NEUROENDOKRIN rendszer Feladata HOMEOSZTZIS a bels krnyezet szablyozott

NEUROENDOKRIN rendszer Feladata: HOMEOSZTÁZIS a belső környezet szabályozott állandósága

NEUROENDOKRIN rendszer HORMON rendszer IDEG rendszer

Vezérlés-szabályozás Nincs visszajelzés Van visszajelzés KÖZPONT jel VÉGREHAJTÓ SZERV

Idegrendszer Hormonrendszer Elektromos jel Vegyi jel gyors lassú Rövid ideig tart Tartósabb hatás

Idegrendszer típusai ŐSSZÁJÚAK: Dúcidegrendszer Hasi oldalon van ÚJSZÁJÚAK: Velőcső idegrendszer Háti oldalon van

A velőcső külső csíralemez (ektodermális) eredetű

Az idegszövetben idegsejt (neuron) és támasztósejt (glia) található Rövid nyúlvány Neuron sejtmagja Hosszú nyúlvány

Az idegsejtek energiaigényesek. Energiaforrása a szőlőcukor. Nem képesek az oxigén és a cukor raktározására, ezt a vérkeringésből veszik fel. Érzékenyen reagálnak a vérkeringés zavaraira

A neuronon rövid (dendrit) és hosszú (axon) nyúlványokat és sejttestet találhatunk:

A neuron szerkezete DENDRIT SEJTTEST GLIA AXONVÉGFA AXONDOMB RANVIERbefűződés AXON MIELINBUROK VÉGTALP

b) Funkciója szerint - Érző - Mozgató - Asszociációs (inter) A neuron típusai a) Nyúlványok száma szerint

Nagyagykéreg Csúcs dendrit PIRAMIS SEJT Axon

KISAGYkéreg PURKINJE sejt

PURKINJE SEJT – legátolja a felesleges gerincvelői reflexeket - mozgáskoordin áció

Velőshüvely képződése Egy gliasejt (oligodendroglia, Schwann-sejt) rácsavarodik az idegsejt axonjára, akár ötvenszer is körbetekeri.

VELŐSHÜVELY Velőshüvely nélküli axonok

A vezetési sebesség az idegrost átmérőjével arányos 1 -20 µm Ø 70 -120 m/s 1 -3 µm Ø 3 -60 m/s 0, 5 -1 µm Ø 0, 5 -2 m/s

Az idegrost Idegrost: Axon (neurit) + glia borítás Idegrost köteg a központban (agy, gerincvelő fehérállománya) pályákat (tractus) alkot

Az idegrost köteg a periférián idegeket (nervus) alkot Van kötőszövetes burok! Legtöbbször kevert ideg (szenzoros és motoros rostok)

A perifériás ideg kötőszövetes burkai Belső burok, Endoneurium: lazarostos kötőszövet rácsrostokkal Középső burok, Perineurium: lapos, hámszerű sejtek helyezkednek el egy vagy több rétegben (1 -10). A sejtek egymással „tight junction”-nal kapcsolódnak és diffúziós barriert képeznek. Funkciója az ideg védelme. Külső burok, Epineurium: tömött rostos kötőszövet erekkel. Funkció: mechanikai védelem, és az ideg táplálása.

Gliasejtek típusai MIKROGLIA immunitásba n vesz részt ASZTROGLIA Véragy-gátat képez, táplál OLIGODENDROGLIA (SCHWAN-sejt) mielinburkot képez

A mikroglia véd a kórokozóktól Asztroglia vér-agy gátat képez Mielinburok-képző gliasejt

A neuron nyugalmi állapota A nyugalmi állapotban egy enzim 1 ATP energiája révén a sejtből 3 Na-iont kipumpál és helyette felvesz 2 Kiont. A sejtben negatív töltéstöbblet alakul ki. Idegsejteknél -70 m. V (-30 és -90 m. V között)

Ha ingereljük a sejtet… • Megváltozik az ioncsatornák működése -> helyi potenciál alakul ki (minden sejt képes rá) • Ha ez elér egy küszöbértéket (ingerküszöb), akkor feszültségfüggő Na+ ioncsatornák nyílnak meg (csak idegsejt és izomsejt esetén) -> kialakul az akciós potenciál. (AP)

Akciós potenciál terjedése az axonon Az axondombnál összegződnek a neuron sejt-testjét ért serkentő és gátló ingerek, ha eléri az ingerküszöböt, az ingerület végig terjed az axonon.

Mindent vagy semmit elv: ha az inger nagysága eléri az ingerküszöböt, mindig ugyanolyan nagyságú és irányú potenciálváltozás jön létre, ellenkező esetben nem alakul ki akciós potenciál Az inger erőssége nem az AP (akciós potenciál) nagyságában, hanem az AP sorozat frekvenciájában kódolódik (digitális jel) Először a Na-ion beáramlik a sejtbe, a sejt belseje pozitív töltésű lesz. Majd a K-ion kiáramlik a sejtből, a sejt belseje újra negatív lesz.

Az AP szakaszai: depolarizáció, csúcspotenciál, repolarizáció, regeneráció Az akciós potenciál alatt a membrán ingerelhetetlen

Az AP terjedése az idegsejten • A sejttesten és a burok nélküli axonon pontról-pontra terjed (5 m/s) • Axon eredésnél összegződik a neuront ért serkentő és gátló impulzus, ha eléri az ingerküszöböt, akkor tovább halad az axonon, mint akciós potenciál • Az axonon ugrásszerűen (szaltatórikus) terjed (60120 m/s): – – Mielinhüvely szigetel Csak a befűződések területén alakulhat ki AP Vagyis az ingerület befűződésről-befűződésre terjed Betegség: Sclerosis multiplex (autoimmun) – leépül a mielin burok

Az ingerület terjedése sejtről-sejtre = szinapszis (az idegsejt kapcsolódása más sejthez, amely lehetővé teszi az ingerület továbbadását) Ideg-ideg szinapszis: Ideg-izom szinapszis

kémiai A szinapszis lehet: elektromos

1. Elektromos szinapszis • a két sejt szorosan (2 -3 nm) illeszkedik • közöttük összekötő fehérjecsatornák létesítenek kapcsolatot • ezen át az ionok szabadon áramolhatnak • az ingerületátvitel gyors, de mindkét irányban végbemehet, • ezért nehezen szabályozható • a gerincesekben a szívizom sejtjei között található

2. Kémiai szinapszis • az ingerületet kémiai anyagok (neurotranszmitter) közvetítik • ami lassabb ugyan • de csak egy irányban történhet • jól szabályozható

Lehet: Gátló (Sejttesten az axon eredésénél) Serkentő (Dendriten, sejttesten)

Serkentő szinapszis Gátló szinapszis Nyugalmi potenciál csökken Nyugalmi potenciál nő adrenalin acetil-kolin glicin GABA

Ingerületátvivő anyagok Serkentő szinapszisban: • Acetilkolin • Noradrenalin • Glutaminsav • Szerotonin • Dopamin Gátló szinapszisban: Hatásuk: csökken az ingerküszöb 1 serkentő szinapszis nem okoz AP-t. A szinaptikus hólyag alakja gömb. Hatásuk: nő az ingerküszöb Akár 1 gátló szinapszis is leállíthatja az AP-t. A szinaptikus hólyagok alakja tojásdad. • γ –amino-vajsav (GABA) • Glicin

Acetilkolin Idegrendszerben főleg a hipokampuszban= előagyban található Emléknyom emlékezés Vázizmok mozgatása Hiánya: Alzheimer kór esetén kevés termelődik Norepinefrin (noradrenalin) Agytörzsi neuronok termelik Serkentő hatású –szimpatikus reakció Drogok fokozzák hatását Alacsony szintje depresszióhoz vezet

Dopamin Norepinefrinhez hasonló Agyban keletkező örömérzés Hiánya: skizofrénia Többlete: Parkinson-kór Szeretonin Hangulatszabályozó Alvás- étvágy szabályozása Hatása: bulémia kezelése

Glutamát Központi idegrendszerbe található Serkentő hatású Tanulás emlékezésnél játszik fontos szerepet ( skizofrénia) GABA= gamma-aminovajsav Gátló jellegű Nyugtató hatású szerek melyek enyhítik a szorongást akkor ha a GABA felerősödik

Neurotanszmitter hatása megszűnhet: Visszavétel által: ( axondomb visszaszippantja a felesleget) Lebontás során szakad meg ( vegyületek inaktiválják a működést)

Drogok hatása az ingerület vezetésére • Az idegi szinapszisok működését zavarják meg • a serkentő szinapszisokban a dopamin és a noradrenalin anyagcseréjére hatnak: Kokain: gátolja a kiürült neurotranszmiter visszaépülését Amfetamin: fokozza a neurotranszmitter ürülését Tartós ingerelt állapot!

Reflex • Az idegrendszer alapműködése a reflex (adott ingerre feltétlenül bekövetkező válasz reakció Ø Egyszerű Ø Összetett Ø Feltétlen - öröklött reflex Ø Feltételes - tanult reflex – Pavlovi reflex, operáns magatartás, sztereotípia, imprinting Reflex ív – a reflex kiépülés útja: 1. Receptor 2. Afferens érzőpálya 3. Központ 4. Efferens mozgatópálya 5. Effektor, végrehajtó szerv

Idegrendszer felépítése

Környéki –perifériális idegrendszer • Dúcok: – kötőszöveti burokkal határolt idegsejt csoportok • Idegek: – idegrostok kötegei – Gerincvelői (31 pár) – Agyideg (12 pár) Idegek Érző mozgató kevert

GERINCVELŐ • szelvényes felépítésű • kisujjnyi vastagságú • a csigolyalyukak által létrehozott gerinccsatornában található • öreglyuktól a legfelső ágyék csigolyákig terjed • ez alatt: „lófarok” (legalsó szelvé nyekből kilépő idegek) haladnak

háti nyúlvány gerincvelői ideg csigolyatest

IDEGRENDSZER gerincvelői idegek lófarok

Gerincvelő 3 burok határolja (kemény, pókháló és lágyhártya) Közepén van a gerincvelőcsatorna

Mikroszkópos metszetek Csigolya közti dúc, benne érző neuronok A gerincvelő mellett idegdúcok találhatók: Csigolya közti dúc és szimpatikus dúc

Kívül van a fehér és belül van a szürke állomány SZÜRKEÁLLOMÁNY burkok Gerincvelői csatorna FEHÉRÁLLOMÁNY

GERINCVELŐI IDEGEK rostokra (gyökerekre) tagolódva kapcsolódnak a gerincvelőhöz. hátsó köteg hátsó szarv Szürke állomány részei: hátsó gyökér (belépő érző idegrostok) Fehér állomány részei: oldalsó köteg oldalsó szarv elülső gyökér (kilépő mozgató idegrostok) elülső szarv elülső köteg

Az egyes részek feladatai: HÁTULSÓ GYÖKÉR HÁTULSÓ KÖTEG –felszálló érzőinformáció szállítás az agy felé –érzőinformációt szállít be HÁTSÓ SZARV -összekötő (inter) neuronok OLDALSÓ SZARV -központi vegetatív neuronok OLDALSÓ KÖTEG –felszálló és leszálló pályák haladnak ELÜLSŐ GYÖKÉR -mozgató információt szállít ki ELÜLSŐ SZARV -szomatikus mozgató neuronokat tartalmaz ELÜLSŐ KÖTEG –leszálló mozgatóparancs szállítás az agytól

A fehérállományi rostok többsége fel- ill. leszálló idegpályát alkot. • Goll és Burdach felszálló érzőpálya a hátsó kötegben a bőr mélyebb és az izom és ínreceptoroktól szállít. Átkeresztezés a nyúltagyban! • Piramis és extrapiramidális mozgató pályák az agytól szállítanak mozgató parancsot a harántcsíkolt izmokhoz az elülső kötegben • Oldalsó köteg fel és leszálló pályákat is tartalmaz, bőr felszíni receptoroktól szállít érző információt. Már a gerincvelőben átkereszteződik és átkapcsol!

Gerincvelő • Gerincvelő felszálló (Goll és Burdach érzőpályák) ágai Átkapcsolás és átkereszteződés a nyúltagyban.

A bőr mélyebb rétegéből és izom-receptoroktól A bőr felületi rétegében levő receptoroktól jövő érzőinformáció a nyúltagyban kereszteződik érzőinformáció a gerincvelőben kereszteződik át. TALAMUSZ

Gerincvelői idegek: • 31 pár (kevert) • szelvényes lefutásúak

Idegfonatok = plexusok -Nyaki idegfonat (plexus cervicalis): nyak + fejbőr beidegzése -Rekeszideg (légzőmozgások szabályozása) -Karfonat (plexus brachialis): váll + kar + alkar + ujjak -Ágyéki-keresztcsonti fonat (plexus lumbosacralis): az alsó végtagokhoz futó idegek alkotják az ülőideget (nervus ischiadicus): legnagyobb ideg fartáj + térd + lábfej beidegzése

A gerincvelő működése • Összeköt az aggyal: Érzőinformációt szállít az agynak és továbbítja az agy mozgató parancsait. • Saját reflexei is vannak.

érzőneuron mozgatóneuron interneuron Csigolya közti dúc receptortól célszervhez érzőneuron idegrostja mozgatóneuron idegrostja Térdkalács (patella) reflex szomatikus és izomeredetű

Gerincvelői reflex 1. Térdreflex (patella) – szomatikus, izom eredetű, kiindulás az izomorsó receptorból Érző neuron a hátsó gyökéren át beszállítja az ingerületet a gerincvelőbe, az elülső szarvi mozgató neuron válaszol. Az agy is információt kap. Combfeszítő izom megfeszül. Combhajlító izom elernyed.

Gerincvelői reflex 2. • Fájdalomreflex – szomatikus reflex, bőreredetű, bőrreceptorból indul Ahol megszúrtuk a lábunkat ott a hajlító izmok feszülnek meg. A másik végtagon a feszítő izmok feszülnek, hogy megmaradjon az egyensúly.

A belső szerveinket a vegetatív idegrendszer irányítja Minden szerv kettős beidegzésű! Szimpatikus és paraszimpatikus

SZIMPATIKUS serkentő hatású A gerincvelő hátiágyéki része tartozik ide. PARASZIMPATUKUS nyugalmi állapot, emésztő és raktározó hatás A nyúltagy és a gerincvelő keresztcsonti része tartozik ide

A szimpatikus idegrendszer Felsőbb központja Hipotalam usz és a limbikus rendszer Alsó központja A gerincvelő háti-ágyéki szakasz oldalsó szarva központi vegetatív sejtek Átkapcsolás Feladata A szimpatikus határlánc dúcaiban vagy a mell és hasüregi dúcokban vegetatív mozgató neuronra Az emésztés kivételével serkenti a szervek működését Adrenalin, noradrenalin segíti

A paraszimpatikus idegrendszer Felsőbb központja Alsó központja Átkapcsolás Feladata Hipotalam nyúltagy pl. X. A szervek usz agyideg falában levő vegetatív paraszimpat magcsoportja ikus A gerincvelő dúcokban keresztcsonti vegetatív szakasz mozgató elülső szarva neuronra központi vegetatív sejtek Az emésztést serkenti, raktározás, nyugalmi állapot, acetilkolin segíti.

A kék: a paraszimpatikus A piros: a szimpatikus idegrendszer

Szimpatikus reflex: hidegben kipirul a bőr Th-L IML szimpatikus – paravertebralis ganglion 3 idegsejt vesz részt: érző neuron központi vegetatív neuron a szimpatikus dúcban levő vegetatív mozgató neuron Az erek simaizmát idegz be.

Paraszimpatikus reflex: evés után elindul a bélperisztaltika S IML 3 idegsejt vesz részt: érző neuron központi vegetatív neuron (nyúltagyi X. agyideg magva) a szerv falában paraszimpatikus dúcban levő vegetatív mozgató neuron paraszimpatikus – intramuralis fonat

Agyvelő 1. • • • koponya veszi körbe körülötte burkok: kemény, pókháló és lágyhártya agy-gerincvelői folyadék (likvor) csökkenti a fajsúlyát

Agyvelő • Részei Előagy: nagyagy + köztiagy Középagy Utóagy: kisagy + híd + nyúltagy Agytörzs: nyúltagy + híd + középagy (+ köztiagy)

Az agyvelő agytörzs

12 pár agyideg lép ki belőle: Kettő a nagyagyról (I és II. ) Kettő a középagyról (III. és IV. ) Négy a hídagyról ( V. , VII. , VIII. ) Négy a nyúltagyról (IX. , XI. , XII. )

Nervi craniales (agyidegek) I. Nervus olfactorius szaglás II. Nervus opticus látás III. Nervus oculomotorius szemmozgatás IV. Nervus trochlearis szemmozgatás V. Nervus trigeminus háromosztatú arcideg fejbőr, arc és fog érzőidege és rágás VI. Nervus abducens szemmozgatás VII. Nervus facialis arcideg mimika, ízérzékelés, nyál és könnymirigy VIII. Nervus vestibulocochlearis hallás és egyensúly-helyzetérzékelés IX. Nervus glossopharyngeus nyelv és garat ideg, mozgatás, ízérzékelés, nyálmirigy beidegzés X. Nervus vagus bolygóideg, vegetatív érző és mozgató, belső szervek paraszimp beidegzése, ízérzékelés XI. Nervus accessorius járulékos ideg, gége és nyakizmok beidegzése XII. N. ervus hypoglossus nyelv alatti ideg, nyelvmozgatás

Agyvelő • Agytörzs - Átkapcsolódások helye - Vegetatív működések szabályozása - Benne agytörzsi hálózatos állomány (formatio reticularis)– hasonlít a csalánozók diffúz idegrendszerére - feladata: - állandó izomtónus fenntartása, - alvás-ébrenlét szabályozása

Nyúltvelő (medulla oblongata) • gerincvelő folytatása • Nyakszirtcsonton levő öreglyuktól (foramen magnum) a hídig terjed • szürke állományba benyomul a fehérállományba – magvak jönnek létre • itt kereszteződnek a piramis pályák nyúltagy Agytörzsi hálózatos állomány Oliva mag Piramis pályák

Nyúltvelő feladata REFLEXKÖZPONT VEGETATÍV KÖZPONT • Nyelés • Nyálelválasztás • Köhögés • Tüsszentés • Pupillaszűkítés • Izomtónus fokozása • Érszűkítés, vérnyomásnövelés • Be- és kilégzés

LÉGZÉSSZABÁLYOZÁ S Agykéreg Limbikus rendszer Felsőbb szabályozók Hipotalamusz HÍD Mechanoreceptorok Nyúltvelő kilégző és belégző központ Kemoreceptorok Gerincvelő Légzőiz mok a tüdőben növekszik a nyomás a X. és IX agyideg szállítja be Tüdő és mellkas Vér vér szén-dioxid szintje nő és oxigén szintje csökken

Vérnyomásszabályozás A nyúltagyban vérnyomást növelő és ezt gátló központ van

VÉRNYOMÁS SZABÁLYOZÁS 1. A nyúltvelőn átáramló vér oxigéntartalma csökken, széndioxid tartalma nő -» érszűkítő (vazomotoros) központ hat a gerincvelői központi vegetatív neuronokra, átkapcsolás a szimpatikus dúcban a vegetatív mozgatóra, erek simaizmát beidegzi -» az ér beszűkül, vérnyomás nő 2. Aaorta falában és a nyaki érben nyomást érzékelő receptorok feszülése hat a nyúltvelői vérnyomást gátló központra 3. KÉMIAI SZABÁLYOZÁS: értágító -» szénsav, tejsav, nitrogén-oxid, paraszimpatikus idegvégződések ingerületátvivő anyagai -» acetilkolin, falósejtekből felszabaduló anyagok -» hisztamin, szerotonin érszűkítő -» mellékvese velőállomány hormonja -» adrenalin, vese által termelt hormon -» renin (angiotenzin-aldoszteron) hypothalamus által termelt hormon -» vasopressin

Agyvelő HÍD (pons) Az agytörzs 2, 5 cm hosszú, domború kiemelkedése, mögötte van a IV. agykamra. 4 pár agyideg lép ki belőle. Felsőbb légző és keringést szabályozó, összehangoló központ, a ki és belégzés frekvenciáját befolyásolja Híd középagy KÖZÉPAGY (mesencephalon) A híd felett 2 cm hosszú agyi terület, benne van a Sylvius csatorna, hátoldalán négy dudor, az ikertestek vannak – látási és hallási reflexközpontok. Két pár szemmozgató agyideg lép ki belőle: III. és IV. Belső részében van a fekete mag (substantia nigra): Itt termelődik a dopamin, az izommerevséget és a remegését csökkenti

KÖZTIAGY (metencephalon) Közepén van a III. agykamra, amin a szürke köteg halad át. 4 része van. Szürke köteg Látóideg keresztezés hipofízis Hipothalamus THALAMUS a III. agykamra oldalán lévő 1 -1 tojás nagyságú magcsoport, hátulsó részéhez kapcsolódik a tobozmirigy (melatonin hormont termel) Thalamus feladata: -érző információk előzetes feldolgozása (szaglás kivétel) -tudatküszöb -extrapiramidális mozgató pálya átkapcsolás -agykéreg aktiválása

A HYPOTHALAMUS –legfelsőbb hormonális és vegetatív szabályozó központ

HYPOTHALAMUS –a III. agykamra elülső fala, ide kapcsolódik az agyalapi mirigy Feladata: • OXITOCIN és ADH (vazopresszin) hormont termel • Hőszabályzás: hűtőközpont: tágulnak a bőr erei, verejtékezés fűtőközpont: akaratlan izom-összehúzódás, didergés • Vérnyomás felsőbb szabályozója • Szomjúság központ • Táplálékfelvétel szabályzása: éhség és jóllakottság központok • Düh, félelem, vészreakciók szabályzása • Alvás-ébrenlét szabályzása • Szexuális magatartás szabályzása

Kisagy -cerebellum • Erősen barázdált felszínű • Kívül kéreg, belül velő • Jellegzetes sejtje: Purkinje sejt – legátolja a felesleges gerincvelői reflexet, elősegíti a nagyagy működését • Feladata: Egyensúly megtartása Mozgások kivitelezése Mozgások koordinálása Kapcsolat a többi idegterülettel

A nagyagy KÖZPONTI barázda (hasadék) SYLVIUS-árok Agytekervény - gyrus Nyíl irányú hasadék – hosszanti barázda

Agyvelő – nagyagy • Felépítése kívül: szürkeállomány – idegsejtek sejttestjei belül: fehérállomány – idegsejtek nyúlványai

BROCA terület WERNIKE terület

A frontális (homlok) lebeny fölépítése Test mozgatását végző mező piramis és extrapiramidális rendszer kiindulása BROCA –beszéd motorikus központ tudatosság a környezeti elvárásoknak megfelelés ítélethozatal emocionális válaszadás nyelvhasználat kontrollja jelentéstársítás szóasszociációk a motoros tevékenységek és szokások emlékezeti tára

Parietális (fali) lebeny Testérző központ Olvasás a szenzoros információk feldolgozása téri felismerés vizuális figyelem érintés észlelése észleletek összekapcsolása egy fogalmi mag köré számolás, olvasás, írás, szem és kézmozgások összehangolása

TEMPORÁLIS (halánték) lebeny Hallás és beszédértés (WERNICKE) központ hosszú- és rövidtávú memorizálás magasabb szintű vizuális észlelés tárgykategorizáció Insula -szigetlebeny A halántéklebeny és frontális lebeny között, takartan helyezkedik el a szigetlebeny. Szerepet játszik az érzelmek kifejezésében, a szagélmények feldolgozásában, a nyálelválasztás szabályozásában, valamint fontos vegetatív szabályozóközpont is.

Az occipitalis (nyakszirt) lebeny Látómező (elsődleges, másodlagos) 1. Retina 2. Részleges látóideg átkereszteződés 3. Talamusz feldolgozás 4. Látókéreg – nyakszirtlebeny

Nagyagy fehérállományában levő törzsi magvak

LIMBIKUS rendszer –nagyagy törzsi magvai, részben agykérgi területek, részben köztiagyi terület Hippocampus emlékek rögzítése érzelmi kifejezés térben tájékozódás Sérülések: amnézia Amygdala izgalmi állapotok, öröm ösztönök félelem, düh kontrollja szocializáció Sérülések: Skizofrénia, fóbiák depresszió amygdala hippocampus

Corpus callosum –kérges test • Elválasztja és összeköti a nagyagy két féltekéjét • Súlyos epilepsziában szétvágják az itt futó idegrostokat

Az idegrendszer mozgató működése Szívizom: autonóm működésű Simaizom: vegetatív idegrendszer működteti Harántcsíkolt izom: szomatikus idegrendszer mozgató neuronjai működtetik A harántcsíkolt izom egy ingerre egy összehúzódással válaszol, ez az izomrángás (nem akaratlagos) Az összehúzódott állapotban az izom újra ingerelhető Ha az ingerek túl gyorsak, az elernyedés egyre rövidebb, tartós izomösszehúzódás (tetanus) alakul ki Szervezetünkben az izmaink állandóan kicsit összehúzódott állapotban vannak – izomtónus Így könnyebben indul az izmok működése, test tartását segíti Az egyszerű mozgások reflexek segítségével valósulnak meg A bonyolultabb mozgásokat az agykérgi mozgató központok irányítják

Piramis pálya Extrapiramidális pálya Jellemzői Automatikus, egyénre Finomabb, pontosabb jellemző mozgások Kevésbé differenciált Be nem gyakorolt mozgások Izomtónus fenntartása Járás, testtartás kiindulás Mozgatókéreg, és egyéb agyi területek (sok átkapcsolás) Átkereszteződés nyúltvelőben Nyúltvelőben és agytörzsben

Piramis pálya Leszálló pálya vége sérülése Extrapiramidális pálya Gerincvelő fehérállományának elülső kötege Gerincvelő elülső szarvi mozgatóneuron, aminek axonja kilép a gerincvelőből és fut az izomig Izomtónus csökken Célirányosan nem tud mozogni Spontán, összerendezetlen mozgások

Agyvelő – nagyagy Pontszerű vetülés, ellentétes beidegzés Mozgatás –homloklebeny Piramis és extrapiramidális rendszerből áll Testérzékelés -falilebeny