Nmetorszg kzpeurpai gazdasgi ris politikai trpe dr Jeney

  • Slides: 41
Download presentation
Németország: középeurópai gazdasági óriás, politikai törpe (? ) dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte.

Németország: középeurópai gazdasági óriás, politikai törpe (? ) dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte. hu Európa regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Németország társadalmi– gazdasági fejlődése: megosztottság és egység

Németország társadalmi– gazdasági fejlődése: megosztottság és egység

Történelem – a német megosztottság ill. egység n n II. világháború győztes nagyhatalmak megszállják:

Történelem – a német megosztottság ill. egység n n II. világháború győztes nagyhatalmak megszállják: négy megszállási övezet, Berlin négy szektor 1949. 09. 20: NSZK magalakulása (Trizóna) 1949. 10. 07: NDK megalakulása 3

Berlin kettéosztása n n NSZK fővárosa: Bonn Nyugat-Berlin, keleti fele: NDK fővárosa, Berlini Fal

Berlin kettéosztása n n NSZK fővárosa: Bonn Nyugat-Berlin, keleti fele: NDK fővárosa, Berlini Fal 4

A berlini fal 5

A berlini fal 5

A „megosztott” Németország

A „megosztott” Németország

Népességföldrajz n n n n 82, 5 mó fő, sűrűn lakott (231) 20. sz.

Népességföldrajz n n n n 82, 5 mó fő, sűrűn lakott (231) 20. sz. eleje: 55 mó fő term. szaporodás magas volt (csúcs: 1938; 68, 5 mó fő) II. vh után: 60 mó fő, gyors növekedés, fő oka: Lengyelo, CCCP: 7 -8 mó fő áttelepült, KKE-ból 3 -4 mó NDK: fogyó lakosság – 2, 6 mó NSZKba menekült (1961 -ig), többségében férfi (így 1000 férfira 1170 nő (1960)) NSZK: növekvő népesség 7 Öregedő korszerkezet

Vendégmunkások n n n n 1960 -as évek: vendégmunkások tömeges beáramlása NSZK – gyors

Vendégmunkások n n n n 1960 -as évek: vendégmunkások tömeges beáramlása NSZK – gyors gazd. -i fejlődés, NDK – munkaerőhiány miatt Jelenleg majd 9% külföldi (7, 3 mó): vendégmunkások német állampolgárság (törvényi szabályozás) Nagyvárosokban: leromlott negyedekben, elkülönülve; legnagyobb arányban: törökök – beilleszkedés nehézkes 8 Aussiedler (kb. 3, 2 mó)

Vendégmunkások n törökök, jugoszláv utódállamok, Olaszo. , Görögo. , Spanyolo. , 9 Lengyelo. ,

Vendégmunkások n törökök, jugoszláv utódállamok, Olaszo. , Görögo. , Spanyolo. , 9 Lengyelo. , Ausztria, Portugália

Munkanélküliség n n n Munkanélküliség – magas: D: 10, 5% Ny: 9% K: :

Munkanélküliség n n n Munkanélküliség – magas: D: 10, 5% Ny: 9% K: : 18% Feszültség: németek - vendégmunkások 10

Történelem – a német egység ill. megosztottság n n „Idegeneket” érő attrocitások Szélsőjobboldali mozgalmak

Történelem – a német egység ill. megosztottság n n „Idegeneket” érő attrocitások Szélsőjobboldali mozgalmak 11

Népsűrűség n n 231 fő/km 2 belső vándorlás erősíti a különbséget ÉRV, Ruhr-v. ,

Népsűrűség n n 231 fő/km 2 belső vándorlás erősíti a különbséget ÉRV, Ruhr-v. , Rajna Szászország 12

Városok n n metropolisz: Berlin, Hamburg, München Rajna-Ruhr városhalmaz 13

Városok n n metropolisz: Berlin, Hamburg, München Rajna-Ruhr városhalmaz 13

NSZK gazdaságföldrajza n n n n n NSZK – „gazdasági csoda” (GNP évi 12%-os

NSZK gazdaságföldrajza n n n n n NSZK – „gazdasági csoda” (GNP évi 12%-os növekedése 1965 -ig) term. -i kincsekben gazdagabb, ipari kapacitás java külföldi segélyek, kölcsönök kedvező munkaerőhelyzet elhalasztott kereslet jelentős beruházások a gazdaságba, ip. szerkezeti átalakítása kevés összeg fegyverkezésre világpiaci versenyképesség 14 Később: növekedési tempó normális pályára állt

NDK gazdaságföldrajza n n n n n ipari kapacitások 1/3 -a jutott, nehezen kibontakozó

NDK gazdaságföldrajza n n n n n ipari kapacitások 1/3 -a jutott, nehezen kibontakozó ipar gazdaságszerkezeti aránytalanságok kevesebb ásványkincs SZU-nak jóvátétel csökkenő munkaerő, humántőke mégis: KGST vezető ipari országa olcsó nyersanyag (CCCP) „belnémet” kereskedelem DE szocialista tervgazdálkodás 1990 -es évek: gazdaság válsága 15

Az NDK bukása n n Eltérő fejlődési pályák (NATO–Varsói szerződés, EGK–KGST) 1980 -as évek:

Az NDK bukása n n Eltérő fejlődési pályák (NATO–Varsói szerződés, EGK–KGST) 1980 -as évek: enyhülés, de 1989: nem számított erre senki Szocialista politikai rendszerek megbuknak Kelet-német turisták D követségein – DDR Pol-i Irodája lemondott (szabad elköltözés, fal 16 leomlása)

A német egység, 1990. n Akik veszthettek a német egyesülésen – DDR vezetői, SZU

A német egység, 1990. n Akik veszthettek a német egyesülésen – DDR vezetői, SZU (pozíciót vesztett), F, GB (megszállói jogok) n n n n USA: nem volt ellenérdekelt Párizs, Elnöki Palota: kifelé egyetértés, befelé félelem 1990: szabad választások DDR-ben (kerdem. – gyors egy. ) 1990 okt. 3. : Németország újraegyesítése (Berlin lett az új főváros) Jogilag DDR csatlakozik D-hez (EK-hoz, NATO-hoz is) D: hatalmas ország Eu. közepén, önkorlátozások Társadalmi, gazdasági szempontból mind a mai napig 17 megosztott az ország

Fejlettségi különbségek, 1992 n n n BIP pro kopf (D = 100%) Kategóriák –

Fejlettségi különbségek, 1992 n n n BIP pro kopf (D = 100%) Kategóriák – – – 125 felett 100 – 125 75 – 100 50 – 75 50 alatt 18

Fejlettségi különbségek, 2001 n n n BIP pro kopf (D = 100%) Kategóriák –

Fejlettségi különbségek, 2001 n n n BIP pro kopf (D = 100%) Kategóriák – – – 125 felett 100 – 125 75 – 100 50 – 75 50 alatt 19

Regionális politika n n n n Fő célja: az új tartományok felzárkóztatása évente: 140

Regionális politika n n n n Fő célja: az új tartományok felzárkóztatása évente: 140 -180 mrd márka transzfer EU támogatások (obj. 1. ) első szakaszban: leépítés (üzemek, bányák bezárása), nyugatnémet cégek térhódítása második szakaszban: infrastruktúra fejlesztése, modern gazdasági ágazatok felvirágoztatása 5 mó lakás modernizálása, új bevásárlóközpontok, székházak, üzemek építése, vasútvonalak és autópályák modernizálása 1999: a kormány és a parlament Berlinbe költözik 20

Történelem – a német megosztottság ill. egység n n n BIP pro kopf (19922001)

Történelem – a német megosztottság ill. egység n n n BIP pro kopf (19922001) D = 100% NDK tartományok lassú felzárkózása elindult 21

Jährliches Nettoeinkommen je Einwohner (Kreise und kreisfreie Städte) 1998 22

Jährliches Nettoeinkommen je Einwohner (Kreise und kreisfreie Städte) 1998 22

Az EU gazdasági motorja: az egyesített Németország

Az EU gazdasági motorja: az egyesített Németország

Németország gazdasági súlya EU 25 népesség n n EU 25 gazdaság világ 3. gazdasági

Németország gazdasági súlya EU 25 népesség n n EU 25 gazdaság világ 3. gazdasági nagyhatalma (USA, Jap) vezető helyen a világkereskedelem ben 24

Németország gazdasági fejlettsége az Európai Unióban 25

Németország gazdasági fejlettsége az Európai Unióban 25

A mai német gazdaság jellemzői n n termelés nagyfokú koncentrációja tőke nagyfokú koncentrációja (multik)

A mai német gazdaság jellemzői n n termelés nagyfokú koncentrációja tőke nagyfokú koncentrációja (multik) nagy export területi koncentráció (ÉRV, BW, B; Ruhr) 26

Energiagazdaság 27

Energiagazdaság 27

Szerény szénhidrogénkészletek, jelentős import 28

Szerény szénhidrogénkészletek, jelentős import 28

Kőszén n n Visszaszorulóban De a világ 4. legnagyobb kőszén „fogyasztója” (USA, Ki, In)

Kőszén n n Visszaszorulóban De a világ 4. legnagyobb kőszén „fogyasztója” (USA, Ki, In) 29

Feketekőszén n n jelentősen visszaesett (1990: 76, 2004: 26): Ruhr-vidék, Saar-vidék 30 import (PL,

Feketekőszén n n jelentősen visszaesett (1990: 76, 2004: 26): Ruhr-vidék, Saar-vidék 30 import (PL, Da. K, Ko, Au) (v 14)

Barnakőszén, lignit n n visszaesett, de így is világ 1, v. 20%-a, Eiffel-hg. ,

Barnakőszén, lignit n n visszaesett, de így is világ 1, v. 20%-a, Eiffel-hg. , Alsó-Lausitz, Halle-Lipcse 1990: 356, 2001: 175 mó t külszíni fejtés 31

Villamosáram-termelés 32

Villamosáram-termelés 32

Ipar n n Termelés, tőke nagyfokú koncentrációja, óriáscégek Európa legnagyobb cégei (forgalom alapján) –

Ipar n n Termelés, tőke nagyfokú koncentrációja, óriáscégek Európa legnagyobb cégei (forgalom alapján) – számos német (10/30 db) – – – – – Daimler-Chrysler (2. ) Volkswagen (5. ) Siemens (6. ) RWE (12. ) BMW (13. ) EON (14. ) Thyssen-Krupp (15. ) BASF (20. ) Bayer (27. ) Audi (30. ) 33

Siemens – gyártás és forgalmazás 34

Siemens – gyártás és forgalmazás 34

Magas az ipari foglalkoztatottak aránya

Magas az ipari foglalkoztatottak aránya

Vaskohászat, acélgyártás n n n n import vasérc 1990 óta stagnáló előállítás, vas (30

Vaskohászat, acélgyártás n n n n import vasérc 1990 óta stagnáló előállítás, vas (30 mó t), acél (45 mó t): e 2 (v 5) exportcikk, minőségi acél Ruhr-vidék: 50%, Saar-vidék (feketekőszénre) Nyugati-Harz (egykori vasércbányák) Lübeck, Bréma (tengerpart) Thyssen-Krupp (e 15) 36

Legnagyobb német acélgyártó vállalatok 37

Legnagyobb német acélgyártó vállalatok 37

Acélgyártó kapacitások kihasználtsága 38

Acélgyártó kapacitások kihasználtsága 38

Gépgyártás n n vezető ágazat, ipari term. és export értékének 40%-a Autóipar – világon

Gépgyártás n n vezető ágazat, ipari term. és export értékének 40%-a Autóipar – világon 2. legnagyobb (5, 3 mó) előállító és exportáló – Cégek: Daimler-Chrysler (e 2), Volkswagen (e 5), BMW (e 13), Audi (e 30) – Wolfsburg (VW), Rüsselsheim (Opel-GM), Stuttgart, Mannheim (DC, Mercedes), Köln (Ford), München (BMW) n Motorkerékpár, teherautó, autóbusz 39

Elektrotechnika-elektronika n n területileg szórt, ip. term. és exp. 1/8 -a fő: Siemens (München

Elektrotechnika-elektronika n n területileg szórt, ip. term. és exp. 1/8 -a fő: Siemens (München kp. ), Bosch (Stuttgart kp. ), Grundig 40

Vegyipar n n kiemelt ágazat; ipari termelés, kivitel 1/8 -a vegyipari nagyhatalom (USA, Japán

Vegyipar n n kiemelt ágazat; ipari termelés, kivitel 1/8 -a vegyipari nagyhatalom (USA, Japán után), világ elsőszámú vegyipari exportőre BASF, Bayer, Hoechst, AGFA … öt vegyipari góc: 1. Középső-Rajna–Ruhr-vidék (Dortmund, Duisburg, Düsseldorf, Gelsenkirchen, Leverkusen (Bayer), Köln …) 2. Frankfurt am Main és környéke 3. Ludwigshafen (BASF) 4. Lipcse, Halle térsége 5. Alsó-Lausitz n + kikötők, Berlin 41