Nemzetkzi Pnzgyi Intzmnyek MDB Alapstruktra Nemzetkzi szerzds hozza

Nemzetközi Pénzügyi Intézmények

MDB Alapstruktúra • • Nemzetközi szerződés hozza létre Kivett a prudenciális szabályozás alól Kivett a tagállami bankszabályozás alól Önálló Statutum alapján működik 1) Az államok pénzügyi stabilitásának megőrzését segíti (IMF) 2) Fejlesztési, beruházási projekteket finanszíroz (EIB, Világbank, EBRD, stb)

Aranystandard rendszer • a 19. században, különösen annak utolsó évtizedeiben az I. világháború végéig alkalmazott monetáris rendszer; • az arany fizetőeszközként, érme és pénzhelyettesítők formájában funkcionált; • a nemzeti valuták átváltási arányait az aranyérmék súlyának arányai határozták meg; • a nemzetközi kereskedelemben a kifizetéseket korlátozás nélkül lehetett aranyban teljesíteni; • egy-egy valuta árfolyama a többi aranypénzhez képest szűk határok között állandósult.

Az aranystandard rendszer vége • • I. világháború Jelentős finanszírozási igény Fedezetlen pénznyomtatás Infláció Növekvő államadósság A pénzek aranyra válthatóságának megszüntetése Aranydeviza rendszer - Valutáris övezetek: az azonos nemzeti valutához kapcsolódó, a hazai pénzrendszerüket egyazon külföldi valutára építő országok pénzrendszere: font, frank, dollár, márka

Bretton woods-i pénzrendszer (1944) • • • Az USA dollár aranyparitását rögzítették (1 oz = 35 USD) Az USD kulcsvaluta (kereskedelmi és tartalékvaluta) Csak az USD váltható közvetlenül aranyra Valuták hivatalos dollárárfolyamának rögzítése és a konvertibilitás bevezetése Árfolyamsáv és jegybanki intervenciós kötelezettség Hivatalos árfolyamkiigazítás kivételesen, az IMF engedélyével lehetséges IMF és IBRD (Világbank) 1969 az SDR bevezetése (fémalap nélküli nemzetközi valuta) 1971 megszűnik a dollár aranyra válthatósága Európai valuták: valutakígyó

Nemzetközi Valutaalap (IMF) Nemzetközi Valutaalap (1944) – Szükség esetén a tagállamai számára nyújt finanszírozást fizetési mérleghiány, gazdasági szerkezetátalakítás esetére – Cél a pénzügyi stabilitás megőrzése • Nemzetközi szinten • Az egyes tagországokban Mindehhez szakértői segítségnyújtás Bármely ország a tagja lehet Tőkéjét a tagországok biztosítják (fejlettségük arányában) Kondicionális hitelezés: a finanszírozás feltétele a pénzügyi problémák okainak kezelése – SDR: speciális deviza, öt fő devizából álló kosár alapján, tartalékvaluta funkcióval – –

IMF szervezet és működés • • 189 ország a tagja Executive board: 24 tag Vezérigazgató (+4 helyettes): a Board elnöke Források: – Elsődleges: tagok befizetései kvóták alapján – Másodlagos: bi- és multilaterális kölcsönfelvétel • Finanszírozási kapacitás: 700 milliárd SDR (1 billió USD = 1012 USD • Kvóta alapú működés: tőke, szavazati jogok, finanszírozási limitek, SDR részesedés (HU: 0, 41) • Futamidő: 0, 5 -4 év • Jelenlegi legnagyobb hitelfelvevők: PT, GR, UA, PK

IMF finanszírozási eszközök 1) 2) Alacsony jövedelmű országok számára: koncesszionális hitelezés Válságkezelés: – – Stand-by Agreements (SBA): rövidtávú és fizetési mérleg problémák kezelésére Stand-by Credit Facility (SCF): u. a. alacsony jövedelmű országok számára Flexible Credit Line (FCL) és Precautionary Credit Line: válságok megelőzésére vagy csökkentésére és piaci bizalom helyreállítására Rapid Financing Insstrument (RFI) és Rapid Credit Facility (RCF) gyors segítség azonnali beavatkozási igény esetén 3) Feltételek: – – Tagállam kérelme Finanszírozási igény/szükség tisztázása és gazdaságpolitikai intézkedések rögzítése Az IMF és tagállam előzetes megállapodása a gazdaságpolitikai programról, intézkedésekről Monitoring

Világbank (IBRD) Világbank (1944) – Fejlesztési finanszírozást nyújt – Kölcsönök, garanciák, kockázatmegosztás, tanácsadás – Forrásai: tőke (tagállamok), tőkepiac – Partnerei: kormányok, magánszektor szereplői, nemzeti fejlesztési bankok) – Eredeti cél a háborút követő újjáépítés, majd a fejlesztési (infrastruktúra) projektek finanszírozása – finanszírozás 180 országban A Világbank feladata a közvetlen finanszírozáson túlmenően a magánszektorbeli projektek stimulálása, tőkebefektetések, beruházások elősegítése – a Világbank működésének szempontjából a hangsúly mindig a magánbefektetések elősegítésén van. Kondicionalitás: piacgazdasági működés, környezetvédelmi követelmények Világbank csoport a) IBRD: International Bank for Reconstruction and Development (1944): fenntartható banki finanszírozás a világ szinte valamennyi országának b) Tőkebefektetést végző és azt működtető szervezet: International Finance Corporation – IFC (1956) – magánszektor és fejlődő országok fejlesztési bankjai részére c) International Development Association (IDA – 1960): koncesszionális kölcsön és támogatás formájú támogatás a világ 75 legszegényebb országának d) Vitarendezési fórum a tevékenységéhez kapcsolódó nemzetközi vitás esetek elrendezésére: International Center for the Settlement of Investment Disputes – ICSID - 1965, e) a befektetések és finanszírozások tekintetében külön garanciavállaló intézmény: Multilateral Investment Guarantee Agency (MIGA – 1985)

Világbank szervezete • 189 tagország • Legfőbb döntéshozó szerv a kormányzótanács (tagországok pénzügyminiszterei) – éves közgyűlés • Igazgatótanács (25 tag – 5 állandó és 20 választott; heti rendszerességgel ülésezik) • Elnök (5 éves megújítható mandátumra)

Világbank finanszírozási eszközök • Beruházási Projekt Finanszírozás (IPF): IBRD kölcsön, IDA kölcsön/támogatás és garancia kormányzati szféra részére alapvető infrastruktúrális beruházások finanszírozására. • Fejlesztéspolitikai Finanszírozás (DPF) IBRD kölcsön, IDA kölcsön/támogatás és garancia kormányzati vagy szubkormányzati költségvetési finanszírozás formájában fejlesztési program finanszírozásra • Trust fundok és támogatások: kiegészítő finanszírozás, ahol a banki finanszírozás nem lehetséges. • Magánszektor finanszírozása közvetlen hitelek és garanciák formájában a MIGA és az IFC által.

Európai Beruházási Bank (EIB) • Bank és intézmény – 1958 óta – A világ legnagyobb multilaterális pénzügyi intézménye • Nem profitorientált – pénzügyi előny továbbadása • Tagállamok a tulajdonosai (28) ---- (Brexit? ) • EUMSz szabályozás • Tevékenységére az állami támogatási szabályok nem vonatkoznak • 60 -80 Mrd EUR éves finanszírozási volumen • Magyarországi kitettség 10 Mrd EUR 12

EIB szervezete, működése Szervezet: • Kormányzótanács (28) • Igazgatótanács (28+1+6) • Management Bizottság (Elnök és 8 alelnök) • Ellenőrző Bizottság Működés: • Finanszírozás köz és magánszektor részére • EU-n belül (90%) saját forrásból és EU-n kívül (10%) saját forrásból és mandátumok alapján • Kondicionalitás: EU szabályozás, környezetvédelem, közbeszerzés • Finanszírozás csak projekt alapon, banki feltételrendszerint, hosszú távra • Finanszírozás esetenként EU költségvetési garanciával • Főszabályként csak kölcsön/garancia formában • EU támogatások kiegészítő finanszírozása • Társfinanszírozási követelmény (nem a kiszorítás, hanem a magánszektor bevonása a cél)

EIB tevékenységek 14

Európai Beruházási Alap (EIF) • A Maastrichti Szerződés hozta létre • Fő profilja a KKV finanszírozás – Garanciák – Tőkefinanszírozás (bef. alapokba) • Tulajdonosai: – EIB (59. 9%) – Európai Bizottság (28. 1%) – 30 egyéb pénzügyi intézmény (12%) 15

Európai Stratégiai Beruházási Alap/EFSI Nem hagyományos értelemben vett alap A Bizottság és az EIB szerződésen alapuló együttműködése CÉL: finanszírozott beruházások volumenének növelése ESZKÖZ: EU költségvetési garancia HATÁS: nagyobb kockázatvállalás Az EIB hagyományos tevékenységét egészíti ki – Az EIB célja nem a kiszorítás, hanem – Cél a magánfinanszírozók, fejlesztési bankok bevonása 2020 -tól Invest. EU javaslat – szélesebb kedvezményezetti kör 16

Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) létrehozása alapvetően a kelet-európai rendszerváltások időszakához kötődött. 1992 -ben alakult azzal a kifejezett céllal, hogy a piacgazdaság felé átalakuló nemzetgazdaságok finanszírozásához aktívan hozzájáruljon. A tagsági viszony országokhoz kötött; a regionalitás elve alapján bármely európai ország, vagy Európán kívüli, de a Nemzetközi Valuta Alapban tag ország csatlakozhat a bankhoz. Vezető testülete egy funkcionálisan és földrajzilag tagolt, 23 tagú Igazgatóság. A legnagyobb egyedüli részvényes ország az USA. A tagországok (részvényesek) sorában érdekesség az Európai Unió és az Európai Beruházási Bank (EIB) részvétele a bankban. Finanszírozás: mind kölcsönök és garanciák, mind pedig tőkerészesedés formájában Eredményorientált intézmény

Európa Tanács Fejlesztési Bankja • Projektalapú finanszírozás: jelentős társadalmi hatású projekteket • 1956 -ban egy Resettlement Fund-ként hozta létre 8 alapító tagállam eredeti cél a menekültprobléma finanszírozása • Council of Europe Social Development Fund, majd 1999 -től Council of Europe Development Bank • Tagjai lehetnek az Európa Tanács tagállamai – 41 tag • Tevékenység 22 célországban • Szervezet – Kormányzótanács (Co. E nagykövetek) – Adminisztratív tanács (Igazgatóság – finanszírozási döntések) – Kormányzó

Tagállami Fejlesztési Bankok EU prudenciális szabályozás alól kivett intézmények – nagyobb kockázatvállalás Jellemzően tagállamon belül működhetnek, de vannak kivételek, pl. Kf. W (DE) Főszabályként nem profitorientált Nincs általános EU zsinórmérték EU állami támogatási szabályok alkalmazandóak 19

Magyar Fejlesztési Bank • 2001. évi XX. Törvény • Feladata: – Gazdaságfejlesztési finanszírozás – Beruházások hitel és tőkefinanszírozása (nem forgóeszköz finanszírozás) • Költségvetési garancia: – Forrásszerzéshez – Kormányhatározat alapján nyújtott hitelhez – Deviza és kamatswapok pótlási költségeihez • Szervezete: – – Tulajdonosi jogot gyakorló miniszter (TNM) Igazgatóság Felügyelő bizottság Vezérigazgató

Eximbank és MEHIB Szabályozás: 1994. évi XLII. Törvény • Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank): szakosított hitelintézet • Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (Mehib: ) biztosító részvénytársaság Feladataik: • Eximbank: a magyar áruk és szolgáltatások exportjához, a beszállítói ügyletekhez, az exportcélú befektetésekhez, a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet nemzetközi versenyképességet javító befektetéseihez, beruházásaihoz, forgóeszközigényeihez, a nemzetközi segélyügyletekhez, a magyar befektetők külföldi befektetéseihez, valamint az importhoz, továbbá Magyarországon megvalósuló külföldi beruházásokhoz és azok érdekében létrejött jogviszonyokhoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet és befektetési szolgáltatási tevékenységet végez. • A Mehib hitelekhez, kezességvállalásokhoz, egyéb pénzügyi veszteségekhez kapcsolódó biztosítási tevékenységeit exportirányú külkereskedelmi ügyletekhez, nemzetközi segélyügyletekhez, beszállítói ügyletekhez, exportcélú befektetésekhez, magyar befektetők külföldi befektetéseihez és belföldi értékesítésekhez, illetve utazásszervezési szolgáltatást végző belföldi vállalkozás, külföldi vállalkozás belföldi fióktelepe vagy kereskedelmi képviselete Magyarországra történő utaztatási tevékenységéhez kapcsolódóan végez.

Eximbank és Mehib • Költségvetési garancia: – Forrásszerzéshez – Kormányhatározat alapján nyújtott hitelhez – Deviza és kamatswapok pótlási költségeihez • Szervezete: – Tulajdonosi jogot gyakorló miniszter (KKM) – Igazgatóság – Felügyelő bizottság – Vezérigazgató

KÖZPONTI BANKOK

KÖZPONTI BANKOK FELADATA • KÉTSZINTŰ BANKRENDSZER: központi bank – kereskedelmi bankok • • Pénzkibocsátás (forgalomban tartás) Inflációs kontroll Árfolyam stabilitás Monetáris politika • NEM: kereskedelmi banki ügyletek, korlátozott pénzforgalmi ügyletek az államháztartás szerveivel • ÚJABBAN: kereskedelmi bankok felügyeletében részvétel

Bank of England (1694) • 1694 -ben magánbankként jött létre, III. Vilmos által kiadott Royal Charter alapján a közjó érdekében (és a Franciaországgal vívott háború finanszírozására) • 1946 -ig magántulajdonban, de folyamatosan közintézmény, amely a köz érdekében tevékenykedik • Kezdeti alaptőke: államnak adott kölcsön • Kezdeti cél: a Kormányzat finanszírozása (1694, 1799 -1821, I. VH) • 1725: első papír bankjegyek kibocsátása • 1844 Bank Charter Act - Exkluzív jog: érme- és pénzkibocsátás (Anglia és Wales), magánpénzibocsátás korlátozása • XIX. Századtól: ‘bankok bankja’ – korlátozott kereskedelmi banki ügyletelés • 1931 aranystandard vége Nagy-Britanniában • 1946: államosítás – kormányzati irányítás jogilag lehetséges, ténylegesen a kormány nem élt irányítási jogkörével • 2012: prudenciális felügyeleti hatóság és hatáskörök

FRANCIA JEGYBANK (1800) • BANQUE DE FRANCE – bankjegy kibocsátás, de eredetileg csak Párizsban • Eredetileg rt, irányítója: Régensi tanács , 3 cenzor • 1808 -1936: erősödő kormányzati befolyás: kormányzó • Államosítás: 1936 (kormány által kinevezett 12 tanácsos), 1945: korábbi magánrészvényesek hosszúlejáratú államkötvényeket kaptak • 1973, 1993: reformok, monetáris politika irányítója (kormány által kinevezett tanácsos, DE: nincs közvetlen kormány irányítási jog) • 1999: Európai Monetáris Unió

NÉMET JEGYBANK • Első központi Bank: POROSZ JEGYBANK (közvetlen kormány alatt) 1765 • 1875: Birodalmi Bank (REICHSBANK) – birodalmi kancellár irányítása alatt • I. világháborútól: ‘bankóprés’, pénzromlás • 1924: kormánytól való függetlenség, monetáris politika • 1933 -45: teljes kormányzati befolyás, háborúfinanszírozás • 1948 -1957: 3 tartományi bank + koordinálás (Bank deutscher Länder) • 1957: DEUTSCHE BUNDESBANK: kormánytól független, önálló monetáris politika • 1999: Európai Monetáris Unió

Nemzetközi Fizetések Bankja (1930) Bank of International Settlements (BIS) A BIS nemzetközi pénzügyi intézmény, amely fontos szerepet játszik a világgazdaság működtetésében, különösen a jegybankok monetáris és pénzügyi stabilitási céljainak elérésében. 1930 Alapítás (BE, FR, DE, IT, JP, UK, CH): eredeti cél az I. VH után Németországra és más országokra kivetett jóvátételi kötelezettségek kérdésének megoldására. BIS feladata a jóvátételi összegek beszedése adminisztrációja és felosztása volt eredetileg. Központi banki tevékenység kutatása és összehangolása II. VH: közreműködés az európai jegybankok aranytartalékának New Yorkba költöztetésében Független intézményként fennmaradt, hogy segítse a jegybankok monetáris politikai céljainak megvalósítását, a II. VH után közreműködés a jegybanki aranytartalékok restitúciójában 1948 -tól fókusz az európai monetáris és pénzügyi kérdésekre 1950 European Payment Union (Agent): cél az európai valuták (18 részes állam) szabad átválthatósága (1958 -ban megvalósult) 1979 Európai Monetáris Rendszer létrehozása (BIS Titkárság és technikai segítségnyújtás) 1964 -1993 Committee of Governors of CBs (Titkárság és technikai segítségnyújtás) 1993 European Monetary. Institute EKB (1997) Jelenleg a világ 60 jegybankja a BIS részvényese (a világ GDP-jének 95%-át képviselő országok)

Nemzetközi Fizetések Bankja (1930) Bank of International Settlements (BIS) 1974 Basel Committee on Banking Supervision – cél az eltérő bankfelügyeleti tevékenységek harmonizációja Tőkekövelmények a nemzetközileg aktív bankok számára: 1988 Basel I irányelvek (hitekockázatok kezelése) 2004 Basel II (tőkekövetelmények) 2017 Basel III (globális szabályozási keretek, likviditás monitoring és kezelés, hitelkockázat kezelés, működési kockázat kezelés, tőkekövetelmények és pufferek) Intézményi válasz a pénzügyi válságokra: 1999 Financial Stability Forum, 2009 Financial Stability Board (BIS Titkárság) a nemzeti pénzügyi felügyeletek és nemzetközi standardokat kidolgozó testületek tevékenységének nemzetközi koordinációja – cél a pénzügyi stabilitás a hatékony szabályozás, felügyelet és szektorális politikák által. Statisztikai adatok gyűjtése és megosztása, makroprudenciális megközelítés

Európai Gazdasági Monetáris Unió Feltételrendszer (1988) • A tőkemozgások szabadsága (1990) • Közös monetáris hatóság • Egységes monetáris politika Nem feltétel a közös költségvetési politika és költségvetés!! De tilos a költségvetés finanszírozása! 1992 Maastrichti szerződés – konvergencia kritériumok: • államháztartás hiánya (max 3%), • államadósság (max 60%), • infláció, • hosszú távú kamatok, • teljes árfolyamstabilitás (2 év)

Európai Központi Bank • 1979 European Exchange Rate Mechanism (ERM) – árfolyamstabilitás • 1992 Maastricti Szerződés • 1993 European Monetary Institute • 1998 Európai Központi Bank alapítása • 1999 -től: Árfolyamok rögzítése, az euro bevezetése (számlapénzként), monetáris politika meghatározója a Központi Bankok Európai Rendszere • 2002 Euro bankjegyek és érmék felváltják a nemzeti fizetőeszközöket

EURÓPAI KÖZPONTI BANK • Központi Bankok Európai Rendszere – valamennyi központi bank tagja • EKB feladatai: – – – monetáris politika meghatározása: árstabilitás, bankjegy kibocsátás makroprodenciális felügyelet a rendszerszinten jelentős bankok felügyelete (SSM) szabályozás • Szervezet: – Kormányzótanács (eurozóna jegybankok kormányzói + executive board tagok) – monetáris politika, pénzügyi felügyeleti döntések – Igazgatóság (executive board) – ügyintézés, – Általános Tanács – jegybankok közti koordináció

AMERIKAI JEGYBANK (FED) • Történelmileg első szövetséginek tekinthető bank: 1700 -as évek végén – kormányzati finanszírozás és adók begyűjtése • 1913: Federal Reserve Act (jegybanktörvény), – a Federal Reserve System az USA központi bankja, – cél: biztonságos, flexibilis és stabil mnetáris és pénzügyi rendszer • A FED alapfunkciói: – Monetáris politika meghatározása (árstabilitás, visszafogott hosszútávú kamataok és magas foglalkoztatás érdekében) – Pénzügyi rendszer stabilitása (rendszerszintű kockázatok kezelése) – A pénzügyi intézmények felügyelete – A fizetési rendszer hatékonyságának és biztonságának elősegítése – Fogyasztóvédelem

AMERIKAI JEGYBANK (FED) A FED struktúrája: • 12 tartalékbank (12 kereskedelmi-gazdasági alapon szervezett körzet szerint) – Eredetileg egymástól független monetáris politikát folytathattak – Együttműködés és koordinált tevékenység 1935 -től a Fed. Open Market Com. (FOMC) létrehozásával – Ményebb integráció 1980 -tól • Federal Reserve Board of Governors – A Kongresszus felügyelete alatt működteti a Federeal Reserve syst-et – Általános iránymutatást ad a Federal Reserve System tagjainak – Független – Tagjait az Elnök nevezi ki a Szenátus egyetértésével 14 évre • Federal Open Market Committee – A monetáris politika fő döntéshozó szerve (kamatpolitika, nyíltpiaci műveletek) – Tagjai: a Board tagjai és a 12 tartalékbank kormnyzói

PÉNZÜGYI FELÜGYELET MAGYARORSZÁGON

Felügyelet 2013 -ig PSZÁF, 2013 -tól MNB Felügyelés: - Tájékoztatási kötelezettség (rendszeres, eseti) - Engedélyezés - Ellenőrzés - Szankcionálás 36

Az ellenőrzés fajtái a) átfogó vizsgálat (főszabályként 3 évente) b) célvizsgálat, c) témavizsgálat, d) rendkívüli célvizsgálat és e) utóvizsgálat 37

Adatszolgáltatási kötelezettség Automatikus adatszolgáltatás a Felügyelet felé A hitelintézet igazgatósága a Felügyeletnek haladéktalanul – írásban – bejelenti, ha a) az azonnali fizetésképtelenség (illikviditás) veszélye következett be, b) a hitelintézet tevékenységi körét érintő veszélyhelyzet – pl. fizetésképtelenség (inszolvencia) – alakul ki, c) szavatoló tőkéje 25 %-ot elérő vagy meghaladó összegben csökkent, d) fizetéseit megszüntette, vagy e) működését – pénzügyi szolgáltatási tevékenységét – megszüntette. A hitelintézet igazgatósága a Felügyeletnek 2 munkanapon belül – írásban – bejelenti a) a jegyzett tőke felemelését vagy leszállítását, b) az egyes pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek szüneteltetését, korlátozását, megszüntetését. 38

Adatszolgáltatási kötelezettség Rendkívüli adatszolgáltatás előírása A pénzügyi intézmény számára a Felügyelet – határozott időre – az általa meghatározott tartalommal és rendszerességgel történő olyan (rendkívüli) adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő, amelyet a) a likviditás, b) a szolvencia, c) a kockázatvállalás, d) a pénzügyi és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység szabályainak betartása, e) a szervezet működésének, valamint f) a belső ellenőrzés rendszeres figyelemmel kíséréséhez, ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében szükségesnek tart. 39

Felügyeleti felülvizsgálat A Felügyelet felülvizsgálja és értékeli azokat a szabályzatokat, stratégiákat, eljárásokat és módszereket, amelyeket a hitelintézet a Hpt. , továbbá a prudens működésre vonatkozó szabályok és a CRR rendelet betartása érdekében saját működése tekintetében meghatároz. A Felügyelet felülvizsgálja és értékeli a hitelintézet a Hpt. , továbbá a prudens működésre vonatkozó szabályok és a CRR rendelet összes követelményének való megfelelését. 40

Vizsgálati program A Felügyelet évente felügyeleti vizsgálati programot fogad el az általa felügyelt, Magyarországon bejegyzett azon hitelintézetek esetében, amelyek a) szolvenciáját veszélyeztető kockázatok azonosítására kerül sor az elvégzett stressztek eredményei vagy a felügyeleti felülvizsgálat és értékelési eljárás eredményei alapján, b) megsértik a Hpt. , a prudens működésre vonatkozó szabályait és a CRR rendelet rendelkezéseit, vagy c) a pénzügyi rendszer alapján rendszerszinten jelentősek. Az intézkedések keretében a Felügyelet: a) növelheti a helyszíni ellenőrzés számát vagy gyakoriságát, b) helyszíni ellenőrt rendelhet ki, c) elrendeli a kiegészítő vagy rendkívüli adatszolgáltatást, d) gyakrabban felülvizsgálja a működési, stratégiai vagy üzleti tervet, e) elvégzi a várhatóan bekövetkező kockázatokat nyomonkövető témavizsgálatokat. 41

Intézkedések alkalmazása A Felügyelet mérlegeli az intézkedés szükségességét, illetve megteszi az intézkedést, ha a pénzügyi intézmény vagy vezető állású személye vagy tulajdonosa megsérti a Hpt. , az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra vagy a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint a tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályok előírásait, vagy tevékenységét nyilvánvalóan nem elvárható gondossággal végzi. A Felügyelet megteszi a szükséges intézkedéseket, kivételes intézkedéseket, ha bizonyíthatóan fennáll annak veszélye, hogy a hitelintézet az elkövetkező 12 hónapban nem fog megfelelni a Hpt. -ben, valamint a prudens működésre vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeknek. 42

Intézkedések Az előírások megsértése vagy hiányosság megállapítása esetén – ha azok a pénzügyi intézmény prudens működését jelentősen vagy súlyosan nem veszélyeztetik – a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazhatja: a) kötelezheti a pénzügyi intézményt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket aa) A Hpt. vagy a prudens működésre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére, ab) pénzügyi helyzetének megőrzésére vagy javítására; b) javaslatot tehet a pénzügyi intézménynek ba) az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére vagy megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére, bb) üzletszabályzat, illetve belső szabályzat meghatározott határidőn belüli kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, bc) ügyvezetési módszereinek megváltoztatására; c) előírhatja rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését; d) kötelezheti a pénzügyi intézményt rendkívüli intézkedési terv kidolgozására és végrehajtására; e) figyelmeztetheti a pénzügyi intézmény vezető állású személyét; f) határozattal megállapítja a jogsértés tényét, s egyben elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését, vagy megtiltja a jogszabályba ütköző magatartás további folytatását; g) kötelezheti a hitelintézetet az irányítási rendszerére, vállalatirányítási rendszerére és kockázatkezelési rendszerére, valamint a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó szabályzatok, eljárások, stratégiák és módszerek megerősítésére; h) kötelezheti a hitelintézetet a jogszabályban meghatározott nyilvánosságrahozatali követelményen túlmutató 43 nyilvánosságrahozatali előírások teljesítésére.

Intézkedések Az előírások megsértése vagy hiányosság megállapítása esetén – ha azok a pénzügyi intézmény prudens működését jelentősen vagy súlyosan veszélyezteti – a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazhatja: a) kötelezheti a pénzügyi intézményt • belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására vagy alkalmazására, • az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére vagy megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére, • az okozott kárért való felelősség megállapítása érdekében vizsgálat lefolytatására, és a felelőssel szembeni eljárás kezdeményezésére, • a működési költségek csökkentésére, • megfelelő nagyságú tartalékok képzésére, • az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására és meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel e testületek figyelmét, • más könyvvizsgáló választására; b) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti • az osztalék kifizetését, • a vezető tisztségviselők díjainak kifizetését, • a pénzügyi intézmény tulajdonosainak kölcsönfelvételét vagy, hogy a hitelintézet részükre kockázatvállalással járó szolgáltatást nyújtson, • a tagok és a vezető tisztségviselők érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások részére a pénzügyi intézmény által történő kölcsön nyújtását, • a hitel- vagy kölcsönszerződésekben foglalt határidők meghosszabbítását (prolongálását), • az egyes pénzügyi szolgáltatási tevékenységek vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek végzését, • fiókok megnyitását, új pénzügyi szolgáltatások megkezdését, valamint egy pénzügyi szolgáltatáson belül új tevékenység (új üzletág) megkezdését; c) a teljesítményjavadalmazás nettó bevétel százalékában történő meghatározására kötelezheti a hitelintézetet, ha a teljesítményjavadalmazás nincs összhangban a prudenciális követelményekkel; d) kötelezheti a hitelintézetet a helyreállítási terv életbe léptetésére, az abban foglalt lépések alkalmazására, vagy – ha a Felügyelet által alkalmazandó intézkedést kiváltó esemény eltér a helyreállítási tervben foglalt feltételezéstől – a helyreállítási terv harminc napon belül történő felülvizsgálatára és a módosított helyreállítási tervben foglalt lépések megtételére. 44

Kivételes intézkedések Felügyelet a következő kivételes intézkedéseket is alkalmazhatja: a) előírhatja aa) a hitelintézet nem banküzemi célú eszközeinek eladását, ab) hogy a pénzügyi intézmény a Felügyelet által megállapított határidőn belül és követelményeknek megfelelően rendezze tőkeszerkezetét, b) korlátozhatja vagy megtilthatja a hitelintézet számára ba) a tulajdonosok és a hitelintézet közötti ügyleteket, bb) a betétek és más visszafizetendő források kifizetését, bc) a kötelezettségek vállalását, c) meghatározhatja a hitelintézet által kiköthető kamat legnagyobb mértékét, d) kötelezheti az igazgatóságot a közgyűlés összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására és meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel e testületek figyelmét, e) felügyeleti biztost rendelhet ki a pénzügyi intézményhez, vagy f) visszavonhatja annak a vezető állású személynek a megválasztására vagy a kinevezésére adott engedélyét, akinek személyes felelősségét az eset kialakulásáért jogerős határozatban megállapította, és kezdeményezheti a pénzügyi intézménynél más vezető állású személy megválasztását vagy kinevezését azzal, hogy ezen kivételes intézkedésnél a vezető állású személlyel szemben együttesen nem szabható ki bírság. 45