Nemzetkzi kapcsolatok trtnete 1945 1990 Az enyhls megtorpansa

Nemzetközi kapcsolatok története 1945 -1990. Az enyhülés megtorpanása (1975 -79): A SZU offenzívexpanzív III. világ politikája, az afganisztáni intervenció, Z. Brzezinski „világpolitikai képletei”

Az 1973 -as olajárrobbanás világgazdasági következményei Nyugaton és Keleten n n n Lényeges világgazdasági folyamatok elindítója és felgyorsítója 1948 -72 között a világkereskedelem dinamikusan nőtt: 57 md $-ról 704 md $-ra 1973 -ban négyszeresére emelték az árakat, 1979 -ben a duplájára Nyugaton divatba jöttek a különböző növekedési és depressziós cikluselméletek (pl. Kondratyev-ciklus) 1973 után munkanélküliség, gazdasági recesszió, infláció, a külker mérlegek felborulása – üzemanyag-korlátozás USA komoly bel- és külpolitikai válsága 1974. augusztus 8. – Gerald Ford

n n n Valóra válnak az ortodox marxista vezetők jövendölései? – világválság az tőkés világban? az olajárrobbanás hatásai csak a 70 -es évek végére kezdtek el begyűrűzni a keleti -európai országokba. A SZU nagy olajexportőrként az áremelések nyertese lett. devizatartalékok megnövekedése.

n n A nyugati világ rugalmasan reagált a világgazdasági kihívásra. Új technológiai rendszerek, munkaszervezés, információs forradalom – szerkezetváltás Energia- és nyersanyag-takarékosság 1975 -től amerikai ösztönzésre rendszeressé vált a „Hetek” (USA, Japán, NSZK, Nagy-Britannia, Franciaország, Kanada, Olaszország) évenkénti találkozója. • Az olajsokk keltette gazdasági gondok leküzdésére, • Közös világgazdasági stratégia kidolgozására

A közel-keleti olaj szállításának radikális útvonal-módosulásai n n A Közel- és Közép-Kelet térségének geostratégiai felértékelődése A 1967 -es hatnapos arab-izraeli háború következtében az addigi útvonalak hajózhatatlanokká váltak (Szuezi-csatorna 1967 -75 -ig hajózhatatlan) – Afrika megkerülésére kényszerültek, olajtankerhajók építése Afrika déli része, a dél-atlanti és az indiaióceáni térség geopolitikailag jelentősen felértékelődött. 1975 -ben megnyitották a Szuezi-csatornát

A helsinki enyhülési folyamat megtörése. Az 1969 -75 közötti „második antagonisztikus kooperáció” vége n n n n Nagy reményeket fűztek a helsinki egyezményekhez. 1975 őszére a kelet-nyugati kapcsolatok ismét feszültté váltak. Kételyek a SZU szavahihetőségét illetően. 1979 -80 fordulójától egy újabb „kis hidegháború” vette kezdetét. 1941 -47: I. antagonisztikus kooperáció (katonai aszimmetria) 1969 -75: II. antagonisztikus kooperáció (katonai szimmetria – SALT-I) A konfrontáció oka: • A két pólus vezető-irányító pozícióját, a kapcsolatok rendszerét alapvetően a konfrontációra építette. • A kooperációnak katonai körökben mindkét oldalon komoly ellenfelei voltak.

A válság fő oka: a SZU intenzív stratégiai fegyverkezése és offenzív-expanzív III. világ politikája n n n Az európai status quo tiszteletben tartása mellett a III. világban a status quo módosításának igénye jelentkezett. Az olajárrobbanás kiváltotta gazdasági problémák egyoldalú kihasználása. A SZU erőteljesen folytatta a stratégiai fegyverkezését. Újfajta rakéták telepítése Európában is. A kissingeri tripoláris és multipoláris hatalmi egyensúlyi-békestabilizációs elképzelések helyébe a Carter-korszakban a régi bipoláris kiélezett versengés lépett.

Zbigniew Brzezinski „világpolitikai képletei” a rivalizáló és kooperáló hatalmi háromszögekről, 1978. n n Kissinger az antagonisztikus kooperációra építette elméletét – ötpólusú elképzelés, egyenlő távolság Új világpolitikai felállás: két háromszög: • • • n A rivalizáló: SZU-Kína-USA A kooperáló: USA-Japán-Nyugat-Európa 2+1/2+y+z Míg Kissinger az egyenlő távolság elvét hirdette Moszkva és Peking között, a 80 -as évek elején az USA már lényegesen közelebb került Kínához, mint a SZU-hoz (különösen az 1979 -es szovjet afganisztáni intervenció kapcsán)

Előnyös geostratégiai pozíciók keresése a III. világ országaiban Előzmények: n Erőteljes szovjet fegyverkezése, míg az USA a vietnámi-háborút vívja. n A haditengerészet kiépítése • (Óceán-hadgyakorlat) n n n Az arab szövetségesek támogatása, fegyverellátás (a Jom Kippuri háborúban) Észak-Vietnám támogatása, a háború után is. – szovjet légibázisok kialakítása India támogatása (1971 -es indiai-pakisztáni háborúban nyújtott diplomáciai segítség)

A „kubai Afrikakorps” Angolában és Etiópiában n A SZU kihasználja a kínálkozó lehetőséget a III. világ válságokkal terhes országaiban, különösen Fekete-Afrikában. (USA: olajkrízis, Vietnámszindróma, Watergate-botrány) • Az afrikai portugál gyarmatbirodalom szétesése n n Már nincs logisztikai akadály Vákuumterületek jöttek létre a geostratégiailag felértékelődött déli régiókban. (a nyugati világ olajtankerei Angola és Mozambik partjai előtt haladtak el. )

n n n 1975 szeptember: (dél-afrikai apartheid) Angola szovjet-kubai megegyezés – „kubai Afrikakorps” – karibi légió (25000 fő) 1977 -78 fordulóján Etiópia és Szomália között robbant ki konfliktus Kuba és a SZU Etiópia mellé állt. A „détente” Angola, Etiópia, és Afganisztán csataterein dőlt el. A nyugat-keleti hidegháborús konfliktus Európából indult ki, majd bevonta Ázsiát (koreai, vietnámi háború), majd eszkalálódott a Közel-Keletre, az 1970 -es évek közepére már elérte Fekete-Afrikát.

A SZU törekvése Kína körbekerítésére n n n n 1978. november: az egyesült kommunista Vietnám barátsági és katonai együttműködést kötött a SZUval. 1978 december: a szovjet-vietnámi csapatok lerohanták a Kínával szövetséges Kambodzsát. Az új kambodzsai rendszer 1979 elején barátsági szerződést kötött Vietnámmal. (szovjet-vietnámi harapófogó) 1979 márciusában Kína megtámadta Vietnámot. 1979 augusztus: japán-kínai barátsági egyezmény Kína elítéli a Szovjetunió afganisztáni intervencióját Kína, USA támogatása (Pakisztán, Afganisztán)

Az iráni rendszer bukása n n 1979 iráni forradalom – Reza Pahlavi iráni sah száműzetésbe kényszerült – a nyugati befolyás megrendül. Khomeini Ajatollah hatalomra kerülése 2. olajárrobbanás Az irak-iráni háború 1980 -88 – olajháború • USA, SZU érdekelt volt Irán gyengítésében, Irak támogatásában

A SZU expanzív globálstratégiája a III. világ országaiban a 70 -es évek második felében n n Kubai csapatok Angolában és Etiópiában Szovjet katonai tanácsadók Mozambikban és Dél-Jemenben Az USA kudarca Iránban A Kuba és a SZU által támogatott nicaraguai győzelem (sandinisták). A gyarmatosító hatalmak versengése Afrikában. (1978 J. Carter látogatása Nigériában)

A SZU Afganisztán elleni katonai intervenciója n n n 1979 december: az afganisztáni intervenció „a Kreml gyanakvó szeme csak csatlóst vagy ellenséget ismer, és Oroszország szomszédainak bele kell törődniük, hogy ha akarják, ha nem, valamelyiküknek a szerepét kiosztják rájuk. ” – G. F. Kennan Afganisztán a „SZU Vietnámja” volt (25000 szovjet katona esett el, 10 évig elhúzódó) • Muhamad Taraki – Hafizulláh Amin – Barbak Karmal

Amerikai válaszlépések n n n a NATO 1977 -ban elfogadta Carter elnök javaslatát, hogy 1979 -84. között évi 3 %-kal növelik a katonai kiadásokat. 1978 májusában új 15 évre szóló fegyverkezési programot fogadott el (neutronbomba-gyártás is). A fegyverkezési spirál felgyorsult: megnőtt a világ fegyverkereskedelme 1979 december: a NATO brüsszeli kettős határozata: rakétatelepítés Európába, ha a szovjetek nem szelik le SS 20 -as rakétáikat. (1979. júniusában még elfogadták a SALT II. megállapodást. ) 1980. január 23. : Carter-doktrína: markáns amerikai erőpolitika – amit R. Reagan valósít meg.