nszablyozs Vdjegy kezdemnyezs MKISZ Tanst Vdjegy Dr Hornyi

Önszabályozás – Védjegy kezdeményezés MÉKISZ Tanúsító Védjegy Dr. Horányi Tamás Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete Garancia lehet-e a védjegy? – fókuszban az étrend- kiegészítők Konferencia az étrend-kiegészítőkről 2013. október 1.

Tartalomjegyzék u Lehetnek-e különböző minőségű étrendkiegészítők forgalomban? u Milyen minőségi garanciák vannak jelenleg? u Mit jelent a tanúsított minőség általában? u Milyen megoldást kínál a MÉKISZ? u Mire jó a tanúsító védjegy és miért fontos a bevezetése? - Érvek és ellenérvek a tanúsító védjegy használatára u Mi kell ahhoz, hogy sikeres legyen a pozitív megkülönböztetés?

Lehetnek-e különböző minőségű étrend-kiegészítők forgalomban? Elmélet: Nem, mivel azonos jogszabályi keretrendszer vonatkozik minden étrend-kiegészítő termékre • Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről (2008. évi XLVI. törvény) • Az élelmiszer előállítással és forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomonkövethetőségről (3/2010. (VII. 5. ) VM rendelet) • Étrend-kiegészítőkről (37/2004. (IV. 26. ) ESz. Cs. M rendelet ) • Az élelmiszerek jelöléséről (19/2004. (II. 26. ) FVM-ESz. Cs. M-GKM együttes rendelet ) • Az előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról és azok ellenőrzési módszereiről (13/2008. (VIII. 8. ) NFGM-FVM együttes rendelet ) • Élelmiszerek vegyi szennyezettségéről (17/1999. (VI. 16. ) EüM rendelet ) • Élelmiszerek mikrobiológiai szennyezettségéről (4/1998. (XI. 11. ) EüM rendelet ) • Élelmiszerkönyv előírásai (http: //www. omgk. hu/magyarelelmiszerk. htm) • A gyártmánylapról (82/2012. (VIII. 2. ) VM rendelet)

EU jogszabályok • Az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról (A bizottság 1881/2006/EK rendelete, 2006. december 19. ) • Az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól (A bizottság 2073/2005/EK rendelete, 2005. november 15. ) • Az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról (Az Európai Parlament és a Tanács 1924/2006/EK rendelete, 2006. december 20. ) • A vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról (Az Európai Parlament és a Tanács 1925/2006/EK rendelete, 2006. december 20. ) • Az új élelmiszerekről és az új élelmiszer-összetevőkről (Az Európai Parlament És a Tanács 258/97/EK rendelete, 1997. január 27. ) • Az élelmiszer-adalékanyagokról (Az Európai Parlament És a Tanács 1333/2008/EK rendelete 2008. december 16. ) • A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról (Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EK rendelete, 2011. október 25. )

Milyen területek vannak szabályozva ? Ø Az étrend-kiegészítő készítmények előállítására vonatkozó rendelkezések Ø A hatóanyagok kiválasztásának szempontjai Ø Adalékanyagokra vonatkozó követelmények Ø A készítmények minősége Ø A megfelelő csomagolóanyag Ø Az étrend-kiegészítők jelölése Ø Az étrend-kiegészítők bejelentése (notifikáció)

Az étrend-kiegészítő készítmények előállítása Az élelmiszer-vállalkozónak a termékek előállítását végző magyarországi létesítményeit be kell jelentenie a Megyei Kormányhivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság Kerületi Hivatalánál. A gyártóhelyet, az előállítás körülményeit az illetékes hatóság ellenőrizni tudja. A készítmények előállítása, minőség ellenőrzése, csomagolása, tárolása és forgalmazása során a Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) alapelvein alapuló eljárásokat kell alkalmazni és fenntartani

A hatóanyagok kiválasztásának szempontjai Felhasználható tápanyagok Vitaminok Ásványi anyagok 1. 1. A-vitamin (RE μg) 1. 2. D-vitamin (μg) 1. 3. E-vitamin (α-TE mg) 1. 4. K-vitamin (μg) 1. 5. B 1 -vitamin (mg) 1. 6. B 2 -vitamin (mg) 1. 7. Niacin (NE mg) 1. 8. Pantoténsav (mg) 1. 9. B 6 -vitamin (mg) 1. 10. Folsav (μg)(1) 1. 11. B 12 -vitamin (μg) 1. 12. Biotin (μg) 1. 13. C-vitamin (mg) 1. 14. Megjegyzések 1. 14. 1. (1) A folsav kifejezés alatt a folátok valamennyi formája értendő. 2. 1. Kalcium (mg) 2. 2. Magnézium (mg) 2. 3. Vas (mg) 2. 4. Réz (μg) 2. 5. Jód (μg) 2. 6. Cink (mg) 2. 7. Mangán (mg) 2. 8. Nátrium (mg) 2. 9. Kálium (mg) 2. 10. Szelén (μg) 2. 11. Króm (μg) 2. 12. Molibdén (μg) 2. 13. Fluorid (mg) 2. 14. Klorid (mg) 2. 15. Foszfor (mg) 2. 16. Bór (mg) 2. 17. Szilícium (mg) Teljes lista a 37/2004. (IV. 26. ) ESz. Cs. M rendeletben

Adalékanyagokra vonatkozó követelmények Az étrend-kiegészítő készítményekben felhasználható adalékanyagok körét és mennyiségét is minden tagállamra érvényes uniós rendelet szabályozza. Ez a rendelet egyben, a sokak által nem kedvelt „E” számok jegyzéke is, hiszen az „E” számok szolgálnak az adalékanyagok egyértelmű azonosítására. „Kizárólag a rendelet mellékletében található közösségi listán szereplő élelmiszer-adalékanyagok hozhatók forgalomba és használhatók élelmiszerekben (így étrend-kiegészítőkben is) az ott meghatározott felhasználási feltételekkel”. (Az Európai Parlament És a Tanács 1333/2008/EK rendelete 2008. december 16. )

Étrend-kiegészítők minősége A termékeken feltüntetésre kerülő hatóanyagok mennyiségének a „gyártó által elvégzett vizsgálatokon alapuló átlagértékeknek kell lennie”. 37/2004. (IV. 26. ) ESz. Cs. M rendeletben

A megfelelő csomagolóanyag Az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagokkal és műagyag tárgyakkal önálló uniós rendelet foglakozik: A Bizottság 10/2011/EU rendelete (2011. január 14. ) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagokról és műanyag tárgyakról Az Európai Parlament és a Tanács 1935/04/EK rendelete (2004. október 27. ) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról, valamint a 80/590/EGK és a 89/109/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről Tartalmazza a műanyagokban felhasználható engedélyezett anyagok uniós jegyzékét. Meghatározza az élelmiszerbe esetleg kioldódó összetevők határértékeit. A kioldódási vizsgálatok leírása a Magyar Élelmiszerkönyvben található.

Az étrend-kiegészítők jelölése Az étrend-kiegészítő készítmény forgalomba hozatalának egyik meghatározó eleme a csomagolóanyagra kerülő feliratok (jelölések) körültekintő meghatározása, hiszen ez szolgál a fogyasztók tájékoztatására. Az étrend-kiegészítő jelölése, megjelenítése és reklámozása során tilos a terméknek betegséget megelőző vagy gyógyító hatást tulajdonítani, illetve ilyen tulajdonságra utalni. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1169/2011/EU RENDELETE (2011. október 25. ) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról

Az étrend-kiegészítők bejelentése (notifikáció)

Milyen minőségi garanciák vannak jelenleg? „Zöld pipa”: ~90 % „A pipával jelölt termékek esetében a benyújtott dokumentumok alapján nem merültek fel olyan súlyos hibák az összetétellel, jelöléssel és a termék biztonságosságával kapcsolatban, amely alapján feltételezni lehetne, hogy a termék nem felel meg az étrend-kiegészítőkről szóló 37/2004. (IV. 26. ) ESz. Cs. M rendelet előírásainak. ” „ *”: ~2 % A fekete csillaggal „azok a termékek vannak megjelölve, melyek forgalmazását - közegészségügyi kockázatra való hivatkozással, vagy a vonatkozó jogszabályoknak való nem megfelelőség miatt - a Fővárosi Megyei és Kormányhivatalok Népegészségügyi Szakigazgatási Szervei jogerős határozattal megtiltották. ” „AZ OÉTI által értékelt és szakvéleménnyel ellátott termék ”: ~2, 5 % - Élelmiszerkémiai vizsgálatok (hatóanyag-tartalom) - Mikrobiológia vizsgálatok - Szennyezőanyagok vizsgálata: legalább ólom, kadmium, higany, egyes esetekben, (pl. növényi, vagy állati eredetű hatóanyag) szermaradványszintek - Adalékanyagok megfelelőségének értékelése - Jelölés megfelelőségének értékelése

Piacfelügyelet

Minőség és biztonságosság ellenőrzése

Hatósági audit kétévente (rendszeres gyártás ellenőrzés) Nincs rendszeres hatósági audit (gyártás ellenőrzés hiánya) A termékek minőségének biztosításra a jelenlegi notifikációs és a piacfelügyeleti rendszer nem alkalmas

Akkor honnan tudható, hogy egy termék minősége megfelelő?

Hír TV Főoldal KAPCSOLATOKHír TV Panaszkönyv: veszélyes fogyasztószerek Nagyobb | Kisebb | Nyomtatás 2012. május 10. Hír TV Panaszkönyv: veszélyes fogyasztószerek Fogyasztószerek fogyasztásával járó veszélyeket vizsgálta a Hír Tv Panaszkönyv című műsora. A készítők három különböző étrend-kiegészítőt vásároltak meg, és elemeztettek szakértőkkel, hogy meg tudják, valójában mit tartalmaznak a pirulák, hogyan és miért lehet forgalomba hozni a potenciálisan veszélyes szereket. A műsorban Székely Krisztina, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője és Lugosi Andrea, az Országos Élelmezési- és Táplálkozástudományi Intézet igazgatóhelyettese beszél a tudnivalókról. A Hír TV műsora megtekinthető itt. Az interjú a műsor második felében, 11. 30 -tól látható. • Aktuális • hazai érdekesség Nehezítik az étrendkiegészítők helyzetét a hamisított gyógyszerek megjelenése Velvet. hu Illegális gyógyszerhatóanyagok az étrendkiegészítőkben 2012. április 16. , hétfő 11: 20 Annyit beszéltek a fórumokon róla, honnan érdemes illegális fogyasztószereket rendelni, hogy leteszteltük a rendszert. Szegeden vizsgáltattuk be a hol étrend-kiegészítőként, hol csak illegális gyógyszerként forgalmazott szereket. Az eredmény sokkoló. Akárhányszor leírják, hogy csodaszerek nem léteznek, a nők bármilyen terméket megvesznek, ami gyors fogyást ígér. Az a legkisebb baj, ha az adott csodaszer nem hat, a rosszabb, ha olyan mellékhatásokat tapasztalunk magunkon, mint a megnőtt pulzus, a magas vérnyomás, az álmatlanság, vagy épp a hirtelen dühkitörések. Ezeket persze nem a kaktuszkivonat vagy az L-carnitin okozza, sokkal inkább azok a hatóanyagok, melyeket úgy raknak az adott termékbe, hogy elfelejtik feltüntetni az összetevők listáján. Ha valaki szív- és érrendszeri problémával küzd, akár életveszélyes állapotba is kerülhet az ártalmatlannak gondolt étrend-kiegészítő hatására. Nem egy esetről tudnak a szakemberek, a hatóság mégsem vizsgálódik.

Egészségügyi termék hamisítása 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 186. § (1) Aki a) egészségügyi terméket meghamisít, vagy hamis egészségügyi terméket készít, b) hamis, meghamisított vagy Magyarországon nem engedélyezett egészségügyi terméket kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, c) hamis vagy meghamisított egészségügyi terméket az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, vagy indokolatlan mennyiségben megszerez, tart, ……………… stb. (5) E § alkalmazásában a) egészségügyi termék: a gyógyszer, az állatgyógyászati készítmény, az orvostechnikai eszköz, az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszköz és a vizsgálati készítmény; b) indokolatlan mennyiség alatt olyan mennyiséget kell érteni, amelyről megállapítható, hogy nem valamely meghatározott személyes szükségleteinek kielégítését célozza; c) Magyarországon nem engedélyezett egészségügyi termék alatt érteni kell a megfelelőség értékelési eljárás lefolytatása nélkül forgalomba hozott orvostechnikai eszközt is, továbbá azt a terméket is, amelyben gyógyszerhatóanyagot az adott termék összetételére vonatkozó jogszabályi előírások megsértésével használnak fel. Engedélyezett egészségügyi terméknek kell tekinteni azt a magyarországi forgalombahozatali engedéllyel nem rendelkező gyógyszert is, amelyre nézve olyan az (1) bekezdés b) vagy d) pontjában meghatározott magatartást fejtenek ki, amely jogszabályban előírt hatósági engedély birtokában vagy bejelentést követően jogszerűen végezhető.

Mit jelent a tanúsított minőség általában? Az előállítók által vállalt önszabályozás. A termékek megkülönböztetése tanúsító védjegy feltüntetésével. A tanúsító védjegy olyan védjegy, amely meghatározott minőségű vagy egyéb jellemzőjű árukat vagy szolgáltatásokat azzal különböztet meg más áruktól vagy szolgáltatásoktól, hogy e minőségüket vagy jellemzőjüket tanúsítja. (1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ) Magyar termék Kiváló magyar élelmiszer Kiváló építési termék Minőségi magyar sertéshús

A tanúsító védjegy akkor részesülhet oltalomban, ha ahhoz az alábbiak szerint meghatározott követelményeknek megfelelő szabályzat is társul: A szabályzatnak tartalmaznia kell: a) a védjegyjogosult elnevezését és székhelyét; b) az árujegyzékben szereplő árukra, illetve szolgáltatásokra vonatkozó minőségi követelményeket; c) a minőség tanúsításának szabályait; d) a védjegyhasználat feltételeit; e) a védjegy használatának ellenőrzésére vonatkozó előírásokat; f) a jogosulatlan védjegyhasználattal szembeni fellépés rendjét.

Tanúsító védjegy használatát esetleg nehezítheti 74/2012. (VII. 25. ) VM rendelet egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról 5. § (1) A terméket megkülönböztető, az átlagosnál magasabb minőségi fokozatára vagy különleges minőségi tulajdonságaira utaló állítás a feldolgozatlan vagy feldolgozott termék jelölésén, megjelenítésén vagy reklámozása során akkor alkalmazható, ha a) megnevezése a Magyar Élelmiszerkönyv irányelveiben meghatározott, és az megfelel a különleges vagy prémium előírásoknak; b) a Magyar Élelmiszerkönyv irányelveiben nem szabályozott megnevezéssel előállított és forgalomba hozott termék esetén a megkülönböztető, magasabb minőséget meghatározó összetételi, érzékszervi tulajdonságokat a termék gyártmánylapján az előállítás megkezdése előtt meghatározták. (2) Nem használható a megkülönböztető, az átlagosnál jobb minőségre, különleges tulajdonságra utaló állítás a feldolgozatlan vagy feldolgozott termék jelölésén, megjelenítésén vagy reklámozása során az (1) bekezdés b) pontja szerinti termék esetében, amely nem rendelkezik olyan jellemzővel, ami a Magyarországon forgalmazott és hasonló termékek kínálatával összehasonlítva a megkülönböztető, jobb, különleges minőséget igazolja.

Milyen megoldást kínál a MÉKISZ? De még előtte, néhány szó a MÉKISZ-ről:

MÉKISZ alapítás éve 2003.

Taglétszám 2007 2008 Magánszemélyként: 3 3 Vállalkozás: 32 34 Összesen: 35 37 2009 2010 2011 3 3 4 37 46 50 40 49 54 A tagvállalatok piaci részesedése a gyógyszertári forgalomban > 50 % 2012 4 52 56

Milyen megoldást kínál a MÉKISZ? A Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete kiemelt feladatának tekinti, hogy Magyarországon a kiváló minőségű és megbízható (tanúsított) étrend-kiegészítő készítmények, gyártása és forgalmazása valósuljon meg, illetve ehhez kapcsolódóan fontosnak tartja, hogy felhívja a fogyasztók és a termékek ajánlásával értékesítésével foglalkozó szakemberek figyelmét ezekre a termékekre

Mire jó a tanúsító védjegy az étrend-kiegészítők esetében és miért fontos a bevezetése? (érvek és ellenérvek a tanúsító védjegy használatára) Mellette Ellene • A pozitív megkülönböztetés eszköze • Jelentősen megterheli a MÉKISZ erőforrásait (humán és pénzügyi) • Segíti a fogyasztók választását • Segíti a szakemberek döntését • Ismeretlen terület a MÉKISZ számára • Erősíti a kategória iránti bizalmat • Bonyolult rendszer, működtetési nehézségek • Javíthatja a kategória minőségi szintjét (utóellenőrzés) • A szükséges laboratóriumi vizsgálatok nehézségei • Piaci lehetőségét a védjegyet viselő termékeknek • A kommunikáció nehézségei • Tisztességes piaci magatartásra ösztönöz • A siker reménye és a kudarc kockázata

Mi az egyik fő üzenet?

MÉKISZ elnöksége gyakorolja a tanúsító védjegy használati jogának elnyerését biztosító terméktanúsítási rendszer létrehozásával és működtetésével kapcsolatban a tulajdonosi jogokat és viseli a rendszer működtetésével kapcsolatos felelősséget. Ennek keretében az elnökség gondoskodik: • a rendszer működtetéséhez szükséges gazdasági feltételek biztosításáról • a terméktanúsítási eljárás követelményrendszerének kidolgozásáról illetve frissítéséről • a terméktanúsítási eljárás működtetésében érintett személyek és szervezetek megbízásáról és a szükséges szervek létrehozásáról • a védjegyszabályzat jóváhagyásáról, módosításáról, a rendszer folyamatos ellenőrzéséről, felülvizsgálatáról • az eljárás függetlenségének és bizalmas ügykezelésnek biztosításáról • a ”MÉKISZ Tanúsított Minőség” megfelelőség tanúsítvány és a védjegy használati jog kiadásáról • a rendelkezésére álló eszközökkel gondoskodik a védjegy, illetve általában a védjegyet elnyert termékek népszerűsítéséről minden piaci szereplő (beleértve különösen a fogyasztók, a szak- és piacfelügyeleti hatóságokat is) irányába.

A független tanúsító szervezet Fő tevékenység: a biotermékek ellenőrzése és tanúsítása Rendelkeznek az illetékes hatóság elismerésével és a tanúsító szervezetekre vonatkozó NAT-akkreditációval. Felügyelet: • NÉBIH • EN 45011 szabvány szerinti NAT-akkreditáció Minőségügyi rendszer: Mindkét szerv évente felügyeli az ellenőrzési és tanúsítási tevékenységet, ennek megfelelően nagyon komoly minőségirányítási rendszerrel, ellenőrzési és tanúsítási programmal és kockázatelemző rendszerrel rendelkezik a szervezet. Ellenőrzési tapasztalat: A termeléstől a feldolgozáson át a nagykereskedelemig minden lépés ellenőrzésköteles (beleértve az alvállalkozó által végzett tevékenységet is!

A független tanúsító szervezet feladata a tanúsító védjegy használati jogának elnyerésére benyújtott pályázatok befogadása, szakmai értékelése és a tanúsítványok kibocsátásával, visszavonásával kapcsolatos szakmai feladatok ellátása. Ennek keretében a független tanúsító szervezet gondoskodik : • a benyújtott pályázati anyagoknak befogadásáról, szükség esetén a hiánypótlásra történő felszólításról • a validált pályázatok jelen védjegyszabályzat előírásai szerinti értékeléséről, és megfelelőség esetén a „MÉKISZ Tanúsított Minőség " védjegy használati jogának elnyerését igazoló tanúsítvány kiállításáról • a hiányos pályázatok értékelés nélkül elutasításáról, amennyiben a benyújtott pályázat validálása a védjegyszabályzat által előírt módon és határidővel nem lehetséges • a tanúsított termékkel kapcsolatos változások befogadásáról és értékeléséről, és az értékelés alapján a változtatás elfogadásáról vagy elutasításáról • Pályázók és a pályázatok értékelési és tanúsítási eljárás szempontjából fontos adatainak elsődleges kezeléséről, az ezzel kapcsolatos dokumentumok nyilvántartásáról, illetve a publikus adatokat közzétételéről

A független tanúsító szervezet . • az értékelés eredményét tartalmazó jelentés elkészítéséről és annak megküldésről az érintettek (pályázó illetve MÉKISZ) részére • Az utóellenőrzéssel kapcsolatos adminisztratív és értékelési feladatok elvégzéséről (beleértve az utóellenőrzésbe bevont cégek és termékek kiválasztását, valamint a termék csomagolásának, jelölésének ellenőrzését is, a független vizsgáló laboratórium által megküldött csomagolóanyag képek alapján) a jelen védjegyszabályzatban rögzített előírások alapján, felhasználva az utóellenőrzés laboratóriumi vizsgálatait végző független vizsgáló laboratórium által megküldött vizsgálati eredményeket

A Független vizsgáló laboratóriumok A független vizsgáló laboratórium feladata a tanúsító védjeggyel ellátott termékek laboratóriumi vizsgálata az utóellenőrzés keretében. Ennek keretében a független vizsgáló laboratórium: • a független tanúsító szervezet által az ellenőrzésbe bevont megfelelően azonosított termék mintavételéről, beleértve a vitás esetek rendezéséhez szükséges ellenmintát is • a termék sajátosságainak megfelelő mikrobiológiai, fizikai, kémiai, érzékszervi vizsgálatok elvégzéséről a független tanúsító szervezeten keresztül, • a laboratórium által végzett vizsgálatok eredményéről készített vizsgálati jelentés (amely tartalmazza a vizsgált termék csomagolóanyagának minden felületének - beleértve a védjegyelhelyezést is - képét, pontos megnevezését, a tételazonosításhoz szükséges adatokat a termék csomagolásáról) kibocsátásáról és a független tanúsító szervezethez történő eljuttatásáról.

A terméktanúsítási eljárás követelményrendszere • A termék összetétele, előállítása, minősége és jelölése feleljen meg az élelmiszerekre és ezen belül az étrend-kiegészítőkre vonatkozó nemzeti és uniós követelményeknek Ennek a feltételnek a teljesülése a következő adatok benyújtásával igazolható : • Gyártó és gyártóhely(ek) (beleértve a csomagolás és a termék felszabadítás helyét is), valamint forgalmazó adatai (elérhetőséggel) • Részletes mennyiségi összetétel (növényi összetevők esetében a pontos azonosíthatóságot biztosító elnevezés /növényi rész, faj megnevezése/, és kivonatok esetében a drog- extraktum arány is). Keverékek alapanyagok esetében az összetevők mennyiségének részletes felsorolása a minőségük pontos feltüntetésével • A felhasznált alapanyagok minőségére vonatkozó adatok, beleértve a GMO és - az állati eredetű anyagokra - a TSE és mentesség igazolását is • A felhasznált adalékanyagok felsorolása (a funkciójuk megadásával együtt) • A korlátozással felhasználható adalékanyagok esetében igazoló adatok (számítás) arra vonatkozóan, hogy ezek mennyisége a megengedett határértéket nem haladja meg (pl. : színezékek, édesítőszerek, egyéb segédanyagok, amelyek felső határértékkel rendelkeznek) • Csomagolás leírása, a felhasznált csomagolóanyagok minőségét igazoló adatokkal (beleértve a csomagolóanyag színezékeinek(mesterkeverék), felsorolása ezek minőségének feltüntetésével, valamint a gyártó megadásával)

• A termék előállításának rövid leírása (lehetőség szerint folyamatábrával és a tipikus sarzsméret megadásával) • A gyártóhely minőségügyi rendszerének rövid ismertetése, valamint az előállító nyilatkozata a vonatkozó jogszabályok szerint minőségügyi rendszer fenntartásáról vagy ezt helyettesítő - független minősítő szervezet által kiállított- igazolás (jellemzően HACCP és vagy GMP tanúsítvány) • A termékre vonatkozó jogszabályi (beleértve a Magyar Élelmiszerkönyvet is) előírások felsorolása • A végtermék specifikációja (a megengedett határértékekkel), összhangban a termék jelölésén feltüntetett hatóanyagokkal • A végtermék vizsgálatához szükséges vizsgálati módszerek leírása vagy a módszerek felsorolása és nyilatkozat azok átadásról • Tárolási feltételek és eltarthatósági időtartam • A termék javasolt lejárati idejének alátámasztása (a hatóanyagok ismert tulajdonságainak és/vagy stabilitási vizsgálati adatok alapján) • Tápérték adatok a vállalat tűrési tartomány meghatározásával (összhangban a termék jelölésével) mérési adatok megadásával vagy a tápérték számításának megadásával, amennyiben a tápérték nem mérési eredményen alapul. • A termék jelölésére vonatkozó adatok (grafikai tervek, egészségre vonatkozó állítások használatára vonatkozó adatok)

• A terméknek az OÉTI-nél olyan bejelentéssel kell rendelkeznie, melyről a notifikációs visszaigazolás alapján kijelenthető, hogy nem merültek fel olyan súlyos hibák az összetétellel, jelöléssel és a termék biztonságosságával kapcsolatban, amely alapján feltételezni lehetne, hogy a termék nem felel meg az étrendkiegészítőkről szóló 37/2004. (IV. 26. ) ESz. Cs. M rendelet előírásainak • A termék csak fogyasztás szempontjából biztonságos összetevőket tartalmazhat (figyelemmel a vonatkozó rendeletekben található felhasználható anyagok listájára) és különösen nem tartalmazhat olyan összetevőt, mely szerepel az OÉTI által publikált negatív listán • A készítmény hatóanyag tartalma nem haladhatja meg a jogszabályban rögzített, vagy ennek hiányában a tudományosan megállapítható maximális szinteket • A termék vizsgálati eredményekkel igazolható módon, feleljen meg a jogszabályi előírásokban rögzített (tisztasági, mikrobiológia stb. ) és a gyártó által önkéntesen vállalt követelményeknek (termékminta benyújtásával és minőségi bizonylattal igazolva). A minőségi szempontokon túl: • A termék reklámozása, ismertetése feleljen meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

Díjrendszer Nevezési díj Az adott cég első terméke esetében 60 e. Ft/termék Az adott cég 2 -5 terméke esetén 55 e. Ft/termék Az adott cég 6 -10 terméke esetén 50 e. Ft/termék Az adott cég 11 és e fölötti terméke esetén 45 e. Ft/termék Együttes benyújtás esetén termékenként: 40 e. Ft/termék Védjegyhasználati díj A védjegyhasználati díj az első évre megegyezik a nettó árbevétellel arányos védjegyhasználati díj első kategória szerinti legkisebb összegével. A védjegyhasználati díj összege az első évet követően, a védjegyet viselő termék forgalmazásából származót nettó árbevétel alapján, árbevételi kategóriánként: • 100 millió Ft árbevételig az adott termékre jutó nettó árbevétel 2 ezreléke, de minimum 80 e. Ft és maximum 150 e Ft • 100 millió-Ft-500 millió Ft árbevételig az adott termékre jutó nettó árbevétel 1, 5 ezreléke, de maximum 500 e Ft • 500 millió-Ft 1 milliárd Ft árbevételig az adott termékre jutó nettó árbevétel 1 ezreléke, de maximum 750 e Ft • 1 milliárd Ft árbevétel felett az adott termékre jutó nettó árbevétel 0, 75 ezreléke, de maximum 1250 e Ft

Díjkedvezmények Amennyiben a tanúsító védjegyet elnyert cég egy adott évben a tanúsító védjegyet elnyert termékének reklámjában megjelentetni a védjegyet is, úgy a következő évben a fenntartási díjból 25% kedvezmény illeti meg. Országos lefedettséggel rendelkező televízióban, rádióban vagy írott sajtóban megjelenő hirdetés esetén a következő évben esedékes fenntartási díj a fentieken túlmenően további 65 %-kal csökkenthető, de nem lehet kevesebb, mint 50 e. Ft. A MÉKISZ tagokat a védjegyszabályzat alapján (figyelemmel a kedvezményekre is) meghatározott díj összegéből további 10 % díjkedvezmény illeti meg.

A független tanúsító szervezet

Tanúsított termékek listája

Mi kell ahhoz, hogy sikeres legyen a pozitív megkülönböztetés? • Támogatók * A termékek ajánlásával értékesítésével foglalkozó szakemberek támogatása * A piacfelügyeleti hatóságok támogatása (NFH, GVH, OTH, NÉBi. H) * A szakhatóságok támogatása (OÉTI) * Az illetékes minisztériumok támogatása (NEFMI NGM) * Más szervezetek támogatás (MGYK, MOK) • A fogyasztók érdeklődésnek felkeltése (népszerűsítés) • A védjegyet használó vállalkozások számára biztosítani, hogy a ráfordítások forgalom növekedést eredményezzenek

Mit kapnak a cégek a pénzükért?

Célok • „MÉKISZ-tanúsított minőség” mint termék felépítése • Egészségpénztári számla terhére megvásárolhatóak legyenek a tanúsított termékek • Kommunikációval a piac tudatosítása, érzékenyítése a megbízható minőségű étrend-kiegészítők iránt • A gyógyszertárak a tanúsított termékeket kiemelt termékként kezeljék Országos kommunikáció megkezdésnek feltétele • Minimum 3 cég • • • 5 -6 nagy forgalmú termék Bekapcsolódott cégek is támogassák a kommunikációt Megfelelő pénzügyi forrás rendelkezésre állása (pl. pályázat)

Kommunikációs célcsoportok • • Betegek (olyan terméket vegyen első sorban, aminek igazolt minősége van) • Újság - hirdetés, szóróanyag • Rádió - beszélgetés, • TV – termék hirdetésekben megjelenés • Point of Sale (POS) megjelenés – termékek egyben Asszisztensek (adott indikációban a minőségi étrend-kiegészítő terméket ajánlja elsőként) • Asszisztens Képző - előadás, • Újság – szakmai cikk, • Látogatók – patikai megjelenés, termék promóció mellé Gyógyszerészek, patikavezetők (adjon helyet a kommunikációnak, támogassa az expediálókat ennek végrehajtásában) • Konferencia - előadás, • Újság – szakmai cikk, • Látogatók - patikai megjelenés, termék promóció mellé Látogatók

Kommunikációs csatornák • • • Újság – Hirdetés – betegek irányában, termékhirdetésbe csatolva – Szóróanyag – patikában, vagy patika köré célzottan terítve – Szakmai cikkek – asszisztensek és gyógyszerészek részére Rádió - beszélgetés, témakommunikáció – Probléma felvetés, Társadalmi szervezetek, Mékisz, Fogyasztóvédelem, TV – termék hirdetésekben megjelenés Point of Sale (POS) megjelenés – patikában termékek csoportos megjelenés Szakmai konferenciák – Asszisztens Képző - sorozat – Gyógyszerészek – pl Siófok Látogatók – patikai megjelenés gondozása – termék promócióban az adott termék USP-ként említése

Köszönöm a figyelmet!