Nagy kiterjeds erd s szabadtri tzek tzoltsi taktikja

Nagy kiterjedésű erdő és szabadtéri tüzek tűzoltási taktikája Szabó Zsolt c. tű. őrnagy és Kordé Norbert tű. alezredes KMSZ kiemelt főreferensek

Tartalomjegyzék • • Alapfogalmak Vonatkozó intézkedések, jogszabályok Magyarország erdőterületének besorolása, Vegetációtűz kialakulása, terjedési sajátosságai, Erdő és szabadtéri tüzek oltásánál felhasználható felszerelések, Vegetációtűz oltásnál alkalmazott tűzoltói taktika, Tűzoltás során elkövetett hibák átbeszélése.

Alapfogalmak a) tűz (tűzeset): az az égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz; b) tűz elleni védekezés (a továbbiakban: tűzvédelem): a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása, a tűzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása; A fentiek alapján amennyiben valaki pl: kábelt éget, szemetet éget, felügyelet mellett éget, az a tűzoltóság szempontjából nem minősül tűznek csak égésnek. „Minden tűz égés, de nem minden égés tűz. ” Az erdő fogalma: a) az Országos Erdőállomány Adattárban (a továbbiakban: Adattár) erdőként nyilvántartott terület; b) az erdő törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fa- és cserjefajokból, illetve azok államilag elismert mesterséges vagy természetes hibridjeiből (a továbbiakban együtt: erdei fafajok) álló faállomány, melynek ba) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább ötven százalékos mértékben fedi;

bb) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább harminc százalékos mértékben fedi, valamint legfontosabb szerepe a talaj védelme; c) az időlegesen igénybe vett erdő területe; d) a nyiladék és a tűzpászta, amennyiben az átlagos szélessége 6 méternél kisebb. Tűzveszélyes időszakban a tűzoltói intézkedéseket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, illetőleg a természetvédelmi területek által felállított ügyeleti rendszerek információinak figyelembevételével kell tervezni (5/2014. OKF ut. ) Jogszabályok, intézkedések 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról, 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, műszaki mentésről tűzoltóságról, 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról, 306/2010. (XII. 23. ) Kormány rendelet a levegő védelméről, 153/2009. (XI. 13. ) FVM rendelet az erdőről, az erdő védelméről és erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról, 4/2008. (VIII. 1) ÖM rendelet az erdők tűz elleni védelméről,

Jogszabályok, intézkedések 259/2011. (XII. 7. ) Kormány rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról, 54/2014. (XII. 5. ) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról, 39/2011. (XI. 15. ) BM rendelet a tűzoltóságok tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének részletes szabályairól, 43/2011. (XI. 30. ) BM rendelet a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről, 44/2011. (XII. 5. ) BM rendelet a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról A tűzoltóságok hosszantartó igénybevétele esetén alkalmazandó szabályokról szóló 100/2011. BM OKF intézkedés, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a Tűzoltás-taktikai Szabályzat és a Műszaki Mentési Szabályzat kiadásáról szóló 6/2016. BM OKF utasítás, 6/2014. (III. 7. ) BM OKF utasítás a katasztrófavédelmi szervek és a tűzoltóságok tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének adatszolgáltatási rendjéről

Erdők besorolása, tűz terjedési sajátosságai

Erdők besorolása • Magyarország erdeit a 4/2008. (VIII. 1. ) ÖM rendelet alapján kategóriákba kell sorolni, amelyek a következők: – nagymértékben veszélyeztetett terület, – közepesen veszélyeztetett terület, – kismértékben veszélyeztetett terület.

Erdőtűz kialakulásának feltételei Magyarország több tűzrezsim határán fekszik, tőlünk délre az Adria mentén elsősorban bokros, keménylombos vegetációkban, északra Lengyelországban és Brandenburgban az erdei fenyvesekben, keleten pedig a sztyeppeken jelentkeznek a tüzek. Az elmúlt időszak magyarországi erdőtüzei minden tűzrezsimre jellemző vegetációtűzre szolgáltattak példát. Hazánkban fokozott tűzveszéllyel kell számolni: – telepített fekete fenyvesekben (Pilisvörösvár, 1993. ; Ágasegyháza, 1993. ); – telepített erdei fenyvesekben; – lombos (elsősorban tölgy és cser) fiatalosainkban; – a kontinentális száraz gyep és cserjetársulásainkban. BIOMASSZA

Erdőtűz kialakulásának feltételei BIOMASSZA AZ IDŐJÁRÁS HATÁSAI TEREPVISZONYOK

Az időjárás hatásai A hatékony tűzoltáshoz, a megfelelő taktika kiválasztásához, speciális erdőés vegetációs tűz szempontból fontos információkat tartalmazó időjárásjelentésre van szükség. Az időjárás-jelentésnek ki kell térnie: – a relatív páratartalomra és a hőmérsékletre, és várható változásukra; – a különböző magasságokban mérhető szélsebességre; – a szélirányra; – a szélirány várható változására; – az időjárási frontok mozgására; – az esetleges inverziós rétegek elhelyezkedésére. A speciális időjárás-jelentésnek minimum egy órai gyakorisággal el kell jutnia az oltást vezető szakemberhez, hiszen csak az időjárási viszonyok változásának ismeretében lehet a tűz várható terjedési irányát és sebességét tervezni, és a védekezésben részvevő erők biztonságát és hatékonyságát a megfelelő oltási taktika kiválasztásával garantálni.

BIOMASSZA Az éghető anyag mérete és alakja szerint megkülönböztetünk: – könnyű éghető anyagot, például avar, tűlevél, vékonyabb ágak, gyepvegetáció, nádas (a könnyű éghető anyag gyorsan és hevesen ég a tűz terjedési sebessége nagy; viszont intenzitása kisebb); – a nehéz éghető anyag, idetartoznak a nagyobb ágak, visszamaradt nagyobb fatörzsek, tuskók, visszahagyott gyérítési anyag. Éghető anyagmennyiség Az éghető anyag egységnyi területen található növekvő mennyisége növeli a tűz intenzitását és terjedési sebességét. Mérése vertikális szintenként történik, mértékegysége t/ha vagy kg/m 2 (száraz súlya a biomasszának). A biomassza száraz súlya azonban csak, mint potenciális éghető biomassza mennyiség vehető figyelembe, mivel csak kevés tűz képes a teljes biomasszát elégetni. Ezért a rendelkezésre álló éghető biomassza mennyiségének viszonyát a potenciálisan éghető biomassza mennyiséghez képest az éghetőanyag -darabok mérete és típusa, valamint a felhalmozottság formája szerint csoportosítjuk. A potenciális- és a rendelkezésre álló éghető biomassza viszonya Csoport Potenciális éghető biomassza Rendelkezésre álló éghető mennyiség biomassza arány t/ha % Fű 2, 5 -12 100 Bokros, bozótos vegetáció 50 -80 5 -95 Vágástér 75 -350 10 -70 Erdő 250 -800 5 -25

Éghető anyag vízszintes eloszlása lehet: – egyenletes eloszlású: ezeken a területeken a tűz terjedési sebessége megnő, hiszen a tűzfront folyamatosan elő tudja szárítani az előtte lévő éghető anyagot; – foltos eloszlású: ha az éghető anyag folyamatosságát kisebb-nagyobb méretű térrészes tűzpászták, azaz éghető anyag mentes foltok szakítják meg (az ilyen területeken a tűz terjedése lassabb). Az éghető anyag függőleges eloszlása szerint lehet: – talajszint alatt található éghető biomassza; – talaj felszínen található biomassza; – koronaszínben található biomassza. A biomassza nedvességtartalmának hatására, a tűz égése során végbemenő legfontosabb folyamat, hogy a tűz által elpárologtatott nedvességtartalom a tűz intenzitását csökkenti. A vízgőz által az éghető anyag körül a relatív páratartalom megnő, s ezáltal a lánghőmérséklet és a levegő oxigén tartalma csökken. A holt vegetáció nedvességtartalma széles határok között mozoghat: a száraz súly 2 -200%-a. Amennyiben a biomassza folyamatosan közvetlen kapcsolatban áll a vízzel, ez az érték 200 - 300%-a is lehet a száraz súlynak, viszont ha csak a levegő páratartalmával érintkezik, akkor csak 1, 5 -30% közötti. A zöld vegetáció nedvességtartalma szűkebb határok között mozog. Feller szerint a határok itt 75 -150%-a a száraz súlynak. A holt vegetáció nedvességtartalmát meghatározó tényezők – a csapadék, a relatív páratartalom, a hőmérséklet, a kitettség és terepviszonyok – szorosan összefüggnek.

BIOMASSZA ÉS OLTÁSI TAKTIKA Az éghető biomassza függőleges eloszlása meghatározza az alkalmazandó oltási taktikát (támadó, védekező-támadó), és az oltás után végzendő utómunkálatok szükségességét és típusát is. Ha a talajban jelentős mennyiségű biomassza található, különös figyelmet kell fordítani a talajfelszín alatt mozgó tűzfrontra (ilyen jellegű tüzek a tőzegtüzek, de erdei fenyves állományokban is gyakran előfordul a gyökérszintben is terjedő tűz). Ilyenkor a létrehozandó kontroll vonalakat nem elég az éghető biomassza talajfelszínről történő eltávolításával kiépíteni, hanem a vonalak ásványi talajszintig történő mélyítésével meg kell akadályozni a tűz talajszint alatti továbbterjedését. Ilyen kontroll vonal kiépítése természetesen idő és eszköz igényesebb, ezért az ilyen típusú tüzeknél nem javasolt a direkt támadási taktika alkalmazása. A magas talaj biomassza tartalmú állományokban rendkívül fontosak a felszíni tűz kontrolálása, illetve eloltása után végzendő ellenőrző és megelőző munkálatok. A területet szisztematikusan át kell vizsgálni, a még aktív talajszint alatti potenciális tűzfészkeket (izzó gyökérdarabokat), a talajfelszínen található nagy átmérőjű ágakat, fatörzseket, tuskókat gondosan el kell oltani. A másik két függőleges szintben található biomassza elhelyezkedése, függőleges folytonossága nem csak a tűz vízszintes terjedését befolyásolhatja, hanem jelentős hatással van a tűz típusára is (koronatűz, avartűz, bozóttűz). Ha például a talajfelszínen található biomassza és a korona szint között kellő magasságkülönbség van (feltisztult törzstér) - és a felszíni biomassza mennyisége nem túl nagy, tehát a lángmagasság és más tényezők nem lépnek közbe - az avartűz vagy a bozóttűz nem fejlődik koronatűzzé. Ha azonban a veszélyeztetett állomány akárcsak kis részén is függőleges biomassza folyamatossággal találkozunk („tűzlétra”), kedvezőtlen időjárási paraméterek mellett (erős szél, alacsony relatív páratartalom) könnyen kialakulhat koronatűz. (természetesen egyéb körülmények is befolyásolják a tűz alakulását, pl. növényzet összetétele, kora, állapota, stb. )

TEREPVISZONYOK A terepviszonyok alapvetően: – a kitettségen; – a hegy-völgy jelenségen és – a lejtőhatáson keresztül befolyásolják a tüzek keletkezését és terjedését. A kitettség befolyásolja az adott fekvésű oldal vízháztartási és klimatikus viszonyait. Általában a különböző kitettségű oldalakon, eltérő társulásokat találunk. Általánosságban elmondható, hogy a déli, délkeleti lejtők vízháztartási viszonyai kedvezőtlenebbek, a biomassza nedvességtartalma alacsonyabb, kedvezőbbek a tűz keletkezésének és terjedésének körülményei, magasabb a terjedési sebesség. Ennek megfelelően a tüzeket az ilyen kitettségű oldalakon nehezebb kontrolálni, valamint az oltásban résztvevő egységeknek fel kell készülniük a magasabb terjedési sebességre. A hegy-völgy jelenségnek mélyebb völgyek esetén van jelentősebb befolyásoló szerepe a tűz terjedési sebességére. Napközben a levegő a völgyben melegebb, mint a magasabban elhelyezkedő hegygerincen, ezért egy felfelé áramlás indul meg, amely csak erősíti a lejtő terjedési sebesség növelő hatását. Este, amikor a nap melegítő hatása megszűnik, a hegyoldalon feljebb elhelyezkedő légrétegek mozognak lefelé. Ez egy napi perioditást jelent, reggel 8 -tól este 20 óráig a völgyben kedvezőbbek a viszonyok a tűz gyorsabb terjedéséhez, éjszaka megfordul a helyzet, és a leszálló nedves hideg légtömegek kedvezőtlenebb tűzterjedési körülményeket teremtenek.

A lejtő meghatározza a biomassza helyzetét a tűzfronthoz képest, valamint jelentősen befolyásolja a terjedési sebességet. A jelenség hasonló a szél által okozott terjedési sebesség növekedésnél megfigyeltekhez. A lejtő miatt a lángok a biomassza ágyhoz képest ugyanúgy elhajlanak, mint sík területen szél esetén. Tehát a tűzfront előtt elhelyezkedő biomassza irányában nő a hőáramlás és a sugárzás előszárító hatása. Az előbb elmondottak miatt a tűz keletkezési helyének fontos szerepe van. A lejtő alján keletkező tüzek gyorsan fejlődnek és még a korai észlelés esetén is nagyobb kiterjedésű tűz oltására kell felkészülni. Ezzel szemben a lejtő tetején meggyulladt tüzek a lejtőn lefelé csak lassan haladnak, és a láng elhajlás miatt a gerincen is lassabban csapnak át.

Tűzoltás felszerelései

Tűzoltás eszközei

Tűzoltás eszközei • A tűzoltás eszközei lehetnek: – Kéziszerszámok, – Vízzel oltó hordozható eszközök (puttonyfecskendő), – Speciális erdőtüzes gépjárművek, – Merev vagy forgószárnyas járművek, – Erdőgazdálkodó speciális gépjárművei, – Munkagépek

Tűzoltás eszközei • Az erdőtüzes gépjárművek jellemzői: – Pécs/erdő: Gaz 66 • 1000 liter szállított vízmennyiség, • Kéziszerszámok, • Motoros láncfűrészek a gépjárművön, • Puttonyfecskendők a járművön – Kaposvár/erdő: Ford Ranger • 200 liter szállított vízmennyiség (UHPS) • Kéziszerszámok az autón • Kis helyen, könnyedén elfér

Tűzoltás eszközei • Az erdőtüzes gépjárművek jellemzői: – Nagyatád/erdő: GAZELLA 4 x 4 • 1000 liter szállított vízmennyiség, • Kéziszerszámok – Barcs/erdő: MB UNIMOG • 2700 liter szállított vízmennyiség, • 200 liter habképző anyag, • Kéziszerszámok, motoros láncfűrész, stb. • MB UNIMOG erdőtüzes található még: Marcali HTP, Kecskemét HTP, Zalaegerszeg HTP, Sz. Fehérvár HTP.

Tűzoltás taktikája

Tűz formája, alakja

Tűzjelzés a 16/2016. BM OKF intézkedés alapján (Jelzés) • Lehetőség szerint az alábbiakra terjedjen ki a tűzjelzés fogadása, illetve annak értékelése, valamint az információgyűjtés: – a tűz nagyságára, és fajtájára (aljnövényzet, koronaégés, talajszint alatti égés); – tűzterjedés sebességére, és irányára; – domborzati viszonyokra; – helyszín megközelítésének lehetőségeire; – lakott településekre, ipari létesítményekre (pl. fafeldolgozó üzem), tőzegmezőkre átterjedés lehetőségére.

Tűzoltási taktika (Vonulás) • A vonulás az alábbiak figyelembevételével történjen: • az erdőterületekhez vezető utak általában stabil burkolattal ellátott úton nem megközelíthetőek; • az erdőkben közlekedésre szolgáló földutak és nyiladékok többnyire rendelkezésre állnak, azonban tűzoltó járművek számára sok esetben járhatatlanok; • tőzegtűz esetén ügyelni kell a beégett területeken a beszakadás veszélyére gépjárművel és gyalogosan történő megközelítés esetén egyaránt; • helyismeret hiányában a megközelítési útvonalak állapotára, járművekkel, gyalogosok általi használhatóságára vonatkozó információkat a TV számára az illetékes erdészet szakemberei tudnak szolgáltatni.

Tűzoltási taktika (Felderítés) – Itt is igaz, hiányos, nem megfelelő felderítés félre viheti a beavatkozást! Minden tűzoltó kötelessége a felderítés a beavatkozás teljes időtartama alatt. Lehetőség szerint úgy kell párokat szervezni, hogy legalább egy rádió legyen páronként. A tűzoltás szempontjából lényeges információt azonnal jelenteni a TV-nek. – Rádióforgalmazást meg kell szervezni. – Gyakori hiba, hogy kiérkezéskor ahol meglátjuk a tüzet elkezdjük oltani, anélkül, hogy tudnánk bármit is a tűz paramétereiről (terjedési irány, terület, veszélyeztet-e valamit, stb. ). – Sok esetben nagy kiterjedésű, tagolt tűz helyszínnel találja magát szemben a beavatkozó, ilyenkor meg kell osztani az erőket és törekedni kell a tűzterület teljes felderítésére. – Megfelelő terepviszonyok esetén a helyszín felderítéséhez magasból mentő gépjármű is igénybe vehető.

Tűzoltási taktika (Felderítés) – a veszélyes katonai gyakorló területek (lőterek, használaton kívüli lőterek, nem hatástalanított aknamezők) tüzeinek oltását csak a Magyar Honvédség tűzszerész szolgálatának, illetve a lőtérparancsnokok helyszíni irányítása alapján lehet végezni – Mit kell elsősorban figyelni? – a terjedés iránya (terepviszonyokat, a vegetáció vízszintes és függőleges eloszlását, keressünk „tűzlétrákat”), a terjedés irányában van-e veszélyeztetés, az erdőterületen átvezetett villamos vezeték hálózat, annak veszélyeztetettségét, az uralkodó szélirányt, a menekülési és menekítési útvonalakat. – A nagy kiterjedésű tüzeknél szerezzünk be meteorológiai adatokat.

Tűzoltási taktika (Beavatkozás ek. ) • A beavatkozás előkészítése során nagy figyelmet kell fordítani az alábbiakra: – a veszélyeztetett terület gyors elhagyására, menekülési utak, biztonsági zónák (tisztás, rét, stb. ) kijelölésére, – Ha szükséges a távolsági vízszállítás megszervezésére, – Nehezen áttekinthető vagy nagy kiterjedésű tűz esetén több tájékozódási pont kijelölésére is intézkedni kell, – A TV egészségügyi biztosításról, vagy elsősegélynyújtó hely, pihenő hely kijelöléséről lehetőség szerint gondoskodjon, – A TV meghatározhatja az oltásban részt vevő tűzoltók számára a személyi védelmet biztosító védőruházat könnyített használatát. (gyakori hiba, hogy „megfőzik” magukat a tűzoltók a vastag bevetési ruhákban, fontos mindenkinél legyen fél-egy liter víz, erőbeosztásra figyelni)

Tűzoltási taktika (Beavatkozás ek. ) -Biztonsági okokból a veszélyeztetett területekre irányított személyek nyilvántartásáról gondoskodni kell. -A nehéz terepadottságok leküzdése érdekében lánctalpas vontatójárművek beállítását meg kell szervezni. -A hírösszeköttetés biztosítása - A tűzeset felszámolásának időtartama alatt az igénybevett szervek, szervezetekkel biztosítani kell a folyamatos kapcsolattartást mind az ügyeletek, mind pedig a veszélyzónában tevékenykedő egységek (személyek) között. - A tűzoltópárok felszerelésénél bevált taktika az egyik lapáttal, a másik puttonyfecskendővel (erdős területen) való ellátása.

Tűzoltási taktika (Beavatkozás ek. ) -Gondoljuk át a tűzoltótömlők használatát, több esetben nagyobb kárt okoztunk magunknak mint ami értéket megmentettünk.

Tűzoltási taktika (Beavatkozás) • Miután sikerült meghatározni a terjedés irányát, megbecsülni a terjedés sebességét, megismerni a többi szükséges információt, a TV dönt az oltási taktika megválasztásáról. • Minden eset más és más, de próbáljunk meg egy általános taktikát megfogalmazni. Válasszunk ki egy kezdőpontot, innen kezdjük meg a tűzoltását, szisztematikusan a peremvonalon. • A kezdőpont megválasztásánál figyelembe kell venni, hogy ha a szárnyakon kezdjük meg a tűz oltását a tűz hátánál, akkor csak megyünk a tűz után, ha csak a tűzfejre koncentrálunk, akkor a tűzfront kiszélesedésével kell számolnunk. • Célszerű a legkritikusabb helyen kezdeni az oltást, az erőket megosztva a tűzfej és a szárnyak lehetőség szerinti egyszerre oltásával, figyelembe véve az adott káreset sajátosságait (pl. ha még 25 métert tud terjedni a tűz egy természetes „gátig”, akkor hiába ott a legintenzívebb az égés ne azt oltsuk)

ERDŐTÜZEK OLTÁSTECHNOLÓGIÁI A jelenleg leggyakrabban alkalmazott oltástechnológiák: – tűz peremének oltása kézi szerszámokkal; – tűz peremének letakarása talajjal; – tűz haladási irányából az éghető anyagok eltávolítása; – nyiladékok, védősávok árkok létesítése; – tűz peremének oltása vízzel; – tűz oltása levegőből, vízpermettel, vízbombával; – tűz oltása ellentűzzel. TŰZ OLTÁSA TŰZZEL A nemzetközi erdő- és vegetáció tűz oltási gyakorlatot tanulmányozva, a legfeltűnőbb különbség, a tűzzel való oltási technológiák rutinszerű hazai alkalmazásának hiánya. Az égő vegetáció biomassza mennyiségének ismeretében sokszor eleve megállapítható, hogy a tűz eloltására elegendő víz helyszínre szállítása nem lehetséges. Ebben az esetben, ha a tüzet nem tudjuk „lehűteni” vízzel, egy lehetőség marad, nevezetesen az éghető biomassza eltávolítása a tűz terjedési irányából! A tűz oldalszárnyain (az aktuális szélsebességgel párhuzamos oldalak) – mivel ott a terjedési sebesség alacsony – ez történhet kézi eszközökkel, illetve földmunkagéppel, a tűz oldalfront közvetlen közelében is.

A széllel haladó fő tűzfrontnál ez azonban csak akkor lehetséges, ha könnyű biomassza ég. Minden más esetben a tűzfronttól megfelelő távolságban (fontos az égő biomassza és az időjárási viszonyok ismerete a terjedési sebesség helyes megbecsüléséhez) kezdjük a kontroll vonal (tűzpászta) kialakítását, azonban gyakran időhiány miatt nem tudunk olyan széles kontrolvonalat kialakítani, ami képes a nagy intenzitással égő tűzfrontot megfékezni. Figyelem! Csak kellő információk birtokában, körültekintően használandó! Ekkor alkalmazzuk a kiégetés (burn out) és az ellentűz technikáját (back fire). A két technika nagyon hasonló. A kiégetésnél a kontroll vonal és a tűzfront között elhelyezkedő vegetációt meggyútjuk, ezzel elvonva az éghető anyagot a közeledő tűzfront elől, így jelentősen „szélesítjük” a kialakított tűzpásztánkat. Ezzel a tűzpásztán átugrásának veszélye minimálisra csökken. Kiégetés a, : a védendő terület, oltósugarakkal b, : út, letisztított, nedvesített terület c, d, e, : kis szakaszonként kiégetett terület g, f, : erdőtűz és a számított veszteség területe

Az ellentűznél a kontrollvonalra támaszkodva úgy gyújtjuk meg a vonal és a tűzfront közötti vegetációt – a tűzfronttal párhuzamos ellenfrontot kialakítva – hogy a keletkezett ellentűz által keltett légmozgások a tűzfront intenzitását csökkentsék. Ellentűz a, : a védendő terület oltósugarakkal b, : út, letisztított, nedvesített terület c, : ellentűz d, : a számított veszteség területe e, : erdőtűz Ezen módszereknél csak az általunk meggyújtott kis intenzitású (ellenszéllel, vagy oldalszéllel égő) tűz kontrolálását kell megoldanunk – és csak az általunk szabályozott szakaszon – az éghető biomassza eltávolításával vagy nedves vonal létesítésével. Mivel ehhez jóval kevesebb vízre van szükség, ennek a helyszínre szállítása a mobil tűzoltó egységek segítségével is lehetséges.

Tűzoltási taktika (Utómunkálatok) • Az utómunkálatok során nagy figyelmet kell fordítni: – az égett terület tüzetes átvizsgálása, a tuskók, fatörzsek és a talajba történt beégések parázslásainak megszüntetése; – a parázsló részek - víz hiánya esetén - földdel, homokkal történő lefedése, vízzel történő oltása; – a föld alatti tőzeg és gyökérizzások megszüntetése. – Általában hosszan eltartó, kimerítő tevékenység, fontos a tartalék képzés, pihentetés. – A tűzoltást követően a TV intézkedjen az erdőgazdálkodó felé az érintett terület fokozott felügyeletére. A felügyeletre kijelölt polgári személyeket a feladatra fel kell készíteni, a hírösszeköttetést meg kell szervezni.

Tűzoltás során előforduló hibák

Tűzoltás során elkövetett hibák • A felderítés általában nem teljes körül, így a terület nagyságáról, a tűz által veszélyeztetett területről nem kapnak megfelelő képet a tűzoltásvezetők (TV). Ez a nagy terület miatt gyakran nem is lehetséges ezért, kell az állománnyal is tudatni, hogy minden tűzoltónak kötelessége a saját munkaterületén felderítést végezni és erről a TV-t tájékoztatni. • Felderítést elősegítheti, ha felállunk egy magas pontra és onnan próbáljuk a területet átlátni. Ilyen lehet egy dombtető, a fecskendő teteje vagy esetleg megfelelő terepviszony esetén a magasból mentő gépjármű kosara.

Tűzoltás során elkövetett hibák • Az első visszajelzések nem teljes körűek, ezért a bent tartózkodó vezető sem kap képet a helyszínen kialakult helyzetről (mi ég, mekkora területen ég, mit veszélyeztet, az eset minősítése, van-e élet veszélyben, beavatkozás módját, társszervek kirendelésének szükségességét) • Tapasztalat, hogy a TV-k jelentős része nem mer riasztási fokozatot emelni vagy csak akkor, ha már futunk a tűz után. A riasztási fokozat megválasztásánál vegyük figyelembe a tartalék képzést, illetve az emberek gyors kifáradását is. • Tapasztalat, hogy vagy nem ismerik a TV-k vagy nem mernek riasztani a helyszínre erdőtüzes szert, pedig nagyon jól jöhet egy terepes technika a helyszínen. • A riasztásnál vagy a helyszínen gondolni kell a vízhiányra, ezért vízszállítót (kat) célszerű a helyszínre riasztani.

Tűzoltás során elkövetett hibák • Nagy kiterjedésű erdő, vegetációtűznél a legjobb a csoportirányítás, mivel ekkor a TV könnyebben átlátja a saját területét és gyorsabb képet kap a tűz alakulásáról a TVH, H, BT által irányított más területeken folyó tűzoltási tevékenységről. • Erdő és vegetációtűznél nem szabad nekiesni a tűznek, mivel az állomány gyorsan kimerül a nagy meleg, hősokk miatt. Ha lehetőség van rá könnyítést kell engedélyezni. • Folyamatos visszajelzést kell kérni a beosztottaktól vagy a területrész irányítójától a kialakult helyzettel kapcsolatban. • Az állomány ivóvíz és étel ellátásról gondoskodni kell. • Az állomány pihentetést (amennyiben lehet) meg kell oldani.

Tűzoltás során elkövetett hibák • Sokszor olyan területen oltunk (mivel itt ég a tűz legnagyobb lánggal), ahol semmi és senki nincs veszélybe, környezetben lakóházak, lábon álló termény, autóút, stb. nincs mégis ide összpontosítjuk a legtöbb erőt, eszközt. Ez arra lesz jó, hogy az állomány gyorsan kifárad és a tényleges veszélyt már nem tudja elhárítani. Ha tűz nem veszélyeztet semmit, akkor vegyük körbe és várjuk meg, amíg az adott terület (bokros, nádas, stb. ) terület leég és amikor alacsonyabb vegetációba ér a tűz csak akkor oltsuk el. • Az utómunkálatok gyakran nem megfelelően sikerülnek, ezért többször kell visszamenni ugyanazon helyszínre.

Tűzoltás során elkövetett hibák • Általában nem gondoskodunk a tűzoltás után a terület őrzésének megszervezéséről, nem keressük meg a tulajdonost, polgármestert, hogy a területet őriztesse. (pl: közmunkások) • A TV által elvégzendő adatgyűjtés, elsődleges tűzvizsgálat általában elnagyolt és nem teljes körű.

Tűzoltás hibái szakértői szemmel (Nagy Dániel) • Horgonypont (kezdőpont) kiválasztásának hiánya: az oltást több szakaszon, sokszor a szárnyakon kezdjük meg, ami nemcsak a beavatkozó egységekre veszélyes biztonsági szempontból de nem is hatékony. • Tűz szárnyak alulbiztosítottsága: ha a tűz fejet oltjuk, nem gátoljuk meg a tűzfront szélesedését. • Koronatűz esetén is kizárólag vízzel oltás. • Biztonságossági zónák kijelölésének és kialakításának hiánya: új biztonsági zónák szinte sohasem kerülnek kialításra, de az újonnan érkező beavatkozó egységek is csak a legritkább esetben kapnak felvilágosítást a biztonsági zónák (rét, vegetációmentes terület, stb. ) elhelyezkedéséről.

Tűzoltás hibái szakértői szemmel (Nagy Dániel) • Menekülő utak kijelölésének hiánya (esetleges kitisztítása): ez szinte mindig elmarad, változó tűzterjedés esetén az egységek ad-hoc módon keresik a kiutat. • Időjárási előrejelzések alkalmazásának hiánya: az időjárási frontok mozgása, időjárási paraméterek változása jelentősen megváltoztatja a tűzterjedési viszonyokat. Sajnos sokszor még olyankor sem mérjük a helyi időjárási paramétereket, amikor a helyszínen van erre alkalmas berendezés. • Utómunkálatok hiányos elvégzése.

Irodalomjegyzék • • • Dr. Nagy Dániel előadása, Kaposvár nemzetközi erdőtűzvédelmi konferencia, 2011 6/2016. BM OKF utasítás, www. bmheros. hu www. vedelem. hu. Szabó Zsolt tű. fhdgy. : Baranya-Tolna- Somogy, Bács-Kiskun megye Hivatásos Tűzoltóságainak gépjárműállománya, jegyzet, 2011.

Köszönöm a figyelmet!