Ndas Pter VILGL RSZLETEK Emlklapok egy elbeszl letbl

Nádas Péter VILÁGLÓ RÉSZLETEK Emléklapok egy elbeszélő életéből (2017) Tamás Ferenc

A két kötetes, 1300 oldal terjedelmű könyv a pécsi Jelenkor Kiadónál jelent meg 2017 -ben (I. kötet: 611 oldal, II. kötet: 696 oldal)

A kétkötetes mű borítói

• A Világló részletek két kötetének borítóján, • dr. Literáti-Nagy Ferenc felvételein • Izland legrégebbi acélhajója, a Garðar BA 64 látható. • A hajót 1912 -ben építették Norvégiában, abban az évben, amikor a Titanic első, végzetes útjára indult. A nagy testű, hibrid hajó a második világháború után került izlandi tulajdonosához. A hajó közel hét évtizeden át teljesített szolgálatot, előbb bálnavadászatra, majd miután ezt a tevékenységet jelentősen korlátozták, heringhalászatra használták. 1981 -ben futott zátonyra Izlandon, a Nyugati-fjordoknál, ma is ott látható Skápadalurban.

NÁDAS PÉTER 2017 -ben, a Világló részletek megjelenésekor Fotó: https: //konyves. blog. hu/2016/07/20/tomegmeszarlasok_kozott_szuletett_nadas_peter

NÁDAS PÉTER 1957 -ben Önarckép Rolleiflex-szel (1957); Nádas Péter fotója

Részlet egy interjúból (2017) Kérdező Jánossy Lajos http: //www. litera. hu/hirek/nadas-peter-ez-az-orokos-del • Azt mondtad, hogy a magad iránti érdeklődés nem olyan heveny, nem olyan fűtött, hogy például naplókat írj, de ha az olvasó megtudja, hogy Nádas Péter memoárjai megjelentek, azt gondolhatja, itt van a szerző, aki a saját életének utána akart járni, a részletekbe belemegy, ellenőrzi az információkat. Ebből arra következtethet, hogy az író azért mégiscsak erős érdeklődést mutat a saját személye iránt. • Személy iránt mutatok érdeklődést, mert a személy nélkül nincs korszak. Az nem úgy van, hogy van egy korszak, és vannak személyek, hanem úgy, hogy nincsenek meg egymás nélkül. És engem ez az antropológiai adottság érdekel. Miként nincsenek meg egymás nélkül. A legközelebbi, legkézenfekvőbb nyersanyag ebben az esetben én magam vagyok. Nem a fiktív szereplőim, velük foglalkoztam negyven vagy ötven évig, hanem én magam. • A fikciós prózában megcsináltad a korszakot, megcsináltad az életvilágot, a személyek megjelennek. Mégis mi volt az, ami úgy hiányzott? Valami nagyon kellett, hogy izgasson. • Csak az, ami mindig is halálosan izgatott, hogy mi a hamisság vagy a hazugság, és mi az igazság, szabadon előfordul-e ilyesmi, mi a realitás és mi a fikció, mi a látszat és mi a valóság, mi a költészet és valóság viszonya. Ezeknek a kérdéseknek nem lehet a végére érni.

A Világló részletekről • Sokműfajú nagypróza – memoár, családregény, mikrotörténetek, történelmi tabló, regény a regényben. Nádast az emlékek és az emlékezés érdekli - hogyan mesélhető el végül nem minden, ha mindenre emlékszik az elbeszélő? Ha gyermekkorától kezdve felfokozott érzékenységgel, mindenkinél többet látva ragadnak meg benne a részletek, és hívódnak elő rendezetlen és tetszőleges, vagy akaratlagos és rendezett módon? • A regény ideje a szerző életének első 14 éve, a magyar történelem egyik legnehezebb időszaka, 1942 -56 között. A felnőtt Nádas néz vissza gyerekkorára. Felsejlik egy különleges, álomvilágban élő apa, egy fantasztikus nagymama, utcák, lakásbelsők, élmények, illatok, történetek az 1800 -as évekig visszanyúlóan. prae. hu – Aegon Művészeti Díj 2018

A Világló részletekről • Nádas Péter elfogulatlan szemlélő, a kíméletlenségig az. Utóbbi a módszerével függ össze, a pontosság végletes követelményével, amit az alaposság mellett távolságtartással, iróniával ér el. A főszereplő-elbeszélő Én kialakulását nem „belülről” látjuk, nem egy pszichologizáló személyesség felől, hanem az Ént alkotó tényezők részletes, mindenre kiterjedő ismerete és ismertetése felől. Talán éppen ennek a távolságnak és közelségnek a játéka az, aminek köszönhetően mélyen személyessé válik a könyv – méghozzá úgy, hogy az olvasó is személyesen érdekeltté válik a történetekben és a történetszövésben. • A könyv címe és alcíme életrajzi töredékeket, esetlegesen egymás mellé került emlékeket ígér. De nem ezt kapjuk, hanem felzaklató, mégis megnyugtató egészlegességet, a nagyregények totalitásélményét. Schiller Erzsébet

A Világló részletekről • A Világló részletek lapjain elkalandozunk a 18. században bevándorolt ősöktől kezdve az első és második világháborún, a kommunizmus szörnyűségein keresztül az ’ 56 -os forradalomig; az aranyművességtől az újságírás fortélyain át a kínzások mesterfogásaiig; vagy a pszichológiai, vallási, illetve érzékelésközpontú valóságfelfogásig. Ezen a bő 1200 oldalon nem elevenedik fel egy A pontból B pontba tartó történet, hanem minden emlékszilánk egy másikat hív elő, ami azt eredményezi, hogy a könyv szinte bármelyik lapon felütve ugyanúgy folytatható és élvezhető. Bak Róbert

Nádas Péter videóinterjút ad gombosszegi otthonában (2016) https: //www. facebook. com/konyvesmagazin/videos/1374402692581804/? t=189

Életút, írói pálya A Digitális Irodalmi Akadémia életrajzi összefoglalója alapján https: //pim. hu/hu/dia-tagjai/nadas-peter#eletrajz • 1942. október 14 -én született zsidó eredetű családba, Budapesten. Édesanyja Tauber Klára, édesapja Nádas László. Szülei az illegális kommunista mozgalom tagjai, részt vesznek az ellenállási mozgalomban. Testvére, Pál 1948 -ban születik. • Budapest 1944 -45 -ös ostromát hamis papírokkal a Damjanich utcában vészeli át édesanyjával. A házat bombatalálat éri. Édesapja egy elfalazott pincében rejtőzik, ott hamis papírokat és röplapokat állít elő István nevű testvérével. • Édesanyja 1955 -ben, hosszú betegség után meghal. Édesapja 1958 -ban önkezével vet véget életének. A fiúk gyámja az édesapa Magda nevű testvére („legkedvesebb nagynéném”).

• 1958 -ban, tizenhat évesen megszakítja tanulmányait. Ősztől fényképész szakmunkástanuló 1961 tavaszáig; szakmunkásvizsgát tesz, szeptembertől a Nők Lapja szerkesztőségében fotóriporter-gyakornokként dolgozik. Megismerkedik Salamon Magda újságíróval, aki élettársa, később felesége lesz. Elvégzi a MÚOSZ kétéves újságíró-iskoláját. • 1967 -ben jelenik meg A Biblia című első kötete. • 1968 nyarán Kisorosziba költözik, itt alakul ki szoros barátsága Mészöly Miklóssal, és itt írja a Leírás című kötete novelláit és szövegeit. Mészöly Miklós és felesége, Polcz Alain

• 1969 -ben otthagyja újságírói állását. Kisorosziban írja Egy családregény vége című regényét is, amelyet 1972 augusztusában fejez be, s amelyet csak 1977 -ben ad ki a Szépirodalmi Könyvkiadó. • 1972 szeptemberében három hónapos ösztöndíjjal az NDK-ba, Kelet. Berlinbe utazik. 1973 őszén és 1974 őszén visszatér Berlinbe. 1973 nyarától írja Emlékiratok könyve című regényét. • 1981 januárjától 1982 februárjáig a DAAD ösztöndíjával Nyugat-Berlinben él, ahol tovább dolgozik regényén. • Kisoroszi házát 1983 -ban eladja, a Zala megyei Gombosszegen vesz házat, és 1984 májusában ide költözik feleségével, Salamon Magdával; jelenleg is itt él. Az író és felesége 2003 -ban Keresztury Tiborral a gombosszegi házban http: //www. litera. hu/hirek/aszabadsag-huvose

• 1985 tavaszán József Attila-díjjal tüntetik ki. Befejezi be az Emlékiratok könyvét (1986 -ban jelenik meg). Párhuzamos történetek című regényén kezd dolgozni. 1987 -88 -ban írja Évkönyv című könyvét. • 1991 szeptemberében megjelenik az Emlékiratok könyve németül. Németországi felolvasókörútra megy. • 1992. március 15 -én megkapja a Kossuth-díjat. Áprilisban ismét németországi felolvasókörútra megy. 1993 -ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjává választják. • 1993. április 28 -án infarktussal a budapesti Szent János Kórházba szállítják, ahol reanimálják. Évekkel később Saját halál című könyvében dolgozza fel tapasztalatait (2004).

• Több német és osztrák kitüntetés után 1998 -ban az Emlékiratok könyve megkapja Franciaországban az év legjobb idegen nyelvű könyvének járó díjat. Az 1999 -es Frankfurti Könyvvásárra a Rowohlt könyvkiadó 8 kötetben megjelenteti Nádas Péter válogatott műveit. • 2003 őszén a budapesti Manó Házban (Magyar Fotográfusok Háza) Egy vadkörtefa címmel fotókiállítást rendeznek képeiből. 2004 -ben Berlinben, majd Hágában mutatják be fotóit. • 2005 őszén megjelenik Párhuzamos történetek című regénye, három kötetben. A könyvön kisebb megszakításokkal tizennyolc éven át dolgozott. • 2005 -ben Pro Urbe Budapest díjat, 2006 -ban Márai-díjat kap; a Berlini Művészeti Akadémia tagjai közé választják. • 2010 -ben Budapest díszpolgára lesz. Szirénének című művéért neki ítélik Az Évad Legjobb Magyar Drámája díjat. A darab a Ruhr 2010 Fesztivál felkérésére íródott, először németül mutatták be. • 2012 -ben megkapja a Brücke Berlin-díjat (német fordítójával, Christina Virághgal) Párhuzamos történetek című regényért. Megjelenik a Párhuzamos olvasókönyv, amely a háromkötetes regény függeléke, munkanaplója. • 2017 -ben megjelenik a Világló részletek című, Emléklapok egy elbeszélő életéből alcímű önéletírása, két kötetben, 1300 oldalon. 2018 -ban a könyv elnyeri az Aegon Művészeti Díjat.

Fotók Nádas Péterről

A Füst Milán emlékére alapított prózaírói jutalom átadásán Nádas Péter kézfogása Örkény Istvánnal, 1978. december 1 -én, a Magyar Írók Szövetsége székházában. (Pólya Zoltán felvétele)

Nádas Péter könyvei (válogatás)

Első novelláskötete (1967) Első regénye (1977)

Emlékiratok könyve (1986) Évkönyv (1989)

Talált cetli és más elegyes írások (1992) Esszék (1995)

Drámák (1996) Kritikák (1999)

Valamennyi fény Fotóalbum (1999) Saját halál Elbeszélés. A szerző 163 fotójával. (2004)

Párhuzamos történetek I–III. (2005) I. A néma tartomány II. Az éjszaka legmélyén III. A szabadság lélegzete

Szirénének (2010) Párhuzamos olvasókönyv (2012)

Fordítások, külföldi megjelenések • Az Egy családregény vége 17 nyelven jelent meg (természetesen a magyaron kívül): német, svéd, norvég, lengyel, szerb-horvát, holland, dán, észt, lett, francia, angol, szlovák, szlovén, spanyol, finn, román, orosz nyelven. • Az Emlékiratok könyve 10 nyelven jelent meg: német, holland, svéd, angol, norvég, dán, francia, spanyol, cseh, szlovák nyelven. • A Párhuzamos történeteket eddig angolul és németül adták ki. • Nádas Péternek ezeken kívül számos más könyve is megjelent idegen nyelven, külföldön. Forrás: https: //pim. hu/hu/dia-tagjai/nadas-peter#bibliografia https: //pim. hu/hu/dia-tagjai/nadas-peter#boritok

NÁDAS PÉTER FOTÓIBÓL Forrás: Írólap. hu/Nádas Péter http: //nadas. irolap. hu/hu/galeria A képek az 1960 -as években készültek. A pontos időpontokat forrásunk nem közli.

Az író dolgozószobája Gombosszegen (1995)

Képmellékletek szövegekhez

• Salvador DALÍ (19041989): AZ ÉGŐ ZSIRÁF (1936 -37) • (olaj, fa; Kunstmuseum, Basel)

• Francisco de GOYA • (1746 -1828): • Kolosszus • 1808 k. • • Olaj, vászon, 116× 105 cm, Museo del Prado, Madrid.

Cipők a Duna-parton • A Cipők a Duna-parton budapesti holokauszt-emlékmű. Szellemi alkotója Can Togay filmrendező, társalkotója Pauer Gyula Kossuth-díjas szobrászművész. Az emlékművet 2005. április 16 -án avatták fel. • A kompozíció a Duna partján, a Steindl Imre utca közelében áll. Az 1944 -45 során a Nyilaskeresztes Párt pribékjei által ártatlanul a Dunába lőtt magyar zsidóknak állít maradandó emléket. Az általában tömegesen végrehajtott kivégzések során az áldozatokat arra kényszerítették, hogy sorba rendezve álljanak a Duna partján, majd (jobb esetben tarkólövéssel) a Dunába lőtték őket. Az emlékmű három pontján is kovácsoltvas tábla hirdeti: "A nyilaskeresztes fegyveresek által Dunába lőtt áldozatok emlékére állíttatott 2005. április 16 -án. " Az emlékmű helye szimbolikus, hiszen a budapesti Duna-part szinte minden pontjáról megtörtént, hogy zsidókat lőttek a Dunába, különösen a Margit-sziget északi része felőli oldalon. • A kompozíciót 2016 -ban a világ második legjobb köztéri szobrának választották. – https: //www. budapest. com/budapest_kalauz/latnivalok/muemlekek/cipok_a_duna_p artjan_egy_megrazo_emlekmu. html – https: //hu. wikipedia. org/wiki/Cip%C 5%91 k_a_Duna-parton

Margit híd, 1944 • „Apámat és társait drámai pillanatokkal ajándékozta meg a kétszintes pince alsó traktusában 1944 novemberében a végzetes szombat, mikor a Margit híd összeomlott. Szoros napirendben éltek. Róna Magda, nekem egész életemre Duci néni, éppen elkészítette odalenn az ebédjüket, de még nem hívta enni őket. A maradék lisztet keményítővel hozta fel, vízzel keverte, s a kis lepényeket a tűzhely platniján sütögette. (…) a monstruózus háztömb egész csőrendszere többször belerendült a robbanásba. Félő volt, hogy abban a pillanatban eltörnek a csövek, elárasztja a pincét a víz, a szennyvíz, a gáz vagy egyszerre valamennyi. Egy pillanatra el is aludt a villany. Tűz üt ki, mert elszakadnak a falakban a villamos vezetékek. Várták a következő robbanást, de csak a föld rendült, vele rengett, zörgött, csikorgott és reszketett a háztömb. ” • „Értelmező szótáramhoz segédképtár kapcsolódik. A sirály neve szikrázó délelőtti fényben a vastagon havas Újpesti rakpart, hátterében a felrobbantott Margit híd jégbe fagyott csonkjaival, a szárnyszegett madarával. Sirály, ezek a sirályok. ”

• Megrendülve teszi le az ember ezt a több mint 1200 oldalas, két vaskos kötetre osztott monstrumot – azzal, hogy valami jelentős dologban volt része. Elcsépelt hasonlat, még sincs alkalmasabb: sodró, áradó folyó ez a memoár, összeszűkülő, felgyorsuló szakaszokkal, szétterülő, lelassuló szelvényekkel, s még az is igaz rá, hogy „szélein marad veszteg hínárja, s partján a holt-víz hátra kanyarúl”. Előtte is folyt már, hogy elkezdődött, és utána is folyik még, hogy befejeződött. Nem tervezett (ahogyan előttünk áll), hogy mikor mi ömlik bele, mi táplálja. Formátlan, amennyiben nem kiszámítható, hogy mikor merre vág utat magának, hogyan halad előre és vissza. Az olvasás, amely minden jelentős írónál megtanít saját magára, itt csak arra tanít, hogy ne adjuk fel, mert minden szedett-vedett hordalékot görgető részt követ valami, ami nemcsak nagy irodalom, hanem sorsesemény – az olvasó sorseseménye is. Radnóti Sándor