Nemzetkzi marketing Gergely Anik Klpiaci marketing A vllalat

Nemzetközi marketing Gergely Anikó

Külpiaci marketing A vállalat minden marketingjellegű tevékenysége, amelynek végső iránya a külföldi piac. Tevékenységei: Ø a külső piacokra vonatkozó információ gyűjtés Ø a külpiacokra való behatolás tervezése Ø termékek és szolgáltatások tervezése Ø külpiacokon alkalmazott árpolitika kialakítása Ø a célba vett fogyasztókat elérő értékesítési csatorna kialakítása Øpiacbefolyásolási programok megfogalmazása és végrehajtása

A nemzetközi marketing fokozatai I. Exportmarketing az exportőr vállalat tudatos piaci tevékenységének eredményeképpen megvalósuló áru- és szolgáltatásexportot értjük. Nemzetközi marketing az a külpiaci marketingtevékenység, amely az exportüzletek mellett a külpiacokra való behatolásnak egyéb eszközeit és módozatait is alkalmazza, de e tevékenység nem kapcsolódik a külpiacokon folytatott közvetlen tőkebefektetésekhez.

A nemzetközi marketing fokozatai II. Multinacionális marketing A külpiaci marketingtevékenységnek az a köre, amely a közvetlen tőkebefektetésekkel párosul, és amelynek során a vállalkozás piaci céljait és erőforrásait a globális piaci lehetőségek szerint határozza meg.

A nemzetközi marketing koncepciók hagyományos csoportosítása 1. 2. 3. 4. Etnocentrikus koncepció a külföldi piacokon megvalósított marketing tevékenység során ugyanazt a stratégiát követi, amelyet a hazai piacon, nem fordít figyelmet a nemzetközi piacok sajátosságaira (amerikai vállalatokra jellemző) Policentrikus koncepció: a szervezet minden egyes piacot külön kezel, és azok vásárlói számára külön marketing stratégiát dolgoz ki. Regiocentrikus koncepó a szervezetek régiókban gondolkodnak, és egy adott régió célcsoportjai számára azonos marketing stratégiát dolgoznak ki Geocentrikus koncepció a szervezet célja a marketing stratégia sztenderdizálása, azaz annak minden egyes piacon egységes formában való használata, elfogadják azonban az adaptáció szükségességét abban az esetben, ha a módosításból bevétel növekedés érhető el. Keresik azokat a célcsoportokat az egész világon, akik nagyon hasonlóak.

A nemzetközi marketing koncepciók újszerű csoportosítása 1. Hazai piac kiterjesztése koncepció Az ezt alkalmazó szervezetek kizárólagosan a hazai piacra koncentrálnak, és a nemzetközi térségek és az ezekben való értékesítés csak másodlagos jelentőségű. 2. multi-belpiac koncepció Minden piacra vonatkozóan egy külön marketing stratégiát dolgoznak ki, hivatkozva arra, hogy minden ország más sajátossággal bír, tehát úgy kell kezelni, mint sok egymástól elszeparáltan létező nemzetközi belpiacot. 3. Globális marketing koncepció a szervezetek jó minőségű termékeket és szolgáltatásokat reális áron kínálnak a nemzeti és nemzetközi piacokon úgy, hogy alapvetően törekednek a marketing stratégia sztenderdizálására, azonban ahol a helyi piacok sajátossága miatt szükség van rá, ott elvégzik az adaptációt.

A nemzetközi marketing jellege 1. Konzisztens nemzetközi marketing az egyes fázisokat megvalósító intézmény azokat egy közös irányvonal mentén szervezi. Azaz a nemzetközi marketing minden eleme ugyanazt az értéket, üzenetet és tartalmat közvetíti a fogyasztók és felhasználók köré. Pl. Chanel parfüm (célcsoport magas jövedelmi osztályhoz tartozó elegáns fogyasztók köre, termék elegáns kiszerelésű, csomagolású, ára magas, árusító személyzet képzett, promóció elegáns környezetet prezentál) 2. Nem-konzisztens nemzetközi marketing Az elemek egymásnak ellentmondó üzenetet közvetítenek a fogyasztó felé, ami azokat megzavarhatja.

Nemzetközi piacszegmentáció és célpiacképzés Nemzetközi piacra lépés formái Nemzetközi piackutatás Makrokörnyezet Nemzetközi marketing mix Igen Mikrokörnyezet Szervezeti keret döntés Akadályok Motivációk szervezet Nemzetközi marketing elemei, és a közöttük lévő összefüggések Forrás: Deli, 2005

Mi motiválhatja a külföldi piacok felé való terjeszkedésre I. Ø Ø Ø A munkatársak, a menedzsment másik munkahelyen szerzett nemzetközi tapasztalatait, vagy külföldi tanulmányút során nyert ismereteit kamatoztathatja. Profit veszély! mekkora a befektetés? Speciális termék, technológia ismeret ha sikerül egy olyan termékkel vagy know how-val megjelenni, amit a fogyasztók igényelnek, de a versenytársak nem kínálnak Fölös kapacitás Imázs az intézmény neve és a termék márkája világszinten ismertté váljon

Mi motiválhatja a külföldi piacok felé való terjeszkedésre II. Versenytársak A szervezet észleli, hogy a legnagyobb versenytársak már külföldön is jelen vannak pl. Pepsi, Coca-cola Ø A piac jellemzői Ha a hazai piac telített. Elképzelhető, hogy a termék vagy szolgáltatás bevezetését elölről kell kezdeni, mivel a külföldiek nem biztos, hogy ismerik. A hazai piacon az érettség szakaszában van a termék a nemzetközi piacon lehet, hogy csak most kezdi el a ciklust. Ø Ösztönzők pl. a kormány ingyen kínál fel földet, kedvező adózási politika stb. Ø Fogyasztók külföldi fogyasztóktól megrendelés érkezik Ø

A külföldi piacokra lépés akadályai A szervezetnek nincs kontrollja felette makrokörnyezet előre nem látható változásaiból fakadnak (recesszió) Ø A szervezeten belülről is érkezhet az intézményen belül nincsenek meg a külföldi terjeszkedésnek sem az infrastrukturális, sem pedig a humán háttere (a szervezetnek nincs számítógépe, munkatársaknak nincs megfelelő képzettsége) Ø Módszertani akadályok a piacok megismerése során igyekeznek számszerűsíthető adatokat és információkat szerezni, elfelejtkeznek a kvalitatív adatokról Ø

Nemzetközi piackutatás

Nemzetközi kutatás fogalmába tartozhat Ø nemzetközi kutatás: amikor valódi nemzetközi termékkel kapcsolatos a kutatás Ø külföldi kutatás: amikor a kutatást végző szervezet székhelyétől eltérő országban folyik a kutatás. Ø multinacionális kutatás: amely az összes olyan országot érinti, ahol a vállalat jelen van Ø kultúrák közötti összehasonlító elemzés: különböző kultúrákban elvégzett kutatás

Nemzetközi piackutatás információk egy része: Külföldi piacok sajátosságainak, jellegzetességeinek, megértésére, hazai piacokkal való összehasonlíthatóságra vonatkozik, másik része: Konkrét nemzetközi marketing kérdés megválaszolását előkészítő, azt lehetővé tevő, értelemmel bíró adatokat jelent. A nemzetközi piackutatás lényege! ezeknek az információknak a tervezett, irányított gyűjtését értelmezését és prezentálását jelenti.

A nemzetközi piackutatás elvégzője I. A cég piackutató intézetet bíz meg 1. adott külföldi országban működik - - helyismeret országban élők és tevékenykedők szokásainak, elvárásainak ismerete tudatosabban és alaposabban képes az információkat összegyűjteni, értelmezni 2. hazai piacon keres adott piackutató intézetet - a megbízó intézmény céljait és helyzetét képes jobban átlátni és értékelni - gyakran van külföldi kapcsolatok bevonására lehetőség

A nemzetközi piackutatás elvégzője II. Maga az intézmény vállalja fel a nemzetközi piackutatás elvégzését Ø ha rendelkezésre állnak a kutatás elvégzéséhez: - humán - financiális - időbeli - technológiai erőforrások Ø vezető úgy érzi, hogy a cég munkatársai jobban átlátják a feladatot, célokat Ø nem szívesen ad ki belső információkat Problémák Ø a munkatársak nem biztos, hogy érzékelik a a kulturális, politikai különbségeket Ø a környezet nagy mértékben eltérhet a hazaitól Ø költségkeret elkülönítése

A nemzetközi piackutatás jellege Folyamatos piackutatás: Ø a nemzetközi piacokkal kapcsolatos információkat folyamatos jelleggel begyűjti, értelmezi és eljuttatja a döntéshozó munkatársakhoz Ø folyamatos piackutatást végző intézmények érzékelik annak fontosságát, hogy a piaci változásokat be kell építeni a stratégiájukba Eseti piackutatás: Ø bizonyos esetekhez, szituációkhoz kapcsolódik Ø egy probléma, vagy új cél Ø amikor a kutatási eredmények rendelkezésre állnak, akkor a piackutatás befejeződik

A marketing kutatás területei Ø Ø Ø Általános piaci jellemzők és tendenciák Piaci pozíció jellemzői Fogyasztói szegmensek meghatározása Fogyasztói magatartás és szükségletek meghatározása Fogyasztói elégedettség és lojalitás Versenytársak

A nemzetközi piackutatás folyamata A nemzetközi piackutatás céljának, kutatási problémának az azonosítása A nemzetközi piackutatás elvégzéséhez szóba jövő információk forrásainak, és az információgyűjtés technikáinak meghatározása Az információk begyűjtése Az információk értelmezése, elemzése, következtetések levonása Az értelmezett, elemzett információk alternatívák formájában történő prezentálása

A kutatás célja Egy adott konkrét marketing kérdés megválaszolása pl. - a hazai vállalat által egy külföldi országban bevezetett terméket milyen áron lehet kínálni - külföldi ország vallása megengedi-e ennek a termék típusnak az országban való forgalmazását (pl. hús) Ø Maga a környezet-figyelés - piaci változások nyomon követése - jövőbeni lehetőségek feltárása Ø

Kutatási probléma A makrokörnyezet kutatása kapcsán (Mely ország vagy régió piaca a legmegfelelőbb? ) Ø magasabb jövedelmű országok nagyobb profitot ígérnek Ø kulturálisan a hazaihoz közelebb álló országok kevesebb konfliktus Ø egy jogi rendszerhez tartozó államok gyors, egyértelmű problémamegoldás állandó jelleggel Ø általa kiszolgált külföldi piacok környezetét kutatja azért, hogyha bármiféle változás történik, azonnal be tudja építeni a marketing programba

Kutatási probléma II. Mikrokörnyezet kutatása esetén eseti Ø potenciális kereslet Ø versenytársak erősségei és gyengeségei Ø külföldi potenciális beszállítók kínálata Ø felhasználható értékesítési csatornák folyamatos (ahol kínálata jelen van állandó jelleggel) Ø fogyasztói preferenciák alakulása Ø értékesítési csatorna tagjainak erőpozíciói Ø versenytársak körének módosulása

AZ információk forrásainak a meghatározása Szekunder kutatás I. Ø Nemzetközi piacokon átlagosnál jóval fontosabb szerepe van: Szelektálni tudunk a potenciális piacok között, így a költséges helyszíni piackutatást csak azon a piacon végezzük, amelyek ténylegesen ígéretesek. Ø Íróasztal-piackutatás során általában 4 probléma léphet fel: 1. az adatok elérhetősége 2. az adatok aktuális frissessége 3. az adatok megbízhatósága 4. az adatok összehasonlíthatósága

Szekunder kutatás II. A szekunder információk legfontosabb forrásai: Ø nemzeti hatóságok (statisztikai hivatal, konzulátus-gazdasági, társadalmi, demográfiai adatok) Ø nemzetközi szervezetek Ø kereskedelmi szervezetek: nemzeti és nemzetközi kereskedelmi kamarák, ágazati egyesületek- piacok helyzete, konjuktúrakilátásai) Ø elektronikus adatbázisok: gazdasági fejlődésre vonatkozó mutatók, nemzetközi kereskedelemre vonatkozó adatok, nemzetközi statisztikai adatok Ø multinacionális piackutató cégek kutatásai l l l Nielsen 81 országban- kiskereskedelmi index Gfk- háztartási panel, médiaadatok Életsítusmodellek, értékvizsgálatok

Szekunder kutatás III. Leginkább alkalmazható a szekunder kutatás: - Piaci potenciál nagyságának megbecslése (lélekszám és jövedelmi adatokból) - Kereskedelemtechnikai információk (beviteli tilalom, nagyon magas vám, speciális előírások) -Értékesítési csatornák elérhetősége (adott ország nagy- és kiskereskedelmi helyzete, van-e olyan bolthálózat, amely képes a termékünket forgalmazni) -Költségkorlátok (fuvarköltség, illeték, vám, speciális adók)

Primer piackutatás I. Leggyakoribb problémák: Ø Fogalmi egyezőség (pl. márkahűség, változatosság keresés) Ø koncepcióegyezőség (pl. promóciós eszközök terén akciók megítélése) Ø Funkcionális egyezőség (pl, kerékpár használati célja- eltérő motiváció, attitűd) Ø Kategóriaegyezőség (pl. szűrőkérdésnek használt kategória a főbevásárló) Ø Operációanalizálási egyezőség (mérési eszközöknek azonosnak kell lennie- pl. szabadidő eltöltése különböző kultúrájú vagy klímájú országokban) Ø Metrikai egyezőség (alkalmazott skálák és az egyes skálaértékekhez tartozó szokás pl, vásárlási gyakoriság vagy vásárlási hajlandóság azonos értéket mutasson) Ø Nyelvi egyezőség (különböző nyelvekre lefordított kérdőív jelentése megegyezzen

Primer kutatás II. A mérhetőséggel, egyezőséggel kapcsolatos piackutatási problémák: Ø nyelv (oda-vissza fordítás) Ø kérdések tartalma, megfogalmazása (pl, egyes intézmények más funkciót látnak el vagy nem léteznek) Ø kérdések típusa, skálázása Ø mintavétel Ø megkérdezettekkel való kommunikáció módja (levél, telefonos, személyes, internetes, szemételemzés) Ø Kutatási eredmények

Módszer 1. Megkérdezés: Ø természetes személyek (fogyasztók, vásárlók) Ø szervezetek (pl. kereskedelmi szervezetek, vásárlói vállalatok) Ø szakértők (pl. Delphi tanulmányok) megkérdezés módja: Ø személyes Ø telefonos Ø postai Ø számítógépes, internetes Ø szemételemzés 2. Megfigyelés 3. Kísérlet

Az információk begyűjtése • • • Időbeli ütemezés Lépések összehangoltsága, visszacsatolási lehetőségek Költségkeret, lépésekre lebontva Résztvevők és felelősségi körül megnevezése Kontroll pontok és kritériumok (milyen szakaszokban, milyen eszközökkel értékelik az információgyűjtést) Csoportok közötti kommunikáció útjának és módjának meghatározása

Információk értelmezése, elemzése, következtetések levonása Egy- és többváltozós statisztikai módszerek Figyelembe kell venni!: Ø Különböző országokból érkező adatok nem biztos, hogy azonos nomenklatúrájúak. Ø Információk minősége nem teljes körűen ellenőrizhető, számolni kell a potenciális hibalehetőségekkel Ø Az információk többségét nem lehet önmagában értelmezni, szükség van az adott térség kulturális, szociális, gazdasági, politikai feltételeinek ismeretére. Ø Szükség van a kutatást végző személyes benyomására, véleményére.

Információk alternatívák formájában történő prezentációja Ø Ø Az információkat olyan formában kell alakítani, amely értelmezhető lesz azok számára, akiknek az információkra szükségük van. Több alternatívát kell fölvetni, értékelve azok előnyeit és hátrányait. Lehetőséget kell biztosítani a kérdések feltételére. Szükség esetén további dokumentumok csatolása

Makrokörnyezet

Kulturális környezet

A kultúra elemei és forrásai (Herskovits) 1. Anyagi kultúra Technika Ø Gazdaság 2. Társadalmi intézmények Ø Társadalmi szervezetek Ø Oktatás Ø Politikai struktúrák 3. Az emberek és az univerzum Ø Hitrendszerek 4. Esztétika Ø Grafikus művészetek Ø Népművészet Ø Zene, dráma és tánc 5. Nyelv Ø

Nem egységesen tárgyalt terület Elemei: Nyelv, vallás, társadalmi szervezetek, oktatás, értékek attitűdök Dimenziói (Hofstede- Bond 1989): Individualizmus-kollektivizmus Férfiasság-nőiesség Hatalomtól való távolság Kockázatvállalási hajlandóság Hosszú távú orientáció További dimenziók: idő (múlt, jelen, jövő orientált) tér (személyes, formális), kommunikáció (nem verbális, verbális), érték (mit tekintenek értéknek, milyen hitek, felfogások uralkodnak), döntéshozatal (részvétel, nők milyen pozícióban tárgyalhatnak, hosszabb vagy rövidebb időt eltöltő személyek kapnak nagyobb szerepet, hány személy jelenlétére számítanak, döntéshozatali mechanizmus)

Két kultúra találkozása mindig a konfliktus és a kooperáció sajátos keveredése Kulturális kölcsönzés: először csak próbálgatják az idegen megoldásokat a helyi körülményekhez igazítani, mikor az adaptáció teljes, azt már a saját kultúrának elemeként adják át a következő generációnak. A kulturális kölcsönzés gyakran álcázott, rejtett, azáltal, hogy a dolgoknak más nevet adunk, vagy a más országban kifejlesztett dolgot saját innovációnkként tüntetjük fel. (pl. magyar általános iskolák 1950 es évekbeli tankönyvei szerint a 18 -19. század valamennyi újdonságának feltalálója orosz volt)

Idegen kultúrákból származó elemek elutasítása: Kulturális rasszizmus-kulturális ellenérzés Kulturális változással szembeni hozzáállás függ: - Mennyire érdekel az adott dolog? - Mennyire drasztikus a változás? - Mennyire bomlasztó az újdonság az elfogadott értékek és megszokott magatartás szempontjából? - Pl. - időspóroló munkamegtakarító termékek- ahol a nők többsége dolgozik, felgyorsult az életritmus - Indiában a kormány több mint 20 éve rengeteget tesz a születésszabályozás érdekében nagyon kevés eredménnyel, mivel a változás a helyi kultúra legfontosabb elemeivel ütközik. Marketing szempontból lényeges, hogy minden piackutatás végeredményben a változás elfogadásának, illetve elutasításának kutatása. Tendenciájában szinte minden kultúra etnocentrikus: erős az azonosulás mindennel, ami ismert és megszokott (azaz hazai), és erős tendencia van az ismeretlen és szokatlan (azaz idegen) dolgok alulértékelésében.

Kultúraelemek és marketing Értékek Az alapértékek eldöntik, hogy melyik terméket preferálom, melyik reklámüzenetre vagyok „vevő”, mennyire vagyok hűséges beszerzési forrásaimhoz (boltjaimhoz), minek alapján értékelem egy termék árát stb… Ismeretek Kultúrák között különbség nem az ismeretek szintjében, hanem milyenségben van, összetételében van, mivel a „túlélés” minden kultúrában más jellegű elengedhetetlen ismereteket jelent. Nyelv Pl, márkanév kiválasztása, reklámüzenet megválasztása, kérdőív megfogalmazása

Ügyességek, jártasságok Nem feltétlenül párhuzamosan nő egy adott termék elterjedési szintjével Intézmények Család, mikroközösség, vállalatok, politikai rendszer A nők szerepe egy adott társadalomban, egy esetleges osztálytagozódás, korösszetétel, kor tisztelete befolyásolják a fogyasztói magatartást és az ipari marketing gyakorlatát is. Pl. konferenciákra európaiak egyedül utaznak, amerikaiak viszik a házastársat is- turizmusmarketing két Németország- kultúra minden eleme hasonló volt, intézményi rendszerük 40 év alatt messze került egymástól Hitek Nemcsak vallás jelleget öltenek, ide tartoznak bizonyos ideológiák, babonák Pl. Chanel – iszlám országokban olyan kollekciót mutatott be, amihez a Tádzs Mahal falairól vette a mintát 13. Emelet egyes szállodákban hiányzik Thaiföld, adott épülethez tartozó faanyag ugyanabból az erdőből

Anyagi kultúra Két eleme: technika, gazdaság (meghatározza egy adott piac ígéretes vagy kevésbé ígéretes voltát, pl. elektromos konzervnyitó) megelőző karbantartás, hulladék, gazdasági rendszerek működésének alapfilozófia Művészetek Számos kultúrában fennmaradt a szimbolikus gondolkodás. (reklámok) Etika, jog, morál Vannak olyan termékek minden kultúrában, melyet morálisan elítélnek pl, szaúd -arábiai vámosok elkoboztak egy francia parfümszállítmányt, mivel az üvegdugó egy meztelen nőalakra emlékeztetett Szokások, játékok rutinok, humor

Nemzetközi üzleti gyakorlat Az üzleti gyakorlat, az üzleti szokások ismerete ugyanolyan fontos, mint a nyelv ismerete. A nemzetközi üzleti élet minden résztvevőjétől kisebb-nagyobb mértékű adaptációt követel meg. Számos norma van, amely nélkül az adaptáció lehetetlen: - toleranica - rugalmasság - „fair” magatartás - más tempóhoz való alkalmazkodás - kíváncsiság/ érdeklődés - a célország ismerete - mások és a másság kedvelése - képesség arra, hogy tiszteljenek, becsüljenek bennünket - a környezetbe való integrálódás képessége

Kulturális imperatívuszok: A kultúra azon elemei, illetve azok a szokások, amelyet az idegennek nemcsak el kell fogadni, de célszerű követni is. Pl. adott kultúra tilalmainak a betartása, nagyon sok kultúrában a barátság, a bizalom az üzlet előfeltétele (kínaiak, japánok, spanyolok) Kulturális exkluzívok: olyan dolgok, tevékenységek, amelyek kizárólag az adott kultúra tagjainak vannak fenntartva, idegeneknek ezekben részt venni tilos vagy nem tanácsos pl. egy „gyaur” ne menjen el Mekkába megcsókolni a Kába követ, ne kritizáljuk egy adott ország politikáját, erkölcsét, furcsaságait még akkor sem a helybéliek ezt előttünk teszik. Sajátos elem a humor viccmesélés pl. az amerikai egyetemeken tilos a kisebbséget legcsekélyebb mértékben bántó humorizálás. Kulturális adiaphora: (eredeti jelentés a Szentírásban kifejezetten nem tiltott hitek és tettek eltűrése) itt azt jelenti, hogy más kulturával kapcsolatba lépő személy szabadon eldöntheti, hogy mely viselkedési szokásokhoz idomul, melyekhez nem. Pl. kézcsók, baráti ölelés, pálcikával történő evés, japán meghajlás (függ a nemtől, kortól, státusztól)

Üzleti protokoll Pl. Üzletfelek üzleten kívüli találkozása: Európában- étterem USA- kerti parti Latin- Amerikában- természetes a lakásba, családi körbe való meghívás, de ott tilos üzletről beszéli Ajándék Arab világ- első találkozáskor tilos az ajándék Európa- kerülendő a piros rózsa és a fehér virág, virágoknak páratlan számúaknak kell lennie, nem illik papírba csomagolni, nem szabad drága ajándékot venni Latin-Amerika- csak azután illik ajándékot vinni, ha már valamilyen személyes kapcsolat kifejlődött, a „szíveslátás” meghálálását kell kifejeznie Anglia- használati cikket nem lehet, túl személyes, fehér liliom a halál színe, a többi virág közkedvelt Brazília- bíborszínű virág temetői virágnak számít, az ital drága, így jó ajándék

Üzleti etika Bizonyos magatartás, ami teljesen elfogadhatatlan egy országban, mindennapi elfogadott cselekvés lehet egy másikban. 1970 USA- Külföldi korrupt tevékenységekre vonatkozó törvény, extraterritoriális jellegű Ha egy amerikai vállalat bárhol a világon közvetlenül vagy akár közvetítőn keresztül veszteget, a büntetés nagyon súlyos. Ez arra az esetre is vonatkozik, ha a vállalat külföldi ügynöke, disztribútora, jogi képviselője stb. követi el, ha a vállalatnak erről tudomása volt nem jelentette. Akár 5 éves börtönbüntetés is lehet. (legtöbb nyugat-európai országban a vesztegetési pénz adóalap-csökkentő tétel, azaz költségként elszámolható Kategóriák: Vesztegetés Kikényszerítés Kenőpénz Törvénytelenségre való rábírás

Gazdasági környezet Ø Országos szint: Gazdaságelemzésekhez alkalmazott mutatók GDP, munkanélküliségi ráta, inflációs ráta stb. - stabilitás, gazdasági fejlettség Ø Regionális szint: regionális együttműködés, gazdasági integráció tagja-e (érvényben lévő szabályok, rendeletek, előírások hatása) pl, Franciaország- Eu, NATO, ENSZ- milyen elvárások vannak a külföldről az országba érkező befektetőkkel szemben Ø Világgazdasági szint nemzetköziesedés, diverzifikáció, függőségek kialakulása és megerősödése, partnerségek kialakulása

Politikai környezet Ø Országok közötti politikai kapcsolatok fennállnak-e olyan rendelkezések, amelyek megnehezítik, ellehetetlenítik a szervezet céljainak megvalósulását Ø Politikai döntések milyen a politikai stabilitás, mennyire kiszámíthatóak a politikai döntések, mennyiben befolyásolja a gazdasági életet milyen politikai kockázattal kell szembenézni, ha valamilyen tulajdona van az adott országban (ország- és régiótanulmányok, amelyeket minden ország külügyminisztériuma, illetve külkapcsolatokkal foglalkozó kutatóintézete és a szupranacionális szervezetek készítenek)

Pl. USA- COCOM lista több évtizedig szövetségeseinek is megtiltotta, hogy a szocialista országoknak stratégialag fontos termékeket adjanak el (pl. egyes élelmiszerek és gyógyszerek, olyan számítógép, aminek a memóriája meghaladta a 64 k. B-tot

Jogi környezet Ø A külföldi ország jogrendszere - európai országokban alkotmányos jog- bíróság előzetes feltáró, elemző munka után dönt - angolszász térségekben esetjog- keresnek egy már korábban megoldott esetet és ez alapján döntenek (mely ország jogrendje lesz a mérvadó? - szerződésben lehet rögzíteni, - ha nem rögzítették- hol írták alá a szerződést? - hol történt az alapszerződéssel kapcsolatos feladat teljesítése Ø Jogi rendelkezések, jogszabályok a szervezetnek meg kell ismernie a rá is vonatkozó jogszabályokat Ø Integrációk jogi rendelkezései azoknak az integrációknak a jogrendje, amelyhez az ország tartozik, hogyan befolyásolja külpiaci tevékenységét

„Marketing”- jogszabályok Versenyjog Monopoltevékenység, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés Terméket érintő jogszabályok Kötelező garancia kérdése, hibás áruk kicserélése vagy javítása, garancia időtartama, feltételei, termékkel kapcsolatos biztonsági előírások, mi minősül árunka és szolgáltatásnak Reklámmal és értékesítés-elősegítéssel kapcsolatos szabályozások Direkt összehasonlítás Ármeghatározás fair trade, tilos a vertikális és horizontális ármegegyezés, , számos országban a szezonális kiárusítás lehetőségei, árdiszkrimináció

Kiskereskedelmi egységek tevékenysége Nyitvatartási idő, mit mikor lehet forgalomba hozni, Árukapcsolásra vonatkozó szabályok Pl, Franciaországban egy adott áruhoz ajándékként is csak ugyanabba az árucsoportba tartozó terméket lehet adni Illegális nemzetközi kereskedelemre vonatkozó jogszabályok Védett növények és állatfajok kereskedelme A marketingjogaszabályok a világon mindenütt szigorodnak, ebben nagyon nagy szerepe van a consumerista mozgalomnak, a fogyasztóvédelemnek, nemcsak a termék minőségjegyeivel, hanem a fogyasztók informálásával is foglalkozik

Földrajzi környezet Ø Távolság szerepe - fuvareszközök- rendelkezésre állnak-e, ha nem milyen feltételekkel tud szerződést kötni - raktározás, tárolás - időre szállítás, kiszámíthatóság (ellenkező esetben anyagi, imázs- beli, pszichológiai károkat okozhat) pl. tengerpart nélküli országok- magasabb szállítási költség (nemzetközi ker. leggyorsabban fejlődő régiója a Csendes- óceánnal érintkező országok) pl. sínpárok távolsága Ø Klíma SZU, Kanada, sokáig nem lehetett eladni dízel autókat, mivel az üzemanyag bizonyos hőfok alatt megdermedt termék szállíthatósága, működése Ø Erőforrások biztosítása

Technológiai környezet Ø Külföldi országok technológiai fejlettsége - a termék alkalmazásának megvan-e a technikai, technológiai háttere, a fogyasztók vásárlás után képesek-e üzemeltetni a berendezést - ha az alkalmazás azért nehézkes, mert a hazaitól eltérő háttérrel rendelkezik az adott ország, akkor érdemes előzetes információk után úgy készíteni el a terméket, hogy azok kompatibilisek legyenek a fennálló feltételekkel (pl. Egyesült Királyságban 110 V-on működnek az elektronikus gépek) Ø A külföldi ország infrastruktúrája úthálózat, számítógép ellátottság, telefonhálózat kiépítése Ø Külföldi ország K+F tevékenysége adott ország mely dimenziók mentén ér el kimagasló eredményeket

A szervezet mikrokörnyezete

A fogyasztók Ø A nemzetközi piacokon elérhető fogyasztók, felhasználók a hazai vásárlóktól alapvetően eltérő tulajdonságokkal, vásárlói magatartással rendelkezhetnek. Más motivációk, elvárások, szükségletek, vezérelhetik őket. Ø Maslow-i piramis (pl. individualista társadalmak önmegvalósításra való törekvés fontosabb, mint a valahová tartozás igénye) Ø Kultúra elemei (pl. ahol a társadalmi osztály súlya jelentős, egyének vásárlási döntéseiben kiemelt szerepe lesz az adott osztályhoz való tartozás erősítő magatartás formának)

Ø Fogyasztó gazdaságilag fejlett vagy fejletlen térségben él milyen gyorsan dönt egy-egy vásárlási szituációban, vagy milyen jellegű boltokban szerzi be a termékeket és szolgáltatásokat Ø Technológiai fejlettség milyen médián keresztül jutunk információhoz, milyen ismeretekkel rendelkeznek, milyen attitűdöket alakítanak ki egyes termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatban Ø Egyértelműen meg nem határozható fogyasztói magatartás országba betelepült más népcsoportok társadalom egyes csoportjai szintjén

Versenytársak Piac szintjei: Ø Termék szintje- ahol a szervezet minden olyan vállalattal verseng, amely az adott szervezet kínálatával azonos terméket árusít vagy szolgáltatást nyújt Ø Termékkategória szintje- ahol a vállalat kínálatával azonos termékvagy szolgáltatáskategóriába tartozó javakat vagy szolgáltatásokat kínál Ø Szükséglet szintje- ahol a vállalat minden olyan szervezetet konkurál, amely ugyanarra a szükségletre kínál megoldást a javaival vagy szolgáltatásaival, mint a szervezet Ø Pénz szintje- ahol a vállalat minden olyan intézménnyel versenyez, amely a fogyasztónak ugyanazon pénzét szeretné megszerezni

Beszállítók A termelés vagy szolgáltatás továbbra is a hazai piacon valósul meg: Ø A jelenlegi beszállítók képesek-e nyersanyagból, alkatrészből stb. többet szállítani? Ø Eredeti mennyiség erejéig működjön-e együtt a régi beszállítóval, vagy a megnövekedett rendelés egészét az újtól szerezze be. új beszállító esetén: - minőségügyi tanúsítványok, - hajlandóság az együttműködésre - kiszámíthatóság (gyorsaság, jó minőség) A termelés vagy szolgáltatás külföldi piacon történik: Ø Megéri-e nagy távolságra szállítani az anyagokat? (szállítási költség, romlandóság, előírások, kompatibilitási kérdések, külföldön esetleg jobb ár/érték arányú anyagok)

Partnerintézmények Ø Jelenlegi partnerintézmény: - van-e az adott külföldi piacon fiókintézménye? Ø Új partnerintézmények - bizalom - költség - referenciák

Vállalat Ø Ø Ø Szervezeten belül milyenek a feltételek a célok eléréséhez? Termék vagy szolgáltatás változatlanul vagy változtatásokkal vihető nemzetközi piacra? A megváltoztatott termék vagy szolgáltatás új formájában beillik-e a vállalat által képviselt imázsba és a vallott értékeibe? Pénzügyi háttér Szervezet munkatársai hogyan viszonyulnak a külföldi tervekhez