az integrált termesztés gyakorlatának betartására az ember és az állat egészségének, valamint a környezet és a természet védelmének figyelembevételével, amelynek célja, hogy • a) a növények egészségét és a növényi termékek minőségét megőrizzék: • b) az olyan veszélyeket elhárítsák, amelyek a növényvédő szerek alkalmazása, tárolása és az azokkal való egyéb tevékenység miatt léphetnek fel.

A nv-i tevékenység fajtái • termelői • állami • közérdekű

Termelői védekezés • A földhasználó és termelő köteles – a zárlati károsítókat (vizsgálatköteles nem zárlatit) elpusztítani – egyéb károsító ellen is védekezni, ha a szomszéd növényvédelmi biztonságát, emberi egészségét veszélyezteti – zárlati károsító okozta fertőzést (gyanúját) illetékes megyei Szolgálatnak bejelenteni – növény-egészségügyi hatósági nyilvántartás felé adatszolgáltatás • A földhasználó és termelő köteles tűrni – az állami és közérdekű védekezéssel megbízott munkavégzését – a nv-i hatóság ellenőrzését, az intézkedéseit köteles vh-ni

Állami védekezés • esetei: – (1) országban nem honos zárlati károsító – (2) ha a termelői védekezés nem kielégítő hatású – (3) ha a zárlati károsító terjedését szükséges megakadályozni • elrendelésére jogosult: – a (2) és (3) esetben az illetékes megyei Szolgálat (akár egész megyére) – az (1) esetben illetve több megyére (az egész országra) kiterjedően a FVM • költségviselés: központi költségvetés • az elrendelő határozat ellen benyújtott fellebbezésnek a vh-ra nincs halasztó hatálya

Közérdekű védekezés • esete: ha a földhasználó, illetve a termelő védekezési kötelezettségének az azt elrendelő hatósági határozat ellenére sem tesz határidőre eleget. • A közérdekű védekezést külterületen az illetékes Szolgálat, belterületen a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője rendeli el. • A védekezésre kötelező, illetve a közérdekű védekezést elrendelő határozat elleni fellebbezésnek a végrehajtásra halasztó hatálya nincs. • költségviselés: a földhasználó, termelő (a védekezést elrendelő hatóságnak)

Növény-egészségügyi vizsgálatok • A behozatali, a kiviteli és az átmenő forgalomban a külön jogszabályban meghatározott növény-egészségügyi szempontból ellenőrzésköteles küldeményeket csak (1) növény-egészségügyi bizonyítványával, ill. (2) növényútlevéllel szabad szállítani. • Növényútlevelet lehet kiállítani a külön jogszabályban foglaltak szerint, annak igazolására, hogy (1) a növény, növényi termék (2) előállítása, feldolgozása, forgalmazása és tárolása során (3) a növényegészségügyi követelményeket (4) nyilvántartásba vett termelők betartották. • Növényegészségügyi-bizonyítvány: az (1) ENSZ FAO Nemzetközi Növényvédelmi Egyezményben meghatározott tartalmú, (2) az illetékes hatóság által kiállított, sorszámozott okirat (3) annak igazolására, hogy a növényt, növényi terméket a hivatalos előírások szerint megvizsgálták, és az megfelel az importőr ország előírásainak.

Az Európai Bizottság szakértője • Az Európai Bizottság által felhatalmazott szakértő az eljáró hatóság jelenlétében jogosult Magyarországon (1) a közösségi növényvédelmi előírások betartását, valamint (2) a Központi Szolgálat, a Szolgálat és a növényvédelmi felügyelő hatósági tevékenységét ellenőrizni. • Ennek keretében jogosult: – létesítménybe, helyiségbe belépni, – szállító járművön tartózkodni, – növényt, növényi terméket, bármely eszközt, munkafolyamatot és iratot megvizsgálni, – növényből, növényi termékből, talajból, felszíni és felszín alatti vizekből, engedélyköteles termékből térítésmentes mintát venni.

Növényvédő szerek engedélyezése • • forgalomba hozatali és felhasználási engedély az engedély visszavonása és szünetelése Eseti és kísérleti célú felhasználás osztályozás, csomagolás

Forgalomba hozatali és felhasználási engedély • növényvédő szert csak az engedélyező hatóság engedélye alapján lehet forgalomba hozni és felhasználni. • kérelmező lehet aki, akinek képviselője vmely tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik. • szakhatóság: ESz. Cs. M, Kv. VM • az engedélyezés feltételei • kivételesen a FVM (!) engedélyezheti engedéllyel nem rendelkező nv. szer felhasználását: – késedelem veszélye – kivitelre szánt növényeken, növényi termékeken • A kérelemről 18 hónapon belül dönt az engedélyező hatóság (szakhatóság 12 hónap) • Az engedély 10 évig érvényes (ismételten kérhető)

Az engedély visszavonása és szünetelése • Az Eng. Hat. visszavonja: – engedélyes kéri – a nv. szer veszélyes – jsz. tiltja a felhasznált hatóanyagot • Az engedély érvényessége szünetel, ha: – ezt kérik – kérelmező nem fizeti a fenntartási díjat

Az eseti és kísérleti célú felhasználás • Kísérleti célú felhasználás: – Központi szolgálat engedélyével, külön jsz. szerint • Eseti felhasználás: – Központi szolgálat engedélyével, külön jsz. szerint – valamely már engedélyezett növényvédő szer felhasználását az engedélyben előírt felhasználástól eltérően

Nv. szerek osztályozása, csomagolása • osztályozása: – fizikai-kémiai, toxikológiai, tűz és robbanás veszélyességi kategóriákba – környezeti veszélyességi kategóriákba, – forgalmi kategóriákba • csomagolása: – csak az ember egészségét, valamint a környezet veszélyeztetését kizáró biztonságos csomagolásban lehet forgalomba hozni

A környezet-, természet egészségének védelme és az ember • A növényvédelmi tevékenységet a károsítóra célzottan, térben és időben okszerű módon és eszközzel kell végezni. • Tilos a gazdasági növényekre veszélyt nem jelentő szervezetek gondatlan vagy szándékos pusztítása. • A növényvédelmi szempontból hasznos élő szervezetek minden fejlődési alakját fokozottan védeni kell. • Spec. rendelkezések: vad (és védett állat), vizek (vízfolyások) környéke, háziméhek • A növényvédő szerek és a termésnövelő anyagok felhasználása során úgy kell eljárni, hogy az ne veszélyeztesse a lakosság egészségét, ne növelje meg a lakosság egészségkárosodásának kockázatát. • A növényvédelmi szerrel kapcsolatos felelősség: munkáltató, nv-i szolgáltatást végző, felhasználó (a saját részre végzett munka esetén)

A növényvédelmi igazgatás szervezete • • • miniszter FVM Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat megyei (fővárosi) növény- és talajvédelmi szolgálat növényvédelmi (talajvédelmi) felügyelő települési ök. jegyzője • közreműködik: Magyar Növényorvosi Kamara Növényvédő Mérnöki és

Növényvédelmi bírság • kiszabása – kötelező esetek – fakultatív lehetőség • összege: 20 000 - 2 M Ft

Növényfajták állami elismerése • 2003: LII. tv. a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról

Tartalom • Tv tárgya, értelmező rendelkezések • Növényfajták állami elismerése • Növényfajták fenntartása, a fajtajogosult jogai és kötelezettségei • Vetőmagvak, szaporítóanyagok előállítása és forgalmazása – előállítás, forgalmazás – vetőmag-szaporítási zárt körzet – vetőmag- és szaporítóanyag- minősítés • Jogsértések szankciói

Tv tárgya • 1. § (1) E törvény a növénytermesztés biológiai alapjainak megőrzése és fejlesztése érdekében szabályozza (1) a genetikai anyagok megőrzését és fenntartását, (2) a növényfajták állami elismerését, (3) a fajtahasználatot, (4) az ebben érdekelt bejelentők, szaporítóanyag-előállítók, feldolgozók, -forgalmazók és -felhasználók jogait és kötelezettségeit, továbbá (5) a szaporítóanyag előállításának, hivatalos vizsgálatának, forgalomba hozatalának, felhasználásának és ezek ellenőrzésének rendjét.

Értelmező rendelkezések I. • Állami fajtaelismerés: hivatalos vizsgálatok és eljárások rendszere, amelynek eredményeként a növényfajta, illetve a szőlő klón a Nemzeti Fajtajegyzékbe bejegyzésre kerül. • Fajtajegyzékek: Nemzeti Fajtajegyzék: a Magyar Köztársaságban állami elismerésben részesített fajták, valamint a szőlőklónok lényeges adatait tartalmazó, évente közzétett jegyzék (közhitelű). Leíró Fajtajegyzék: a Nemzeti Fajtajegyzékben felsorolt egyes növényfajták leírását és lényeges jellemzőit tartalmazó jegyzék. Ajánlott Fajták Jegyzéke: a Nemzeti vagy a Közösségi Fajtajegyzékben felsorolt növényfajták közül a szakmai és civil szervezetek által szélesebb körű összehasonlító fajtavizsgálatok alapján meghatározott termőhelyre és termesztési célra javasolt növényfajták jegyzéke. Közösségi Fajtajegyzék: az Európai Unió Bizottsága által közzétett fajtajegyzék, amelyet az Európai Unió tagállamainak (a továbbiakban: tagállamok) Nemzeti Fajtajegyzékei alapján állítanak össze.

Értelmező rendelkezések II. • Nemesítő, bejelentő (képviselője) ill. fajtafenntartó: Nemesítő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki az adott fajtát maga nemesítette vagy felfedezte és továbbfejlesztette (ill. aki ilyen személynek a munkáltatója, megbízója vagy mindezeknek az örököse), Bejelentő: a fajtát állami elismerésre közvetlenül vagy képviselő útján bejelentő természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve ezek örököse, jogutódja. Fajtafenntartó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki a növényfajta változatlan formában való megőrzését, fenntartását végzi, és gondoskodik a szaporításához szükséges kiindulási anyag folyamatos előállításáról, vagy aki a növényfajta fenntartásáért felelős.

Értelmező rendelkezések III. • Fajtavizsgálat: a növényfajta állami elismeréséhez szükséges DUS vizsgálat és gazdasági értékvizsgálat. DUS-vizsgálat: megkülönböztethetőség, egyöntetűség (egyneműség), állandóság (Distinctness, Uniformity, Stability) meglétének vizsgálata. Gazdasági értékvizsgálat: a növényfajta mennyiségi és minőségi mutatókkal kifejezett termesztési, illetve használati értékének

A növényfajták állami elismerése I. • Bevezető: A Magyar Köztársaságban a) a Nemzeti Fajtajegyzékben, b) a Szállítói Fajtajegyzékben (gyümölcs), c) a Közösségi Fajtajegyzékben, és szőlő esetében bármely tagállam fajta (klón) jegyzékében, d) az Erdészeti Közös Kiindulási Jegyzékben (erdészeti szaporítóanyag), e) a dísznövényekre vonatkozó külön jogszabályban szereplő faj, növényfajta szaporítóanyagát szabad forgalomba hozatal céljára előállítani, forgalomba hozni, továbbszaporítani, amennyiben azok a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelnek. • A Nemzeti Fajtajegyzék során alkalmazott elbírálás szempontjai: – más növényfajtáktól megkülönböztethető, állandó, egyöntetű (egynemű) – megfelelő és bejegyezhető fajtanévvel rendelkezik, továbbá – (egyes fajtáknál) megfelelő gazdasági értéke van.

A növényfajták állami elismerése II. • A növényfajták állami elismerésének menete: (1) Az eljárás a nemesítő, fajtafenntartó bejelentésére indul. (2) A minősítő intézet elvégzi a megfelelő vizsgálatokat, majd ennek eredményeit és javaslatát megküldi a Fajtaminősítő Bizottságnak. (3) A Fajtaminősítő Bizottság állást foglal. (4) Ez alapján a kérdésről a minősítő intézet dönt. (5) A minősítő intézet az állami elismerésben részesített növényfajtákról közhitelű nyilvántartást vezet és közzéteszi a Nemzeti Fajtajegyzéket.

A növényfajták állami elismerése III. • Az állami elismerés időtartama: – szőlő-, gyümölcs- és erdészeti fajták, illetve fásszárú dísznövények esetében a megadástól számított 20. év végéig, – egyéb növényfajták esetében a megadástól számított 10. év végéig tart, • amely a bejelentő kérelmére további 20, illetve 10 éves időtartamra többször is meghosszabbítható.

Növényfajták fenntartása, a fajtajogosult jogai és kötelezettségei • A bejelentő (1) a fajtával szabadon rendelkezik. (2) A fajták eredeti tulajdonságainak és gazdasági értékének megőrzéséről fajtafenntartással kell gondoskodnia. – A növényfajtafenntartására más személy (fajtafenntartó) is támaszthat igényt. • A nemesítő (1) kérheti, hogy ilyen minőségben feltüntessék a nyilvántartásokban, ill. ilyen minőségben nyilvánosan elismerjék (2) a növényfajta szaporítóanyaga után és a fajtahasználatért díjazás illeti (a fajtafenntartóval kötött szerződés alapján)

Vetőmagvak, szaporítóanyagok (sza. ) előállítása, forgalmazása • A Magyar Köztársaságban a) a Nemzeti Fajtajegyzékben, b) a Szállítói Fajtajegyzékben (gyümölcs), c) a Közösségi Fajtajegyzékben, és szőlő esetében bármely tagállam fajta (klón) jegyzékében, d) az Erdészeti Közös Kiindulási Jegyzékben (erdészeti szaporítóanyag), e) a dísznövényekre vonatkozó külön jogszabályban szereplő faj, növényfajta sza-át szabad forgalomba hozatal céljára előállítani, forgalomba hozni, továbbszaporítani, amennyiben azok a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelnek. • Kivétel: a minisztérium engedélyezheti sza. eseti felhasználását. • Sza. előállítója, forgalomba hozója csak az adott termékpálya szerinti terméktanács tagja lehet.

Szaporítóanyag-előállítási zárt körzet és a védőtávolság fogalma • Szaporítóanyag-előállítási zárt körzet: a szaporítóanyag előállítás genetikai és növény-egészségügyi tisztaságának megőrzése céljából e törvényben és külön jogszabályban előírt korlátozásokkal elrendelt termesztési körzet; ide tartoznak a külön jogszabályban meghatározott nagyságú törzsültetvények is. • Védőtávolság: elválasztó sáv: az a távolság, amely a vetőmag-előállítás mechanikai keveredés mentességét szolgálja. izolációs távolság: az a távolság, amely az idegen beporzás-, valamint növény-egészségügyi fertőzésmentes szaporítóanyag-előállítást szolgálja.

Vetőmag-szaporítási kialakítása zárt körzet • Szaporítóanyag előállítási zárt körzet: (1) 1. A szántóföldi és a kertészeti növényfajok vetőmag előállítása esetén - 2. a genetikai és növényvédelmi követelmények biztosítása céljából - a külön jogszabályban meghatározott 3. védőtávolságok alkalmazásával 4. egy vagy több termesztési ciklusban zárt körzetet lehet kialakítani. (2) A vetőmag előállítója az előírt védőtávolságon belül lévő termőföld használójával a vetés megkezdése előtt szerződésben állapodhat meg a földhasználat módjáról. (3) A zárt körzet kialakításának tervezetét a vetőmag előállítója megküldi a termékpálya szerinti terméktanácsnak, amely véleményével együtt 8 napon belül továbbítja azt a minisztériumnak. A zárt körzet engedélyezéséről a minisztérium 8 napon belül dönt. (4) A zárt körzeten belüli korlátozás, illetve a tilalom betartását a minősítő intézet ellenőrzi. (5) A védőtávolságon belüli termőföld-használónak a korlátozás, illetve a tilalom elrendelése miatti kártalanítására - a felek erre vonatkozó megállapodása hiányában - a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadóak.

Vetőmag- és szaporítóanyag minősítés • külön jsz. határozza meg a minősítés követelményeit, eljárását. • a minősítés a OMMI hatáskörébe tartozik. – A minősítő intézet a szaporítóanyag minősítést (jogszabályban meghatározott módon) a termékpálya szerinti terméktanács véleménye megkérésével a szaporítóanyag-előállítóra átruházhatja, felügyeleti jogának megtartása mellett.

Szankciók • A minősítő intézet e törvény rendelkezéseinek megsértése esetén jogosult – az előírásainak nem megfelelő szaporítóanyag saját célú felhasználásától és forgalomba hozatalától eltiltani, illetve a jogosulatlanul előállított szaporítóanyagot zár alá venni, – szigorított minősítést elrendelni, – szaporítóanyag megsemmisítését elrendelni, – a jsz-ok előírásait megszegők tevékenységét megtiltani, és azt a minisztérium hivatalos lapjában közzétenni, – az eredetet igazoló bizonylattal nem rendelkező növényfajta használata esetén a faiskolai, illetve palántanevelő üzemi engedélyt visszavonni, – minőségvédelmi bírságot kiszabni, – szabálysértési eljárást vagy büntetőeljárást kezdeményezni.