Nemi identits trsadalmi normk Trsadalomismeret Pszicholgia 4 Az

Nemi identitás – társadalmi normák Társadalomismeret – Pszichológia 4.

Az ember váltivarúsága • A magasabb rendû gerincesek esetében - így az emberben is - a nem eldõl a megtermékenyítés pillanatában. Az evolúció során az a bejárt út alakult ki, hogy a nemek aránya a fajon belül 1: 1 legyen. Ez a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy valamelyik nembeli egyed – ez nagy általánosságban a hím – kétféle gamétát vagy ivarsejtet termel azonos arányban, ezzel biztosítja, hogy a következõ generációkban is megmaradjon a hímek és nõstények ezen aránya.

Az anatómiai különbségek • Az ember esetében a szexus, vagyis a nem kialakulása hosszan tartó, és több tényezõ által befolyásolt folyamat. Általában az, hogy az utód fiú vagy leány lesz, eldõl a megtermékenyítés pillanatában. A fejlõdés iránya viszont olyan, hogy a fejlõdés bizonyos szakaszáig a fejlõdõ embrióból bármelyik nem kialakulhat. Ezt nevezik két irányba történõ fejlõdés lehetõségének vagy biszexuális potenciálnak.

A hormonális szabályozás • Az embrionális fejlõdés során a nemek kialakulása molekulárisan programozott folyamat, melyet környezeti tényezõk nagyban befolyásolnak. Ha az ivari kromoszómák által meghatározott õsivarsejt-vándorlás megindul az ivarmirigy telepe felé, megtörténik a második lépés a nem kialakulása felé. Ha megakadályozzuk az õsivarsejtek vándorlását az ivarmirigy telepébe, az ivarmirigy nem fejlõdik ki, nem alakulnak ki másodlagos nemi bélyegek sem. • Az ivarmirigyek már embrionális korban hormonokat termelnek. Ezek embrionális hormonok. A további fejlõdés során az embrionális hormonok termelõdését felváltja az érett egyedekre jellemzõ hormon termelése. Az ivarmirigyek hormontermelése az agyalapi mirigy és a köztiagy hipotalamuszának szabályozása alá kerül.

A hormonális szabályozás • A nõk sejtjeiben XX ivari kromoszómapár, míg a férfiak sejtjeiben XY ivari kromoszómák találhatók. Ennek megfelelõen részben azonos, részben eltérõ ivari hormonok termelõdnek, de az azonosaknak eltér az arányuk a két nemben. Ez alakítja ki a másodlagos nemi bélyegeket. • Nagyon fontos, hogy a különbözõ kromoszóma összetételû sejtek eltérõen reagálnak azonos hormonokra. Nõkben az ivari mûködés ciklusos, míg a férfiakban folyamatos. A mûködés ciklusos volta a hipotalamusztól függ. Az XY ivari kromoszóma összetétel az androgén hormonszintet állandó értékre állítja be, így a férfiakra a folyamatos (nem ciklusos) ivari mûködés jellemzõ.

A női és férfi nemek kialakulása Az egyedfejlõdés a női és férfi nem esetében

A nemiség Ösztön és psziché • Az ember esetében igen bonyolulttá vált mindaz, ami a szexualitással áll összefüggésben. A lélektani tényezõk is nagy szerephez jutnak. Az embernek részben örökölt neme, nem szerinti viselkedése van, másrészt pszichés (lelki) tényezõk szerepet játszhatnak saját nemének tudatában, nem szerinti vonzódásában. A nemiség • A nemiség kiteljesedése törzsfejlõdéstani szempontból nagyon fiatal, így ezek általában nem stabilak. Bonyolult a nemiség jellege a biszexuális potenciál miatt is. Ez egész életen keresztüli pontos szabályozást igényel az egynemûség fenntartása érdekében. Sok hatás szükséges a normál kialakuláshoz, éppen ezért a hibalehetõségek száma nagy, bár ezek általában nem veszélyeztetik az ember fizikai létét.

A "biolélektan" kérdései • A szexualitás fogalma minden távoli-közeli megnyilvánulásra vonatkozik, mely elvezet a nemi szervek érintkezéséhez, ill. kapcsolatban áll a megtermékenyüléssel és lehet olyan jelenség is, mely összefügg a két nem egyedeinek a viszonyával. Ez különösen az emberi nemiség szempontjából fontos. • Az emberben a serdüléskor hormonális változások játszódnak le, ez hoz magával egy szexuális késztetettséget, mely feltétele az emberi nemiség biolélektanának. Az emberben csaknem specifikus a szexuális ösztön, így az emberi szexualitásnak néhány érdekes összetett megnyilvánulása van. Ilyen lehet az, hogy az emberben a másik nem megjelenítése ingerületi állapotot tud elõidézni. Egy másik tény, hogy az ember állandóan a szexuális ingerelhetõség állapotában van, életében nincs külön párzási idõszak. Emberben jelentkezik az is, hogy igen nagy számú a nemi perverziók és rendellenességek száma. Ezek különbözõ

Az emberi nemi szerepek problémája • Az emberi viselkedéssel foglalkozó szakágazatok egyik alapterülete a tanult formák vizsgálata. Itt egyrészt az a kérdés, hogy a különféle szociális helyzetekre való reakció mennyiben tekinthetõ az örökölt vonásoknak (visszamenve az etológiai alapokig - lásd fõemlõs, emlõs és így tovább), másrészt mennyiben tekinthetõk társadalmi, kulturális fejlõdés eredményének. • A nemi viselkedésben a nõk és a férfiak szerepeket játszanak. Mind a nõk, mind a férfiak sajátosan mozognak, beszélnek, érzelmeiket sajátos módon fejezik ki. Más érdeklõdési körük van, másfajták a motivációik. Igen sokféle elõírás van, hogy adott esetben hogyan kell viselkedni. Érdekes az, hogy ez csak részlegesen tudatos.

A nemi szerepek • A nemi szerepek a szocializációs folyamatokban alakulnak ki, az emberek a szó legtágabb értelmében tanulják õket. • A férfias és nõies viselkedés-jelleget nehéz meghatározni, mert ezek bonyolult inger kölcsönhatások között mutatkoznak meg és esetenként mások és mások. Ezek a kultúra termékei és öntudatlanul tanulják meg õket, mint a saját nem sémáját. A serdülõkor fokozatosan hozza létre a személyiségben a felnõtt nemi szerep viselkedésformáit, ez több éves idõszakra terjed ki, így megvan a szociális tanulás lehetõsége is. A szociológiai nemi szerep szerzett, valakitõl eltanult sajátossága a személyiségnek. Az eltanulás nem általában szexuális nevelés, nem célzott szülõi ráhatások következménye, hanem szülõi és emberi kapcsolatok alakítják ki észrevétlenül és automatikusan. A gyermek szüleire figyel, azokkal azonosítja magát. Ez az azonosulás mindig öntudatlan. Ezeknek a mozzanatoknak az utánzása a következõ lépés. A gyermek a szülõk viselkedésérõl képeket épít be, ezek mintegy tervrajzai a szülõi viselkedésnek; a kép lehet pontatlan, torzított, így más külsõ dolgok is belejátszhatnak az azonosulásba.

A nemi identitás • Felvetõdik az a kérdés, hogy a gyermek hogyan azonosul azzal a nemmel, amilyen nemûnek õt a környezete tartja. Ez egy új tényezõ, melyet a szociálpszichológiában, személyiség-lélektanban nemi identitásnak neveznek. A nemi identitás a személyiség része, a személyiségben - annak mélyen gyökerezõ részében található olyan meggyõzõdés, hogy õ melyik nemhez tartozik. A nemi identitást a környezet befolyásolja elsõsorban. Már a születés pillanatában más színû szalagot kötnek a fiúkra, más színût a leányokra. Korán elkezdõdik a hajviseletben, ruházatban és egyéb tényezõkben való eltérés, amelyekben megnyilvánul a nemi megkülönböztetés. Ez késõbb önszervezõvé válik. Addig is amint a gyerek mozgásképes lesz rendszeres nevelést, kap nemének irányába. A kislánynak nem adnak játékpuskát játszani, a fiúnak nem adnak babát. 2 -3 éves korban a nyelv elsajátításával a nemek közötti különbségek egész rendszere világosabb lesz a kisgyerek számára. Ma már elég sokat tudnak azokról a szülõi hatásokról, melyek öntudatlanul formálják a gyerek nemi identitását. Mind az apa, mind az anya másképp bánik a kisgyerekkel, aszerint, hogy fiú vagy leány. 5 -6 éves gyerekek helyesen minõsítik a ruhadarabokat, hajviseleteket, játékokat, megmondja melyik való fiúnak, melyik leánynak.

A nemi identitás • Az eltanult magatartásmintát a személyiségnek be kell gyakorolni. A szervezõdõ gyermeki személyiség az elsõ próbacselekvéseit játékain hajtja végre, amelyek mindig képzeletbeli visszajelentést adnak neki. A környezet számára is egyre világosabbá válik, hogy a gyermek mit játszik. Visszajelentésben pedig ezek a dolgok erõsítõdnek, mert egy dicséret során a pozitív visszajelentésnek minõsül. A fiút az oviban már szimbólumaival is megkülönböztetik. • A nemi identitás megszilárdulása szempontjából igen fontos a 6 éves kortól a serdülés kezdetéig tartó idõszak. Serdüléskor mindezek, de a gyengén megerõsített identitásproblémák is a felszínre kerülnek.

A nemi identitás

Serdülés és az erotika • Lényegében serdülõkorig alakulnak ki az elõzõekben felvázolt feltételek, a szexuális motivációs struktúrák, melyek többé-kevésbé észrevétlenek még ebben az idõszakban. A serdülõkor az a periódus, amikor már biológiailag is lehet magyarázni a nemiséget. A hormonrendszer mûködése, a biológiai nemi apparátus fejlõdése és felnõtté válása az idegrendszer hatására indul meg. Ez együtt jár a nemi szervek ingerelhetõségének a fokozódásával és az orgazmus képességének a kifejlõdésével

A nemi érettség kérdése • KÜLSÕ JEGYEK

A nemi érettség kérdése • BELSŐ JEGYEK A belsõ változások a hormonháztartás változásával állnak kapcsolatban lásd még a nemi érést. A nemi izgalom periodikusan jelentkezik, mint belsõ feszítõ erõ, szokványos mozgások is ingerlõleg hatnak, és az ingerlés kellemes érzést okoz. Ez arra serkenti a serdülõt, hogy aktív módon stimulálja önmagát. Így alakul ki a maszturbáció (általában a lányokra vonatkozóan) és az onánia (általában a fiúkra vonatkozóan), azaz az önkielégítés. Létezik viszont egy másik, külsõ ingerkonstelláció, melynek nyomán a másik nem képe feltételes reflex-szerûen kapcsolódik a szexuális ingerekhez. A nemiséget izgalomba hozó tapintási, látási és szaglási ingerek a serdülõkor kezdetétõl differenciálódnak és szaporodnak a szexuális tapasztalatok. Az önkielégítést az ingerlés során fantázia kíséri és ez nagyon lényeges a késõbbi nemi ingerek bevésõdése szempontjából. A fantáziákban különbözõ történetek vannak, képzeletben meg lehet a partnert közelíteni, szexuális játékot lehet vele játszani, a fantázia tárháza kimeríthetetlen. Így alakul ki a személyiségre jellemzõ erotika, az a mód, ahogyan a személyiség nemi izgalomba kerül. Ez az erotika lesz a felnõtt heteroszexuális nemi tevékenység célja és mintája.

A másik nemmel való kapcsolat • Az emberi szexualitást ezeken túl még az jellemzi, hogy partnerkapcsolatokban jelentkezik. Ezek aktív lélektani munkával, kommunikációval jönnek létre. A kapcsolatok létrejötte a személyiség pszichológiai teljesítménye, mert ennek során alkalmazkodnia kell egy másik emberhez, és azt is alkalmazkodásra kell bírni. • Kommunikációs feltételek Az emberi kapcsolatokban értékelés folyik az élet minden területén, és az értékesebb, a kulturális ideálnak jobban megfelelõ külsejû ember kívánatosabb partner a másik nem számára. Ebben az értékelésben szerepet játszanak biológiai adottságok, testalkat, formák, végtagok, haj, arcbõr, körmök. Ezek közül sok ápolható, rendben tartható. A testápolást korán be kell gyakoroltatni.

A másik nemmel való kapcsolat • További tényezõ az öltözködés. A divattal való lépéstartás a gyerekkor vége felé kezdõdik el. A nemek közötti kapcsolat kialakításában igen fontos a megjelenés, a testséma. Ez magába foglalja a ruhát is. A ruházat igen fontos a személyek közötti viselkedésformák elõsegítésében. A ruha és az identitás összeolvadása igen bonyolult folyamat. Az öltözködéssel párhuzamosan meg kell tanulni szabályozni azt a benyomást, amelyet külsejével másokra gyakorol. Általában a személyiség annál jobb benyomást tesz környezetére, minél inkább nemének megfelelõen viselkedik, tehát a kislány minél nõiesebb, a fiú minél férfiasabb. Az eredményes és megfelelõ kapcsolati viselkedés a felnõtt típusú kölcsönösségen alapuló magatartáskészség. A gyermekkori baráti kapcsolatok a kapcsolati viselkedések begyakorlását is szolgálják. Ha egy gyermeknek nincs barátja, az annak a jele, hogy kapcsolatkészsége nem fejlõdik helyes úton.

Szexuális kapcsolatok az ifjúkorban • A serdülõt a szexuális késztetés és a társigény arra serkenti, hogy a másik nemmel kapcsolatot teremtsen. Magánélete lassan elválik a családtól. Az emberi kapcsolatait már magánügyként kezeli. Viszonyítási csoportokat keres magának, majd a csoporton belül egy-egy pár között a kapcsolat intimmé válik, de ekkor a csoporttól kezd elválni. • Nagy szerepet játszik a szülõk és a gyermek közötti generációs különbség. Ha a szülõk ellenállása merev a serdülõ akaratával szemben, a serdülõ csak dacból is véghezviszi az akaratát. A családtól való elszakadás fokozza igényét az intim kapcsolatokra, ezért olyan ügyletekbe is belemegy, melyek érzelmileg is kizsákmányolják. A serdülõkori szülõkapcsolatoktól függ a szexuális

Szexuális kapcsolatok az ifjúkorban • A fiúk prostituáltat keresnek, a lányok általában belemennek az elsõ kínálkozó szexuális tevékenységbe. Ilyen esetekben, ilyen nemi aktivitás mellett nincs meg a megfelelõ kölcsönösség, a személyiség üres szexuális élményt kap csupán. Ezek a személyek olyan csoportokat alkotnak, ahol az a viszonyforma a kívánatos, hogy csak nemi aktus legyen. Az érzelmi kapcsolatot helytelenítik. Az egészségesen, családdal harmóniában lévõ ifjak a szexuális kapcsolatok tapasztalatait egyenrangú partnerkapcsolatokban szerzik meg. A kapcsolat célja nemcsak a nemi élet, hanem az örömszerzés a másik számára. Az ilyen kapcsolatoknak elõzményei vannak, elõször próbálgatják a kapcsolatot, egymással járnak a másikkal való együttlét öröméért. Legfontosabb a kapcsolatokban az érzelmi kötõdés kultusza.

Szexuális kapcsolatok az ifjúkorban • A szociálpszichológiai adatok szerint úgy tûnik, hogy a szerelem nem biológiai, hanem társadalmi kulturális jelenség, általában fejlett kultúrák terméke. A heteroszexuális kapcsolatban a szerelemnek igen nagy szerepe van. Ebben benne van a kölcsönös vonzalom és mindkét partner nagyon összetett személyisége. A szerelem képessége kell ahhoz, hogy egy személyiség a másik nemmel való kapcsolat szempontjából alkalmasnak, érettnek mondható legyen.

A párkapcsolat kialakítása • A párkapcsolat kialakulása sokkal bonyolultabb, mint a párválasztás elõtti életkorban a kapcsolatfelvétel. Hiányzik a spontaneitás; a felelõsségbõl és a kishitûségbõl fakadó szorongás föloldásában a viselkedési normák segítenek. • A MEGISMERKEDÉS • A megismerkedés a fejlett társadalmak kapcsolatindító lépése. A további kapcsolati közeledések fokozatosan alakulnak ki. Ebben nagy szerepet játszanak apró mozdulatok, testtartás, tekintet és más metakommunikációs tényezõk. A személyiség - miközben a másik nemmel való kapcsolat alapvetõ sémáit próbálgatja, illetve gyakorolja - megtanulja a metakommunikatív kifejezõ képességét és a kapcsolatdefiníciók finom kommunikatív lépéseit.

A "MINÕSÍTETT KAPCSOLAT" FELÉ • Az udvarlások kapcsán kialakulnak a szexuális játékok különbözõ formái is. • Mai ismereteink alapján a fejlett és egészséges szexuális kapcsolat a szerelem viszony formájában jön létre. A szerelem állapotában a személyiség élménykészlete megnövekszik. A személyiségek kapcsolatának a stabilitását a szerelem intenzitása, a szexuális vágy mértéke is fokozza. Erõs érzelmi kapcsolat mellett elõfordulhat, hogy a partner kedvéért a személyiség hajlandó lemondani a benne élõ és ható program valamely részérõl. Ilyen esetekben a házasságra való motiváltság erõs.

A TÁRSADALMILAG ELISMERT KAPCSOLAT • Ha az intimitás elér egy bizonyos szintet, akkor az adott nagyközösségben érvényes házassági sémából következõen mûködni kezd egy olyan programsorozat, amely a kapcsolatot a házasság irányába tereli. Úgy tudjuk, hogy a gyermekkorban programozódik be a személyiségbe a házassági viselkedés sémája, melyhez nagyban hozzájárulhat az egészséges szülõi kapcsolat mind a szülõk, mind a személyiség között. (Természetesen nagy szerepe van még az ismeretségi körnek, az iskolának, illetve a médiának is. )