Npiurbnus trsadalom s nemzetkp Ksztette Farkas Eszter Kurzus

Népi-urbánus társadalom- és nemzetkép Készítette: Farkas Eszter Kurzus: Nemzeti identitás Kurzustartó: Ablonczy Balázs 2011. Július 8.

Miről lesz szó? • A népi-urbánus diskurzus természete, kialakulásának története • 3 kérdés: – Hogyan jellemzik magukat? – Hogyan látják a másikat? – Hogyan látják magát a vitát? • Nagy Sz. Péter (1990): A népi-urbánus vita dokumentumai 1932 -1947; Budapest: Rakéta Könyvkiadó.

Gazdaság és társadalom a ’ 30 -as, ’ 40 -es években • Nem csak prekoncepciók! Valós problémák. • Vagyoni egyenlőtlenségek kiéleződése • Erősen centralizált fejlesztéspolitika • A „földkérdés”

A vita • Nem csak gazdasági természetű – Kulturális, attitűdbeli különbségek • A legfontosabb társadalmi modernizációs elképzelések (Fricz, 1997) • Bal vagy jobb? – „A baloldal összefogásának a hiánya. ” (Nagy Sz, 1990) • Számít, hogy ki zsidó? – Jelen van a kérdés, de nem tematizál. – „egy helyére szorított, képességei és problémái irányában bontakozó magyar zsidó irodalom szerencse; egy ránk burjánzó, bennünket is elhamisító zsidó magyar irodalom: csapás. ” (Németh, 1934. ) • Konszenzuskeresés helyett a konfliktusok mélyítése mindkét oldalon – „létező hús-vér ellentét felesleges radikalizálása” (Fricz, 1997)

Önjellemzés I. - Vidékiek • Esélyteremtés; a vidéken „megbújó” értékek – „a polgárságra számíthatunk a legkevésbé, és igenis a mélyrétegekbe kell mennünk”. (Féja, 1932. ) • Szentimentális kötődés – „A nagy szabad terek, a felhők, az eső, a nap, a virágos mezők és dombok, a folyók, erdők, az ég mosolya és haragja, az egész föld éppoly rejtelmes erővel és sokkal régebben hatnak a lélekre, mint a város aránylag fiatal csodái. ” (Szabó Lőrinc, 1935)

Önjellemzés II. – Urbánusok • Reaktív, informatívabb • A polgárság átlépése nem lehetséges – „mert a parasztot nem az irodalmi népieskedés és a politikai faji romantika homeopatikus gyógymódja, hanem az európai urbánus civilizáció gyógyítja meg s teszi majd alkalmassá arra, hogy életfeltételeit megszerezze és biztosítsa”. (Zsolt, 1934. ) • A népiek megfeledkeznek az ipari munkások leszakadó rétegéről • „Igenis, Zsolt Béláék, Ignotusék már évek óta úgy járkálnak a magyar életben, mint a Nyugati Kultúra és Felvilágosultság Rt. , mint ma az Egyesült Polgári Szabadság és Hamisítatlan Európai Humanizmus-Művek kizárólagos jogú magyarországi vezérképviselői (…)”. (Kardos, 1934. )

Egymás jellemzése I. – Urbánus a népiről • Túlzott mártírszerep – a gaz városiak akadályozzák a kibontakozást • „Nemzetmentő hős” szerepének kisajátítása • „Bennünket az irritált leginkább a falukutatók, a népiesek fellépésében, hogy úgy viselkedtek, mintha ők találták volna fel a földkérdést, az antifeudalizmust, a forradalmiságot. ” (Fejtő, 1989. ) • Városból prédikál a vidéki

Egymás jellemzése II. – Vidéki az urbánusról • „Nekem is vannak vidéki barátaim” – elefántcsonttorony • A városi kultúra felsőbbrendűsége – „a saját gőgjébe vakult „urbanitás” nem tud elképzelni más kultúrát, más erőt, más jelentőséget, csak „urbánusat”, és ezért a népet is „urbanizálni” akarja”. (Szabó, 1935. )

A vitáról • „Sem az egyik, sem a másik tábor nem tudta megvonni élesen a határvonalat személyes ellenszenvei és elvi ellenvetései közt. Mi túlságosan könnyelműen szimatoltunk „fasizmust”. A népiesek viszont bennünket a polgári világszemlélet élharcosainak kiáltottak ki. ” (Fejtő, 1989. ) • „az irodalmi életben a megoszlás legtöbbször nem a betegség, hanem éppenséggel az egészség jele. A megoszlás a nemzetek életében viszont végzetes lehet. (…) a vita során felbukkanó különvélemények nem kettészakadás volt, hanem szomorú zűrzavar. ” (Illyés, 1934)

Köszi szépen a figyelmet!