NEM HIVATALOS FORDTS Az Eurpai Uni ltal tmogatott

NEM HIVATALOS FORDÍTÁS Az Európai Unió által támogatott projektdokumentum hivatalos nyelve az angol nyelvű változat, amely a projekt weboldalán megtekinthető. Amennyiben a magyarra fordított szöveg eltér az eredeti szövegtől, az angol nyelvű változat az irányadó. A magyar szöveg az implementáció alapját képező fordítás. Doppingvétség III A doppinghasználat pszichológiai alapjai a versenysportban

A sport (szennyezett) szelleme

Doppingvétség vs. sport szelleme Sportetika, fair play, őszinteség, egészség, mások iránti tisztelet, szabályok és törvények betartása Doppingvétség

A doppingvétség sokrétű és többszintű probléma

Paradigmaváltás • A doppingvétség megértésének (és ennek megfelelően megakadályozásának) egyik módja a viselkedéstudományi elméletek és módszerek alkalmazása • Az elmúlt évtizedben számos pszichológiai kutatást végeztek elit és amatőr sportokban előforduló doppinghajlamról (Dvorak et al. , 2014)

Mit tudunk eddig? Megtervezett viselkedés Motiváció és teljesítménycélok Erkölcsi értékek Társadalmi normák Személyiségjegyek

Szándékos doppingvétség • Doppingszerek alkalmazásának meghatározása • Előnyök/hátrányok, szociális támogatottság, személyes javak / juttatások a doppingszerek sikeres megszerzése és elérése érdekében

Motiváció és teljesítménycélok • Az eredménycélok fontos előre jelzői a célra törekvés, a tudományos teljesítés és a képzési eredmények széles skálája (Senko et al. , 2011) • Achievement Goal Theory (Nicholls, 1984) - eredménycél elmélet Adaptív válaszok Hibás válaszok

2× 2 Eredménycélok modellezése *Képzési kontextusban pozitív / adaptív eredményekkel társul (Elliot & Moller, 2003; Moller & Elliot, 2006)

Eredménycélok és a doppingvétség Barkoukis et al. (2011; 2013) • A teljesítményorientált sportolókhoz viszonyítva a magabiztos (tudatos) célokkal rendelkezők kevesebb doppinghajlandóságot és szándékot mutatnak doppingszerek használatára. Sas-Nowosielski & Swiatkowska (2008) • Az ego-orientált sportolókról nagyobb doppinghajlandóságot jelentettek

Társadalmi normák • Társas lényként mások viselkedését és elvárásait befolyásoló normák alakíthatják döntéseinket bizonyos helyzetekben • Két fő típusát ismerjük: – Szubjektív (injunktív) társadalmi normák – Leíró társadalmi normák (Cialdini, 2007)

Társadalmi normák két típusa • Leíró (descriptive) társadalmi normák (azt teszi, amit mások): azon viselkedési jellemzők, melyek tipikusan több ember viselkedésében felismerhetők • Szubjektív (injunktív) társadalmi normák (azt teszi, amit mások szerint tennie kell): az a viselkedési norma, melyet tipikusan mások hagynak jóvá • Normatív viselkedés: társadalmi (Cialdini et al. , 1990; Rivis & Sheeran, 2003) normák által vezérelt viselkedés 12

Doppinghajlandóságot támogató társadalmi normákra példák Szubjektív (injunktív) társadalmi normák A doppingszerek mellett szóló döntést a legtöbb sporttárs (vagy edző) jóváhagyja, akik fontosak számomra. Leíró (descriptive) társadalmi normák A versenysportban az én szintemen és sportágamban a legtöbb sportoló használna doppingszereket, amennyiben lehetősége lenne rá. 13

Doppingellenes társadalmi normákra példák Szubjektív (injunktív) társadalmi normák A doppingszerek elkerülését a legtöbb sporttársam (vagy az edzőm) jónak gondolja, akik fontosak számomra. Leíró (descriptive) társadalmi normák A versenysportban az én szintemen és sportágamban a legtöbb sportoló ahol teheti, elkerülné a doppingszerek használatát. 14

Társadalmi normák és a doppingvétség Woolf et al. (2014) • A serdülő sportolók szteroidok használatának szándékát a leíró és a szubjektív társadalmi normák egyaránt befolyásolták Lazuras et al. (2010) • A szubjektív társadalmi normák összekapcsolódtak felnőtt sportolók szteroidalkalmazás szándékával • A leíró társadalmi norma szteroidokhasználattal társított, ami előrevetíti a doppingvétség szándékát

Erkölcsi értékek Bandura (1991) • Agentikus perspektíva: Az emberek önszabályozás útján irányítják gondolataikat és viselkedésüket • Az erkölcsi magatartást az egyén önellenőrző magatartása valamint a magatartás önreakciója / értékelése szolgálja • Az erkölcsi normák lehetővé teszik az önszabályozást: A rossz emberek rossz dolgokat, a jó emberek jó dolgokat csinálnak

Erkölcsi értékről lemondás • Önszabályozási folyamat, melynek során pozitívan és megfelelő értelemben rekonstruáljuk / újraértékeljük a sértő magatartást (például doppingvétséget).

Az erkölcsi normákkal ellentétes mechanizmusok Elítélendő magatartás Erkölcsösség indoklása Előnyszerzési összehasonlítás Szépített minősítés Káros hatások Áldozat Felelősség áthelyezése és eloszlatása Dehumanizáció Következmények torzítása Hibáztatás (Bandura et al. , 1996; Mc. Alister et al. , 2006)

Az erkölcsi normákkal ellentétes és a doppingvétség narratívái Doppingvétséggel kapcsolatos erkölcsi magatartások a csapatsportban : • Egy játékos nem mondhat „nemet” a doppinghasználatra, ha azt az edző vagy csapattársak kérik tőle • A doppinghasználat jobb, mint cserbenhagyni a csapattársakat és a győzni akarást • A doppinghasználata nem állít akadályokat más csapatok győzelmi esélye elé, mivel más csapatok is használhatnak doppingszereket (Mallia et al. , 2016)

Doppingvétséget elkövetők erkölcsi magatartása A versenysportolók erkölcsi magatartása az alábbiakkal társul. . . • Még inkább tovább használja a doppingszereket • Nagyobb szándék a doppingszerek használatára • Csökkentett bűntudat doppingszerek használata során (Boardley et al. , 2017; Hodge et al. , 2013; Mallia et al. , 2016)

A doppingvétséget elkövetők személyiségjegyei „Sötét személyiség” (Sötét Triád) • Machiavellizmus : manipulatív, korrupt és erkölcstelen viselkedés • Pszichopátia: empátia és a megbánás hiánya mellett, gyakorta társul antiszociális viselkedés, lobbanékonyság, és kiemelkedő manipulációs képesség • Nárcizmus: énközpontú, önző, hiú, arrogáns, kritikát rosszul tűrő (Paulhus & Williams, 2002)

„Sötét triád" és a doppingvétség Nicholls et al. (2017) • Minél magasabb pontot ér el valaki a machiavellizmust és pszichopátiát mérő skálákon, annál szignifikánsabban társul hozzá doppingvétség • Azok a sportolók, akiknek "sötét triád" személyiségjegyei vannak, hajlamosabbak a dopping használatára

Összefoglalás • Doppingellenes viselkedéstudományi megközelítés segít e viselkedés pszichológiai alapjainak megértésében • Eddigi kutatások a versenysportolók doppinhajlamának összefüggéseire adnak választ a személyiség, az erkölcsi viselkedés, a társadalmi normák és a motivációs / teljesítménycélok beazonosításával

Nyilatkozat • A projekt az Európai Bizottság támogatásával valósult meg. A kiadvány csak a szerző véleményét tükrözi, a Bizottság nem tehető felelőssé az abban szereplő információk bármilyen tartalmáért.