Nvnyrendszertan 4 elads Dr Bartha Dnes 30 October
Növényrendszertan 4. előadás Dr. Bartha Dénes 30 October 2020
Gombák - Fungi (Mycetes, Mycota, Mycophyta)
A gombák általános jellemzése • színtesteket és klorofillt nem tartalmaznak • teleptestűek • az alacsonyabbrendű gombák sejtjei csupaszok vagy kitines hártyával borított, a fejlettebbeké sejtfal által védett • a sejtfal cellulózból, hemicellulózból és kitinből épül fel
A gombák általános jellemzése (folytatás) • kicsiny és kis számú (2 -8) kromoszómájuk van • a riboszómák nem kapcsolódnak olyan szorosan az endoplazmatikus retikulumhoz mint a növényekben • specifikus sejtorganellumuk a lomaszóma, mely a sejtfal és a plazmalemma között fordul elő váladékképződéssel kapcsolatos feladata van
A gombák általános jellemzése (folytatás) • heterotróf táplálkozásúak szaprobionta parazita szimbionta (korhadéklakó) (élősködő) (együttélő) Coprinus comatus Boletus parasiticus Scleroderma vulgare-n Leccinum aurantiacum és Populus tremula
A gombák általános jellemzése (folytatás) • a magasabb szervezettségű gombák testét gombafonalak (hifák) építik fel • szaporodásuk rendkívül változatos - ivartalan szaporodás 1. zoospórák (rajzóspórák) 2. konidiospórák (konidiumok) - exogén lefűződés 3. oidiospórák (oidiumok) - hifafeldarabolódás 4. sarjsejtek 5. klamidospórák (kitartó spórák) - vastag fal 1. 2. 3. 4. 5.
A gombák általános jellemzése (folytatás) - ivaros szaporodás - izogámia - anizogámia - oogámia • a gombák fejlődésmenete (nemzedékváltakozása) haploid és diploid életszakaszokból áll • gombák feltűnéséről 400 millió éve vannak adatok • a gombákkal foglalkozó tudomány a gombatan (mikológia) • a gombák rendszerezése a teleptest, az ivaros szaporodási forma, biokémiai tulajdonságok alapján történik elsősorban
10. t: Nyálkagombák - Myxomycota
• sejtfal nélküli (csupasz) szervezetek • sokmagvú, mozgó (amőboid), gyakran habos plazmatesteket (plazmódium) hoznak létre
• életciklusuk: plazmódium termőtest (spórával) zoospórák myxamőba plazmódium
• endoparazita vagy szaprobionta életformájúak • 450 -500 fajukból hazánkban mintegy 100 faj él • főleg nyirkos erdőkben, elhalt leveleken, korhadó fán, fakérgen, állati trágyán élnek, illetve moszatokon, virágos növények gyökerén élősködnek Kakukknyál – Mucilago spongiosa
11. t: Valódi gombák - Eumycota
• sejtfallal rendelkező szervezetek, mely az ősibb fajoknál cellulózból, a fejlettebbeknél kitinből épül fel • a test csúcsnövekedésű, hengeres hifákból áll 1. alaphifa (eredeti alakjukat megtartják, faluk nem vastagodott) 2. rosthifa (szilárdítást végző, vastag falú, szűk üregű) 3. szállítóhifa (szállítást és raktározást végző, tág üregű) 1. 2. 3.
• a hifák gyakran elágaznak, sűrű hálózatot alkotnak fonadék (micélium) (12. kép), esetenként fonadékköteg (rhizomorfa) (3. kép) vagy szövedék (plektenhima) (4. kép) jön létre 1. 2. 3. 4.
• sajátos szövedéktömörülés a termőtestpárna (sztróma) (1 -2. kép), valamint a szklerócium (spórákat nem tartalmaz) (3 -4. kép) 1. 2. 3. 4.
1. at: Mozgó moszatgombák - Mastigomycotina
• teljes vagy részleges életciklusukban rajzóspórásak (zoospórásak)
• rendszerint polienergidásak, sejtfaluk cellulóz vagy kitin • főleg növényi és állati élősködők, de szaprobionták is vannak • általában a klorofillt vesztett moszatokhoz hasonlítanak • több mint 6000 fajuk ismert Phytophtora faj burgonyán (Solanum tuberosum)
1. o: Ostoros moszatgombák - Chytridiomycetes • többnyire vízi növényeken, ritkábban szárazföldi szervezeteken élősködnek • egyostoros rajzóspórákkal szaporodnak • jellemző fajaik az Olpidium-ok, melyek csíranövények (pl. káposzta, dohány, répa) tőfekélyét okozzák Olpidium sp.
2. o: Petespórás moszatgombák - Oomycetes • ivartalanul kétostoros rajzóspórákkal, ivarosan oospórákkal szaporodnak • vízben élősködő fajaik a halpenészek (Saprolegnia spp. ) • a szárazföldi fajok közül veszélyes élősködő a szőlőragya (Plasmopara viticola), továbbá a Pythium és Phytophtora fajok Halpenész – Saprolegnia ferax Szőlőragya – Plasmopara viticola
r: Saprolegniales Halpenész – Saprolegnia ferax
r: Peronosporales Szőlőperonoszpóra, szőlőragya – Plasmopara viticola
2. at: Járomspórás moszatgombák - Zygomycotina
• gazdagon elágazó micéliumuk van, sejtfaluk kitin • spóráik ostor nélküliek • sejtjeik polienergidásak • ivaros szaporodásuk a zigogámia (mely az izogámia egyik esete) zigospóra (járomspóra) polienergidás sejt zigospóra
• túlnyomóan szaprobionta szervezetek • egyik csoportjuk, a fejespenészek (Mucorales) gyümölcsökön, kenyéren, trágyán szaporodnak el • másik csoportjuk, a rovarpenészek (Entomophtorales) rovarokon fordulnak elő • 610 fajuk ismert
r: Mucorales Fejespenész – Mucor mucedo
Fejespenész – Mucor mucedo
r: Entomophtorales Légypenész – Empusa muscae (Entomophtora muscae)
Légypenész – Empusa muscae (Entomophtora muscae)
3. at: Tömlősgombák - Ascomycotina
• gazdagon elágazó micéliumuk van, sejtfaluk kitin
• a tömlőben (aszkusz) 8 haploid tömlőspóra (aszkospóra) keletkezik
• aszkogén hifa (dikariotikus) horogképződés kariogámia tömlő (aszkusz) képződése 8 tömlőspóra (meiotikus és mitotikus osztódással)
• az aszkuszok elhelyezkedése 1. szabadon 2. termőtestben (aszkokarpium) termőtestpárnában (sztróma) 1. 2.
• a szorosan egymás mellett elhelyezkedő aszkuszok termőréteget (himenium) alkotnak, jellemző termőtestformáik: kleisztothecium apothecium perithecium lokulusz (aszkosztróma)
• a tömlősgombák ivartalan szaporodása 1. sarjadzással 2. konídiumokkal 1. 2.
• mozgó sejtformáik nincsenek • szárazföldi szaprobionták vagy paraziták • 15000 fajukból nálunk mintegy 2700 faj él Homoki papsapkagomba – Helvella leucopus
1. o: Őstömlősök - Hemiascomycetes
• nincs termőtestük • főleg sarjadzással szaporodnak, az ivaros szaporodás alárendelt vagy hiányzik • az őstömlősgombáknál (Endomycetales) az ivaros szaporodás hiányzik, a Saccharomyces fajok alkoholos erjedést idéznek elő bor- és sörélesztők Saccharomyces sp.
• a dérgombák (Taphrinales) páfrányok és kétszikűek élősködői, az aszkuszok a megtámadott növényen dérszerű bevonatot (termőréteget) alkotnak; ellevelesedést, fodrosodást, levélcsavarodást, rügyelhalást, boszorkányseprőt okoznak a Taphrina fajok Taphrina sp.
r: Taphrinales Gyertyán bábaseprő – Taphrina carpini
2. o: Tömlőspenészek - Plectomycetes
• termőtestük kleisztothecium, melyek szabálytalanul nyílnak
• jellemző fajaik a kannapenészek (Aspergillus spp. ) és az ecsetpenészek (Penicillium spp. ), melyek az erdőtalajban fontos lebontó tevékenységet folytatnak, de a fermentációs eljárásoknál, gyógyszeralapanyag-előállításnál is jelentős szerepük van Aspergillus sp. Penicillium sp.
• további fajok a tracheomikózist okozó Ceratocystis spp. , valamint a növények levelein lisztszerű bevonatot alkotó lisztharmatok (pl. Microsphaera spp. , Erysiphe spp. ) Ceratocystis ulmi Microsphaera quercina
r: Plectascales Zöld nemespenész – Penicillium roqueforti
r: Erysiphales Tölgy lisztharmat – Microsphaera quercina
r: Erysiphales Tölgy lisztharmat – Microsphaera quercina
3. o: Maggombák - Pyrenomycetes
• termőtestük perithecium, melyben termőréteg alakul ki • a termőtestek terméspárna (sztróma) felületén vagy abba ágyazódva szerveződnek, melyek színesek (pl. Nectria spp. ) vagy sötét színűek (pl. Gnomonia spp. ) • egyes fajoknál szklerócium képződik (pl. Claviceps purpurea) Nectria cinnabarina Gnomonia sp. Claviceps purpurea
r: Pyrenomycetales Piros héjbibircs – Nectria cinnabarina
4. o: Csészegombák - Discomycetes
• termőtestük apothecium, melyben termőréteg alakul ki • a szaprobiontáknál csaknem teljesen hiányzik az ivartalan szaporodás • tűleveleken élősködnek a Lophodermium fajok, lombleveleken a Rhytisma fajok Lophodermium seditiosum Rhytisma acerinum
r: Phacidiales Juhar levélfoltosító – Rhytisma acerinum
r: Phacidiales Erdeifenyő tűkarcgomba – Lophodermium pinastri
• csésze alakú, nagyobb termőtestű fajok a lignikol (korhadó fán élő) Sarcoscypha coccinea, humikol (humuszlakó) a csészegomba fajok (Pezizaceae) Piros csészegomba Sarcoscypha coccinea Narancssárga csészegomba Peziza aurantia
• a termőtest a tönkből és süvegrészből áll a mérgező papsapkagombaféléknél (Helvellaceae) és az ehető kucsmagombaféléknél (Morchellaceae) Fodros papsapkagomba Helvella crispa Ízletes kucsmagomba Morchella esculenta
• hipogeikus (talajban fejlődő) termőteste van a szarvasgombáknak (Tuberales), melyek erdei fafajokkal élnek szimbiózisban mikorrhiza Nyári szarvasgomba – Tuber aestivum
5. o: Sztrómaüreges tömlősgombák Loculoascomycetes
• az aszkuszok egy- vagy többrétegű termőtestpárnában (lokulusz = aszkosztróma) fűződnek le • leveleken élnek a korompenészek, melyek a levél- és pajzstetvek váladékával táplálkoznak Capnodium salicinum
A tömlősgombák csoportosítása a termőtest alakja szerint Nyitott termőtestű tömlősgombák Csészegombák: csésze, tányér alakú, vékony húsú Kucsmagombák: a tönk csúcsán kucsma- vagy süvegszerűen kiszélesedik Zárt termőtestű tömlősgombák Szarvasgombák: föld alatt fejlődnek
- Slides: 62