Nemzetkzi magnjog 1 Nemzetkzi kollzis magnjog 20122013 Ktelez

Nemzetközi magánjog 1. Nemzetközi kollíziós magánjog 2012/2013

Kötelező irodalom Nagy Csongor István: Nemzetközi magánjog. HVGORAC, 2011.

Kötelező jogforrások (!) �Brüsszel I. rendelet: 44/2001/EK rendelet II. rendelet: 2201/2003/EK rendelet �Róma I. rendelet: 593/2008/EK rendelet �Róma II. rendelet: 864/2007/EK rendelet �Róma III. rendelet: 1259/2010/EK rendelet �Magánjogi Kódex: 1979. évi 13. törvényerejű rendelet �A tankönyvben nevesített összes jogeset történeti tényállása és jogkérdése. A jogesetek elérhetők a következő honlapon:

A félév menete �Szorgalmi időszak: 2012. december 8 - ig �Aláírás feltétele: ◦ Órai jelenlét ◦ Évközi ZH teljesítése legalább 50%-os eredménnyel. Időpontja: október 17. Aki ezt nem teljesíti: ‚aláírás megtagadva’ ◦ Évközi ZH anyaga: TK 17 -46, 149200. o. , Brüsszel I. rendelet

A félév menete… �Szeptember 19: Kari Napok, az előadás elmarad �November 21: TMDK, az előadás elmarad �December 5: elővizsga, eredménye: megajánlott jegy. Az elővizsga nem számít bele a 3 vizsgalehetőségbe.

Kedvezmények, mentességek �Tanulmányi kirándulás: UNICITRAL, a tanév során 2 alkalommal � 9 óra lesz a félévben, ebből 7 alkalommal a részvétel kötelező, igazolásnak helye nincs! �TDK-kedvezmény

A nemzetközi magánjogi probléma A belföldi ügyekhez képest többletkérdések merülnek fel: (1) Melyik államban kell megindítani az eljárást? (joghatóság) (2) Melyik állam vagy államok jogát kell alkalmazni az ügyben? (alkalmazandó jog) (3) Ha megszületett a határozat, hogyan válthat ki joghatásokat egy másik államban? (végrehajtás) (4) Igénybe vehető-e más állam hatóságainak közreműködése? (jogsegély)

A nemzetközi magánjog fogalma �Kollíziós jog: egy meghatározott, lényeges külföldi elemmel bíró jogi kérdésben melyik állam jogát kell alkalmazni �Nemzetközi polgári eljárásjog: melyik állam hatóságainak van joga egy ügy elbírálására, és milyen eljárásrend szerint vált ki joghatásokat

A nemzetközi magánjog forrásai �Nemzeti vs. Nemzetközi jogforrások � 1979. évi 13. tvr. – Magánjogi Kódex � 2004 -es EU-csatlakozás döntő változást hozott �Joghatóság tekintetében: Brüsszel I. és II. �Alkalmazandó jog tekintetében: Róma I-III. �Áttekintés / ajánlott irodalom: Palásti – Vörös (szerk) Nemzetközi kollíziós kötelmi jog

Források… �kis értékű követelések európai eljárása 861/2007/EK rendelet � 1896/2006/EK rendelet az európai fizetési meghagyásos eljárásról �Előkészületben: Róma IV-VI. (öröklés, házassági vagyonjog, tartási kötelezettség. Jelenleg ajánlások, zöld könyvek formájában)

Források… �Nemzetközi polgári eljárásjog vonatkozó szabályai: ◦ ◦ Kézbesítési rendelet Bizonyítási rendelet Fizetésképtelenségi rendelet Tartási rendelet

Nemzetközi kollíziós probléma �Az előző tankönyv szóhasználata: „lényeges külföldi elem” �Kódex: polgári, családi és munkaügyekben „több állam joga lenne alkalmazható” �Róma I: „különböző országok joga között kell választani” �Róma II - III: „több állam jogához kapcsolódnak”

A nemzetközi kollíziós norma �Nincs „katarzis”, nem tudjuk meg a felek jogvitájának eredményét �Utaló norma, közvetett jogrendezés �Elemek: hipotézis (jogintézmény), diszpozíció (kapcsoló elv) (szankció: parancs arra nézve, hogy a jogvitát mely jog alapján kell megítélni)

Következő hétre felkészülés �Ingmar-ügy: �Eco sz. C-381/98. sz. Swiss vs Benetton-ügy: C-126/97.

A minősítés problémája �A tényállási elemek jogi fogalom alá rendezése, absztrahálása �? Milyen jog alapján kerüljön sor a minősítésre ? lex fori lex causae �Eltérő szerkezeti besorolás az egyes államok jogrendjeiben (anyag – eljárási kérdés, családi jogi – öröklési jogi…)

…minősítés… Forum shopping – a kedvezőbb jog választása � Jogeset: Boys vs Chaplin (1971) House of Lords Tényállás: - fegyveres erők tagjai mindketten, angol állampolgárok, akik Máltán állomásoztak - Boys elismerten gondatlan járművezetése miatt Chaplin súlyos sérüléseket szenvedett - A máltai jog alapján jogellenes károkozás esetén csak a ténylegesen felmerült károk téríthetők meg (53 fontra becsült) – lex loci delicti - A brit jog alapján viszont vagyoni és nemvagyoni kártérítés is követelhető (2. 250 fontra becsült) - Chaplin az eljárást angol bíróság előtt kezdeményezi Jogkérdés: 1. Elbírálható-e az ügy Nagy-Britanniában? 2. A kártérítés összege anyagi vagy eljárási kérdés? �

Visszautalás - renvoi �A kollíziós szabályok külföldi jog alkalmazásához vezetnek. Kérdés: milyen terjedelmű az utalás? �Szűk: csak az anyagi Tág: a jogrendszer jogra utal egészére utal (problémás lehet)

…renvoi… �Vissza- és továbbutalás, mint jogi megoldások �Tankönyvi jogeset: Forgo-ügy �Tényállás: Franciaországban élt, ott elhalálozott bajor állampolgár, aki jelentős ingó vagyont hagyott maga után �Jogkérdés: Milyen jog alapján lehet az örökséget megszerezni? A francia jog alapján az örökhagyó állampolgárságának joga irányadó, vagyis a bajor jog alkalmazandó. A bajor kollíziós jog szerint a hagyaték fekvése szerinti jog alkalmazandó, visszautal a francia jogra.

A vissza- és továbbutalás megoldási lehetőségei �A vissza- és továbbutalás tilalma (pl. Róma I r. ) �Az utalások számának korlátozása �A visszautalás megengedett, a továbbutalás tilalmazott (pl. Kódex) �Az utalás szűk értelmezése, csak az anyagi jogra való hivatkozás

Külföldi jog alkalmazása �Minta jogeset a felmerülő kérdésekre: Győri Ítélőtábla Gf. II. 20. 304/2005/4. �Ténykérdés vagy jogkérdés? �Alapelv: iura novit curia. �Kinek a terhére essen a külföldi jog tartalmának megállapítása? �Magyar megoldás: az igazságügyért felelős miniszter (jelenleg: KIM) nyújt tájékoztatást a külföldi jog tartalmáról, de a bíróság igénybe vehet szakértőt, figyelembe veheti a felek beadványait.

Külföldi jog alkalmazásának mellőzése � 1. Közrend ◦ A külföldi jog tartalmának eltérése a hazai jogtól tolerálhatatlan mértékű (pl. többnejűség, halálbüntetés, a gyengébb fél védelmének hiánya) ◦ Megjelenési helyek: �Közrendi záradék: nem alkalmazható a külföldi jog, ha az sérti a fórum közrendjét (nyilvánvalóan ellentétes a lex fori alapvető elveivel és értékeivel) �Imperatív szabályok: feltétlen alkalmazást követelő normák a fórum közrendjében (szűkebb kör, mint a ius cogens!) – mandatory rules

…közrend… Kódex: ◦ 7. § (1) közrendi záradék ◦ 7. § (2) A külföldi jog alkalmazása nem mellőzhető önmagában azért, mert a külföldi állam társadalmi-gazdasági rendszere a magyartól eltér. (1979!) ◦ 7. §. (3) a mellőzött külföldi jog helyett a magyart kell alkalmazni Az EU közrendje? Ingmar-ügy Benetton-ügy

Ingmar-ügy Tényállás: angol bíróság előtt felmerült ügy, előzetes döntéshozatali kérdés. Ingmar GB Ltd (székhely: UK) és Eaton Leonard Technologies Inc. (székhely: Kalifornia, USA) közötti kereskedelmi képviseleti szerződés felmondását követő fizetési igény - 86/653/EK tanácsi rendelet szabályozza a kereskedelmi képviselő és megbízója közötti jogviszonyt az EU területén - Annak 17 és 18. szakasza szerint a felmondott ügynöki szerződés bizonyos eseteiben az ügynököt kompenzáció illeti meg - A felek a szerződésre a kaliforniai jogot rendelték alkalmazni Jogkérdés: Alkalmazhatók-e az irányelv rendelkezései akkor, ha a megbízó nem-Eus tagállam, és a felek a szerződésben nem EUtagállami jog alkalmazását kötötték ki? � Válasz: Mivel a rendelet célja a kereskedelmi képviselők védelme, annak kötelező jellege nem vitatható. Így egy nem. EU tagállambeli megbízó nem hagyhatja figyelmen kívül ezen szabályokat egy jogválasztási klauzula alkalmazásával.

Eco Swiss China Time vs. Benetton � Tényállás: holland székhelyű Benetton licenciaszerződést kötött a hongkongi székhelyű Eco Swiss-szel és az new yorki Bulova Watch társasággal, hogy azok Benetton by Bulova jelzéssel karórákat gyártsanak és értékesítsenek. A szerződésből eredő jogvitákat a Holland Választottbírósági Intézet joghatósága alá utalták a holland jog alkalmazásának kikötésével. A Benetton a szerződés lejáráta előtt 3 évvel felmondta a szerződést, a választottbíróság egy jogerős közbenső határozattal kártérítésre kötelezte, a jogerős határozattal pedig meghatározott összeg megfizetésére kötelezte a Benettont. � Benetton: a megkötött licencia-szerződés semmis, mert ellentétes a közösségi joggal. Erre csak a bíróság előtt hivatkoztak, a

Benetton… Jogkérdések: 1. Megtámadható-e a jogerős választottbírósági ítélet? 2. A Római Szerződés 85. cikkére (EUMSz 101. ) hivatkozással megsemmisíthető-e egy választottbírósági ítélet? 3. A választottbíróság vonatkozó döntése olyan mértékben sérti-e a tagállam jogát, hogy az ellentétes lesz így a közrenddel? Válasz: - A választottbírósági határozatok felülvizsgálata során a nemzeti bíróság megvizsgálhat olyan kérdést is, amely a vb. i eljárásban nem merült fel. - A RSZ 85. cikkét (EUMSz 101. ) úgy kell tekinteni, mint egy közrendre vonatkozó rendelkezést - De: a közösségi jog nem kötelezi arra a nemzeti bírót, hogy hagyja figyelmen kívül a nemzeti eljárási jogi szabályokat, hogy ti. a fellebbezési határidő letelte után nem semmisítheti meg a jogerős választottbírósági ítéletet (itt: a közbenső határozat) �

2. Csalárd kapcsolás �Def: a jogválasztás visszaélésszerű gyakorlása, amikor a jogvitára egyébként alkalmazandó jog megkerülésének szándéka vezeti a feleket a jogválasztásban. �Az üzleti megfontolásból, célszerűségből vagy kényelemből tett jogválasztás érvényes marad (Palásti, 2008, 215. o. ) �a jogválasztással nem csalás, jogellenes befolyás vagy a tárgyalási pozíciókban meglévő feltűnő aránytalanság miatt éltek a felek (Palásti, 2008, 216. o. )

Csalárd kapcsolás… �A lényeges külföldi elem hiányában választott külföldi jog: jogirodalmi álláspont szerint csalárd kapcsolás Kapcsolódó jogeset: francia gabonaimportőr és francia vevő közötti adásvételi szerződésre alkalmazni rendelt Londoni Gabona Kereskedelmi Szövetség ászf-je és a külföldi jog kikötés a mintaszerződésben: van-e szerepe annak, hogy az egyik szerződő fél importőr? �A gyengébb fél pozíciójával való visszaélés: célja nyilvánvalóan az, hogy a szerződési feltételeket diktáló, erőfölényben lévő fél számára lehetővé váljon a jogválasztás

A csalárd kapcsolás szabályozása �Kódex: 8. §. „…az egyébként irányadó jogszabály megkerülése céljából – mesterségesen vagy színleléssel létrehozott külföldi elem…” Ha a felek a csalárd kapcsolás alkalmazásával külföldi jog alkalmazására törekszenek. Ebben az esetben a jogviszonyra egyébként irányadó jogot kell alkalmazni.

3. Külföldi jog alkalmazásának mellőzése �Kódex 9. §. A külföldi jog alkalmazásának mellőzését a felek közösen kérik, helyette a magyar jogot kell alkalmazni. �Nem azonos a jogválasztással! �Meddig lehet kérni: Legfelsőbb Bíróság (Pf. III. 20 895/1992. sz) a fellebbvitel során is figyelembe vette

4. Viszonosság hiánya, megsértése �Viszonosság: az államoknak egymással szemben tanúsított egyforma magatartása (Mádl-Vékás 112. o. ) �Főszabály: a külföldi jog alkalmazását általában nem lehet viszonosságtól függővé tenni �A viszonosság fennállásáról az igazságügyért felelős miniszter ad kötelező nyilatkozatot

Kisegítő jog alkalmazása �Esetkörök: ◦ A kérdéses külföldi jog tartalma a bizonyítási eszközök felhasználásával nem ismerhető meg ◦ Az irányadó jog nem tartalmaz rendelkezést a felmerült jogvitára ◦ Közrend. . , mellőzés. . , viszonosság hiánya. . , csalárd kapcsolás esetén: az előzőekben tárgyaltak szerint.

Következő órára felkészülés �Brüsszel I. rendelet hatályra vonatkozó szakaszai (Preambulum és 1. cikk) �Kódex joghatóságra vonatkozó szakaszai (Nmj trv. 54 -62/H. §§. )