Nvnyrendszertan 5 elads Dr Bartha Dnes 26 November

Növényrendszertan 5. előadás Dr. Bartha Dénes 26 November 2020

4. at: Bazídiumosgombák - Basidiomycotina

• a hifavégeken végződő bazídiumokon 4 bazidiospóra fűződik le

• a termőtest sejtmagpáros (dikariotikus), harántfalakkal tagolt micéliumból áll • sejtmagpáros hifákon csatképződés figyelhető meg

Csatképződés A A. a csat kialakulása; B. örvöscsat B

• a bazidiospórákból először az elsődleges hifák hajtanak ki, ezek korai egyesüléséből sejtmagpáros, másodlagos hifák keletkeznek; ezekből évről-évre termőtest fejlődik, melyeket harmadlagos hifák építenek fel

Bazídiumos gomba életmenete (s: spóra; h: elsődleges (haploid) hifa; di: sejtmagpáros (dikariotikus) hifa; b: bazídium)

• a termőtestek (bazidiokarpium) rendkívül változatosak, az egyes rokonsági csoportokra jellemzők

• a bazídium alakja, a spóra alakja, felszíni mintázata és színe is változatos, az egyes taxonokra jellemző

• a bazídiumok rendszerint himéniumot alkotnak

• ivartalanul micéliumfragmentálódással, szkleróciumokkal, konídiumokkal szaporodhatnak • néhány faj rizomorfát fejleszthet (pl. Armillariella, Serpula lacrymans) • 15. 000 fajuk ismert, melyből hazánkban kb. 2. 000 él Gyűrűs tuskógomba – Armillariella mellea

1. o: Teliospórás gombák – Teliomycetes (Hemibasidiomycetes)

• termőtestük nem szerveződik • a micélium rendszerint intercellulárisan terjed és hausztóriumokat bocsát a gazdanövény sejtjeibe

• a bazídium harántfalakkal osztott • a csúcsi sejtmagpáros sejtből a kariogámia után teliospóra (teleutospóra) képződik kedvező körülmények között kihajt meiotikus osztódás fragmobazídium (4 sejtből áll) • pathogén szervezetek, elsősorban obligát paraziták

r: Rozsdagombák - Uredinales • obligát paraziták • bazídiumaik harántfalasak • spóratípusaik: 1. spermáciumok (pikniospórák) 2. ecidospórák (ecidiospórák) 3. uredospórák 4. teliospórák (teleutospórák) 5. bazidiospórák 1. és 5. haploid, 2. és 3. sejtmagpáros, 4. diploid

• többgazdás fajok is vannak • a Melampsora ill. Cronartium fajok fás növényeket károsítanak • a Puccinia fajok (pl. P. graminis) főleg a gabonaféléket károsítják Melampsora sp. Cronartium ribicola

Gabonarozsda – Puccinia graminis

Gabonarozsda – Puccinia graminis

ecidospórák uredospórák Gabonarozsda – Puccinia graminis teliospórák

r: Üszöggombák - Ustilaginales • • • nem obligát paraziták spóratípusaik: 1. teliospórák (üszögspórák), 2. bazidiospórák általában csíranövényeket, magházakat, portokot, levelet, szárat fertőznek szervspecifikus fajok tipikus képviselőjük az Ustilago maydis

Kukoricaüszög – Ustilago maydis

Kukoricaüszög – Ustilago maydis

2. o: Termőréteges (Hártya-) gombák - Hymenomycetes • Termőtest (bazidiokarpium) és termőréteg (himenium) szerveződik

2/1. ao: Tagolt bazídiumú gombák - Phragmobasidiomycetidae • bazídiumuk válaszfallal keresztben vagy hosszában osztott (fragmobazídium) Fragmobazídiumtípusok A. Auricularia; B. Tremella; C. Dacryomyces; D. Tulasnella

r: Kocsonyagomba-alkatúak - Tremellales • faanyagokon élő szaprobionta gombák • a termőtest fehér vagy élénk színű (narancssárga), kocsonyás, elterülő • lombos fák lehullott, elhalt ágain jellemző a Tremella mesenterica

r: Fülgomba-alkatúak - Auriculariales • szaprobionta vagy parazita fajok • a termőtest fül alakú, kocsonyás-porcos • lombos fajok (pl. fekete bodza) elhalt ágain gyakori az Auricularia auricula-judae

2/2. ao: Tagolatlan bazídiumú gombák – Holobasidiomycetidae (Homobasidiomycetidae) • a bazídium tagolatlan (holobazidium = homobazidium) • a bazídiumok alkotta termőréteg (himenium) a termőtest belsejében vagy felületén, termőrétegtartókon (himenofórum) szerveződik)

• a termőtest lehet nyitott, félig nyitott vagy zárt gymnocarp (nyitott) termőtest hemiangiocarp (félig nyitott) termőtest

• szaprobionták, szimbionták vagy (hemi-)paraziták • a szimbionták ektotróf vagy endotróf mikorrhizát képezhetnek

1. felr: Likacsgombák - Aphyllophoranae • termőtestük kezdettől fogva nyitott (gymnocarp), gyakran kéregszerű • termőtestük változatos kifejlődésű, állományuk bőrszerű, kemény-fás, néha húsos • termőtestjeikben (-en) nincsenek lemezek • többnyire szaprobionták

r: Kéreggomba-alkatúak - Thelephorales • a termőtest vékony, rendszerint az aljzatra kerül • himeniumuk többnyire a termőtest felső felületén szerveződik • a fajok nagy része farontó faj (pl. Stereum hirsutum)

r: Palánkagomba-alkatúak - Clavariales • a termőtest fölfelé álló, bunkó alakú (palánkagombák - Clavaria spp. ) vagy korallszerűen elágazó (korallgombák - Ramaria spp. ) • a himenium a termőtest egész felületét vagy csak az ágacskák csúcstájait borítja • erdei talajon élő szaprobionták, a korallgombák szimbionták

r: Gerebengomba-alkatúak - Hydnales • a termőtest szétterülő vagy tönkre és kalapra különülő • a himenium tüskeszerű képleteken keletkezik • szaprobionta fajok (pl. Hydnum repandum)

r: Tapló-alkatúak - Polyporales • termőtestük alakja változatos, egyévesek vagy évelők • a termőtest húsa fás vagy bőrszerű • a himeniumot a termőtest alján fejlődő - többnyire - csöves termőrétegtartók viselik

r: Rókagomba-alkatúak - Cantharellales • tölcséres termőtestük, tönkre futó ráncos, eres vagy sima termőrétegtartóval • mikorrhizás fajok (pl. Cantharellus, Craterellus)

2. felr: Kalaposgombák - Agaricanae

• a termőtest rendszerint kalapra és tönkre tagolódik • a termőrétegtartó (himenofórum) csöves vagy lemezes • termőtestük kezdettől fogva nyitott (gymnocarp) vagy kezdetben zárt, de spóraéréskor már nyitott (hemiangiocarp)

• a hemiangiokarpikus gombáknál burkot találunk - részleges burok (csak a termőrétegtartót borítja) - teljes burok (az egész termőtestet borítja) • a részleges burokból gallér, fátyol vagy gyűrű marad vissza • a teljes burok maradványa a bocskor, ill. a kalap foltjai

• a spóra színe alapján felállítható csoportok: - fehér spórások (Leucosporae) - rózsaszín spórások (Rhodosporae) - sárgásbarna, rozsdaszínű spórások (Ochrosporae) - sötétbarna, fekete spórások (Melanosporae)

r: Tinórúgomba-alkatúak - Boletales • a termőrétegtartó többnyire csöves, mely a kalapról könnyen lefejthető • mikorrhizás erdei fajok

r: Csiperke-alkatúak - Agaricales • a termőrétegtartó lemezes • fontos elkülönítő bélyegük a lemez tönkhöz való illeszkedése és a spórapor színe • többféle élőhelyen jelennek meg, túlnyomó részben szaprobionták

r: Galambgomba-alkatúak - Russulales • a termőrétegtartó lemezes, a lemezek vastagok, sűrűn állók, törékenyek • tönkjük tömör, nem rostos • a termőtestben kerek sejtekből (szferociszta) álló csoportok találhatók

• tejnedvük nincs (galambgombák - Russula spp. ) vagy van (tejelőgombák Lactarius spp. ) • mikorrhizás erdei fajok

3. o: Pöfeteggombák - Gasteromycetes

• bazídiumuk nem tagolt • termőtestük zárt (angicarp), a bazidiospórák szétesésük után szabadulnak ki • a termőtest fejlődhet a talajban (hipogei) vagy a talajon (epigei) • a bazidiokarpium külső burokból (peridium) és húsos rétegből (gleba) áll angiocarp termőtest

• a termőtest bocskorból, tönkből és süvegszerű glebából áll (szömörcsögfélék Phallaceae), a termőtest ± gömbös, szabálytalanul vagy szabályosan nyílik (pöfetegfélék - Lycoperdaceae), a termőtest perídiuma csillagszerűen nyílik (csillaggombafélék - Geastraceae), a termőtest ± gömbös, a gleba fekete, márványozott (áltriflafélék - Sclerodermataceae)

A bazídiumosgombák csoportosítása a termőtest alakja szerint NEM KALAPOS GOMBÁK Nyitott termőtestű bazídiumosgombák Taplók: fatörzsön növő, féloldalas, csöves termőrétegű Korallgombák: bokrosan elágazó termőtestű Palánkagombák: egyszerű, bunkó alakú termőtestű

NEM KALAPOS GOMBÁK (FOLYTATÁS) Zárt termőtestű bazídiumosgombák Pöfeteggombák: az egyrétegű, gömbölyded termőtest éretten kilyukad vagy felrepedezik Csillaggombák: a két vagy három rétegű termőtest külső rétegei csillagszerűen lerepednek, a belső lyukkal nyílik Szömörcsöggombák: a kucsmagombához hasonló, de a süvegrész nyálkás és rossz szagú

KALAPOS GOMBÁK Csapos termőréteg Gerebengombák Eres termőréteg Rókagombák

KALAPOS GOMBÁK (FOLYTATÁS) Csöves termőréteg Vargánya, tinóru nemzetség (Boletus): Kalap: vastag húsú, csupasz, sima Termőréteg: vastag, a tönk körül attól távol álló Tönk: hasas, hálózatosan recés vagy szemcsés Xerocomus-nemzetség: Kalap: vékony húsú, molyhos, száraz, repedező Termőréteg: tág pórusú Tönk: karcsú Suillus-nemzetség: Kalap: közepesen vastag húsú, ragadós, szárazon fényes Termőréteg: a tönkhöz nőtt, apró pórusú Tönk: karcsú, nem hálózatosan recés, gyakran galléros

KALAPOS GOMBÁK (FOLYTATÁS) Csöves termőréteg (folytatás) Tylopylus-nemzetség: Kalap: matt Termőréteg: rózsaszín, felkanyarodó Tönk: nagy szemű, hálózatos Epeízű tinóru Leccinum-nemzetség: Kalap: vastag húsú, igen domború, száraz, sima Termőréteg: feltűnően vastag, a tönktől elálló, felkanyarodó Tönk: megnyúlt, durván érdes, pikkelyes; húsa szürkül

KALAPOS GOMBÁK (FOLYTATÁS) Lemezes termőréteg Spóra Alak Sárgásbarna, rozsdaszínű Fehér Sötétbarna, fekete Rózsaszín Galócák Bocskorosgombák: a kalap nem bordázott Selyemgombák: a kalap bordázott Lemez Szabályos Ritka

Lemezes termőréteg (folytatás) Spóra Alak Sötétbarna, fekete Csiperkék Harmatgombák Kénvirággombák Rózsaszín Sárgásbarna, rozsdaszínű Fehér Lemez Szabályos Ritka Őzlábgombák: a gallér mozgatható, a tönk csuklósan Tőkegombák kifordítható; Tuskógombák: Rétgombák a gallér nem mozgatható, a tönk nem fordítható ki Pókhálósgombák

Lemezes termőréteg (folytatás) Spóra Alak Sötétbarna, fekete Rózsaszín Sárgásbarna, rozsdaszínű Fehér Lemez Szabályos Pereszkék: Csengettyűhúsa rugalmas, gombák: a tönkben rostostönk a szálas kalapból csuklószerűen Fakógombák kifordítható; Galambgom. Döggombák: a bák: húsuk tönk a merev, kalapból nem pattanva törő, fordítható ki morzsalékony Ritka

Lemezes termőréteg (folytatás) Spóra Alak Sötétbarna, fekete Porhanyósgombák Rózsaszín Sárgásbarna, rozsdaszínű Szemétgombák Fehér Lemez Szabályos Fülőkék Ritka Szegfűgombák

Lemezes termőréteg (folytatás) Spóra Alak Sötétbarna, fekete Tintagombák Rózsaszín Sárgásbarna, rozsdaszínű Susulykák Fehér Lemez Szabályos Kígyógombák Nedűgombák Ritka

Lemezes termőréteg (folytatás) Spóra Alak Sötétbarna, fekete Nyálkásgombák Rózsaszín Kajszagombák Sárgásbarna, rozsdaszínű Cölöpgombák Fehér Lemez Szabályos Tejelőgombák: tejnedv van; Tölcsérgombák: tejnedv nincs, vékony húsú, szabályos tölcséres kalapú; Laskagombák: tejnedv nincs, szívós, rostos húsú, szabálytalan, kajla kalapú Ritka Csigagombák Nyirokgombák

5. at: Konídiumosgombák - Deuteromycotina (Fungi imperfecti) • azok a soksejtű fajok, melyek csak ivartalan szaporítósejtekkel szaporodnak • aszkuszos vagy bazídiumos alakjuk (még) nem ismert, ezért biztos rendszertani helyük nem állapítható meg • 15 -20. 000 fajt sorolnak ide (is), ezek 1/3 részénél még ismeretlen az ivaros szaporodási forma, az ismertek 95 %-a Ascomycotina • perfekt alak imperfekt alak • felosztásuk a konidiumok szerveződése alapján történhet

A gombák ökológiai jelentősége • fontos szerepük van a korhadékbontásnál (szaprobionta fajok) mineralizálás • fejlettebb növényekkel mikorrhizát alkotnak (szimbionta fajok) • növény- és állatfajok kórokozói lehetnek (parazita fajok) • dekomponáló tevékenységet a gombák inkább a hidegebb talajokon, savanyú közegben végzik - (míg a baktériumok a melegebb talajokon, semleges vagy lúgos közegben) • élelmiszereket, faanyagot, ipari termékeket tehetnek tönkre

A gombák ökológiai jelentősége (folytatás) • az ehető gombák fontos emberi táplálékok • néhány fajuk termeszthető is (pl. kétspórás csiperke, laskagomba, shii-take, óriás harmatgomba) • az élesztőgombák több iparágban nélkülözhetetlenek (sör-, bor-, sajt-, kenyérgyártás, tejtermékek) • antibiotikumokat tartalmazhatnak (pl. Gibberella fujikuroi gibberellin) • szerepük lehet a biológiai védekezésben is (pl. rovarpatogén gombák) • indikátor szervezetek

Fontosabb termesztett gombafajok • Kétspórás csiperke (Agaricus bisporus) • Shii-take gomba (Lentinus edodes) • Késői laskagomba (Pleurotus ostreatus) • Óriás harmatgomba (Stropharia rugoso-annulata)