n dolgozik folytat valamilyen keres tevkenysget 4 96

Ön dolgozik, folytat valamilyen kereső tevékenységet? 4% 96% Út a munkához 2009. február – N=1. 010 fő

Miként jellemezné Ön a saját munkaerő-piaci helyzetét? aktív nyugdíjas GYES, htb. évekig ott fogok dolgozni, ahol jelenleg is 26 1 7 nem tudja meddig marad meg a jelenlegi munkája 67 1 8 elégedetlen a jelenlegi munkájával, váltani akar 5 1 nincs munkája, de jók a kilátásai 96% munkanélküli 9 4% 8 nincs munkája, és rosszak a kilátásai 11 52 89 nincs munkája, de nem is akar elhelyezkedni 57 12 1 29 12 2 nem tudja, nem válaszolt 2 Út a munkához 2009. február – N=1. 010 fő

Volt-e olyan, hogy elbocsátották, kirúgták egy munkahelyről? 4% 96% Út a munkához 2009. február – N=1. 010 fő

Előfordult-e már Önnel, hogy fél évnél hosszabb ideig nem talált munkát, pedig szeretett volna? 4% 96% Út a munkához 2009. február – N=1. 010 fő

Előfordult-e már Önnel, hogy fél évnél hosszabb ideig nem talált munkát, pedig szeretett volna? 4% 96% Út a munkához 2009. február – N=1. 010 fő

1. faktor: modern aktív stratégia súly átlag álláskereső hirdetés feladása interneten 0, 81 19 jelentkezés internetes álláshirdetésre 0, 78 29 motivációs levél írása 0, 71 19 fejvadászcég tanácsainak, segítségének igénybevétele 0, 70 15 önéletrajz küldése az Önt érdeklő munkahelyekre 0, 69 43 egyéb fizetett munkaközvetítő szolgáltatás igénybevétele 0, 64 17 álláskereső hirdetés feladása 96% napilapokban 0, 62 25 ajánlólevél kérés régebbi munkaadóitól 0, 62 24 egyéb álláskereső hirdetmény feladása, kiragasztása 0, 60 12 jelentkezés napilapok álláshirdetéseire 0, 54 54 jelentkezés egyéb álláskínáló hirdetésre, hirdetményre 0, 52 36 Út a munkához 2009. február – N=1. 010 fő 4%

2. faktor: kapcsolati háló stratégia súly átlag tanács, információkérés szomszédoktól, barátoktól 0, 87 54 segítség, protekciókérés szomszédoktól barátoktól 0, 85 46 segítség, protekciókérés rokonoktól 0, 84 47 4% tanács, információkérés rokonoktól 96% Út a munkához 2009. február – N=1. 010 fő 0, 80 54

3. faktor: intézményi háló stratégia súly átlag segítségkérés a helyi önkormányzattól, hivatalától 0, 84 26 tanács, információkérés a helyi önkormányzattól 0, 83 27 alkalmi-munkás toborzó helyek felkeresése 0, 69 19 tanács, információkérés családsegítő szolgálattól 0, 67 14 jelentkezés egyéb álláskínáló hirdetésre, hirdetményre 0, 63 36 Munkaügyi Központ szolgáltatásainak igénybevétele 0, 61 47 0, 54 54 0, 50 12 jelentkezés napilapok álláshirdetéseire 96% egyéb álláskereső hirdetmény feladása, kiragasztása Út a munkához 2009. február – N=1. 010 fő 4%

A munkakereső stratégia skálák átlagai – lakóhely szerint 4% 96% Út a munkához 2009. február – N=1. 010 fő

A munkakereső stratégia skálák átlagai – jövedelmi, vagyoni negyedek szerint 4% 96% Út a munkához 2009. február – N=1. 010 fő

Vannak olyan dolgok, amelyekért az emberek hajlandóak megváltoztatni a lakóhelyüket. Ön milyen messzire lenne hajlandó állandó jelleggel elköltözni innen: a budapestiek százalékában másik kerületbe Pestmegyén belülre Más megyébe külföldre nt. nem költözne ha így álláshoz, munkához jutna? 25 24 2 11 5 34 egy a jelenleginél érdekesebb állás miatt? 28 18 2 8 7 38 egy a jelenleginél jobban fizető állás miatt? 22 25 0 8 8 37 96% 4% a vidéken élők százalékában Budapestre megyén belülre más megyébe külföldre nt. nem költözne ha így álláshoz, munkához jutna? 7 15 12 10 3 53 egy a jelenleginél érdekesebb állás miatt? 4 11 7 8 4 66 egy a jelenleginél jobban fizető állás miatt? 5 12 10 13 4 56 Út a munkához 2009. február – N=1. 010 fő

A férfiak és a nők messzebbre költözési hajlandósága lakóhely szerint 4% 96% Út a munkához 2009. február – N=1. 010 fő

Ön szerint mekkora szerepe van a következőknek abban, ha valaki tartósan munka nélkül marad, azaz 1 -2 év alatt sem tud munkát találni magának? nagyon nagy mérleg legfontosabb ok olyan helyen él, ahol nincs munkahely 40% 61 pont 23% kevés munkalehetőség van az országban 44% 60 pont 37% nem is keres munkát, inkább segélyekből él 25% 41 pont 9% tanulatlan, nincs megfelelő szakmája 21% 37 pont 7% lustaság, nem is akar igazán dolgozni 21% 27 pont 13% nem akar, nem tud új szakmát tanulni 11% 23 pont 6% nem kap elegendő segítséget a kormánytól 14% 16 pont 2% nem kap elegendő segítséget az önkormányzattól 12% 12 pont 1% nem kap segítséget a szakszervezetektől 10% -7 pont 0% 96% Út a munkához 2009. február – N=1. 010 fő 4%

A tartós munkanélküliség ok-tulajdonítás skálák átlagai – lakóhely szerint 4% 96% Út a munkához 2009. február – N=1. 010 fő

Mennyire ért ön egyet ezekkel? (teljesen=+100 pont, egyáltalán nem=-100 pont) teljesen mérleg A cél: ne segélyezésből éljen, hanem dolgozzon az a munkavállaló, aki alkalmas a munkavégzésre. 75% 84 pont Szigorítják a szociális segélyezést, csak az kap, aki valóban rászorul. 69% 76 pont Azoknak a munkanélküli fiataloknak akiknek nincs szakképesítése vagy nem fejezték be az általános iskolát, a képzésben való részvétel az elsődleges kötelességük. 68% 78 pont Mentesülnek a közfoglakoztatási kötelezettség alól azok, akik egészségügyi okból nem alkalmasak a munkavégzésre. 63% 73 pont A kormány segélyek helyett közfoglalkoztatást és képzést biztosít azoknak, akik munkavégzésre alkalmasak. 62% 75 pont 57% 66 pont Ha nem tud elhelyezkedni, akkor kötelezően vegyen részt közfoglalkoztatásban vagy átképzésen. 56% 69 pont Mentesülnek a közfoglakoztatási kötelezettség alól az 55 év feletti munkanélküliek. 47% 55 pont Mentesülnek a közfoglakoztatási kötelezettség alól azok, akik három vagy több gyereket egyedül nevelnek. 46% 51 pont Be nem jelentett munkavégzés esetén a munkavállalóra is kiterjednek a szankciók. 42% 31 pont Az álláskeresési ellátásban részesülök elhelyezkedés esetén a hátralévő járadék egy jelentős hányadát egy összegben megkapják. 34% 30 pont A kormány szigorítja a fekete foglalkoztatás elleni fellépést. 4% 96% Út a munkához 2009. február – N=1. 010 fő

Mindössze a 18 évnél idősebb roma megkérdezettek 23 százaléka mondta önmagáról azt, hogy dolgozik, pénzkereső tevékenységet folytat. 31 százalékuk munkanélküliként határozta meg önmagát. A roma háztartások 60 százalékában nincs egyetlen aktívan dolgozó pénzkereső sem. . 4% 96% A roma háztartások 53 százalékában viszont van legalább egy munkanélküli. Roma társadalom 2009. március – N=800 fő

Gyógynövénygyűjtéssel, gombaszedéssel vagy hasonlóval a romák 5 százaléka szokott rendszeresen foglalkozni, és további 12 százalékuk foglalkozik ezzel időnként. A színesfémgyűjtés a romák 15 százalékának a megélhetésében játszik szerepet: 3 százalékuknál rendszeresen, 12 százalékuknál pedig időnként. 4% A „lomizást” 22% százalék 96% említette. 5% rendszeresen eljár gyűjtögetni a lomtalanításokra, 17% százalék pedig időnkét jár el. A romák 16 százaléka eljár vásárolni mások számára is: 4 százalékuknál rendszeres, 12 százalékuknál pedig alkalmi ez a jövedelem kiegészítés. Roma társadalom 2009. március – N=800 fő

Önök milyen forrásokból, mennyi jövedelemhez jutnak? EZER FORINTRA KEREKÍTVE van átlag családi pótlék 58% 38 e. Ft hivatalos munkajövedelem 36% 100 e. Ft szociális segély (nevelési segély; gondozási díj stb. ) 33% 34 e. Ft nyugdíj, rokkantnyugdíj 29% 58 e. Ft Gyes/Gyed 28% 35 e. Ft munkanélküli járadék 27% 42 e. Ft alkalmi munkákból származó jövedelem rokoni segítség 96% 4%24% 43 e. Ft 6% 22 e. Ft kereskedés, seftelés 5% 42 e. Ft nem hivatalos / nem legális forrásból származó jövedelem 4% 55 e. Ft egyéb jövedelem 2% 38 e. Ft összes jövedelem 97% 123 e. Ft egy főre jutó jövedelem 97% 34 e. Ft Roma társadalom 2009. március – N=800 fő

Jellemző-e az önök háztartására vagy nem jellemző? jellemző Előfordul, hogy késve fizetik be a rezsi számlákat. 75% Előfordul, hogy nem jut pénz a legszükségesebb ruházati cikkekre. 66% Hónap elején nem tudják pontosan, mennyi pénzt költhetnek el. 51% Sok adóságunk, tartozásuk van. 45% Jövedelmük havonta változik a munkalehetőségektől függően. 43% Van a családban olyan felnőtt családtag, akinek nincs jövedelme. 4% 40% Túl sok kamatot kell fizetniük a 96 kölcsönökért. % 34% Előfordul, hogy nem jut pénz ennivalóra. 32% Előfordul, hogy nem jut pénz a gyerek(ek) megfelelő ellátására. 29% Zaklatták, fenyegették Önöket adóság törlesztés miatt. 7% Roma társadalom 2009. március – N=800 fő

Megítélése szerint Magyarországon milyen a roma népesség helyzete: sokkal jobb, mint a környező országokban, jobb mint a környező országokban, ugyanolyan, mint máshol, egy kicsit rosszabb a helyzetük vagy sokkal rosszabb, mint a környező országokban? 4% 96% Roma társadalom 2009. március – N=800 fő

A romák helyzetére vonatkozó válaszok mérlegei – lakóhely szerint 4% 96% Roma társadalom 2009. március – N=800 fő

Mit tart Ön a Magyarországon élő romák három legégetőbb problémájának? első helyen említette összesen munkanélküliség, az elhelyezkedés nehézségei 37 72 pénztelenség, szegénység, elszegényedés 28 61 diszkrimináció, a többségi társadalom elnyomása 6 18 megfelelő iskola hiánya vagy elérhetetlensége 3 17 bűnözés 4 16 4% 3 15 % kultúrálatlanság, tudatlanság, 96 igénytelenség 2 14 hátrányos megkülönböztetés a munkahelyeken 4 13 kilátástalan, bizonytalan jövő 3 13 létbizonytalanság 2 12 alkoholizálás 3 11 a válaszadók százalékában lakásproblémák Roma társadalom 2009. március – N=800 fő

A többségi társadalom többsége hajlamos a romák lustaságának, illetve a segélyekből élésnek tulajdonítani azt, hogy a romák körében nagyon magas a munkanélküliség. A romák viszont a munkahelyek hiányának és a munkaadók negatív diszkriminációjának tulajdonítják ebben az elsődleges jelentőséget. Ugyanakkor azért a romák hozzáállására vonatkozó válaszok esetében is pozitív a válaszok mérlege. A roma/cigány népesség körében sokkal magasabb a munkanélküliek aránya, mint az országos átlag. Ön szerint mekkora szerepe van ebben a következőknek? nincs szerepe – nagy a szerepe mérleg a romák többsége kistelepülésen él, ahol nincs munkahely 3 2 3 7 10 19 57 67 pont a munkaadók nem szívesen adnak munkát cigányoknak 4 1 2 6 10 4% 54 23 67 pont a munkaadók inkább feketén foglalkozatják a romákat 5 3 3 10 13 25 41 55 pont sokan tanulatlanok, nincs szakmájuk 4 3 5 12 16 27 33 49 pont sokan nem is keresnek munkát, inkább segélyekből élnek 4 6 13 20 19 17 21 27 pont a romák nem szeretik a kötöttségeket, inkább szabadon akarnak élni 7 6 9 24 18 14 21 22 pont sok roma lusta, nem akar dolgozni 14 10 11 22 20 11 12 2 pont 96% Roma társadalom 2009. március – N=800 fő

Az okoknak tulajdonított jelentőség korrelációi a cigányellenesség skálával lusták, nem akarnak dolgozni +0, 45 nem is keresnek munkát, inkább segélyekből élnek +0, 44 tanulatlanok, nincs szakmájuk +0, 29 a munkaadók nem szívesen adnak munkát cigányoknak 0 a többségük kistelepülésen él, ahol nincs munkahely -0, 12 4% 96% MC – ”omnibusz” 2009. január – N=1. 200 fő

Mi történt? Kérem, mondja el a legutóbbi esetet. említette nem kapott munkát a származása miatt 49 fő lecigányoztak, szóbeli inzultus 37 fő iskolai megkülönböztetés, atrocitások 16 fő nem szolgálták ki, nem engedték be 15 fő bántalmazás 12 fő gyanúsítgatás 12 fő rendőri ellenőrzés, büntetés 11 fő munkahelyi diszkrimináció 4% 7 fő nehézségek hivatali ügyintézésben 96% 7 fő lenéztek, megkülönböztették 7 fő megkülönböztetés orvosi rendelőben, kórházban 6 fő nem kapott segélyt, támogatást, hitelt 5 fő leköptek 2 fő rendőrségen nem foglalkoztak vele, mikor sérelem érte 2 fő Roma társadalom 2009. március – N=800 fő

Mindent egybevetve mit gondol, mi az oka annak, hogy a romák nehéz helyzetben vannak: lakosság romák 2009. január 2009. március inkább a saját tulajdonságaik, hozzáállásuk vagy 80 26 inkább a elnyomása 14 63 6 11 többségi társadalom diszkriminációja, nem tudja 4% 96% Roma társadalom 2009. március – N=800 fő

Ön szerint miként csökkennének a leginkább a romák és a többségi társadalom közti konfliktusok? romák nem romák ha minél inkább elkülönülnének a cigányok 4 23 ha cigányok beolvadnának, asszimilálódnának a többségi társadalomba 38 38 ha a cigányok úgy integrálódnának, hogy megőrzik a saját kultúrájukat 48 29 nem tudja 10 10 4% 96% Roma társadalom 2009. március – N=800 fő

„MSZP – Fidesz”, „szegények – gazdagok” és „romák – nem romák” ellentétek 4% 96% MC – ”omnibusz” 2009. január – N=1. 200 fő

Volt-e, van-e Önnek cigány osztálytársa? És milyen (volt) a kapcsolatuk (a többségükkel, ha több is volt)? És. . . jó, baráti semleges rossz, ellenséges nem volt ismerőse? 28 43 3 26 osztálytársa? 23 36 4 37 munkatársa, kollégája? 21 33 1 45 szomszédja? 14 19 4 63 4% 96% MC – ”omnibusz” 2009. január – N=1. 200 fő

A Bogadus skála és roma társadalmi távolság skála átlagai személyes kapcsolat típusok szerint 4% 96% MC – ”omnibusz” 2009. január – N=1. 200 fő

Munkatársi kapcsolatok cigányokkal – iskolázottság szerint 4% 96% MC – ”omnibusz” 2009. január – N=1. 200 fő

Mit tart Ön a Magyarországon élő romák három legégetőbb problémájának? nem előítéletes mérsékelt ellenérzések erős ellenérzések munkanélküliség, az elhelyezkedés nehézségei 64 48 41 pénztelenség, szegénység, elszegényedés 42 30 27 bűnözés 25 42 53 hátrányos megkülönböztetés 25 7 10 lakásproblémák 21 9 14 céltalanság, nem tudják mit akarnak 14 10 19 létbizonytalanság 13 5 13 3 8 erkölcsi romlás 10 8 17 lustaság, munkakerülés 2 11 8 25% 35% 40% kilátástalan, bizonytalan jövő 96% A csoport aránya: MC – ”omnibusz” 2009. január – N=1. 200 fő 4% 10