nknyuralom s kiegyezs A dualizmus kora Magyarorszgon Trtnelem

Önkényuralom és kiegyezés A dualizmus kora Magyarországon Történelem 7. osztály tankönyvhöz FI-504010701/1

Magyarország az önkényuralom éveiben Maczkó András Pécs 1. Quiz játék a 1848/49 -es szabadságharccal kapcsolatban! Kattintson a válaszra és eltűnik a kérdés és felsejlik a kép alatta! Gróf Batthyány Lajos Ferenc József 1849. május 21. Görgei Artúr 1849. október 6. Debrecen 4. Ki volt az első felelős magyar kormány miniszterelnöke? 8. Ki volt az 5. Ki volt az első 6. Hol tették le a 7. Mikor adták ki osztrák csapatok támadáskor a magyar csapatok a Függetlenségi vezetője 1848/49 horváth csapatok Nyilatkozatot? a fegyvert? év fordulóján? vezetője? 12. Milyen 9. Ki lett az új 11. Mikor 10. Mikor volt a tisztséget töltött Habsburg császár pákozdi csata? foglalták vissza a be Széchenyi az 1848 magyarok Budát? első kormányban? decemberében? 15. Milyen 13. Mikor tették 14. Ki volt a ma 16. Mikor gyar csapatok fő- tisztséget töltött le a magyar végeztették ki az parancsnoka tabe Deák az első csapatok a aradi vértanúkat? vaszi hadjáratkor kormányban? fegyvert? 1. Mikor kezdő- 2. Hol adták ki a dött a forradalom Függetlenségi és szabadságharc Nyilatkozatot? 3. Milyen tisztséget töltött be Kossuth az első kormányban? Haynau 1848. március 15. Világos Windisch-Grätz pénzügyminiszter Videó Közlekedési miniszter 1849. augusztus 13. Igazságügyminiszter 1848. szeptember 29. 1849. április 14. Jelasics bán

Magyarország az önkényuralom éveiben 1. A videó segítségével készítsen vázlatot, hogyan torolta meg a Habsburg udvar a szabadságharcot (vezetők, katonák)! 1. pont 2. A Feladat segítségével idézze fel az aradi 13 vértanú nevét! A. 1. B. 2. C. 4. 3. D. Videó 13’ 24 – 14’ 15 Feladat 3. A videó és az okostankönyv segítségével készítsen vázlatot, hogyan akarta felszámolni a magyar megyei önkormányzati rendszert a Habsburg udvar! 2. pont E. 5. Maczkó András Pécs Nagyváradi kerület Nagyvárad Pest-Budai kerület Pest-Buda Kassai kerület Kassa Soproni kerület Sopron Pozsonyi kerület Pozsony Videó 0’ 54 – 3’ 22

Maczkó András Pécs Magyarország az önkényuralom éveiben 4. A videó segítségével oldja meg a feladatot, mutassa be a Bach korszak támaszait! 2. pont Osztrák jogrend Titkosrendörség, besúgók Csendőrség Videó 0’ 54 – 3’ 22 Bach huszárok Német nyelv kötelező 5. A videó segítségével mutassa be az ellenállás formáit a Habsburgokkal szemben! 3. pont 6. A videó segítségével mutassa be az udvar kisérleteit a kiegyezésre! Rendszerezze az ismereteket évszámokhoz! 4. pont Kattintson az évszámra a megoldásért! 1860 1861 -65 Átmeneti időszak Februári pátens Videó 0’ 54 – 3’ 22 Nem engedünk a 48 -ból Önkényuralom 7. Hallgassa meg Arany János Walesi bárdok művét! Videó Októberi diploma Egyöntű elutasítás

Maczkó András Pécs Az osztrák-magyar kiegyezés 1. A szöveg segítségével rendszerezze, hogy mi vezette a feleket a kiegyezésre! 1. pont Ferenc József jól tudta, hogy birodalma gazdasági és politikai problémáira tartós megoldást kell találnia. Bécs a magyarokkal való viszony rendezésétől az államadósság csökkenését remélte, továbbá azt, hogy helyreállhat a birodalom belső szilárdsága. Ugyanakkor az olasz és német egységben, 1859 -ben Solfrinónál, 1866 Königgrätznél, elszenvedett katonai vereségek is hozzájárultak Bécs álláspontjának változáshoz. A Habsburg Birdalomnak megingott nagyhatalmi státusza is. A vesztes háború után Bécs számára felértékelődött Magyarország, a magyarokkal való megegyezés és a birodalom egységének megőrzése hirtelen létkérdéssé vált az osztrákok szemében. A másik oldalon a magyar emigráció sikertelenül próbálkozott Magyarország függetlenségének visszaszerzésével. Egy újabb szabadságharc kirobbantásának és győzelmének az esélye lényegében megszűnt. A passzív ellenállásban kifáradt, gazdaságilag és a műveltség terén elmaradott Magyarországon is egyre nőtt azok tábora, akik sürgették a Béccsel való megegyezést, amelytől nyugalmat és fejlődést reméltek. Ugyanakkor Magyarország helyzetét a rendezetlen nemzetiségi helyzet is nehezítette Osztrák részről Nemzetiségek rendezetlen helyzete Katonai és politikai vereségek Magyar részről Függetlenségi törekvések sikertelenek Passzív ellenállásban a nemesség kifáradt Súlyos gazdasági nehézségek Hatalmas államadóság

Az osztrák-magyar kiegyezés Maczkó András Pécs 2. Az ábra segítségével rendszerezze, hogy mi vezette a feleket a kiegyezésre! 2. pont 1. Mi lett az 1867 -ben létrejött új állam neve? 2. Magyarázza a dualista állam jelentését? 3. Melyek az összetartó közös dolgok, ügyek? 4. Melyik nemzetiséggel rendezte Magyarország a viszonyát 1868 -ban? 5. Mit tartalmazott a horvát-magyar kiegyezés? 3. Oldja meg az Okostankönyv feladatait: Kiegyezés szereplői – Kiegyezés Igaz – Hamis

Beköszöntenek a boldog békeidők Maczkó András Pécs Videó 2’ 34 – 3’ 47 1. A videó segítségével mutassa be Magyarország politikai viszonyait, pártjait! 1861 1867 Határozati Párt Felirati Párt kormánypárt 1874 -75 Szabadelvű Párt Függetlenségi Párt Konzervatív Párt Balközép Párt Deák Párt 2. Keressen rá az interneten, tankönyvben! Kire ismer a képeken? Kattintson a képre! Tisza Kálmán Deák Ferenc „szép akasztott” „haza bölcse” Baross Gábor „Generális” Gróf Andrássy Gyula „vasminiszter” Országos 48 -as Párt

Beköszöntenek a boldog békeidők • • • Maczkó András Pécs Videó 2’ 35 – 3’ 52 3. A videó segítségével mutassa be dualizmus mezőgazdasági fejlődését! Kattintson a MUTATra! Magyarország agrár ország termőterület nő termelékenység nő (fajtanemesítés, vetésforgó, műtrágya) istállózó állattenyésztés gépesítés - cséplőgép gabonafélék Oldja meg az Okostankönyv: Dualizmus gazdasága feladatot! 2’ 35 – 3’ 52 Videó 4. A videó segítségével mutassa be dualizmus ipari fejlődését! • élelmiszeripar (cukor-szesz-malomipar) • nehézipar - vasútépítés • gépgyártás, bányászat, kohászat Oldja meg az Okostankönyv: Dualizmus gazdasága feladatot! 5. A szöveg segítségével, milyen eszközökkel tudott az állam hatni a gazdaság működésére! Az állam egyre gyakrabban avatkozott bele a gazdasági életbe is. Adókedvezményekkel támogatott bizonyos iparágakat, valamint olcsó szállítási lehetőséget biztosított az állami vasútvonalakon azok számára, akik gyárakat építettek vagy bővítettek. Az állam a mezőgazdaság támogatását csak viszonylag későn kezdte meg. A szabadkereskedelem elvét föladva és a földbirtokosok nyomásának engedve, a hazai áru védelme érdekében magas vámot vetett ki a külföldi élelmiszerekre. 1. Adókedvezmények 2. Olcsó szállítási lehetőséget biztosított az állami vasútvonalakon 3. Védővámok

Maczkó András Pécs Az Osztrák-Magyar Monarchia együtt élő népei 1. A térkép segítségével válaszoljon a kérdésekre! 1. pont 1. Hány nemzetiség élt az Osztrák-Magyar Monarchiában (OMM) 2. Melyek voltak az államalkotó nemzetek? 3. Milyen nemzetiségek éltek Magyarország területén az magyar nemzeten kívül? 4. Hogyan helyezkedtek el a nemzetiségek a birodalomban? 2. Igaz-Hamis! A: Lengyelek csak az OMM-ban határain kívül éltek. B: Magyarországon belül a magyarok aránya kevesebb mint a lakosság fele. C: Magyarországon a legnagyobb lélekszámú nemzetiség a román volt. D: Csehek nagyrészt egy tömbben éltek az OMM déli részén. E: Magyarországon több német élt, mint szerb és horvát együtt. F: A legnagyobb szláv nyelvű népesség Magyarországon a szlovák volt. G: Magyarországon élt az OMM német nyelvű lakosságának többsége. H: A román nemzetiségnek 1910 -ben még nem volt önálló állama a szomszédságban.

Maczkó András Pécs Az Osztrák-Magyar Monarchia együtt élő népei 3. A szöveg segítségével gyűjtse össze, milyen jogokat kaptak a nemzetiségek a törvényben! 2. pont 4. A szöveg segítségével gyűjtse össze, mi volt a nemzetiségek követelése a nemzetiségi törvénnyel szemben! 2. pont 5. A szöveg segítségével gyűjtse össze, milyen beolvasztási törekvések voltak a nemzetiségekkel szemben ! 2. pont 1868 -ban az országgyűlés olyan nemzetiségi törvényt alkotott, amely a korabeli európai államokhoz képest több jogot biztosított az országban élő nemzetiségek számára. A törvény kimondta az állampolgárok egyenjogúságát, és mindenki számára biztosította az anyanyelv használatát hivatali ügyei intézésekor. A nemzetiségek saját anyanyelvű iskolákat és egyesületeket alapíthattak. A községek maguk választhatták meg a hivatalos nyelvet. A városokban és a megyékben lehetőség volt a magyar mellett egyéb nemzetiségi nyelvek közigazgatási használatára is, ha a képviselők 20%-a ezt kérte. Ugyanakkor a törvény kimondta, hogy az ország összes állampolgára a politikailag egységes magyar nemzetbe tartozik, az állam hivatalos nyelve pedig a magyar. A legtöbb magyarországi nemzetiség tiltakozott a nemzetiségi törvény ellen, ugyanis már nem elégedtek meg a többségi nemzet által kínált nyelvhasználati jogokkal. A horvátokéhoz hasonló politikai jogokat és területi önállóságot, azaz autonómiát követeltek. Elutasították az egységes magyar nemzet gondolatát, és a nemzetiségek egyenrangúságát hirdették. A nemzetiségi törvénnyel ellentétes szellemben korlátozták a nemzetiségi iskolák működését, gimnáziumokat zárattak be, megszigorították egyesületeik működését, és kötelezővé tették a magyar nyelv tanítását a nemzetiségek elemi iskoláiban. Egyre gyakrabban indítottak rendőri és bírósági eljárásokat is a nemzetiségi politikusok ellen.

Maczkó András Pécs Az Osztrák-Magyar Monarchia együtt élő népei 6. A szöveg segítségével fogalmazza meg, melyek voltak a cigányok hagyományos foglalkozásai! 3. pont A 19. század végén mintegy 300 ezer cigány élt az országban. Az 1893 -ban végrehajtott cigány összeírás alapján 97%-uk letelepedett. Bár népességük fele a falvak, városok szélein kapott csak helyet a földesuraktól vagy a településtől, hagyományos foglalkozásaikkal (pl. kovács, lókereskedő, teknőkészítő) és szolgáltatásaikkal (pl. edényjavítás, késélezés) kivették részüket a munkamegosztásból. Sokan dolgoztak napszámosként a mezőgazdaságban. Az iparosodás és a városiasodás előrehaladásával azonban korábban megbecsült szakmáik jelentősége lecsökkent. Az írni és olvasni tudás hiánya pedig megakadályozta őket a jobb megélhetést biztosító foglalkozások megtanulásában 7. Az internet segítségével állítson össze egy 10 szóból álló szótárt magyarázattal, amit a magyar nyelv a cigányból vett át! csaj csávó piál lóvé kajál kéró verda duma bazsevál sukár baró lány fiú szeszt iszik pénz eszik Ajánlott anyag: Cigányság története Videó lakás autó beszéd zenél szép magas, nagy

Maczkó András Pécs Társadalmi változások a 19. század 2. felében A videó segítségével helyezze a megfelelő cellába: 1. Kik tartoztak az uralkodó elithez! 2. pont Videó 2. Kik tartoztak az úri középosztályhoz! 3. pont 0’ 15 – 4’ 32 3. Kik tartoztak társadalom alsó rétegeihez! 4. pont Agrártársadalom Polgári társadalom Arányuk Uralkodó elit Úri középosztály Alsó néprétegek nagypolgárság, nagyvállalkozó, bankár betanított-, segédmunkások értelmiség felső rétege kb. 1 % kb. 19 % kispolgárság, kiskereskedő, kisvállalkozó agrárproletár, napszámos, kubikus közép-, kisparasztság gazdagparasztság arisztokrácia, nagybirtokosok középpolgárság, vállalkozók, kereskedők kb. 80 % uradalmi cselédség szakmunkások alkalmazottak értelmiség dzsentrik, katonatiszt, köztisztviselő középbirtokosok

Maczkó András Pécs Társadalmi változások a 19. század 2. felében 4. A szöveg segítségével válaszoljon, mi növelte, és mi csökkentette a népességet! 1. pont A gazdasági fejlődés és az emberek életkörülményeinek fokozatos javulása következtében a Magyar Királyság népessége gyorsan növekedett. A lakosság száma a korszak végére több mint másfélszeresére nőtt, és elérte a 21 millió főt. Ugyanakkor magas volt még a halálozás mértéke. A gyerekek közel egyharmada meghalt a tizedik születésnapja előtt! A népesség növekedését szintén lassította, hogy a 19. század utolsó évtizedeitől kezdve megindult a kivándorlás az országból. Döntő többségük a jobb élet reményében az Amerikai Egyesült Államokba költözött. A mintegy kétmillió kivándorló egy része később visszatért szülőföldjére, mások pedig pénzküldeményekkel igyekeztek támogatni Magyarországon maradt rokonaikat. 4. A videó segítségével mutasson be egy ormánsági parasztházat! Nevezze meg az egyes részeket! Videó 7’ 24 – 8’ 32 14’ 45 – 16’ 29

Magyarország az önkényuralom éveiben Maczkó András Pécs 1. A szöveg és az ábra segítségével válaszoljon a kérdésekre! 1. pont 1868 -ban Eötvös József elkészítette népoktatási törvényét, a mely bevezette a tankötelezettséget a 6 és 12 év közötti gyermekek számára. Ezt követően új tankönyvek készültek, és tanítóképző intézetek jöttek létre, hogy minél több tanár kezdhesse meg munkáját. Az egyházak és a nemzetiségek szabadon működtethettek iskolákat, de azokon a településeken, ahol ilyenek nem voltak, az állam magyar nyelvű elemi iskolákat hozott létre. Sok falusi iskolában mindössze egy tanító dolgozott, és a különböző korú gyerekek egy osztályban tanultak. Létszámuk néha meghaladhatta a hatvan főt is, az írástudatlanok létszáma viszont jelentősen lecsökkent. A dualizmus évtizedei alatt létrejöttek az érettségivel záruló nyolcosztályos gimnáziumok és a hat, - majd nyolcosztályos reáliskolák. Utóbbi iskolatípusban nagyobb hangsúlyt helyeztek a természettudományos és műszaki ismeretek tanítására. A korszak végén már tízből kilenc gyermek részesült elemi oktatásban, középiskolában és egyetemen viszont a fejlődés ellenére is csak az emberek kis része tanulhatott. 1. Kinek a nevéhez fűződik az oktatási reform? 2. Mely törvény biztosította a tankötelezettséget? 3. Mi volt az iskolakötelezettségi kor, melyik iskolatípusban? 4. Milyen lehetőség volt a népiskolából továbblépni? 5. Hány osztályosak voltak a középiskolák? 6. Milyen továbbtanulási lehetőség volt a középiskola után?

Magyarország az önkényuralom éveiben Maczkó András Pécs 2. A szöveg segítségével készítsen vázlatot, mi segítette és gátolta az egészségügyet a dualizmus korában! 2. pont Hiába duplázódott meg az orvosok száma Magyarországon a korszak végére, a távoli és szegényebb települések ellátatlanok maradtak. Itt továbbra is a nép körében régóta ismert gyógymódokkal próbálkoztak. A városokban ennél jobb volt a helyzet. A dualizmus alatt a kórházak száma a tízszeresére nőtt, és javultak az ellátás körülményei is. Különösen azok számára, akik meg tudták fizetni. A kezelés ugyanis nem volt ingyenes. A települések vagy az állam csak a leginkább rászoruló nincstelenek ellátásáról gondoskodott. A váratlan betegségekre és az azzal járó jelentős kiadásokra úgy próbáltak felkészülni az emberek, hogy bérük egy részét rendszeresen önkéntes betegsegélyező pénztárakba fizették. Ezek a pénztárak fizették szükség esetén a tagok orvosi ellátását. Az állami költségvetés kórházi kiadásai megnégyszereződtek a korszak végére. A magyar társadalom egészségi állapota meglehetősen rossz volt. A rossz lakásviszonyok, a szegényes táplálkozás, a járványok miatt a hatvanéves kort csak a lakosság töredéke érte meg. Még a korszak végén is minden ötödik újszülött élete első évében meghalt. Ráadásul egy új fertőző betegség ütötte fel a fejét a városok szegénynegyedeiben: a tüdőbaj a dualizmus korában évente több tízezer ember halálát okozta. Az állam azzal is kívánt javítani az életkörülményeken, hogy támogatta a tágasabb munkáslakások építését, korlátozta a gyerekmunkát, és törvényben mondta ki a vasárnapi munkavégzés tilalmát az iparban Járványok Csecsemőhalandóság magas Gátolta Segítette Rossz lakásviszonyok Orvosi ellátás javul Kórházak száma nő Fertőző betegségek Önkéntes betegsegélyező pénztár Munkáslakás építés Ellátatlan települések Szegényes táplálkozás Vasárnapi munka tilalma

Sokarcú Budapest Maczkó András Pécs MUTAT 1. Az ábra segítségével válaszoljon Igaz-Hamis! 1. Az Osztrák-Magyar Monarchia 6 központi városának lakosságszáma látható az ábrán. 2. Budapest lakossága a legnagyobb 1900 -ban. 3. Prága lakossága nőtt a legkisebb mértékben. 4. Budapest lakossága több, mint 2 x-re nőtt 20 év alatt. 5. Prága lakosságának száma alig ötöd része Budapestének. 6. Az Osztrák-Magyar Monarchia legnépesebb városa Bécs. 7. Az Osztrák-Magyar Monarchiában nem volt milliós nagyváros. 2. A szöveg felhasználásával készítsen vázlatot Budapest címmel! 1. pont! 1867 -ben pedig már nemcsak a törvényhozás működött itt, de a kormány és a minisztériumok székhelye is a városban volt. A kormány adókedvezménnyel támogatta a pesti házépítkezéseket is, hogy így enyhítsen az egyre nagyobb lakáshiányon. Az egységes városkép kialakítása. Végül az országgyűlés által elfogadott törvény 1873 -ban Buda, Óbuda és Pest városok egyesítésével létrehozta Budapestet. Budapest a századfordulóra európai nagyvárossá nőtte ki magát. A városban széles utak nyíltak, többemeletes házak nőttek ki a földből, új pályaudvarok és hidak épültek. Budapest büszkélkedhetett a világ második földalatti vasútjával. Budapest pénzügyi, tudományos és művészeti központtá is vált. Sorra nyíltak a pénzintézetek, a színházak, és egyre többen járhattak a fővárosban egyetemre is. Múzeumok épültek, megnyílt az Operaház, és a 20. század elején átadták a Zeneakadémia új épületét is.

Sokarcú Budapest 3. Szorgalmi! Budapest születése! A videó segítségével ismertesse Budapest fejlődését! Maczkó András Pécs Videó 3. Oldja meg az Okostankönyv feladatát: Így néz ki Budapest címere! 4. Tk. 59 -60. oldal segítségével indokolja: Budapest az ellentétek városa! 2. pont 4. Oldja meg az Okostankönyv feladatát: Hiányos Budapest! 5. Oldja meg az Okostankönyv feladatát: Évszámok, portrék, találmányok! 6. Nézze meg az Okostankönyv videóját: Hősök tere! Válaszoljon a kérdésekre! Kattintson a kérdésekre! 1. Hol áll a Millenniumi emlékmű? 2. Milyen kapcsolatban áll Zala György és Schikedanc Albert az emlékművel? 3. Mi áll a tér közepén? Mit tart a kezében? 4. Mikor volt a szobor avatása? 5. Kik vannak Gábriel arkangyal szobrának talapzatán? 6. Hány szobor áll félkör alakban a téren? I. Károly, Nagy Lajos, Hunyadi János és Mátyás, Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos

Sokarcú Budapest 7 Videók segítségével: Mi volt a Millennium, hogyan ünnepelték! Maczkó András Pécs Videó 1’ 30 -5’ 10 8 Párosítsa a Millennium ünneppel kapcsolatos az épületeket és képeit! 3 pont Iparművészeti Múzeum Földalatti Szépművészeti Múzeum Műcsarnok Nagykörút Ferenc József híd ma Szabadság híd Hősök tere (Millenniumi emlékmű még nincs)

Összefoglalás Összefoglaló lap a tanuláshoz Maczkó András Pécs LINK 1 Összefoglaló óra anyaga - prezentáció LINK 2 Kikérdező weblap – tanulásmódszertan - személy LINK 3 Kikérdező weblap – tanulásmódszertan - esemény LINK 4 Kikérdező weblap – tanulásmódszertan - fogalmak LINK 5 Maczkó András Pécs