Munkajogi s trsadalombiztostsi ismeretek 1 elads 2020 02

Munkajogi és társadalombiztosítási ismeretek 1. előadás 2020. 02. 21. Készítette: Dr. Törő Emese

Tematika 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Foglalkoztatási jogviszonyok típusa Munkaviszony alanyai, létesítése Munkaidő és pihenőidő szabályai Munkaviszony teljesítése Munka díjazása Munkaviszony megszűnése, megszüntetése Atipikus munkaviszonyok Munkajogi felelősségi rendszer Kollektív munkajog Társadalombiztosítási jog, biztosítottak köre, nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási ellátások 11. Családtámogatási rendszer

Szakirodalom • Tankönyv: – KÁROLYI-PRUGBERGER-TÖRŐ: Munkajog és társadalombiztosítás, 2016. Bíbor Kiadó, Miskolc. ISBN 978 -615 -5536 -16 -8 – 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt. )

1. Foglalkoztatási jogviszonyok típusai

Munkajog tagozódása (1992) Gazdasági munkajog – Versenyszféra foglalkoztatási jogviszonyait szabályozza – „Magánjogias” diszpozitív szabályozás Közszolgálati munkajog – Közszféra jogviszonyai – „közjogias” kógens szabályok

Foglalkoztatási jogviszonyok típusai Verseny-, magánszféra Gazdasági munkajog 1. Munkaviszony (2012. évi I. Tv. -Mt. ) 2. Polgári jogi szerződés (2013. évi V. tv. -Ptk. ) 3. Ösztöndíjas foglalkoztatás (2004. évi CXXIII. Tv. ) 4. Egyéni vállalkozó (2009. évi V. tv. ) 5. Társas vállalkozás tagjaként (2013. évi V. tv. -Ptk. ) 6. Adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás Közszféra Közszolgálati munkajog 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Közalkalmazotti jogviszony (1992. évi XXXIII. Tv. - Kjt. ) Közszolgálati tisztviselők (2011. évi CXCIX. Tv. - Kttv. ) Kormánytisztviselők – kormányzati igazgatási szervek tisztségviselői (2018. évi CXXV. Tv. ) Ösztöndíjas foglalkoztatás Közfoglalkoztatás (2011. évi CVI. Tv. ) Bírósági-, ügyészségi szolgálati viszony Hivatásos nevelőszülői jogviszony Honvédségi szolgálati jogviszony

Jogviszony típusának megválasztása Szerződési szabadság elve - A felek akarata érvényesül, ha a tevékenység jellege megengedi Törvény határozza meg a jogviszony típusát - Költségvetési szerveknél: közalkalmazott - Államigazgatási szervnél: közszolgálati tisztviselő, - Kormányhivatalok, központi közigazgatási szervek: kormánytisztviselők - Hivatásos sportoló: munkavállaló

A jogviszony megítélése A szerződést nem az elnevezés, hanem a tartalom alapján kell elbírálni - Átminősítés joga: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat - Csak egyedi jelleggel, a tényleges tartalom vizsgálata alapján - Más szerződés tartalmi jegyei ismerhetőek fel: színlelt szerződés semmis, a leplezett szerződést kell érvényesnek tekinteni. - NAV: adó- és TB járulék fizetése tekintetében elrendelheti a munkaviszonyra vonatkozó szabályok alkalmazását (2020 -ban meghirdetett adóellenőrzés: Katás vállalkozó - burkolt munkaviszony? )

Szerződések minősítési szempontjai 7001/2005. (MK 170. ) FMM-PM együttes irányelv Elsődleges minősítő jegyek 1. Tevékenység jellege, munkaköri feladat 2. Személyes munkavégzés 3. Rendelkezésre állási kötelezettség 4. Felek viszonya

Másodlagos minősítő jegyek 1. 2. 3. 4. 5. 6. Munka díjazása Munkaeszközök biztosítása Munkafeltételek biztosítása A szerződés alakisága Irányítási, utasítási és ellenőrzési jog Munkavégzés időtartamának, a munkaidő beosztásának meghatározása 7. Munkavégzés helye

Polgári jogviszony Megbízás Vállalkozás - Gondossági kötelem - A megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni - Tőle elvárható szakértelemmel, gondossággal - Ingyenes és visszterhes is lehet - Díjazás akkor is jár, ha nem vezet eredményre - Alanyai: megbízó-megbízott - Eredménykötelem - A vállalkozó egy munkával elérhető eredmény létrehozására vállal kötelezettséget - Díjazás ellenében, csak visszterhes lehet - Díjazás csak eredmény létrehozása esetén jár a vállalkozónak - Alanyai: megrendelő-vállalkozó

Ösztöndíjas foglalkoztatás • Célja: pályakezdő fiatal munkatapasztalat-, szakmai készség megszerzése • Verseny- és közszférában is létesíthető • 30 éves kor alatt • Diploma után 2 éven belül létesíthető • Egy alkalommal, 9 -12 hónapra • Egyéni program – szakmai segítő • Önálló munkakör ellátásával nem bízható meg • Ösztöndíj (adómentes a minimálbér mértékéig, szocho kedvezmény)

Egyéni vállalkozó 2009. évi CXV. Tv. - cselekvőképes természetes személyes közreműködés kötelező korlátlan felelősség Egyéni vállalkozói igazolvány 2020. 01 től megszűnt!

EV létrehozása • elektronikus úton (ügyfélkapu) vagy személyesen • Hatóság: megyei kormányhivatal járási hivatala • Egyablakos ügyintézés: adószám és KSH szám beszerzése (haladéktalanul) • nyilvántartásba vétel: - 2017 -től a belügyminisztérium – Tevékenység megkezdése • Bárki ingyenesen megtekintheti az interneten • A bejelentés díj- és illetékmentes, irat, igazolás csatolása nem kérhető

E. V. szünetelése • bejelentéshez kötött • Tartama: 1 hónap - 2 év • Tevékenységet nem végezhet, jogokat, kötelezettséget nem szerezhet. • A korábbi fizetési kötelezettség teljesítése • Bármikor folytathatja, ha továbbra is megfelel a feltételeknek

E. V. megszűnése Törvény erejénél fogva: – – Tevékenység megszüntetését bejelentette Halála napján (továbbfolytatható özvegy, örökös által) Cselekvőképesség elvesztése Egyéni céget, egyszemélyes kft-t alapít A hatóság a tevékenység folytatását megtiltja: - kizáró ok áll fenn - A szünetelés a 2 évet meghaladja

Társas vállalkozás tagja 1. Személyesen közreműködik - Tagsági viszony - Munkaviszony - Polgári jogi szerződés - Mellékszolgáltatás 2. Személyesen nem működik közre - Osztalékra jogosult tagsági joga alapján

Adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás Ø Háztartási alkalmazottak legális foglalkoztatása Ø Adó- és járulékmentes, ha Ø Kizárólag természetes személy a foglalkoztató Ø Háztartási munka: lakás takarítása, mosás, főzés, gyermek felügyelete, házi tanítása, házvezetés, kertgondozás Ø Háztartási alkalmazott: nem egyéni vagy társas vállalkozó Ø A foglalkoztató eleget tesz előzetes regisztrációs kötelezettségének Ø NAV felé elektronikus úton, Ø Regisztrációs díj fizetése (havi 1000. -Ft/háztartási alkalmazott) Ø Bejelentés elmulasztása – mulasztási bírság, adó-és járulékfizetés a foglalkoztató által (szocho, egyéni járulék, szja)

2. Munkaviszony alanyai, létesítése Mt. alapján

Munkajog tagozódása Individuális munkajog Kollektív munkajog Munkáltató és munkavállaló közötti munkaviszony sajátosságai Ø Munkaviszony létesítése Ø Munkaviszony teljesítése Ø Munkaidő, pihenőidő Ø Munka díjazása Ø Munkaviszony megszüntetése Ø Kártérítési felelősség (munkaügyi kapcsolatok joga) 1. Koalíciós jog 1. 2. Érdekképviseleti szervek, szakszervezet Kollektív szerződés 2. Üzemi alkotmányjog 1. 2. Üzemi tanács (participációs jog) Üzemi megállapodás 3. Sztrájkjog

Munkaviszonyra vonatkozó szabályok Jogforrási hierarchia 1. Jogszabály (Mt. és más munkajogi jogszabályok) 2. Kollektív szerződés, üzemi megállapodás - diszpozitív 3. Munkáltatói szabályzat – egyoldalú jognyilatkozat 4. Munkaszerződés – relatív diszpozitivitás (eltérés csak a munkavállaló javára)

Munkaviszony alanyai • Munkáltató - Jogképes személy • Munkavállaló Főszabály: 16 év feletti természetes személy (kiskorú esetén szülői hozzájárulással) 16 éves kor alatt: - 15 év feletti, csak iskolai szünetben és törvényes képviselő hozzájárulásával - Gyámhatósághoz való előzetes bejelentés alapján: csak kulturális, művészeti, sport, hirdetési tevékenységre,

Munkaviszony létesítése • Munkaszerződés kötése – írásba foglalási kötelezettség, – szóbeli munkaszerződés - egyoldalú semmissége • Munkáltató bejelentési kötelezettsége • Írásbeli tájékoztatási kötelezettség - munkarend, munkabér elemeiről, egyéb juttatásokról, kifizetés napja, munkába lépés napja, munkaköri feladatokról, szabadság kiadás, KSZ, munkáltatói jogkör gyakorlója - 15 napon belül

Munkaszerződés tartalma Szerződési szabadság: bármely kérdésben megállapodhatnak. Korlátai: 1) nem lehet ellentétes jogszabállyal, kollektív szerződéssel, kivéve, ha kedvezőbb a munkavállalóra (relatív diszpozitivitás) 2) kötelező tartalmi elemek Tartalma: - természetes, kötelező, lehetséges elemek

Tartalmi elemek Természetes elemek: - a felek megnevezése, azonosító adatai Kötelező elemek: 1. alapbér 2. munkakör megnevezése

Lehetséges tartalmi elemek Ø Munkavállaló munkahelye Ø munkaviszony kezdete Ø munkaviszony időtartama Ø munkaidő mértéke Ø próbaidő kikötése Ø munkabér alapbéren felüli elemei, egyéb juttatások

Munkavégzés helye • Az a földrajzi hely, ahol a munkát szokás szerint végzi • Tágabb földrajzi egység is lehet, pl. : egész város, megye, régió, ország

Munkaviszony kezdete • Munkaszerződés megkötését követő nap • együttműködési kötelezettség: nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a munkaviszonyt meghiúsítaná • Elállási jog – Írásban, – Indoklással: lényeges változás, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna (Például: üzembezárás, tevékenység megszűnése, családi körülmény megváltozása, képesség elvesztése)

Munkaviszony időtartama • Főszabály: határozatlan idő • Kivételes: határozott idő, naptárilag vagy más alkalmas módon • Időtartama: max. 5 év, beleértve a 6 hónapon belül kötött újabb szerződés tartamát is. • Láncszerződések problematikája – Újabb határozott idejű munkaszerződés kötése érvényességi feltétele • Munkáltatói jogos érdek (objektív ok) fennállása esetén és • munkavállalói jogos érdek sérelme nélkül • Jogkövetkezmény: - részleges semmisség (határozatlan idejűnek kell tekinteni (MK 6. )

Próbaidő • Csak írásban, a munkaszerződésben lehet kikötni (később nem) • Legfeljebb 3 hónap (KSZ- 6 hónap) • 1 X meghosszabbítható • Funkciója: felek kölcsönösen megismerjék egymást • Bármelyik fél azonnali hatállyal, indoklás nélkül felmondhatja

munkaidő • Főszabály: teljes munkaidő • Részmunkaidős foglalkoztatásról kifejezetten meg kell állapodni

Munkaszerződés módosítása 1. Csak közös megegyezéssel megkötésre irányadó szabályok szerint 2. Munkáltató köteles ajánlatot tenni: - munkabér tekintetében, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság megszűnését követően - terhes munkavállaló munkaköre tekintetében, ha egészségi állapotának nem felel meg, 3. Munkavállaló ajánlattétele - részmunkaidő tekintetében, a gyermek 4 éves koráig (3 gyereknél 6 éves korig),

3. Munka- és pihenőidő

Munkaidő fogalma 1. Munkavégzésre előírt idő 2. Munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység ideje Megkülönböztethető: 1. Napi munkaidő (teljes vagy részmunkaidő) 2. Heti munkaidő 3. Beosztás szerinti napi munkaidő (mikor kell dolgozni) 4. Beosztás szerinti heti munkaidő (rendes és rendkívüli munkaidő is része)

Általánostól eltérő munkáltatói tevékenység 1. Megszakítás nélküli Folyamatos működés, naponként legfeljebb 6 órát szünetel vagy évente csak technológiai okokból áll le, és Társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás (víz, gáz, áramszolgáltatás, kórház, tömegközlekedés, távközlés, benzinkút), vagy Termelési technológiából fakadó objektív körülmény miatt így gazdaságos vagy rendeltetésszerű a működés (kohászat, szerverpark, hűtőház, vagyonvédelem) 2. Több műszakos - Tartama hetente eléri a 80 órát (lehet 0 -24 órában is) 3. Idényjellegű - Az év valamely időszakához kötődik 4. „rendeltetése folytán” vasárnaphoz, munkaszüneti naphoz kötődő tevékenység

Készenléti jellegű munkakör • A feladat jellege miatt a rendes munkaidő legalább 1/3 -ában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére vagy • Munkavégzés az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár

Napi munkaidő Típusai: 1. Általános teljes munkaidő - Mértéke napi 8 óra, heti 40 óra 2. Hosszabb teljes napi munkaidő - Mértéke napi 12 óra lehet megállapodás alapján, ha - Készenléti jellegű munkakör vagy Munkáltató vagy tulajdonos hozzátartozója 3. Rövidebb teljes napi munkaidő (felek megállapodása, munkaviszonyra vonatkozó szabály) 4. részmunkaidő

Munkaidőkeret • Célja: Rendes munkaidő mértékének az általános munkarendtől eltérő beosztása egy hosszabb időegység tekintetében • Munkáltató egyoldalú döntése • Tartama – Mt. szerint: • legfeljebb 4 hónap (általános) • 6 hónap (megszakítás nélküli, több műszakos, idényjellegű, készenléti jellegű munkakörben) – KSZ szerint: • legfeljebb 36 hónap (2019 -től) ha műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják • Előzetesen írásban közölni kell (min. 7 nappal korábban egy heti tartamra)

Munkarend (munkaidő beosztás) • Általános munkarend – Heti öt munkanap, hétfőtől péntekig – Napi munkaidő egyenlő mértékű • Egyenlőtlen munkaidő-beosztás – Csak munkaidőkeret esetén – A hét bármely napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlen munkaidőbeosztás – Napi munkaidő min. 4 óra, max. 12 óra, készenléti munkakörben 24 óra – Heti munkaidő max. 48 óra, készenléti munkakörben 72 óra • Kötetlen munkarend – • Rugalmas munkarend – • napi munkaidőt a munkavállaló jogosult beosztani Törzsidő és peremidő Osztott napi munkaidő – Napi munkaidő két részletben, legalább 2 óra pihenőidővel is beosztható

Munkaidő vasárnapra vagy munkaszüneti napra való beosztása • Rendes munkaidő vasárnapra: – – – • Rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, Megszakítás nélküli Több műszakos munkarendben Idényjellegű Készenléti munkakörben Kereskedelmi tevékenységet folytató munkáltatónál Rendes munkaidő munkaszüneti napra: – Rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, – Megszakítás nélküli – Idényjellegű

Pihenőidő fajtái 1. 2. 3. 4. 5. Munkaközi szünet Napi pihenőidő Heti pihenőidő Munkaszüneti napok Szabadság

Munkaközi szünet • Kötelező, ha – a munkaidő a napi 6 órát meghaladja, – a 9 órát meghaladja, további 25 perc, • Tartama: 20 perc – 60 perc • Nem munkaidő, díjazás sem jár

Napi pihenőidő • Napi munka befejezése és a következő napi munkakezdés közötti idő • Mértéke: min. 11 óra egybefüggő idő • Legalább 8 óra a napi pihenőidő: – Osztott munkaidőben, – Megszakítás nélküli, – Több műszakos, – Idényjellegű tevékenység esetén Két egymást követő napi pihenőidő együttes tartama legalább 22 óra.

Heti pihenőnap • Általános munkarend: heti 2 pihenőnap (szombat, vasárnap) • Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a pihenőnapokat is egyenlőtlenül lehet beosztani Garanciális szabályok: – Havonta legalább 1 pihenőnapnak vasárnapra kell esnie – 6 munkanapot követően legalább 1 pihenőnap kiadása kötelező Kivételek: megszakítás nélküli, több műszakos, idényjellegű tevékenység – havonta egy pihenőnap kiadása kötelező,

Szabadság fajtái • • • Alapszabadság Pótszabadság Betegszabadság Szülési szabadság Fizetés nélküli szabadság

Alap- és pótszabadság 1. Alapszabadság - mértéke: 20 munkanap/év 2. Pótszabadság - Életkor alapján (1 -10 munkanap, 25 -45 év) Gyermeknevelési (2 -7 munkanap – 16 év alatti) Apai (a szülést követő második hónap végéig 5 nap) Fiatal munkavállaló (5 munkanap) Föld alatt állandó jelleggel, ionizációs sugárzásnak kitett munkahelyen naponta 3 órát dolgozó (5 munkanap) Megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra vagy vakok járadékára jogosult munkavállaló (5 munkanap)

Szabadság kiadása • Munkáltató adja ki – Munkavállaló előzetes meghallgatása után – Időpontját 15 nappal előtte közölni kell – egyszer, legalább 14 egybefüggő nap (lehetőleg) • Munkavállaló kérése szerint köteles kiadni – Hét munkanap szabadságot – Munkaviszony első 3 hónapjában nem kérheti

• Esedékesség évében kell kiadni, természetben • Kivételesen: átvihető a tárgyévet követő időszakra • Követő év március 31 -ig – Ha a munkaviszony okt. 1. után kezdődött, – Legfeljebb ¼-e, ha a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke miatt a kollektív szerződés így rendelkezik • Követő év dec. 31 -ig – • Az életkori pótszabadság, ha a felek így állapodtak meg 60 napon belül – ha a munkavállaló akadályoztatása miatt nem tudta kiadni (keresőképtelenség, szülési szabadság, GYED)

• A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke miatt – Szabadság időpontját módosíthatja – Már megkezdett szabadságot megszakíthatja • Szabadság pénzbeli megváltása – Munkaviszony évközi megszűnésekor • Díjazása: távolléti díj

Betegszabadság • Saját betegség miatti keresőképtelenség tartamára jár • 15 munkanap/év • Díjazása: távolléti díj 70 %-a • Táppénz jár a keresőképtelenség 1. napjától: – üzemi baleset, foglalkozási betegség, – várandósság miatti keresőképtelenség, – gyermek ápolása miatt

Szülési szabadság • Jogosulti kör: – Vérszerinti, örökbefogadó anya veheti igénybe – A szülő, aki a gyermeket az anya egészségi állapota, halála miatt gondozza (2020. 01) • Tartama: egybefüggő 24 hét • Kiadása: 4 hét a szülés várható időpontja előtt (eltérő megállapodás hiányában) • Díjazása: CSED (csecsemőgondozási díj), TB ellátás

Fizetés nélküli szabadság jogcímei • Gyermek gondozása céljából – Gyermek 3 éves koráig – Gyermek 10 éves koráig, a GYES alatt (tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyerek esetén) • Mindkét szülő igénybe veheti, akár egyidejűleg is • Nagyszülői GYED (2020. 01 -től) • Ápolási szabadság – Hozzátartozó tartós személyes ápolása céljából, max. 2 év, kezelőorvos igazolja • Tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára