Nvnyrendszertan 3 elads Dr Kirly Gergely 30 October

Növényrendszertan 3. előadás Dr. Király Gergely 30 October 2020

Bazidiumosgombák altörzse • a hifavégeken kialakuló bazidiumokon 4 bazidiospóra képződik

• a bazidiospórákból először az elsődleges hifák hajtanak ki; ezek korai egyesüléséből sejtmagpáros (dikariotikus), harántfalakkal tagolt hifák keletkeznek, melyekből évről-évre termőtest fejlődik

Bazídiumos gomba életmenete (s: spóra; h: elsődleges (haploid) hifa; di: sejtmagpáros (dikariotikus) hifa; b: bazídium)

• változatos termőtestképződés gymnocarp termőtest hemiangiocarp termőtest

angiocarp termőtest • a bazidiumok himéniumot alkotnak. • ivartalanul micéliumfragmentálódással, szkleróciumokkal, konídiumokkal szaporodhatnak • néhány faj rizomorfát fejleszthet • 15. 000 fajuk ismert, melyből hazánkban kb. 2. 000 ismert

Teliospórás gombák osztálya (Teliomycetes) • nincs termőtestük • micélium rendszerint intercellulárisan terjed és hausztóriumokat bocsát a gazdanövény sejtjeibe (pl. rozsdagombák)

Termőréteges gombák osztálya (Hymenomycetes) • termőtest és termőréteg szerveződik Tagolt bazídiumú gombák alosztálya (Phragmobasidiomycetidae) • bazídiumuk válaszfallal keresztben vagy hosszában osztott (fragmobazídium) A. Auricularia; B. Tremella; C. Dacryomyces

Tagolatlan bazídiumú gombák (Holobasidiomycetidae) (Homobasidiomycetidae) • a bazídium tagolatlan • a bazídiumok alkotta termőréteg (himenium) a termőtest belsejében vagy felületén, termőrétegtartókon (himenofórum) szerveződik

Gerebengomba-alkatúak rendje (Hydnales) • tüskeszerű himénium • tanult faj: Hydnum repandum

Tapló-alkatúak rendje (Polyporales) • húsos vagy fás termőtest • himénium a termőtest alján, többnyire csöves • tanult fajok pl. : Trametes versicolor, Fomes fomentarius

Rókagomba-alkatúak rendje (Cantharellales) • termőtestük tölcséres • mikorrhizás fajok • tanult faj pl. : Cantharellus cibarius

Kalapos gombák felrendje (Agaricanae) • termőtest: tönk + kalap • a termőrétegtartó: csöves vagy lemezes

Tinórúgomba-alkatúak rendje (Boletales) • csöves termőrétegtartó • Tanult faj pl. : Boletus edulis

Csiperke-alkatúak rendje (Agaricales) • lemezes termőrétegtartó • többféle élőhelyen jelennek meg, túlnyomó részben szaprobionták • tanult faj pl. : Agaricus arvensis

Galambgomba-alkatúak (Russulales) • lemezes termőrétegtartó • mikorrhizás erdei fajok • tanult faj pl. : Russula cyanoxantha

Pöfeteggombák osztálya (Gasteromycetes ) • zárt termőtest • külső burok + húsos belső réteg • lehet tönk + süveg, gömbös termőtest, vagy csillagszerűen szétnyíló • tanult faj pl. : Scleroderma vulgare

Konídiumos gombák altörzse • soksejtű fajok, csak ivartalan szaporítósejtjük ismert • aszkuszos vagy bazídiumos alakjuk (még) nem ismert, ezért biztos rendszertani helyük nem állapítható meg • 15 -20. 000 fajt sorolnak ide

Gombák jelentősége • korhadékbontás • szimbionta fajok (mikorrhiza) • parazita fajok • gazdasági hasznosítás (étkezési célra, sör-, bor-, sajt-, kenyérgyártás, tejtermékek készítése) • élelmiszereket, faanyagot, ipari termékeket tehetnek tönkre • antibiotikumokat tartalmazhatnak (pl. Gibberella fujikuroi gibberellin)

Zuzmók törzse (Lychenes) • Moszat + gomba együttélése révén jönnek létre (szimbionták) • Telepes felépítésű fajok • Alakjukat és védelmüket a gomba-rész adja meg • A moszat-rész: kék- vagy zöldmoszat • A gomba-rész: főleg tömlősgombák

A zuzmók felépítése

• Ellenálló, hosszú életű szervezetek, előfordulásuk az aljzattól és a klimatikus viszonyoktól függ • Konkurenciaszegény élőhelyeken fordulnak elő • Életterük: epifita (fán élő fajok), ill. talaj- vagy sziklalakó fajok • 18 ezer fajukból hazánkban 700 faj él

Szaporodásuk: • A moszatok önállóan is megélnek, a gombafajok viszont elvesztették már önállóságukat • Moszat-rész: ivartalanul, osztódással vagy zoospórákkal • Gombák: termőtestet is fejleszthetnek • A zuzmótelep vegetatív szaporodási lehetőségei: teleptöredékkel, szorediumokkal, izidiumokkal, piknidiumokkal

Csoportosításuk (a telep megjelenése alapján): • Kéregtelepű zuzmók

• Leveles zuzmók

• Bokros zuzmók (podécium: a telep fölé emelkedő teleprész)

Jelentőségük: • pionír szervezetek (szukcessziós lépcső) • bioindikáció • takarmány, táplálék

Mohák törzse – Bryophyta • Szárazföldi növények • Nincsenek valódi gyökereik (rhizoidok), száruk és leveleik • Differenciálódás (asszimiláló és raktározó sejtek) • Sejtfaluk hemicellulóz (könnyű vízátjárhatóság) • Leveleik egy sejtsor vastagságúak • Változó vízháztartású (poikilohidratúrás) növények • Gyakori a vegetatív (ivartalan) szaporodás (feldarabolódás, sarjmorzsák, sarjsejtek) • Mintegy 25 ezer fajukból 600 él hazánkban

Életciklus: Nemzedékváltakozás (gametofiton + sporofiton) • Meiospóra (haploid) (1) • Protonéma (2, 3) • Mohanövényke (4) • Ivarszervek: - Archegónium (7) - Antheridium (5) • Ostoros hímivarsejtek (6) • Zigóta (7) • Sporogónium (nyél + tok) (8, 9)

• A gametofiton nemzedék jelentősebb (ellentétben az edényes növényekkel) Hph: haploid életszakasz; Dph: diploid életszakasz; R: redukciós osztódás

Májmohák osztálya (Hepaticae, Hepaticopsida) • sejtjeikben olajtesteket raktároznak, spóraszóró fonalak vannak • telepes májmohák: testük lapos, telepszerű, villásan elágazó

• leveles májmohák: a lombosmohákra emlékeztetnek, a levélkéknek nincs középere, háti és hasi oldaluk van, egysejtű rhizoidok

Lombosmohák osztálya (Bryopsida, Musci) • mindig levelesek • spóraszóró fonalaik nincsenek • a levélkének van középere • a levélkék háti és hasi oldala egyforma • többsejtű rhizoidok

Tőzegmohák alosztálya (Sphagnidae) • elágazó szár, korlátlan növekedés, rhizoidok nincsenek • víztartó sejtek (hialin sejtek) – sápadt zöld szín • lápos helyek élőlényei, 20 hazai faj Sphagnum spp.

Valódi lombosmohák alosztálya (Bryidae) • élénkebb zöld növények • ivarszervek és sporangiumok elhelyezkedése alapján: csúcson termők – oldalt termők

• a sporogónium részei: 1 -talp, 2 -nyél, 3 -tok (fedő + fogak + süveg) 3 2 1

A mohák élőhelyük alapján: • epifiták • talaj- vagy sziklalakók • vízi mohák Ökológiai jelentőségük: • pionír fajok, kedvezőtlen élőhelyek meghódítása • víztárolás • kiszáradást jól viselik • táplálék • talaj- és klímajelzők

Harasztok törzse – Pteridophyta • Valódi szövetekkel rendelkeznek (szár, gyökér, levél – „edényes virágtalanok”) • Nemzedékváltakozás • A növény teste a sporofiton fázist képviseli • Spórák kialakulása: sporagiumokban (spóratartók) • Spóratípusok: izospóra, homoiospóra, heterospóra • Szárazföldi fajok (kevés vízi faj) • Nálunk kb. 60 faj él (világszerte 12 ezer)

Harasztok életciklusa 3 • Spóra (haploid) (1) 2 • Előtelep (prothallium, haploid) (2) • Kialakuló ivarszervek: - Archegónium (3) 4 1 7 - Antheridium (4) 5 • Zigóta (5) • Zöld harasztnövény kialakulása (diploid) (6), rajta sporangium (7) 6

• a moháknál a növény testét a gametofiton (haploid) életfázis képviseli

• spóratípusok: - izospóra (hasonló nagyságú és egyenlő értékű) egylaki előtelep - homoiospóra (hasonló nagyságú, de különböző értékű) kétlaki előtelep - heterospóra (eltérő nagyságú, de különböző értékű) 1. mikrospóra mikroprothallium + antheridium 2. makrospóra makroprothallium + archegónium

Korpafüvek osztálya – Lycopsida • Villásan elágazó szár, pikkelyszerű levelek, sporofillum-füzérek • Izospórák (ritkán heterospórák) • „Földtörténeti kövületek”

Korpafűfélék családja – Lycopodiaceae • Rendszerezésük: a sporangiumok elhelyezkedése ill. a levelek felépítése szerint • Lycopodium, Diphasium • Hazai fajai védettek (7 faj)

Zsurlók osztálya – Sphenopsida Zsurlófélék családja – Equisetaceae • Rizómás fajok • Hengeres, bordás szár, Si. O 2 tartalmú epidermisz sejtek • Oldalágak és levelek örvösen állnak (a levelek hüvelyszerűen összeforrtak) • Sporangiumok: tömött „füzérkében” • Homoiospórák • Sterilis (vegetatív) és fertilis (sporofillum füzért viselő) hajtások • 8 hazai faj

• Spóra (haploid) (1, 2) • Előtelep (prothallium, haploid) (3, 4) • Kialakuló ivarszervek: • Archegónium (3) • Antheridium (4) • Zigóta (5) • Zöld harasztnövény kialakulása (diploid) (6), rajta sporangium (7) Zsurlók életciklusa

• meddő- és termőhajtásuk vagy egy száron, vagy külön szárakon jön létre A B Mezei zsurló (A) külön száron, és erdei zsurló (B) azonos száron fejlődő meddő- illetve termőhajtása

Páfrányok osztálya – Pteropsida • Izospórák (heterospórák: vízipáfrányok) • Sporangiumok: szóruszokban

• a szóruszok alakja, elhelyezkedése jellemző a nemzetségekre A B Gímpáfrány (A) és erdei pajzsika (B) szóruszai

• Szóruszok: levelek fonákán • Különböző levéltípusok: sporofillum, sporo-trofofillum, trofofillum) Mattheuccia Dryopteris

• Sporangium taréj (annulusz) mentén nyílik

Kígyónyelvpáfrányok alosztálya (Ophioglossidae) • Sporangium fala többrétegű • Levél meddő- és termő levélkaréjra tagolódik • Ophioglossum, Botrychium A B

Valódi páfrányok alosztálya (Polypodiidae) • Sporangium fala egyrétegű • Zöld előtelep • Fejlett, gyakran erősen tagolt, összetett levéllemez • A szóruszokat fátyolka (indúzium) borítja • Izospórák • Pteridium, Dryopteris, Athyrium, Polypodium, Asplenium

Polypodium Pteridium

Vízipáfrányok alosztálya (Hydropteridae) • Heterospórásak (mikro- és makrosporangium), sporokarpiumok • Vízi, mocsári növények • Salvinia