Nemzeti pletkorszerstsi Program Kit az energiacsapdbl Kit a

Nemzeti Épületkorszerűsítési Program Kiút az energiacsapdából Kiút a gazdasági válságból

Nézzünk Magyarország energiatükrébe! § Földgázfelhasználásunk túlsúlyos § Megújuló-energia hasznosításunk minimális § A hazai épületállomány meghatározó erővel bír a végenergia-felhasználásunkban

Energiatükör EU-27 1995 2006 Végenergia felhasználás Növekedés 2006/1995 PJ Ipar Közlekedés Háztartás + szolgáltatás Energiafüggőség Magyarország 1995 2006 44978 49397 1 1, 10 660 1 753 1, 14 % % % 30, 8 28, 1 41, 1 27, 6 31, 5 40, 9 24, 2 17, 0 58, 8 19, 1 26, 1 54, 8 % 43, 5 53, 8 48, 9 62, 5 Földgáz a teljes primer energiában % 20, 1 24, 0 Földgáz-import % 43, 5 60, 7 60, 3 82, 2 Megújuló energia % 5, 12 6, 98 35, 4 41, 3 2, 42 4, 62

Következtetések § § Energiafüggőségünk meghaladja a 62 %-ot Az EU-27 átlagához viszonyítva primerenergia felhasználásunkban a földgáz aránya 1, 73 – szoros Alacsony megújuló energia részesedésünk 90 %-a biomassza – erdei szálfát égetünk rossz hatásfokú villamos erőműben Geotermikus energiahasznosításunk mindössze 0, 3 -0, 4 % § FÖLDGÁZ FELHASZNÁLÁSUNK TÚLSÚLYOS! § 82, 2 %-át egyetlen vezetéken, orosz importból szerezzük be

Végenergia felhasználásunkban § Közvetlen földgáz arány: 39, 4% § A 16%-ot kitevő villamos energiának 1/3 -át gázból állítjuk elő: +5% § A 7 %-ot kitevő távhőt szinte teljes egészében gázból állítjuk elő: + 7% § Gázfelhasználás végenergiaként: 39, 4 + 5 + 7 = 51, 4 % § Háztartások vonatkozásában: 54 + 5 + 11 = 74 % § A háztartások és intézmények részesedése: 54, 8% (1, 34/Unió) § A hazai épületek fajlagos energiafelhasználása 25 %-kal nagyobb az uniós átlagnál § A CO 2 közel felét is az épületek bocsátják ki!

Következtetés + feladat § A földgáz beszerzése egyre kockázatosabb, és egyre § § § inkább politikai kérdéssé válik Viszont jó hatásfokkal égethető el, viszonylag olcsó berendezésekkel Megoldás! Az épületek hő- és villamosenergia igényének csökkentése építészeti és épületenergetikai beavatkozásokkal Az energiaigények hatékonyabb kielégítése hagyományos primerenergiákkal, és növekvő arányban megújuló energiákkal

Megújuló energiák az épületek energiaellátásában Kerüljük a görbe tükröt! § A hazai energetika fő célja a földgáz-felhasználás csökkentése és helyettesítése § A hulladék biomasszák (elsődleges az élelmezés) és a geotermikus energia reális és hatékony, hőellátási célú hasznosításával, külön-külön 5 -10%-kal lehetne csökkenteni a földgáz részesedését § Adott termálvíz mennyiségből villamosenergia-termelésre csak mintegy fele hőt hasznosíthatunk, mintha azt hőellátásra használnánk § A víz- és szélenergiát a villamosenergia termelésben vehetjük számba § A napenergia mindkét területen hasznosítható

Nemzeti Épületkorszerűsítési Program – Várható hatások § Az energiafelhasználás csökkentése, és a megújuló-energia felhasználás növelése jelentős mértékben csökkenti az ország energiafüggőségét – 2020 -ig akár 1/3 -val is! § A globális folyamatoktól teljesen függetlenül képes növekvő belső piacot teremteni a kis- és középvállalkozások számára § Az építési anyaggyártók – radiátorok, szerelvények, csövek, gépészet, nyílászárók, szigetelőanyagok, burkolatok, villamossági berendezések – is megrendeléshez jutnak § Csökkenti a hazai vállalkozások multinacionális vállalatoktól való függését § A szükséges innováció, az alkalmazott kutatás területére is élénkítő hatást gyakorol – megújulhat a felső- és középfokú műszaki képzés

További kedvező hatások § A szabályozhatóság és mérhetőség takarékosságra ösztönöz § A lakosság és az önkormányzatok érdemben tudják csökkenteni az energiára fordított költségeket § A kedvezőtlen energetikai mutatókkal rendelkező, nagy rezsivel bíró lakásokban elsősorban az alacsony jövedelműek élnek, ezért egy sikeres épületkorszerűsítési program egyben sikeres szociális program is § A környezet szén-dioxid, korom és metán szennyezésének csökkenése kedvezően befolyásolja a nemzet népegészségügyi állapotát

További előnyök § Javul a lakosság, az intézményi és gazdasági szereplők környezettudatossága § Felértékelődik az ország épületállománya, közte a lakásállomány is, és a válság veszteségeinek jelentős része megtérülhet a lakosság számára § A belső piac ilyetén történő élénkítése nem környezeti károkat, hanem hasznokat hoz az egész társadalom számára

Előzmények § 1107/1999. (X. 8. ) Kormányhatározat célul tűzi ki, hogy 2010 -ig a lakossági energiafelhasználás 10 PJ/év mértékben csökken § 2001 -2008 közötti időszakban megvalósult állami támogatású programok segítségével ennek csupán 20 -30 %-át értük el. § A Nemzeti Energia Program marginális volt, a háztartások kevesebb mint egy százalékát érte el nyolc év alatt! § A Lakás Takarék Pénztár ötszörös hatékonysággal működött § Az államilag támogatott társasházi energia-korszerűsítési beruházásokat gyakorlatilag nem lehet átlátni, elemezni

A NEP nem tekinthető nemzeti programnak! § A lakossági energiafogyasztást 0, 1 %-kal csökkentette § Elégtelen volt a lakosság tájékoztatása a pályázati lehetőségekről § Nagy volt az elutasított pályázatok száma § A nyertes pályázók bonyolult módon, utófinanszírozás keretében juthattak támogatáshoz § Érdemi változás csak 2008/2009 -ben történt – a gázválság, és a megélhetési nehézségek következtében erősödött a lakossági igény a helyi és független energiaellátásra! – A szükség nagyúr!

Lemaradásunk okai I. § A jogi szabályozás általában engedékeny, az intézkedések csak kis mértékben ösztönzőek § A pazarló fogyasztást fenntartó szociális támogatási rendszer ellene hat a változásnak § A 7/2006 (V. 24. ) TNM rendeletben szereplő értékhatárok betartását senki sem ellenőrzi § Az energiatanúsítvány meglétének ellenőrzése esetleges, az energiahatékonysági pályázati rendszerben nem, illetve korlátozott mértékben használják § Szétaprózott, áttekinthetetlen, bürokratikus a pályázati rendszer § Hiányoznak a komplex épületkorszerűsítési sztenderdek § Nincsenek hivatalos, megbízható monitoring jelentések

Lemaradásunk okai II. § Az újonnan indítandó programokhoz nem készülnek szakmai háttéranyagok § Nem biztosított a szén-dioxid kvóta értékesítéséből származó bevételek felhasználásának átláthatósága § A szakterület több minisztériumhoz, hivatalhoz tartozik, de valójában egyikhez sem § Az ország nem rendelkezik elfogadott energiahatékonysági cselekvési tervvel § Fél éven belül Magyarországnak le kell adnia Brüsszel számára a megújuló-energia cselekvési programot, de a munka még kezdetét sem vette

Nagyságrendi ugrás az energiahatékonyságban I. § Egy komplex épületenergetikai és klímavédelmi támogatási rendszer kidolgozása szükséges § Nem a jelenlegi struktúra javítgatása a cél, hanem egy új, forráskoordinált, egyszerű, ellenőrizhető egyablakos pályázati rendszer bevezetése § Támogatási prioritások és műszaki-energetikai kritériumok meghatározása a tanúsítványok figyelembe vételével

Nagyságrendi ugrás az energiahatékonyságban II. § Normatív pályázatminősítő rendszer bevezetése: műszaki tartalom, épület életkora, szén-dioxid kibocsátás csökkentés mértéke, szociális szempontok § Pénzügyi eszközök meghatározása: vissza nem térítendő támogatás, kamattámogatás, garancialap, ESCO típusú támogatás, ÁFA kedvezmény § Egymásra épülő, egymást kiegészítő, differenciált támogatási intenzitást alkalmazó finanszírozási modell § Ajánlott termékek, szolgáltatások és kivitelezők akkreditációs rendszerének felépítése

Nagyságrendi ugrás az energiahatékonyságban III. § Számszerű kormányzati vállalások meghatározása § Szükséges jogszabályi változások azonosítása § Lebonyolító intézményrendszer – energiapontok létrehozása