Nvnyi sejt Moszatok Algae egyszer felpts si tpus

Növényi sejt

Moszatok – Algae • egyszerű felépítésű, ősi típusú, • asszimiláló színanyagot tartalmazó növények • egy- vagy többsejtűek, igazi szövetek nincsenek

• egyedül élnek vagy telepeket alkotnak • fonalasak, elágazó fonalasak vagy testszerűek

• elsősorban vizekben élnek, de a talajban, nyirkos aljzaton, levegőben is előfordulnak • színanyagaik révén autotróf (fototróf) táplálkozásúak

• a legkisebb (0, 5 m) és a • legnagyobb (400 m) autotróf növények közülük kerülnek ki Nostoc sp. (kékmoszat) Macrocystis sp. (barnamoszat)

Többsejtű moszatok törzsei Sárgásmoszatok törzse n Zöldmoszatok törzse n Barnamoszatok törzse n Vörösmoszatok törzse n

5. t: Sárgásmoszatok - Chrysophyta

• egysejtű vagy fonalas szervezetek • mozgó vagy mozdulatlan szervezetek • a sejtfalba gyakran mész vagy kova rakódik le • sárgásbarna, sárgászöld vagy zöld színűek • színanyaguk a klorofill-a és c, karotinoidok, xanthofill • fukoxantin • ivartalanul és ivarosan szaporodnak • édesvizekben és tengerekben élnek • fototróf táplálkozásúak • több mint 400 fajukból hazánkban mintegy 80 faj ismert

1. o: Sárgászöld moszatok - Xantophyceae • sárgászöld színűek • két, egyenlőtlen hosszúságú ostoruk van • a sejtfal gyengén kovásodott • főleg édesvizekben, ill. nyirkos talajfelszínen élnek

2. o: Sárgamoszatok - Chrysophyceae • sárgásbarna, barna színűek • 1 vagy 2 ostorral mozognak, vagy mozdulatlanok • a sejtfalban főleg mész rakódik le (tengeri mészmoszatok kréta) • az édesvízi fajok nagyon aprók

3. o: Kovamoszatok - Bacillariophyceae

• egysejtűek, de kolóniákat képezhetnek

• két, dobozszerűen egymásba tolt részből állnak

• a sejtfalban Si. O 2 rakódik le kovapáncél kovaföld • a hideg tengerek legfontosabb szervesanyag termelői, de gyakoriak az édesvizekben és a talajokban is • a vizek öntisztulásában az első szervezetek Diatoma vulgare

Kovamoszatok

Kovamoszatok

Kovamoszatok

Törzs Zöldmoszatok - Chlorophyta

Zöldmoszatok Fogaskerék moszat – korong alakú cönobium (sejttársulás) Harmonika moszat - sejttársulás Csillárkamoszat - teleptestű Volvox – ostoros zöldmoszatok Cönobiumba rendeződnek

• egysejtű vagy valódi soksejtű (fonalas v. lemezes teleptestű) növények Egysejtű esernyőmoszat Acetabularia Többsejtű lemezes telep Tengeri saláta Ulva lactuca

Chlamydomonas nivalis – piros hó – ostoros zöldmoszat / egysejtű

• a sejtfal cellulózból épül fel • zöld színtesteik vannak • mozdulatlanok vagy 2, 4, 8 egyenlő hosszú ostorral mozognak • ivartalanul (telepdarabolódás, spórák) vagy ivarosan (izo-, anizo- és oogámia) szaporodnak • főleg az édesvizek felső rétegeiben (vörös fény!) élnek, de a tengerekben és nyirkos felületeken (talaj, kő, fakéreg) is előfordulnak

1. o: Zöldmoszatok - Chlorophyceae

• főleg édesvíziek, de a talajok termékenységének fokozásában is fontos szerepük van • a hajtásos növények belőlük származtathatók • haltakarmányok • a vizek tisztításában jelentősek • fajainak száma kb. 8000, melyből hazánkban több mint 1000 előkerült Pleurococcus viridis - Egysejtűek, de csoportokban együtt maradók, ostor nincs Egy, harang alakú színtest Nedves köveken, fakérgen, deszkakerítésen

2. o: Járommoszatok (ostornélküli moszatok) Conjugatophyceae

Konjugáció

• az édesvizekre (főleg lápvizekre, savanyú kémhatású vizekre) jellemzők • a Földön előforduló kb. 5000 fajból nálunk mindössze 250 faj él Spirogyra nitida - békanyál - El nem ágazó sejtfonál - Sejtek nyálkás burokban - A kloroplasztiszok felcsavarodottak - Lápos területek vizeiben

3. o: Csillárkamoszatok - Charophyceae

• gazdagon tagolt, örvösen elágazó, többsejtű fajok, 10 -15 cm magasak • a zsurlókhoz hasonlítanak, csúcsi növekedésűek

• ivarosan szaporodnak • laza aljzatú vizekben tömegesen élnek, víz alatti „zöld gyepet” képeznek

• közel 300 fajukból nálunk mintegy 30 faj él • tipikus fajuk a Chara foetida (Ch. Fragilis – törékeny csillárka) Chara foetida – Bűzös csillárka Egész világon elterjedt

Törzs : Barnamoszatok - Phaeophyta

• Kivétel nélkül többsejtűek, egysejtű alakjuk ismeretlen. Fonalasak, lemezesek vagy fejlett teleptestűek (a Macrocystis periferia akár a 200– 300 métert is elérheti). • barnászöld vagy barna színűek • Klorofill a/b , xantofill • jellemző festékanyaguk a fukoxanthin - barna

• ivarosan (izogámia, anizogámia, oogámia) és ivartalanul (zoospóra) szaporodnak • elsősorban a mérsékelten meleg és hideg vizű tengerek árapályos területein élnek • Kb. 25 méteres vízmélységig • régóta emberi táplálékok (főzelék, levespor, fűszer) ill. takarmányok • magas a jódtartalmuk • fajaik száma meghaladja az 1500 -at, nálunk nem fordulnak elő - tartaléktápanyag - laminarin (egy cukorféleség, ami tartalék tápanyag) Laminaria Sargassum

Barnamoszatok Laminaria digitata Hólyagmoszat (Fucus vesiculosus)

törzs Vörösmoszatok - Rhodophyta

• fluoreszkáló vörös színűek • Klorofill a/d, karotin, néha fikocianin • jellemző festékanyaguk a fikoerithrin • főleg soksejtűek, teleptestük elágazó és rögzült • elsősorban melegebb tengerek mélyebb part menti vizeiben élnek (200 m mélységig is zöld fény) • fontos emberi és állati táplálékok, belőlük állítják elő az agar-t • mintegy 4000 fajukból nálunk kb. 5 él agaróz

Vörösmoszatok Chondrus crispus Ír moszat Palmaria palmata

A moszatok ökológiai jelentősége • a geológiai múltban belőlük vagy közreműködésükkel fontos nyersanyagok (földgáz, kőolaj, kőszén, kréta, diatoma-föld) keletkeztek • a levegő és a víz oxigénmennyiségét gyarapítják • a talaj termékenységének megtartásában fontos szerepük van • élelmiszer és takarmány-alapanyagok ( algatermesztés) • jó indikátorszervezetek, vízszennyezésre bizonyos fajok elszaporodnak, mások eltűnnek • vizekben az alábbi életterekben fordulnak elő: - neuszton (a víz felületi hártyájában) - plankton (a vízben lebegve) - bentosz (a sekélyebb vízfenéken, alámerült köveken) - periphyton (élőbevonat)

A moszatok ökológiai jelentősége (folytatás) • a földtörténeti ókorban a reduktív légkör oxidatívvá való alakítását a moszatoknak köszönhetjük • a vizekben a legtöbb szerves anyagot a moszatok termelik (oligotróf-eutrófszaprotróf szint) • szennyezett vizek tisztítására használhatók • az algák életterei: - tengeri (marin) - édesvízi (limnikus) - szárazföldi (terresztris) - sziklák, falak, kéreg, levelek - talaj (edaphon)