Nmetorszg kzpeurpai gazdasgi ris politikai trpe dr Jeney

Németország: közép-európai gazdasági óriás, politikai törpe (? ) dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte. hu Európa regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2016/2017, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Németország társadalmi–gazdasági fejlődése: megosztottság és egység 2

Történelem – a német megosztottság ill. egység n n n II. világháború Győztes nagyhatalmak megszállják: négy megszállási övezet, Berlin négy szektor 1949. szeptember 20. : NSZK magalakulása (Trizóna) 1949. október 7. : NDK megalakulása Berlin kettéosztása – NSZK fővárosa: Bonn – Nyugat-Berlin + Kelet-Berlin: NDK fővárosa, Berlini Fal A „megosztott” Németország A Berlini Fal

NSZK gazdaságföldrajza n NSZK – „gazdasági csoda” (GNP évi 12%-os növekedése 1965 -ig) – – – – n Term. -i kincsekben gazdagabb, ipari kapacitás java Külföldi segélyek, kölcsönök Kedvező munkaerőhelyzet Elhalasztott kereslet Jelentős beruházások a gazdaságba, ip. szerkezeti átalakítása Kevés összeg fegyverkezésre Világpiaci versenyképesség Később: növekedési tempó normális pályára állt

NDK gazdaságföldrajza n n n n n Ipari kapacitások 1/3 -a jutott, nehezen kibontakozó ipar Gazdaságszerkezeti aránytalanságok Kevesebb ásványkincs SZU-nak jóvátétel Csökkenő munkaerő, humántőke Mégis: KGST vezető ipari országa Olcsó nyersanyag (SZU) „Belnémet” kereskedelem DE szocialista tervgazdálkodás 1990 -es évek: gazdaság válsága

Az NDK bukása n n Eltérő fejlődési pályák (NATO–Varsói szerződés, EGK–KGST) 1980 -as évek: enyhülés, de 1989: nem számított erre senki Szocialista politikai rendszerek megbuknak Kelet-német turisták NSZK követségein – DDR Pol-i Irodája lemondott (szabad elköltözés, fal leomlása)

A német egység, 1990. n Akik veszthettek a német egyesülésen – NDK vezetői, SZU (pozíciót vesztett), F, GB (megszállói jogok) n n n n USA: nem volt ellenérdekelt Párizs, Elnöki Palota: kifelé egyetértés, befelé félelem 1990: szabad választások NDK-ban (kereszténydemokraták gyors egyesítés) 1990. okt. 3. : Németország újraegyesítése (Berlin lett az új főváros) Jogilag NDK csatlakozik NSZK-hoz (EK-hoz, NATO-hoz is) NSZK: hatalmas ország Európa közepén, önkorlátozások Társadalmi, gazdasági szempontból mind a mai napig megosztott az ország

Népességföldrajz n n n n 82, 5 mó fő, sűrűn lakott (231) XX. sz. eleje: 55 mó fő Term. szaporodás magas volt (csúcs: 1938; 68, 5 mó fő) II. vh után: 60 mó fő, gyors növekedés, fő oka: Lengyelo, SZU: 7– 8 mó fő áttelepült, K-Köz-Eu-ból 3– 4 mó NDK: fogyó lakosság – 2, 6 mó NSZK-ba menekült (1961 ig), többségében férfi (így 1000 férfira 1170 nő (1960)) NSZK: növekvő népesség Öregedő korszerkezet

Vendégmunkások n n n 1960 -as évek: vendégmunkások tömeges beáramlása NSZK – gyors gazdasági fejlődés, NDK – munkaerőhiány miatt Jelenleg majd 9% külföldi (7, 3 mó) Német állampolgárság (törvényi szabályozás) Nagyvárosokban: leromlott negyedekben, elkülönülve; legnagyobb arányban: törökök – beilleszkedés nehézkes Aussiedler (kb. 3, 2 mó) Törökök, jugoszláv utódállamok, Olaszo. , Görögo. , Spanyolo. , Lengyelo. , Ausztria, Portugália

Munkanélküliség n Magas: – D: 10, 5% – Ny: 9% – K: : 18% n Feszültség: németek – vendégmunkások – „Idegeneket” érő attrocitások – Szélsőjobboldali mozgalmak

Népesség földrajzi koncentrációja n Népsűrűség – 231 fő/km 2 – Belső vándorlás erősíti a különbséget – ÉRV, Ruhr-v. , Rajna – Szászország n Városok – Metropolisz: Berlin, Hamburg, München – Rajna-Ruhr városhalmaz

Fejlettségi különbségek n n n GDP/fő (BIP pro kopf) 1992 (D = 100%) Kategóriák – – – 125 felett 100– 125 75– 100 50– 75 50 alatt 2001

Regionális politika n n n n Fő célja: az új tartományok felzárkóztatása Évente: 140– 180 Mrd márka transzfer EU támogatások (Obj. 1) Első szakaszban: leépítés (üzemek, bányák bezárása), nyugatnémet cégek térhódítása Második szakaszban: infrastruktúra fejlesztése, modern gazdasági ágazatok felvirágoztatása 5 mó lakás modernizálása, új bevásárlóközpontok, székházak, üzemek építése, vasútvonalak és autópályák modernizálása 1999: a kormány és a parlament Berlinbe költözik

Történelem – a német megosztottság ill. egység n n GDP/fő (BIP pro kopf): 1992– 2001 D = 100% NDK tartományok lassú felzárkózása elindult Egy főre jutó éves nettó jövedelmek (járások) 1998

Az EU gazdasági motorja: az egyesített Németország 15

Németország gazdasági súlya n n Világ 3. gazdasági nagyhatalma (USA, Jap) Vezető helyen a világkereskedelemben EU 25 népesség EU 25 gazdaság

Németország gazdasági fejlettsége az Európai Unióban

A mai német gazdaság jellemzői n n Termelés nagyfokú koncentrációja Tőke nagyfokú koncentrációja (multik) Nagy export Területi koncentráció (ÉRV, BW, B; Ruhr)

Energiagazdaság

Szerény szénhidrogénkészletek, jelentős import

Kőszén n n Visszaszorulóban De a világ 4. legnagyobb kőszén „fogyasztója” (USA, Kína, India)

Feketekőszén n n Jelentősen visszaesett (1990: 76, 2004: 26): Ruhr-vidék, Saar-vidék Import (PL, Dél-afrikai Köztársaság, Ko, Ausztrália) (VR 14)

Barnakőszén, lignit n n Visszaesett, de így is VR 1, V 20%-a, Eiffel-hg. , Alsó-Lausitz, Halle-Lipcse 1990: 356, 2001: 175 mó t Külszíni fejtés

Villamosáram-termelés

Ipar n n Termelés, tőke nagyfokú koncentrációja, óriáscégek Európa legnagyobb cégei (forgalom alapján) – számos német (10/30 db) – – – – – Daimler-Chrysler (2. ) Volkswagen (5. ) Siemens (6. ) RWE (12. ) BMW (13. ) EON (14. ) Thyssen-Krupp (15. ) BASF (20. ) Bayer (27. ) Audi (30. ) Siemens – gyártás és forgalmazás

Magas az ipari foglalkoztatottak aránya

Vaskohászat, acélgyártás n n n n Import vasérc 1990 óta stagnáló előállítás, vas (30 mó t), acél (45 mó t): ER 2 (VR 5) Exportcikk, minőségi acél Ruhr-vidék: 50%, Saar-vidék (feketekőszénre) Nyugati-Harz (egykori vasércbányák) Lübeck, Bréma (tengerpart) Thyssen-Krupp (ER 15)

Acélgyártó vállalatok, kapacitások kihasználtsága Legnagyobb német acélgyártó vállalatok Acélgyártó kapacitások kihasználtsága

Gépgyártás n n n Vezető ágazat, ipari term. és export értékének 40%-a Autóipar VR 2. legnagyobb (5, 3 mó) előállító és exportáló Cégek: Daimler-Chrysler (ER 2), Volkswagen (ER 5), BMW (ER 13), Audi (ER 30) Wolfsburg (VW), Rüsselsheim (Opel-GM), Stuttgart, Mannheim (DC, Mercedes), Köln (Ford), München (BMW) Motorkerékpár, teherautó, autóbusz

Elektrotechnika-elektronika n n Területileg szórt, ip. term. és exp. 1/8 -a Fő: Siemens (München kp. ), Bosch (Stuttgart kp. ), Grundig

Vegyipar n n Kiemelt ágazat; ipari termelés, kivitel 1/8 -a Vegyipari nagyhatalom (USA, Japán után), világ elsőszámú vegyipari exportőre BASF, Bayer, Hoechst, AGFA … Öt vegyipari góc: 1. Középső-Rajna–Ruhr-vidék (Dortmund, Duisburg, Düsseldorf, Gelsenkirchen, Leverkusen (Bayer), Köln …) 2. Frankfurt am Main és környéke 3. Ludwigshafen (BASF) 4. Lipcse, Halle térsége 5. Alsó-Lausitz + kikötők, Berlin

A német nemzeti Európa-politika n n KAP kiadásainak csökkentése (helyette inkább regionális politika arányának növelése) Erős valuta (euró) – Frankfurt: Európai Központi Bank székhelye n Keleti bővítés támogatása – Kiv. TR. : szocialisták igen, kereszténydemokraták nem n n n Az Európai Parlament súlyának növelése Régiók Európája gondolat / föderalizmus Német szabványok megjelenése a szabályozásban Pacifizmus Egyre erőteljesebb német szerepvállalás a világpolitikában (új generáció)