Nvnyrendszertan gyakorlatok Vadgazda mrnki szak 2 gyakorlat Erdszli

Növényrendszertan gyakorlatok Vadgazda mérnöki szak 2. gyakorlat

Erdőszéli csiperke – Agaricus arvensis

Erdőszéli csiperke – Agaricus arvensis

Erdőszéli csiperke – Agaricus arvensis

Erdőszéli csiperke – Agaricus arvensis

Erdőszéli csiperke – Agaricus arvensis Karbolszagú csiperke – Agaricus xanthoderma

Karbolszagú csiperke – Agaricus xanthoderma

Karbolszagú csiperke – Agaricus xanthoderma

Karbolszagú csiperke – Agaricus xanthoderma

Karbolszagú csiperke – Agaricus xanthoderma

Karbolszagú csiperke – Agaricus xanthoderma

Nagy őzlábgomba – Macrolepiota procera

Nagy őzlábgomba – Macrolepiota procera

Nagy őzlábgomba – Macrolepiota procera

Nagy őzláb – Macrolepiota procera

Nagy őzláb(gomba) Macrolepiota procera

Nagy őzláb(gomba) Macrolepiota procera

Nagy őzláb(gomba) Macrolepiota procera

Késői laskagomba – Pleurotus ostreatus

Késői laskagomba – Pleurotus ostreatus

Késői laskagomba – Pleurotus ostreatus

Késői laskagomba – Pleurotus ostreatus

Késői laskagomba – Pleurotus ostreatus

Késői laskagomba – Pleurotus ostreatus

Késői laskagomba – Pleurotus ostreatus

cs: Pereszkefélék – Tricholomataceae Lila pereszke – Lepista nuda (Tricholoma nudum)

Lila pereszke –Lepista nuda (Tricholoma nudum)

Lila pereszke – Lepista nuda (Tricholoma nudum)

Lila pereszke – Lepista nuda (Tricholoma nudum)

Lila pereszke – Lepista nuda (Tricholoma nudum)

r. Agaricales Gyűrűs tuskógomba Armillariella mellea

Gyűrűs tuskógomba Armillariella mellea

Gyűrűs tuskógomba Armillariella mellea

Gyűrűs tuskógomba Armillariella mellea rhizomorfa

Mezei szegfűgomba – Marasmius oreades

Mezei szegfűgomba – Marasmius oreades

Mezei szegfűgomba – Marasmius oreades

Mezei szegfűgomba – Marasmius oreades

Mezei szegfűgomba – Marasmius oreades

Mezei szegfűgomba – Marasmius oreades

cs: Tintagombafélék – Coprinaceae Tintagomba nemzetség – Coprinus sp. • egyenes, üreges tönk • gyakran csoportos • elfolyósodó kalap

Coprinus sp. – Tintagomba nemzetség A termőtest apró vagy közepes A kalap kúp alakú, néhány fajnál kiterül A lemezek szabadon állnak, feketék lesznek, majd elfolyósodnak A tönk vékony, törékeny, gallér lehetséges, gyakran csoportos A hús elfolyósodó A spóraszín barna, fekete Szaptrotrófok néhány faj ehető, a többi nem fogyasztható coprint tartalmazhatnak, mely az alkohol dehidrogenáz enzimet blokkolja, alkohol nem fogyasztható 3 napig

Gyapjas tintagomba – Coprinus comatus

Gyapjas tintagomba – Coprinus comatus

Gyapjas tintagomba – Coprinus comatus

Gyapjas tintagomba – Coprinus comatus

Gyapjas tintagomba – Coprinus comatus

Gyapjas tintagomba – Coprinus comatus

Gyapjas tintagomba – Coprinus comatus

Gyapjas tintagomba – Coprinus comatus

Diszulfirám típusú mérgezés (tintagombamérgezés, koprinuszszindróma) • Gomba és alkohol egyidejű fogyasztásakor lép fel a mérgezés, alkohol nélkül a gomba nem mérgező. • Tünetei: A megbetegedés a néhány perctől 72 óráig tartó tünetegyüttest jelent a gomba fogyasztása után. • Pár perc múlva megfigyelhetők a tünetek: forróságérzet, intenzív vörösödés az arcon, nyakon, mellkason; izzadás, remegés, jellegzetes fémes íz a szájban, szívdobogás, vérnyomásesés, kollapszus. • Az esetek nagy részében a tünetek néhány óra (2 4 óra) múlva spontán elmúlnak, terápia nem szükséges. • Komplikációk csak különleges esetekben pl. magas vérnyomásos vagy szívbeteg személyeknél adódik. Mindenesetre ajánlatos mindenféle alkoholfogyasztás (pl. még egy üveg sört sem!) 3 napig felfüggeszteni.

cs: Pókhálósgombafélék – Cortinariaceae Susulyka fajok – Inocybe sp.

r. Agaricales Inocybe – Susulyka nemzetség • A termőtest kicsi vagy közepes. • A kalap kiterül, de púp marad a közepén, gyakrabban sugarasan szálas, pikkelyes, behasadozó, több faj fátyolmaradvánnyal díszített. • A lemez a tönkre nő vagy a tönköt érintő; fiatalon sok fajnál múlékony pókhálószerű fátyol fedi; fiatalon halvány, majd piszkosbarna színű lesz. • A tönkön gallér vagy gallérzóna ritka; több fajnál gumós • A hús gyakran feltűnően kellemes szagú: virág, körte ill. gyümölcs, muskátli vagy édeskés illatú, több fajnak undorító, föld vagy lisztszaga van.

• • Néhány faj zöldül, vörösödik, van feketedő is. A spórapor dohánybarna, piszkosbarna. Mikorrhizások, egy faj szaprotróf. Erdőben, talajon, mohában, bolygatott, bokros helyen, egy faj fán nő. • Mérgezők. Inocybe fastigiata – Kerti susulyka

Kerti susulyka – Inocybe fastigiata

Kerti susulyka– Inocybe fastigiata

Rövid lappangási idejű mérgezések (15 perctől 4 óráig) Susulyka vagy muszkarin típusú mérgezés (muszkarin-szindróma) • A légyölő galócáról kapta nevét, később kiderült, hogy a faj csak kis mennyiségben tartalmaz muszkarint, más méreganyagokat tartalmaz nagyobb mennyiségben, ezért másik mérgezési csoportba került. • Tünetei: A mérgezés lappangási ideje rövid (15 perc 2 óra, legtöbbször 15 30 perc). • A jellegzetes, paraszimpatikus idegrendszeri tünetek (izzadás, remegés, könnyezés, nyálfolyás) jelentkeznek kezdetben. A pulzus lassul, a pupilla beszűkül, a vérnyomás csökken. • Asztmához hasonló légszomj és látási zavarok is felléphetnek. • A mérgezés végkimenetele a dózistól függően akár halálos is lehet. Egereknél a letális dózis 0, 46 mg/kg, embernél a halálos dózist kb. 180 mg ra becsülik.

• Hatóanyaga: muszkarin. • Az ingerület átvitelben szerepet játszó acetilkolin átalakítását végző enzimet gátolja. • Ellenszere az atropin, amely a szimpatikus idegrendszert stimulálja • Előidéző fajok: susulykagombák (pl. : téglavörös, kerti), fehér tölcsérgombák (pl. : mezei, viaszfehér), kígyógombák (pl. : retekszagú, rózsáslemezű). téglavörös susulyka kerti susulyka

Téglavörös susulyka – Inocybe patouillardii

Téglavörös susulyka – Inocybe patouillardii

r. Agaricales Hypholoma - Kénvirággomba A termőtest kicsi közepes. A kalap domború idővel ellaposodik; szélén fiatalon pókhálószerű részleges burokmaradvány lehet: Sárga, sárgásbarna, barna. A lemez tönköt érintő vagy a tönkre ránő; eleinte sárgás, halványzöldes vagy szűrkés, később zöldesbarna, olívbarna lesz. A tönkön fiatalon pókhálószerű részleges burok van, mely idővel eltűnik; nem galléros; több faj csoportos. A hús enyhe vagy több faj keserű vagy kesernyés ízű. A spórapor szürkésibolyás, feketésibolyás, szürkésbarna. Szaprotrófok. Korhadt fán, mohában (tőzegmohában), fűben nőnek. A többség étkezésre alkalmatlan, egy faj ehető, egy súlyosan mérgező.

Sárga kénvirággomba Hypholoma fasciculare

Sárga kénvirággomba Hypholoma fasciculare

Sárga kénvirággomba – Hypholoma fasciculare

Sárga kénvirággomba – Hypholoma fasciculare

Sárga kénvirággomba – Hypholoma fasciculare

r: Galambgomba alkatúak – Russulales Galambgomba nemzetség – Russula sp. • rövid, egyenes tönk • tölcséresedő kalap • sűrűn álló, törékeny, fehér lemezek • gömbsejtek (pattanva törik)

Russula - Galambgomba Kis közép nagy termetűek. A kalap félgömb, domború, majd ellaposodik, bemélyed, néha tölcsér formájúvá válik. Többnyire száraz, néhány fajnál nyálkás; a legtöbb fajnál fénytelen. Színük nagyon változatos, sokszor még egy fajon belül is. A lemez a tönkre ránő, néhány fajnál kissé lefutó; többnyire törékeny, merev, fiatalon többnyire fehér, idősödve több faj sárgul, szürkül, barnul. • A hús íze fontos határozóbélyeg (csíp, enyhe); általában morzsalékony, pattanva törő (a kerek sejtek un. szferociszták miatt), színe leggyakrabban fehér.

• A spórapor színe fontos határozó bélyeg (fehér, krém, okker). • Mikorrhizás fajok. • Erdőben fordulnak elő, néhány faj csak bizonyos fafajhoz ragaszkodik. • Az enyhe ízűek ehetőek, a csípősek mérgezőek vagy étkezésre alkalmatlanok.

Kékhátú galambgomba Russula cyanoxantha

Kékhátú galambgomba Russula cyanoxantha

Kékhátú galambgomba Russula cyanoxantha

Kékhátú galambgomba – Russula cyanoxantha

Kékhátú galambgomba – Russula cyanoxantha

Kékhátú galambgomba – Russula cyanoxantha

Kékhátú galambgomba – Russula cyanoxantha

Kékhátú galambgomba – Russula cyanoxantha Varaszöld galambgomba – Russula virescens

Russulales – Galambgomba alkatúak Lactarius - Tejelőgomba A termőtest kicsi nagy termetű. A kalap: ellaposodik, középen benyomott vagy tölcséres lesz; több faj zónázott. A lemez a tönkre nő vagy lefutó; gyakoriak a köztes vagy villásan elágazó lemezek, sokszor a tejnedv miatt foltos. A tönk hengeres, a bázisnál elkeskenyedő. A hús szferocisztákat (kerek sejtek) tartalmaz; vékonyfalú hifákban tejnedv vagy savószerű lé van; színe fontos határozó és csoportelválasztó bélyeg (fehér, sárga vagy hosszabb rövidebb idő után sárgul, narancsszínű, vérvörös vagy narancsból lesz vörös, fehérből vörös vagy rózsaszínű lesz, szürkül, lilul).

• Csak kevés faj enyhe ízű, a többség keserű vagy csípős; a legtöbb faj szagtalan, néhány faj azonban jellegzetes szagú. • A spórapor fehér, krém, okker. • Mikorrhizás fajok. • Lomb és fenyőerdőben, gyakran egy fafajhoz kötötten. • Néhány faj ehető, a többség étkezésre alkalmatlan, egy faj mérgező. Lactarius deliciosus – Ízletes rizike Lactarius piperatus Fehértejű keserűgomba

Ízletes rizike – Lactarius deliciosus

Ízletes rizike – Lactarius deliciosus

Ízletes rizike – Lactarius deliciosus

Ízletes rizike – Lactarius deliciosus

Ízletes rizike – Lactarius deliciosus

Ízletes rizike – Lactarius deliciosus

Lucfenyvesi rizike Lactarius deterrimus

Phallus - Szömörcsög A kifejlett termőtest közép nagytermetű, fiatalon kis középtermetű, gömbszerű („boszorkánytojás"), a föld alatt fejlődik, külső burka bőrszerű, fehéres, puha tapintású, alján micéliumzsinórral; később tojás alakura megnyúlik, a talajból kissé kiemelkedik, piszkosfehér, okkeres vagy lilás színű lesz a gomba a külső burkot felszakítja és a tönk néhány óra alatt magasba emeli a süveget. A süveg olajzöldes színű, felülete gödrös; nyálkás csúcsán fehéres gyűrű van; a tönk vastag hengeres, üreges, fehér színű, alsó részén a burok maradványa, a bocskor található

Pöfeteg-félék – Gasteromycetales Erdei szömörcsög – Phallus impudicus

Erdei szömörcsög – Phallus impudicus

Erdei szömörcsög – Phallus impudicus

Scleroderma - Áltrifla Kis , közepes termetű, gömbölyded, ülő vagy kis tönkje van, alján vékony micéliumköteg van. A burok lehet vastag, kemény vagy vékony, törékeny, sárgás, okkeres, repedező vagy szemölcsös. Éréskor a burok szabálytalan repedéssel felnyílik, a spórák kiszóródnak. Termőrésze a termőtest egész belsejét kitölti. Húsa fiatalon rugalmas, hamar megsötétedik, márványossá válik, majd termőrétege szétporlik. Spórapora barna. Szaprotrófok. Lomb és fenyőerdőkben, egyes fajok réteken, legelőkön fordulnak elő. Mérgezőek.

Pöfeteg-félék – Gasteromycetales Áltrifla – Scleroderma citrinum

Áltrifla – Scleroderma citrinum

Lycoperdon - Pöfeteg Kis vagy középes termetű, gömbölyű vagy körte alakú A külső burok fehéres, szemcsés, tüskés, a belső sima, érett állapotban a tetején keletkező nyíláson távozik a spórapor. A termőtest alsó részén szivacsos, meddő rész található. Termőrésze a termőtest felső, kiszélesedő harmadában található. Húsa fiatalon rugalmas, fehér, később szivacsszerű, sárgászöldes, majd elfolyósodik és szétporlik, a meddő rész megszürkül. Spórapora barna. Szaprotrófok. Lomb és fenyőerdők talaján, korhadt faanyagon fordulnak elő. Amíg belsejük fehér, ehetőek.

Pöfeteg-félék – Gasteromycetales Bimbós pöfeteg – Lycoperdon perlatum

Bimbós pöfeteg – Lycoperdon perlatum

Bimbós pöfeteg – Lycoperdon perlatum

Zuzmók – Lichenes • moszat + gomba együttélése révén létrejövő új szervezetek • telepes felépítésű, szimbionta lények, alaki és élettani egységek • kéregtelepű felső kéreg moszatsejtek bél gombafonalak alsó kéreg • leveles gyökérszerű hifák (rhizina) • bokros

Szaporodásuk moszat , gomba és zuzmómódon történik: • a moszatok kettéosztódással és zoospórákkal szaporodnak, ivarosan nem • a gombák termőtestet (pl. apotécium, peritécium) fejleszthetnek, amelyek kiemelkedő, bokor, serleg, csésze, tölcsér stb. alakú teleprészeken, ún. podéciumokon képződnek. Lecanora conizaeoides zuzmó apotéciumai (Farkas Edit és Lőkös László felvétele)

• a zuzmószaporodás vegetatív úton : • teleprészekkel (teleptöredékkel) • szorédiumokkal (osztódó moszatok + körülvevő hifák a telep belsejében) lisztszerű képződmények • izidiumokkal (a telep felületén található kéreggel borított kinövések) • piknidiumokkal (a telepbe besüllyedő gömb vagy körte alakú képletek apró piknospórák) Peltigera praetextata zuzmó izidiumai (Farkas Edit és Lőkös László felvétele)

Kéregtelepű zuzmók • telepük egész felületével tapadnak az aljzathoz, leválaszthatatlanok • az aljzat (szubsztrátum) lehet: kőzet, fakéreg, antropogén aljzat • bizonyos fajok a kőzet vagy fakéreg belsejében élnek • a telep lehet összefüggő, repedezett (mezőcskés), szemcsés, szemölcsös, szegélyezett, stb.

Térképzuzmó – Rhizocarpon lindsayanum • A telep általában 2 cm nél nagyobb kiterjedésű, sárga, zöldessárga, szürkészöld, a mezőcskék laposak, ritkán domborodók, összefüggők, szögletesek vagy szabálytalan alakúak. • A bélréteg fehér, az apotécium vagy szögletes, • Szilikátkőzeten, mérsékelten gyakori a Magyar és a kerekded lapos, fekete. középhegységben Nyugat Dunántúlon.

Térképzuzmó – Rhizocarpon lindsayanum

Térképzuzmó – Rhizocarpon lindsayanum

Leveles (lombos) zuzmók • telepük az aljzatra lazán ráfekvő, könnyen leválasztható • a telep levélszerű, lapos, szélein többé kevésbé felemelkedő • az aljzat lehet: kőzet, fakéreg, talaj

Sárga falizuzmó – Xanthoria parietina • A telep leveles, akár 10 cm nél is nagyobb lehet. Sárga narancs sárga színű, karéjai részben átfedők, aljzathoz simulók. • Számos apotécium található a telepen, ezek színe a teleptől kissé elütő árnyalatú, szorédiumok nincsenek. • Fákon, mésztartalmú sziklán és kőfalon is előfordul, nitrofrekvens, települések közelében is megtalálható. • Az országban általánosan elterjedt.

Sárga falizuzmó – Xanthoria parietina

Sárga falizuzmó – Xanthoria parietina

Sárga falizuzmó – Xanthoria parietina

Sárga falizuzmó – Xanthoria parietina

Rénszarvaszuzmó – Cladonia rangiferina

Rénszarvaszuzmó – Cladonia rangiferina

Rénszarvaszuzmó – Cladonia rangiferina

Szakállzuzmó – Usnea hirta

Szakállzuzmó – Usnea hirta