Munkaszervezsi ismeretek Munkaid pihenid szabadsg 1 Szakkpzsi Portl

Munkaszervezési ismeretek Munkaidő, pihenőidő, szabadság 1 Szakképzési Portál

Bevezetés A munkaviszonyra vonatkozó rendelkezések között az egyik legfontosabb és legtöbb konfliktus okozója a munka- és pihenőidők szabályozása, illetve betartása. Itt ütközik élesen a munkáltató azon érdeke, hogy a teljesítmény növelése, a hatékonyság fokozása céljából rugalmasan, minél kevesebb kötöttséggel tudjon foglalkoztatni a munkavállaló a pihenéshez, kiegyensúlyozott munkavégzéshez való jogával. A munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai szerint ezen a területen történik a legtöbb szabálysértés. 2

Munkaidő A munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát is. Eltérő rendelkezés vagy megállapodás hiányában a munkaközi szünet időtartama nem számít be a munkaidőbe (a készenléti jellegű munkakör kivételével). Fajtái: • Napi munkaidő • Heti munkaidő • Teljes munkaidő 3

Munkaidő mértéke Fontos megkülönböztetni a munkaidő-beosztástól. Mértéke azt jelenti, hogy naponta vagy hetente átlagosan hány órát kell dolgozni. A beosztás ettől eltérhet, mert lehetőség van egyenlőtlen munkaidőbeosztás alkalmazására is. A teljes munkaidő mértéke napi 8, heti 40 óra. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén ennek a munkaidőkeret átlagában kell teljesülnie. 4

Munkarendek Munkarendnek nevezzük az egyes munkavállalói csoportokra, szervezeti egységekre előírt rendszeres munkaidő-beosztásokat. A munkáltatónál ez lehet egységes is, de a jellemző az, hogy többféle munkarendet alkalmaznak. A munkarendet a kollektív szerződésben lehet szabályozni. Fajtái: • Egyműszakos • Kétműszakos • Három- vagy többműszakos • Folyamatos (megszakítás nélküli) 5

Munkaidő-beosztás A munkaidő-beosztás tartalmazza, hogy az egyes munkavállalóknak, illetve csoportjaiknak naponta mettől-meddig kell munkát végezniük. A munkaidő-beosztást, ha erről a kollektív szerződés máshogy nem rendelkezik a munkáltató határozza meg. 6

Munkaidőkeret Egyenlőtlen munkaidő-beosztásra munkaidőkeret alkalmazásával van lehetőség. Ez azt jelenti, hogy egyes napokon hosszabb, más napokon rövidebb a munkaidő, de a munkaidőkereten belül átlagosan a napi nyolc órának kell kijönnie. Amennyiben a munkaidőkeret átlagában napi nyolc óránál több a tényleges munkavégzés, akkor a plusz idő rendkívüli munkavégzésnek minősül és annak megfelelően kell díjazni. 7

Rendkívüli munkavégzés A rendkívüli munkavégzésre különböző formákban kerülhet sor: • Túlóra: A teljes munkaidőt meghaladóan történik munkavégzés. • Túlmunka: Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkereten felüli időtartam. Mértéke: Maximum 200 óra, de a kollektív szerződés megemelheti maximum 300 órára. 8

Készenlét a munkavállaló rendelkezésre állása munkavégzésre az általa meghatározott helyen. Tehát ő dönti el, hogy hol tartózkodik, csak a munkavégzés szempontjából eltérő helyen kell lennie. Köteles megőrizni munkaképes állapotát és szükség esetén felvenni a munkát. A készenlét alatti munkavégzés rendkívüli munkavégzésnek minősül, ezért annak megfelelően kell díjazni. 9

Ügyelet Az ügyelet a munkavállaló rendelkezésre állása munkavégzésre a munkáltató által meghatározott helyen. Tehát a munkáltató határozza meg tartózkodási helyét, amely általában a munkahely szokott lenni. Az ügyelet alatt a munkavállaló köteles megőrizni munkaképes állapotát, és szükség esetén felvenni a munkát. Az ügyelet alatti munkavégzés rendkívüli munkavégzésnek minősül, ezért annak megfelelően kell díjazni. 10

Pihenőidő Fajtái: • Munkaközi szünet: A napi munka közben a munkavégzés megszakításával kiadott pihenőidő. • Napi pihenőidő: A két munkavégzés (munkanap) között biztosított pihenőidő. /legalább 14 óra egybefüggően/ • Heti pihenőidő: A fő szabály szerint hetente két pihenőnap illeti meg a munkavállalót, és az egyiknek vasárnapra kell esnie. /munkaidőkeret alkalmazásával el lehet térni/ 11

Szabadság • • 12 Fajtái: Rendes szabadság Pótszabadság Rendkívüli szabadság Betegszabadság Szülési szabadság Tanulmányi szabadság Fizetés nélküli szabadság

Szabadság Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, amely a munkavállaló • • • huszonötödik életévétől huszonnyolcadik életévétől harmincegyedik életévétől harmincharmadik életévétől harmincötödik életévétől 21 22 23 24 25 • • • harminchetedik életévétől harminckilencedik életévétől negyvenegyedik életévétől negyvenharmadik életévétől negyvenötödik életévétől munkanapra emelkedik. A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti meg először a munkavállalót, amelyben a fenti életkort betölti. 13 26 27 28 29 30