NTPSZKOLL17 0058 Prvlaszts szerelem Nem j az embernek
NTP-SZKOLL-17 -0058 Párválasztás, szerelem
„Nem jó az embernek egyedül…” Párválasztás, házasság az emberek 90 -95%-a legalább egyszer megházasodik a tartós , kölcsönös elköteleződésben élő emberek: tovább élnek egészségesebbek (ellenállóbbak a stressznek) alacsonyabb arányban betegszenek meg nagyobb lehetőség ük van a személyiségfejlődésre (a „ráragadt” maszkok és védőpajzsok feladására)
A párválasztással kapcsolatos változások vizsgálata (Dworetzky, 1988) 60 -as évek – „összeházasodnál-e olyasvalakivel, aki az összes követelménynek megfelel, akibe azonban nem vagy szerelmes? ” Nem: nők 24 %-a és a férfiak 60 %-a 70 -es évek vége: a nők 80 %-a és a férfiak 86 % -a válaszolt nemet ugyanerre a kérdésre (). korábban a párválasztásban az egyéb szempontok (szülői elvárások, gazdasági elvárások, társadalmi presztízs stb. mellett az érzelmeknek nem volt nagy súlya) (A 70 -es évekre az érzelmi szempontok felértékelődtek + nők munkába állása, anyagi önállóság, stb. )
PÁRVÁLASZTÁSI MOTÍVUMOK a párválasztás rejtelem… nehezen megragadható, nehezen megérthető, sok tudattalan eleme van (a tudatos, megfogalmazható mellett…) a szerelem fontos motívuma a párválasztásnak, de önmagában nem elégséges alap a társsá válás számára 1. Hasonlóságon alapuló párválasztás státusz, anyagi helyzet, foglalkozás, műveltség, érdeklődési kör, társasági kör, stb. szempontjából (Hazan és Zeifman, 1994)
2. „Ellentétek vonzzák egymást” – különbségekre épülő társválasztás vonzó lehet a másik mássága, amely izgalmas felfedezésekre, a miénktől különböző világ megismerésére ad lehetőséget (Napier, 2000) önmagában a másik férfi ill. női volta lényeges megtapasztalás további (a választást befolyásoló) különbségek: extraverzió-introverzió, kognitív stílus (elemző, racionális, intuitív) kreativitás, tehetség, ügyesség pontosság-pontatlanság, rendszeretet, stb. túl nagy különbség szétfeszítheti a kapcsolatot…
3. „Zsák a foltját…” – kiegészítő szükségletekre épülő párválasztás bátor-gyenge magabiztos-bizonytalan extraverzió-introverzió gondoskodó függő - házasságterapeuták szerint krízishelyzetek, familiráris feszültségek esetén a kiegészítő szükségletekre épülő házasságok törékennyé válnak…
Párválasztás a férfiak minden kultúrában fontosabbnak tartják partnerük testi vonzerejét, mint a nők nagyobb hangsúlyt fektetnek a szépségre, fiatalságra, az alakra és megjelenésre Pl: az apróhirdetésekben a férfiak 80% sorolta fel elvárásai között a szépséget és az előnyös alakot, míg a nők 25% említette fontosnak párja testi megjelenését és ezen belül is felében csak egy szempont volt fontos: a magasság minél magasabb státuszú a férfi annál nagyobb az elvárása párja testi adottságaival kapcsolatban
Párválasztás a nők – a férfiakhoz hasonlóan – magasra értékelik a intelligenciát, őszinteséget és megbízhatóságot lényegesnek ítélték párjuk jövedelmét, foglalkozását, társadalmi helyzetét: szocio-ökonómiai státuszát az apróhirdetésekben 3 -szor annyi nő, mint férfi tartotta fontosnak, hogy partnere rendelkezzen saját házzal autóval, vezető beosztású legyen minél csinosabbnak érezték magukat a nők, annál nagyobbak voltak az elvárásaik partnerük státuszával kapcsolatban
Udvarlás a párválasztás rendszerint udvarlási periódussal kezdődik az udvarlás nem humán-specifikus jelenség, a magasabb-rendű állatok többségénél, sőt számos gerinctelen állatnál is megfigyelhető a madarak és emlősök udvarlási rituáléinak többféle funkciója van: a hímek erőforrást birtokló képességének felmérése, a fizikai kondíció, a nőstény szexuális megbízhatóságának ellenőrzése, az agresszió mérséklése, stb. az udvarlás alapvető eszköze a beszéd (itt megy át etológiai jelenségből humánná!) a beszéd eszközével mérjük fel a másik intelligenciáját, személyiségét, kreativitását, a jövőbeli kapcsolat iránti elköteleződését, stb.
Udvarlás az emberek a megismerkedésük első szakaszában jóval többet beszélnek, mint párkapcsolatuk későbbi szakaszaiban nagy energiákat mozgósítanak saját szerepük felnagyítására, a másik szórakoztatására, saját élmények elmesélésére gazdag szókincs, a választékos kifejezésmód, árnyalt érvelés szoros kapcsolatban van az IQ-val mindennapi életünkben 200 szót használunk, az udvarlás során használt nyelv pazar és barokkos túlzásokat mutat
UDVARLÁS az udvarlás kezdetén a férfiakat általában nagyobb kezdeményezőkészség jellemzi a bemutatkozás, a meghívás, a témaválasztás aktív szereplői, ebben a szakaszban többet beszélnek, központi témájuk: a státuszuk, és presztízsük, izgalmas életük, sikereik és eredményeik kevesebbet beszélnek (mint a nők) személyes kapcsolatokról, társasági ügyekről többet olyan témákról, ahol felértékelhetik magukat: befolyásos barát ismeretsége, fontos beosztás, sportbeli ügyesség, stb.
UDVARLÁS Nők: nagyobb teret szentelnek szociális témáknak a férfiak háromszor olyan gyakran beszélnek saját tanulmányaikról, amikor más férfiak is jelen vannak a férfiakra a Cyrano-effektus jellemző: szépen beszélnek, és „dalolnak” a nőkre a Seherezádé effektus: megpróbálják folyamatosan fenntartani a férfiak érdeklődését
Hatfield kétpólusú szerelem-elmélete a szenvedélyes szerelem és a gyengéd szerelem (passionate love and companionate love) egy kontinuum két végpontja a szenvedélyes szerelemben minden felfokozódik, szélsőségesebbé válik, s maga a kapcsolat központi jelentőségű a személy életében a gyengéd szerelem már kevésbé intenzív, a kötődés továbbra is erős, de nem tölti ki teljesen a személy életét a legtöbb szerelmi kapcsolat egy szenvedélyes szakasszal kezdődik, ami néhány hónaptól egy-két évig tart, majd fokozatosan átalakul gyengéd szerelemmé vagy véget ér a kapcsolat
A házasság jellegzetességei v Fejlődik, változik, kríziseket él meg, széttörik vagy megerősödik v Nem „elszenvedi” a pár, hanem aktívan alakítja. A házasság struktúrája a pár egymással kapcsolatos élményeinek és kommunikációjának eredményeként alakul ki. v A célja nem a gyerek, hanem egy teljes emberi kapcsolat megélése, és olyan belső világ létrahozása, mely mindkét személy számára fejlődési lehetőséget (coevulutio) és boldogságot kínál. „A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az. ” (Tolsztoj)
A házasságban elégedettséget okozó tényezők (Stinnett és Stinnett, 1995) FÉRJEK SZERINT FELESÉGEK SZERINT Mély barátság (társi viszony) Mély összetartozás (intimitás, elköteleződés) Személyes fejlődés lehetősége Közös érdeklődés, cél, életstílus A társ érzelmi támogatása Közös feladatok (szülőség, közösségi Anyaság élménye Apaság élménye, apa-gyerek kapcsolat Biztonság, védettség (összeillés) munka)
Elégedetlenséget okozó tényezők FÉRJEK SZERINT FELESÉGEK SZERINT Szexuális problémák Anyagi problémák A gyerek viselkedése A férj munkaterhelése Személyes szabadság korlátozása A gyerekkel kapcsolatos problémák
Mégis, mitől működik jól? . . . intimitás, elköteleződés, közösen osztott hit, értékek, vallásosság(hosszú évtizedek óta házasok vizsgálata legfontosabb a társtámogatás és vallásosság!) a házassági szeretet integráns részeként megélt szexualitás a kölcsönösség és viszonzás normájának működése egyenlőségérzés, biztonság, társtámogatás a felmerülő konfliktusok kezelése a különböző életszerepek összeegyeztetése egymás szükségleteire való érzékenység
Miért házasodnak az emberek? . . . egészséges, érett párválasztásnál a házasságkötés vágya az „igazi”, „neki rendelt” , állandó pár megtalálása (kibővülhet az apaság/anyaság vágyával, a szexualitás igényével, az érzelmi támogatás és gondoskodás vágyával) Kockázatos a párválasztás akkor, ha… … valamifélelemből vagy menekülésből adódik (magánytól, hoppon maradástól, szegénységtől, boldogtalanságtól, stb. ) …cél az önértékelésen esett sebek gyógyítása, melyet egy korábbi kudarcos vagy megszakadt kapcsolat okozott.
…ha a házasságtól a saját identitás megtalálását várja (a közös identitás, „mi-tudat” kialakításához szükséges a szilárd személyes identitás!) …ha a család vagy baráti kör unszolására történik (kortárscsoport szerepe) …ha a házasságot a jövendő feleség terhessége miatt kötik meg (a nők kb. ¼-e terhes a házasságkötés idején) inkább kényszer, mint szabad döntés…
kiemelkedő jelentőségű a kultúra hasonlósága (könnyebb a házasságban a világkép, szülőség, életmód, stb. összehangolása) az eredeti család kultúrája mélyen befolyásolja a házastársak értékrendszerét, viselkedését, szerepvállalásait, attitűdjeit , ezért a nagyon eltérő kultúrájú házasságok a felbomlás veszélyét hordozzák (Jacobson, 1981) a kulturális különbségek hatását gyengíti, ha a társak alapvető személyiségjegyeikben hasonlóak
A házasság fejlődési szakaszai Meissner (1978) 5 fázist határoz meg: 1. Szimbiózis: „mézeshetek” a szerelmespár szinte egybeolvad, elmosódnak az én-határok a másikról kialakult kép pozitív irányba torzít („rózsaszín szemüveg”) ez a szakasz fontos a közös identitás és a kölcsönös dependencia kialakítása szempontjából komoly kapcsolat-fejlődési zavar, ha a pár vagy egyik tagja megreked ebben a szakaszban
2. Leválás illetve csalódás fázisa az individualizációs folyamatok kezdete konfliktusokkal terhelt szakasz megszűnik a társ idealizációja, ezzel hibái, gyengeségei láthatóvá válnak főként tudattalan, de sokszor tudatos törekvés alakulhat ki a másik megnevelésére ez a szakasz fontos a házasság továbbfejlődése szempontjából!
3. A krízis szakasza a krízissel való megbirkózás a kapcsolat kohézióját növeli a krízis a szerelem válsága is a szenvedély intenzitása gyengül, szorongást, az elhidegüléstől való félelmet váltja ki a krízis megoldásaként felerősödik a partneri, gondoskodó, másokra figyelő szerelem 4. Az énközpontúság szakasza egybeesik a életközép válsággal fontos az életszerepek átrendeződése az autonómiára , az egyediség kialakítására nagyobb hangsúly esik
5. Elfogadás – érett párkapcsolat, érett szerelem ismét egyensúlyba kerül a pár életében az autonómia és a kapcsolódási törekvés kialakul egyfajta „érett bölcsesség”, amely lehetővé teszi a másik hibáinak, korlátainak tudomásulvételét és a másik melletti kitartást ~ lehet, hogy ezek a szakaszok nem meghatározott sorrendben követik egymást a párok életében, hanem különböző időben jelennek meg, páronként változó, egyedi sorrendben – a fejlődés ténye azonban vitathatatlan!
Ha nincs elköteleződés… Élettársi kapcsolat vagy próbaházasság? világszerte nehéz pontos statisztikai adatot nyerni arról, hogy hányan élnek élettársi kapcsolatban a XX. sz. egyik legnagyobb, családot érintő változása az együttélés elterjedése az első házasságok legalább felét hosszabb-rövidebb együttélés előzi meg (2006 -os vizsg. ) Mo-n a rendszerváltásig inkább deviáns formának számított; özvegyek vagy elváltak körében volt elterjedt 1994 -es adatok szerint (Bukodi, 1994) már a párkapcsolatban élő nők közel 1/3 -a élettársi kapcsolatban élt
gyenge elköteleződést jelent a pár részéről férfiak elvárása az együttéléstől: szabadságuk és függetlenségük megőrzése mellett akarják megtartani az előnyöket is gondoskodás, társtámogatás, könnyen elérhető szexualitás az ilyen kapcsolatot a nők a magányosság helyett választják ill. anyagi vagy gondoskodásigényt elégít ki számukra gyakran alakul ki aszimmetrikus függőségi kapcsolat (többnyire a nő kerül függő helyzetbe…) a próbaházasságot sok pár a házasság előtti szakasznak tartja – szándékában eltér a „csak” együttéléstől (ez utóbbi általában rövidebb ideig tart…)
Az együttélés problémái a legtörékenyebb kapcsolati forma a párok fele később sem házasodik össze (Szegedi, 1994) viharosabb, konfliktusokkal terheltebb 2 x gyakoribb a fizikai erőszak, mint a házasságban a kapcsolat ideiglenes, alapviszonya bizonytalan torzult kommunikációs-interakciós minták jönnek létre (megnehezíti a további elköteleződési próbálkozásokat) a férfiak kevésbé, nők általában jobban elköteleződnek az együttélésben , de nagyobb kockázatot is hordoznak (pl. nem kívánt terhesség, egyedül felnevelt gyerek)
A próbaházasság problémái házasság-előkészítő szerepe téves hiedelem! ha házasságkötés követi, gyakran lép fel az „együttélési effektus”: (Lauer, 2004) v alacsonyabb a házassággal való elégedettség (Stanley és mts. , 2006) v nagyobb a válás valószínűsége v nagyobb a hűtlenségi ráta v több a negatív interakció és a családon belüli erőszak v alacsonyabb az elköteleződés mértéke és a kapcsolat minősége v a párok közötti kommunikációban több a destruktív elem, és a kommunikáció szegényesebb
A CSALÁD FOGALMA a család a legrégibb intézmények egyike nincs olyan társadalom, melyben ne működött volna valamilyen család Család= elsődleges csoport, társadalmi kiscsoport ill. alrendszer intézmény és speciális kapcsolati háló egyben Intézmény: az embert elhelyezi egy felelősségi rendszerben, szerepet ad neki, áthagyományozza a kultúrát Kapcsolati háló: formát, jelleget és kifejezést ad az ember identitásának és jellemének
a család teljes életközösség, melynek tagjait szoros érzelmi kötelék fűzi egybe kölcsönös, viszonzáson alapuló gondoskodásból, felelősségből, közös élményekből, tevékenységekből formálódik ki A család az egyik legfontosabb lelki egészséget védő és fenntartó életkeret
A CSALÁD JELENTŐSÉGE A LELKI EGÉSZSÉG SZEMPONTJÁBÓL (9) 1. A család a világra vonatkozó információk összegyűjtője és terjesztője a család „kapuőr” funkciója védi, óvja tagjait a rázúduló információktól; megszűri, rendezi, értelmezi azokat. Ide tartozik a családtagok önmagukra vonatkozó információinak megosztása egymás életének történéseit megismerik, megértik és felhasználják, mint információt 2. A család visszajelzést és útmutatást ad kockázatmentesen vagy minimális kockázattal próbálhatók ki szerepek és viselkedésmódok „gyakorlóterep”, mely segíti az alkalmazkodást
3. A család világképet (világnézetet) és életfilozófiát ad „életvezetési térképet” ad a családtagok kezébe formálja a szenvedéshez és a problémákhoz való viszonyt 4. A család eligazít és segít a problémák megoldásában érzelmileg támogat, tanácsot ad, segít a problémamegoldásban hatása nemcsak a jelenre terjed ki, hanem a jövőre is vonatkozik (a problémamegoldás egyben képességeket fejleszt és készségeket alakít) 5. Gyakorlati és konkrét segítséget ad anyagi segítség, illetve a feladatok átvállalása által az egyénre háruló terhek csökkentése
6. A család a pihenés és regenerálódás helye a családtagok önmaguk lehetnek, letehetik szerepeiket és az ezzel járó álarcokat feszültségcsökkentő, hozzájárul a lelki egészséghez 7. A család referencia- és kontrollcsoport folyamatosan működő, kétoldalú folyamat ha jól működik, egyben védőháló is, mely megóvhat a negatív hatású döntésektől és cselekvésektől 8. A család az identitás forrása főként krízishelyzetben , veszteségek átélése során fontos a „több pillérrel rögzített” identitású ember hatékonyabban küzd meg a nehézségekkel és dolgozza fel a veszteségeket
9. A család növeli az érzelmi teherbírást fontos mind a problémák megelőzésében, mind megoldásában az egyén megtanulhatja az intenzív negatív érzelmek lecsillapítását, ezzel növekedhet az energiaráfordítás és a racionalitás a problémamegoldásban
Mikor lehet boldog egy család? . . . …ha minden családtag számára biztosított az egyediség és autonómia …ha pozitív „mi-identitással” rendelkeznek …ha hatékonyan kezelik a stresszt és a krízist …ha a család külső és belső határai világosak, egyértelműek. Nyitott a környezet felé. …ha a szülőpár egyenrangú kapcsolatot tart fent a nagyszülői családdal …ha a családtagok bevonódnak a családi és kortárs közösségekbe
- Slides: 35
