Nvnyrendszertan 3 elads Dr Bartha Dnes 12 March

Növényrendszertan 3. előadás Dr. Bartha Dénes 12 March 2021

Moszatok - Algae A moszatok általános jellemzése • egyszerű felépítésű, ősi típusú, asszimiláló színanyagot tartalmazó növények • egy- vagy többsejtűek, igazi szövetek nincsenek

• egyedül élnek vagy telepeket alkotnak • fonalasak, elágazó fonalasak vagy testszerűek

• a testüket telepnek nevezzük • felépítésük egyszerű (a test nem tagolódik gyökérre, szárra, levélre), alakjuk változatos • elsősorban vizekben élnek, de a talajban, nyirkos aljzaton, levegőben is előfordulnak • színanyagaik révén autotróf (fototróf) vagy mixotróf táplálkozásúak, kevés a heterotróf táplálkozású faj

• moszatokból származtathatók a növényvilág többi tagjai, illetve az állatvilág is • a legkisebb (0, 5 m) és a legnagyobb (400 m) autotróf növények közülük kerülnek ki Nostoc sp. (kékmoszat) Macrocystis sp. (barnamoszat)

• ivartalan és ivaros szaporítósejtekkel szaporodnak • a moszatok ivaros szaporodásformái 1. izogámia (hasonló felépítésű gaméták (+, -) párosodnak) 2. anizogámia (a „női” makrogaméták nagyobbak, a „hím” mikrogaméták kisebbek) 3. oogámia (a makrogaméta mozdulatlan, melyet kémiai inger hatására keresnek fel a mozgó mikrogaméták) 1. 2. 3. • felosztásuk a sejtfelépítés, színanyag, tartalékanyag és szaporodásmód alapján történik • a moszatokkal foglalkozó tudomány az algológia

3. t: Kékmoszatok (kékbaktériumok) - Cyanophyta (Cyanobacteria)

• egysejtűek, nyálkaburokban előforduló sejtcsoportosulások vagy fonalas felépítésűek (mikroszkopikus nagyságúak)

• nincs valódi sejtmagvuk és kromoszómájuk • elkülönült színtest sincs (kromatoplazma), színanyaguk a klorofill-a (kékeszöld), fikocián (kék) • hártyával körülvett kromoplasztiszok nincsenek kromatoplazma • N-tartalmú gázüregeik lehetnek lebegés • szaporodásuk egyszerű kettéosztódás • endospóra-képzés előfordulhat

• nagy alkalmazkodó képességük miatt a Földön szinte mindenütt megtalálhatók • szerves vegyületekben (N) gazdag vizekben, hőforrásokban, talajban, a hó felületén élnek Elterjedés az óceánokban: a mélytengerekben tömeges a Prochlorococcus (lila színnel), míg a parti régiókban a Synechococcus (vörös szín) gyakori.

• több nemzetség (Nostoc, Anabaena) fajai megkötik a levegő szabad nitrogénjét • 2000 fajuk közül hazánkban mintegy 450 faj él • egyes fajaik (pl. Microcystis flos-aquae) vízvirágzást okoznak, más fajok (pl. Nostoc commune) nedves és szikes talajokon is megtalálhatók (ahol a kedvezőtlen időszakot anabiotikus állapotban vészelik át) Microcystis flos-aquae Nostoc commune

Nostoc commune

4. t: Ostorosmoszatok - Euglenophyta

• az állat- és növényvilág határán álló egysejtűek • egy, ritkábban két ostorral élénken mozognak

• sejtfaluk nincs • gyakori a karotinoidokból származó piros szemfolt fényreakciós mozgás • jellemző vakuólumrendszerük alakul ki, több állati jellegű sejtorganellumuk (pl. garat, szemfolt, lüktető űröcske) van • zöld színtesteik vannak

• fototróf, mixotróf, fagotróf táplálkozásúak • szaporodásuk a sejtek hosszanti kettéosztódásával (hasadás) történik • gyakoriak a szerves vegyületekben gazdag édesvizekben, a tengerekben ritkábbak • túlszaporodásuk zöld vagy vörösbarna vízvirágzást idéz elő • fajaik száma 1000 körüli, ebből hazánkban mintegy 500 él • tipikus fajuk az Euglena viridis

5. t: Sárgásmoszatok - Chrysophyta

• egysejtű vagy fonalas szervezetek • mozgó vagy mozdulatlan szervezetek • a sejtfalban gyakran mész vagy kova rakódik le • színanyaguk a klorofill-a, karotinoidok, xanthofill • ivartalanul (zoospórákkal, kettéosztódással) és ivarosan (izogámiával) szaporodnak • sárgásbarna, sárgászöld vagy zöld színűek • édesvizekben és tengerekben élnek • fototróf vagy heterotróf táplálkozásúak • több mint 400 fajukból hazánkban mintegy 80 faj ismert

1. o: Sárgászöld moszatok - Xantophyceae

• sárgászöld színűek • két, egyenlőtlen hosszúságú ostoruk van • a sejtfal gyengén kovásodott • főleg édesvizekben, ill. nyirkos talajfelszínen élnek

2. o: Sárgamoszatok - Chrysophyceae

• sárgásbarna, barna színűek • 1 vagy 2 ostorral mozognak, vagy mozdulatlanok • a sejtfalban főleg mész rakódik le (tengeri mészmoszatok kréta) • az édesvízi fajok nagyon aprók

3. o: Kovamoszatok - Bacillariophyceae

• egysejtűek, de kolóniákat képezhetnek

• két, dobozszerűen egymásba tolt részből állnak

• a sejtfalban Si. O 2 rakódik le kovapáncél kovaföld • a hideg tengerek legfontosabb szervesanyag termelői, de gyakoriak az édesvizekben és a talajokban is • a vizek öntisztulásában az első szervezetek Diatoma vulgare

6. t: Barázdásmoszatok - Pyrrophyta

• egysejtűek, két ostoruk van • felületükön egy hosszanti és egy haránt barázda látható

• főleg tengerekben élnek, de előfordulnak az édesvizekben is (pl. Ceratium hirundinella) • vöröses- vagy sárgásbarna színűek Ceratium hirundinella

• ivartalanul (kettéosztódással, spórákkal) ill. ivarosan (izogámiával) szaporodnak • értékes haltakarmányok • mintegy 1300 fajuk ismert

7. t: Zöldmoszatok - Chlorophyta

• egysejtű vagy valódi soksejtű (fonalas v. lemezes teleptestű) növények

• a sejtfal cellulózból épül fel • zöld színtesteik vannak • mozdulatlanok vagy 2, 4, 8 egyenlő hosszú ostorral mozognak

• ivartalanul (telepdarabolódás, spórák) vagy ivarosan (izo-, anizoés oogámia) szaporodnak • főleg az édesvizek felső rétegeiben (vörös fény!) élnek, de a tengerekben és nyirkos felületeken (talaj, kő, fakéreg) is előfordulnak • fontos szerepük van az algatermesztésben

1. o: Zöldmoszatok - Chlorophyceae

• főleg édesvíziek, de a talajok termékenységének fokozásában is fontos szerepük van • a hajtásos növények belőlük származtathatók

• haltakarmányok • a vizek tisztításában jelentősek • fajainak száma kb. 8000, melyből hazánkban több mint 1000 előkerült Pleurococcus viridis

2. o: Járommoszatok (ostornélküli moszatok) Conjugatophyceae

• ostoraik nincsenek, mozdulatlanok • ivaros szaporodásuk a konjugáció

Konjugáció

• az édesvizekre (főleg lápvizekre, savanyú kémhatású vizekre) jellemzők • a Földön előforduló kb. 5000 fajból nálunk mindössze 250 faj él Spirogyra nitida

3. o: Csillárkamoszatok - Charophyceae

• gazdagon tagolt, örvösen elágazó, többsejtű fajok, 10 -15 cm magasak • a zsurlókhoz hasonlítanak, csúcsi növekedésűek

• ivarosan oogámiával szaporodnak (sárgásvörös antheridium, zöld oogónium) • laza aljzatú vizekben tömegesen élnek, víz alatti „zöld gyepet” képeznek

• közel 300 fajukból nálunk mintegy 30 faj él • tipikus fajuk a Chara foetida (Ch. fragilis) Chara foetida

8. t: Barnamoszatok - Phaeophyta

• barnászöld vagy barna színűek • jellemző festékanyaguk a fukoxanthin • soksejtű, sokszor hatalmas testű (400 m) növények

• ivarosan (izogámia, anizogámia, oogámia) és ivartalanul (zoospóra) szaporodnak

• elsősorban a mérsékelten meleg és hideg vizű tengerek árapályos területein élnek • régóta emberi táplálékok (főzelék, levespor, fűszer) ill. takarmányok • fajaik száma meghaladja az 1500 -at, nálunk nem fordulnak elő

9. t: Vörösmoszatok - Rhodophyta

• fluoreszkáló vörös színűek • jellemző festékanyaguk a fikoerithrin • főleg soksejtűek, teleptestük elágazó és rögzült Gigartina sp.

• nincsenek zoospóráik (a kékmoszatokhoz hasonlóan), ivartalanul tetraspórákkal, ivarosan oogámiával szaporodnak • elsősorban melegebb tengerek mélyebb part menti vizeiben élnek (200 m mélységig is zöld fény) • fontos emberi és állati táplálékok, belőlük állítják elő az agar-t • mintegy 4000 fajukból nálunk kb. 5 él agaróz

A moszatok ökológiai jelentősége • a geológiai múltban belőlük vagy közreműködésükkel fontos nyersanyagok (földgáz, kőolaj, kőszén, kréta, diatoma-föld) keletkeztek • a levegő és a víz oxigénmennyiségét gyarapítják • a talaj termékenységének megtartásában fontos szerepük van • élelmiszer és takarmány-alapanyagok ( algatermesztés) • jó indikátorszervezetek, vízszennyezésre bizonyos fajok elszaporodnak, mások eltűnnek • vizekben az alábbi életterekben fordulnak elő: - neuszton (a víz felületi hártyájában) - plankton (a vízben lebegve) - bentosz (a sekélyebb vízfenéken, alámerült köveken) - periphyton (élőbevonat)

A moszatok ökológiai jelentősége (folytatás) • a földtörténeti ókorban a reduktív légkör oxidatívvá való alakítását a moszatoknak köszönhetjük • a vizekben a legtöbb szerves anyagot a moszatok termelik (oligotróf-eutrófszaprotróf szint) • szennyezett vizek tisztítására használhatók • az algák életterei: - tengeri (marin) - édesvízi (limnikus) - szárazföldi (terresztris) - sziklák, falak, kéreg, levelek - talaj (edaphon)